Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

1968. november lt>. 3 / Szakkör alakult Dombiratoson November 11-én mezőgazdasá­gi szakkört alakítottak a dombi­ratos! Béke Tsz gazdái. Huszon­egyen hallgatták Fodor Károly tsz-elnök bevezető előadását a szakmunkások továbbképzésének intézményéről. Az alakuló ülésen megjelentek Dombiratos köz­ség veztői. Ott volt Kovács Péter vb-elnök, Kaposvári János, az MSZMP községi titkára, Katona Mátyás, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára. A szakkör vezetője Juhász Ferenc szövetkezeti főagronómus Hetit Megkezdték a téli gépjavítást Orosházán Az Orosházi Gépjavító Állo­máson november 14-én kezdték meg az RS—09-es traktorok és a Szuper-Zetorok javítását az idén épült üzemrészben. Az anyagellátás jobb a tavalyinál, szükség esetén egyes alkatré­szeket házilag is el tudnak ké­szíteni. A megrendelők csere­traktor-kíezolgáiást kapnak, ha kémek. A nagyszénás! üzemegység­ben megteremtették a műszaki feltételeit annak, hogy (az ed­digi másfél helyett) naponta 3 pótkocsit javítsanak. Korszerű­sítették a rugófelújító üzem­részt is, amely a megye igé­nyének nagy részét képes ki­elégíteni. Az egyik szocialista brigád ve­zetője mondta: azt tartja az em­berek gondolkodásában végbe­ment leglényegesebb változás­nak, hogy megtanultak a kö­zösség szemüvegén keresztül lát­ni. Vagyis már nem a közvetlen egyéni érdekeiket helyezik előtér­be, hanem a brigádét és az üze­mét is. Persze nem azért, mert hajlandók kevesebbel is beérni, sőt többet szeretnének. De már világossá vált előttük, hogy sze­mélyes boldogulásuk elválaszt­hatatlanul annak a közösségnek a helyzetétől függ, amelyhez tar­toznak. Minden bizonnyal ez a lénye­ge annak, hogy bárki is helyesen tudjon állást foglalni a környe­zetében felmerülő különböző kérdésekben. Aki az önmaga fej­lődésének, a tudatosságnak erre a fokára jut el és tetteivel is bi­zonyságot szolgáltat rá, annak már nemcsak joga, hanem er­kölcsi kötelessége is, hogy teljes felelősséggel beleszóljon a közös ügyekbe, vegye észre a hibákat és szálljon síkra azok megszün­tetéséért. Milyen hibákra gondolok? Olyanokra, amelyek a munká­ban, az emberek egymás közötti kapcsolatában jelentkeznek és végeredményben a termelésben éreztetik káros hatásukat. Az élet ezekből ezernyit produkál, mind felsorolni tehát képtelen­ség lenne. Emlékeztetőül azon­ban érdemes néhányra újra fel­hívni a figyelmet, amit sokan ma is valamiféle ügyeskedésnek, esetleg emberi gyengeségnek vagy éppen hanyagságnak köny­velnek el tapintatosan. Ezt pedig megbocsáthatónak. egyes ese­tekben majdnem, hogy erénynek tartják. Pedig ki fizeti meg például, ha egyesek valamilyen szerszámot, anyagot kerülő úton, fondorla­tos módon elvisznek az üzem­ből? Nyilván az egész közösség. Jól tudjuk azt is, mit ér annak a munkája, akit valami bánt, baj gyötör és mit ér, ha nyugod­tan. felszabadultan, munkahelyi gondoktól mentesen dolgozik. Legtöbbször az igazságtalanság, a kivételezés szegi kedvüket az embereknek. Olykor egyes veze­tők közönye, akik nem hallgat­ják meg a dolgozóknak a munka megkönnyítésére, az eredmény fokozására tett kezdeményező javaslatát, nem segítik őket an­nak megvalósításában. Ma már nemcsak a szűkebb portájukon, hanem az üzem tá­volabbi részeiben is szétnéznek a dolgozók. A tapasztaltakat megtárgyalják egymás között és legtöbbször helyes következteté­sekre is jutnak. így például nem egy munkás meg tudja mondani, hogy hol van felesleges ember, akinek a munkaideje kihasznál 1 lati au és elképzelése is van ar­ra, hogyan lehetne a változó helyzetben egyes munkaköröket megszüntetni, összevonni. A szocialista brigádok tekin­télyükkel. erkölcsi súlyukkal mindinkább érvényt tudnak sze­rezni annak, hogy a környeze­tükben legyen ésszerűbb, ered­ményesebb a munka, szűnjenek meg a hibák. Jelenlétük előse­gíti a mai igényeknek megfelelő, őszintébb légkör kialakítását, amelyben a megbecsülés feltéte­le: ki mennyit tesz a közössé­gért, közvetve a dolgozók egyéni érdekeiért. Pásztor Béla Szerdán Békéscsabán, pénteken Mezőhegyesen tart értekezletet a MEDQSZ megyei bizottsága A MEDOSZ megyei bizott­sága november 16-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettél Bé­késcsabán, az SZMT székha­zában a szakmáihoz tartozó 54 szakszervezeti bizottság gaz­dasági felelősei részére érte­kezletet tart. Ezen értékelik az 1966. évi mimikájukat és megtárgyalják a jövő évi fel­adatokat. A megyei bizottság a legjobban dolgozó aktivistá­kat megjutaimazza. 1 November 18-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel Mező­hegyesen, a Móricz Zsigttnoind Művelődési Házban a függet­lenített szakszervezeti mun­katársak részére tart egész na­pos értekezletet a MEDOSZ megyei bizottsága, melyen az 1967-ben sorra kerülő szak­szervezeti vóBasztások módját és a szakszervezetek előtt áüiló feladatokat beszélik meg. Veszélyes vita Hónapok óta tart a forgalom­korlátozás a békéscsabai új vasúti felüljárón. Az odrot eh­hez az adta, hogy a híd ma­gasságáig emelt töltés megüle­postás?” így, lassan, taktikusan került mindenem a kezükbe. Most nincs még egy csomag cigarettára valóm se. Rendeltem még egy-egy fröcs- csöt és egy-egy kávét. Tiltakozóan nézett rám, s aztán szabadkozva mondta: — Azt se tudom, hogy kiféle maga, s csak panaszkodom, maga meg szánakozik és rendelget ne­kem. — Igen, szánakozom, de nem magán, János bácsi. Szánalmat a fia és a menye önzése, kapzsisága érdemel. Mi több, szívből jövő megvetést. Azt, hogy ujjal muto­gasson rájuk a világ. Főleg a fiá­ra, akit bizonyára gondok köze­pette, saját magától ezt is, azt is megvonva nevelt, taníttatott. Na­gyon üres szívű, üres lelkű em­ber lehet. Talán még gyereke sincs, hogy ne kelljen vele baj­lódni, s ne táplálkozzon, ne ru- házkodjon a különböző kényelmi cikkek rovására... — Valóban nincs, még az uno­kám szeretgetésének az örömétől is meg vagyok fosztva. Többször olvastam már hasonló sorsú öreg­emberekről az újságban. Néha már én is ott tartottam, hogy összejövök egy újságíróval... — Nos, hát, véletlenül most sikerült összejönni eggyel. — Ne... nem... Lehetetlen... — Valóban az vagyok. — Nem azt tartom lehetetlen- uek, hogy újságíró, hanem azt, hogy kipellengérezze mostoha sorsomat és a családomat. Nem akarom. Tanácsolták már többen is, hogy bírósági úton követeljem vissza jogaimat vagy pedig adjam el a házat, s vegyek egy másikat, amelyben a magam módján há­borítatlanul leélhetném hátralevő éveimet. Nem teszem. Idegenek szemével, kívülről nagyon szép az, ahogyan a fiamék élnek. Minde­nük megvan, amit a mai modern kor diktál. Jobb módban élnek, mint amilyet gyermekeinek ál­modni, kívánni tud a szülői sze­retet. — Éppen az ezt elősegítő törek­vést, fáradságot kellene viszonoz­zák. De ahelyett, hogy egy kis áldozatot is hoznának János bácsi öreg napjainak bearanyozásáért, inkább kizsebelik és megalázzák. Ne tűrje! Hallgasson azokra, akik ellátták jó tanácsúkkal. — Nem, nem teszem a világért sem. Nagyon kérem magát, ne írjon rólam... Esetleg név nélkül, azt nem bánom. Hátha úgy is magukra ismernek és magukba szállnak, másokkal együtt. Igen, mert manapság nemcsak az én fiamból, hanem több más ember­ből is kiűzte a szüleik iránti tisz­teletet és szeretetet a jómód, a mind nagyobb kényelemre vá­gyás... — Ez így igaz — hagyom rá, s megígérem, hogy névtelenül írok róla. Talán jobb is nemcsak egy fiúnak címezni szülei pana­szát. Így csak egy névre szóló ma­gánlevél lenne belőle, amit vagy eltüzelne, vagy goromba sorok kíséretében visszaküldene az író­jának. A többeknek szóló külde­mény nem marad titkos magán­ügy. Nem, mert mindenfelé ráis­mernek a hasonló sorsra kénysze- rített szülőkre a szomszédok és az ismerősök. Kukk Imre pedett, ezáltal bukkanószerű szintkülönbség állt be. A híd déli oldalát, ahol a süppedés a legnagyobb volt, felnyitották. Odaállítottak egy kompresszort, néhány szál lécet korlátnak és egy lámpataríót. Ezzel az ügy úgy látszik, elintézést nyert. A felüljáró sebe azonban sehogy isem akar begyógyulni. A dolog nem egyszerű. Mi­előtt a helyreállítást elkezde­nék, az illetékesek tisztázni sze­retnék a lényeget. Ez pedig a következő: ki köteles megcsi­náltatni az útburkolatot? Vagy­is pénzjogi vita van. Mivel az érvényben levő rendeletek mó­dot adnak a vitára, hát vitat­koznak, mit sem törődnek a híd fontosságával. Ha még so­káig vitáznak, valószínű le­zárják a hidat a forgalom elől, mert egyre veszélyesebb a raj­ta való közlekedés. Lenne ©gy javaslatunk: a fe­lüljáró helyreállítási munká­latait az arra illetékes tanácsi szerv — vita nélkül — rendel­je el, mert a felújítást minden­féleképpen meg kellene oldani. Ha a költségek viselésében a munkálatok befejezéséig nem tudnak megegyezni, vigyék az ügyet bíróság elé. A hónapok óta tartó vitának ezzel a mód­szerrel — valószínű — a végé­re juthatnak, s a hídon ismét megindulhat teljes szélesség­ben a közlekedés, —sík. \ i y ■ Népszerűek a Camea krémek, pú­derek, parfümök, szappanok, ré­zsok. ßr Ar it a közönség előtt Kendra János, a Hazafiam Nép­front békéscsabai titkára mondta a Körös Állami Áruház árube­mutatóján: jó hagyomány nálunk, hogy a lakosság igényeinek ki­elégítése miatt a kereskedelem rendszeresen tart árubemutató­kat. Valóban sok árubemutatót ren­deznek a megyeszékhelyen, ami­nek különösen a jövőben lesz jelentősége, hiszen az új gazdál­kodási mód velejárója, hogy a la,kossúg állandóan tájékozott le­gyen az ipar készítményeiről, a kereskedelem árukészletéről. A Körös Állami Áruház jól si­került bemutatóján az érdeklő­dők sok olyan termékkel is meg­ismerkedhettek, amelyeket a jö­vő évben kezd csak sorozatban gyártani az ipar. Ilyen tekintet­ben jeleskedett a Széltesfehérvári Villamossági és Televízió Gyár. Fotó: Demény A MONA LISA televíziókészü­lék sorozatgyártását a jövő év­ben kezdi meg a székesfehér­vári gyár. Az árubemutatón találkoztunk m NDK gyártmányú OMEGA por­szívó géppel, mely külsejében is igen tetszetős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom