Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-19 / 273. szám

V 1966. november 19. 5 Szombat Tsz-ek az új ga z das ági mechani ztousban : A mezőgazdasági árreform A közvetlen élmények hatnak rám n. A mezőgazdasági árreform alapvető célja olyan árszínvo­nal kialakítása, amely fokozato­san biztosítja a szövetkezetek pénzügyi önállóságát. Közismert, hogy az eddig > megvalósított mezőgazdasági felvásárlási ár­emelést 1968-ban az általános árreform keretében és ezt köve­tően további árrendezés követi. •Jelenleg a mezőgazdasági ár­színvonal alacsonyabb, mint azt a társadalmilag elismerhető költségek indokolnák, az ipari termékek árszínvonala pedig en­nél magasabb. Ennek következ­tében a mezőgazdasági termelő­üzemek többsége számára az ár­bevételek nem teszik lehetővé a termelés zavartalan fejlesztését, bővítését. Ilyen irányú vizsgá­latok például kiderítették, hogy az 1966. január elseje előtti ára­kat figyelembe véve a tsz-ek csak egy kisebb hányada képes a saját bevételeiből gazdálkodását bővíteni és nem kevés az olyan tsz-ek száma, amelyeknél az ár­bevételekben még az azonos szín­vonalú termelés költségei sem térülnek meg. De nemcsak a tsz-ek jelenlegi helyzete, ha­nem a mezőgazdasági termelés növelésének anyagi, műszaki megalapozása, az alapvető ter­meléspolitikai célok megnyug­tató érvényesülése, az élelmi­szerfogyasztói árak szilárdságá­nak követelménye is igényli a mezőgazdasági árak rendezését. Mint a népgazdaság többi ágában, úgy a mezőgazdaságban is az egyik legfontosabb követel­mény, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvo­nala normális gazdálkodás ese­tén olyan nagyságú bevételt te­gyen lehetővé az üzemek túl­nyomó részének, amelyből fe­dezhetik a folyó termelés kia­dásait, beleértve ebbe a dolgo­zóknak biztosított kellő nagysá­gú személyes jövedelmet is, to­vábbá, amelyből jut elegendő erő a társadalomnak is kívánatos termelés bővítésére. Ennek megfelelően kialakított árszín­vonal — még a legrosszabb föl­deken gazdálkodó szövetkezetek esetében is — biztosítja a terme­lés anyagi feltételeit, tehát le­hetővé teszi a termeléshez szük- séges műtrágya, vetőmag, nö­vényvédőszer stb. beszerzését, valamint a tsz-tagok személyi jövedelmeinek a társadalom más, hasonló erőkifejtést végző tagjaival azonos vagy megköze­lítő szintre emelését. A többi szövetkezetben pedig — a gaz­dálkodás eredményétől függő­en — lehetőséget teremt a bő­vített újratermelésre is. A szá­mítások szerint a tsz-ek 10 szá­zalékában még a jelentősen megemelt felvásárlási árak sem biztosítanák a termelés bővíté­sének költségeit, ezért itt to­vábbra is fennmaradnak az ál­lami támogatás legcélszerűbb, termelést segítő és ösztönző for­mái. A mezőgazdasági árreform keretében sor kerül a mezőgaz­dasági termékeknek egymáshoz és a fogyasztói árakhoz, vala­mint a külkereskedelmi és az ipari árakhoz viszonyított ará­nyainak változtatására is. Álta­lános tapasztalat, hogy a nép- gazdasági szükségleteknek meg­felelő termelési szerkezet ki­alakulására az árrendszéh el­sősorban a megfelelő árará­nyokkal gyakorol hatást. Jelen­leg az a helyzet, legalábbis né­hány fontos mezőgazdasági ter­méket tekintve, hogy termelé­süket nem a kedvező közigaz­dasági feltételekkel, hanem egyéb módon biztosítjuk. Ezért az árarány-változásoknak sze­reltük lesz abban, hogy a nép- gazdasági terv fő termeléspoli­tikai célkitűzéseinek megvalósí­tását biztonságossá tegyék és a népgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakítására ösztönözzenek. A mezőgazdaság fő termelési cél­kitűzései közé tartozik a ke­nyérgabona hazai termelésből való biztosítása, á hazai takar­mánybázis növelése, a zöldség- termelés erőteljes fejlesztése. Fontos feladat a szarvasmarha­tenyésztés és ezzel kapcsolatban a rét- és legelőgazdálkodás fej­lesztése stb. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan árváltozásokat szük­séges- végrehajtani, amelyek — az anyagi érdekeltség elve alap­ján — a fő célkitűzések meg­valósítására ösztönöznek. A mezőgazdasági felvásárlási és fogyasztói árak arányát nagy­mértékben befolyásolja az a kö­rülmény, hogy a fogyasztói árak, különösen az alapvető élelmisze­rek árának szilárdságát biztosíta­ni kell. Ezért a mezőgazdasági felvásárlási árak emelését nem minden esetben és nem azonos mértékben követik majd a fo­gyasztói árak. A mezőgazdasági termelés­ben felhasznált ipari eredetű termelési eszközök és a mező- gazdasági termékek árának egy­máshoz való viszonyát a jövő­ben az jellemzi, hogy az ipari árak változását követni fogják a mezőgazdasági árak, tehát ha a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek ára valamilyen oknál fogva emelkedik, akkor az továbbgyűrűzik a mezőgaz­dasági értékesítési árakra. Ez viszont feltételezi: a mezőgaz­dasági eredetű termékeik szilárd fogyasztói árát csak akkor le­het biztosítani, ha az ipari árak ,nem emelkednek, illetve az ár­emelkedésből származó többlet- költségek a mezőgazdaság szá­mára valamilyen formában megtérülnek. A mezőgazdasági és a külkereskedelmi árak kap­csolatát a népgazdaság más te­rületeihez hasonlóan az jellem­zi majd, hogy a külföldi piaci hatások az árakon keresztül az eddiginél jobban érvényesülnek a mezőgazdasági termelőüze­meknél is. összhangban a népgazdaság más területeivel és az általános árreform irányelveivel, mégvál­tozik a mezőgazdasági árszabá­lyozás rendszere is. A változás lényege az, hogy szűkül a köz­ponti árhatóság által megálla­pított rögzített árak köre és bővül a piaci viszonyok alap­ján történő szabad megegyezés tárgyát képező árak, illetve a hatóságilag- tágabb keretek kö­zött szabályozott árak köre. To­vábbra is központilag meghatá­rozott fix ára lesz az alapvető élelmiszereknek és azoknak a termékeknek, amelyek felvásár­lására — pl. kenyérgabona, do­hány, szarvasmarha stb. — ki­zárólag állami vagy más felvá­sárló szervek jogosultak. E ter­mékeknél az árat hosszabb időre állapítják meg. A mező­gazdasági termékek egy másik csoportjánál, amelyek fontos közélelmezési cikkek, de jelen­tős a szabadpiaci forgalmuk is — mint pl. a zöldség-, gyü­mölcsfélék nagyobb része, a ba­romfi, a tojás, a bor stb. — a központi árhatóság csupán tá­jékoztató árakat állapít meg. És végül a termékek egy harma­dik csoportjánál, ahol nem je­lentős a központi felvásárlás, az árak a kereslet-kínálattól függően szabadon változnak. A mezőgazdasági árreform tehát valóban az új gazdasági mechanizmus egyik központi kérdése, hiszen az árak eme­lése, az árarányok változása, az árképzés módosulása megterem­tik a szövetkezeti gazdaságok pénzügyi önállóságának jobb feltételeit és kedvező irányban befolyásolják a mezőgazdasági termelést. Dr. Dankovits László Négy esztendő telt él azóta, hogy Csányi Béla festőművész ki­állítást rendezett a múzeumiban. Akkor a több mint háromezer látogató nagy elismeréssel adó­zott a -kiállításnak, s számos el­ismerő feljegyzés került a ven­dégkönyvbe, melyek közül most a négy év távlatából idézünk né­hányat. „Nagyon szép grafikák. A fűszer- és édességkereske­delmi vállalatnál a következő tájékoztatást kaptuk erre a kér­désre: — A múlt évi tapasztalatok alapján kaptuk meg a megren­deléseket a boltok részéről s ennek megfelelően szállítottuk ki a napokban a szükséges árut. Körzetünkhöz tartozik a város' boltokon kívül a békési járás és Kondoros község. A Télapó a következők között válogathat; hatvanhét mázsa piros szalon­cukorral és harminchét mázsa különböző csokoládéfigurával rakhatja meg a puttonyát. A fi­gurák hatvan százaléka a -Tél­apót ábrázolja, harmincöt száza­lék különböző méretű csizma, míg öt százalék bakancs. Külö­nösen keresettek a nyolc-tizenöt forintos áruk s mondanunk sem kell, hogy ezekből van a legtöbb. Előre gondoltunk már kará­csonyra is, az ajándékozásra szánt áru már a raktárban várja a kiszállítást. November utolsó napjaitól kezdve a közönség már ezek között is válogathat. Há­romszázötvenhárom mázsa sza­loncukor kerül tőlünk a fenyő­fákra — a jelenlegi tervek sze­rint —, mert hiszen, ha szükséges lesz, még többet is tudunk adni a boltoknak. Külön érdekes meg­jegyezni, hogy az olcsóbb szalon­cukorból egyre kevesebb kell, a vásárlók nagy része a drágább áruból vásárol. Míg három évvel ezelőtt a desszertcukorból, amelynek kilója hatvanhét forint — alig fogyott el tizenöt-húsz mázsa, most hatvan mázsát biz­tosítottunk. Az olcsóbb krém szaloncukorból pór évvel ezelőtt száz mázsára volt szükség, most csak negyvenöt mázsát adunk a boltoknak. A karácsonyi fenyő- iákra természetesen nemcsak szaloncukor, más is kerül. Hu­szonnyolc mázsa csokoládéfüg­gelék kerül a többivel együtt a Várjuk pasztellképeit és festmé­nyeit”. „Reméljük, gyakrabban találkozunk Csányi Béla képei­vel.” „Szerettem volna látni a napsugaras akvarélleket is...”. És még számos hasonló megjegy­zés. Nos, azóta Csányi Béla nem lépett a nyilvánosság elé, s elég nagy idő télt el, hogy nem tel­jesülhetett az akkori látogatók boltokba, sőt tíz mázsa újévi csokoládéfigura is örömet sze­rez majd a vásárlóknak. — Sokan szeretik . a déligyü­mölcsöt. — A napokban érkezett egy vagon, azaz százötven mázsa olasz koszorúfüge. Hatvan má­zsa jutott a városi boltokba, öt­ven Orosháza, míg negyven má­zsa Gyula város boltjaiban vásá­rolható. Bízunk abban, hogy ebből a kökedvelt, tizenhat fo­rintos áron forgalomba kerülő déli gyümölcsből később még többet kapunk. A citromellátás zavartalan, hétfőtől kezdve megszűnik a zöld, tizenhat fo­rintos citrom árusítása, tizen­kilenc forintért lédús, érett cit­romot vásárolhat a közönség. A közelmúltban tizenkét mázsa banán is érkezett, ebből egyelőre nem kapunk. A narancs előrelát­hatólag december első napjaiban érkezik, reméljük, lesz belőle elegendő. O. L. óhaja. Most azonban Ismét affltal műnk lesz megtekinteni a mű­vész alkotásait. Kiállításra ké­szül. — Igen — kezdi —, most újra jelentős állomáshoz érkezem mert a közönség sok újat vár tő­lem. Ennek a kívánságnak igyek­szem is eleget tenni. Ez a tárla­tom lényegesen eltér az előzőtől. Akkor főleg grafikákkal szere­peltem, most viszont jó néhány olaj, akvarell, tempera szerepel anyagomban., Teljesíteni szeret­ném az előző kiállításom látoga­tóinak óhaját, s a kiállításom anyaga többségében színes. Sze­rencsés helyzetben vagyok, men módomban áll járni az ország legkülönbözőbb részeit, s lehetet­len nem észrevenni hazánk nagy­szerű fejlődését, a lüktető éle­tet, s a szebbnél szebb alkotáso­kat. Mindig ez volt a fő célkitű­zésem: a valóságot adni művészi eszközökkel. Rám a közvetlen él­mények hatnak legjobban, s ezt igyekszem rögzíteni. — Az elmúlt négy év alatt rengeteg vázlatot készítettem, s azok feldolgozásából mutatok be a nagyközönségnek jó néhá­nyat. Nem mellőztem az akkori bejegyzéseket, sőt igyekeztem felhasználni a hasznos tanácso­kat. Ogy vélem, a látogatók mos; sem fognak csalódni. — Meg kell mondanom őszin­tén, nagy izgalommal várom újabb találkozásomat a közön, seggel, mert az ilyen találkozá­sok mindig számos élménnyel gazdagítanak — mondotta bú­csúzóul Csányi Béla. (Háló) Karácsonyi rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj egy darat 1500 forintos Kvarc filmfelvevő — Eredményhirdetés: 1967. január l-i számunkban Második rejtvényünk: Kérjük, nyissa ki a Békés me- llenccel, az eredmény első számú gyei távbeszélőnévsor 15. oldalát! val azonos oldalt megkeresve A nagyszénási távbeszélőnévsor I . ....... , , , . Ti, ..... . ... , .megfejtésként közölje az olda harmadik, hetedik es utolso szá- i _ J ‘ , mát adja össze. Az így kapott két- j legelső helyén álló távbeszélőim jegyű számot szorozza meg ki- j lajdonos nevét. Karácsonyi rejtvénypályázat 2. 1966. november 19. szelvény Mi várja a Télapói az iizlefelcbcM ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom