Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

I I960, október 22. Szombat Szervezeti egésssé^igyl és gazdasági Intézkedés cs baromtikeleramentesség elérésére Dr. Zalai József megyei JÓáUutorvos tájékoztatója Ősz tájban egyes udvarokban gyakran megesik, hogy a barom­fiállomány egyik napról a másik­ra tömegesen pusztul. A hirtelen elhullás oka ma már ismeretes. A baiTcmfikolera szedi áldozatait. Különösen olyan időjárású őszön, mint a mostani is, számottevő á kolera kártétele. Jelenleg me­gyénk községeinek 20 százaléká­ban, főként a sok baromfit tartó körzetekben tapasztaltak járvá­nyos megbetegedést. A baromfiállomány egy része túléli a kolerát. Ezek az ©gyedek bacilusgazdákká válnak, s a leg­több esetben csak jövő ősszel ürítik magukból a kolera kór­okozóját, fertőzik meg az addig felnövő egészséges állományt. A baromfitartókat régebb óta foglalkoztatja a kolera elleni eredményes küzdelem. Az állat­orvosok jelentős részt vállaltak ebből a munkából. Az állategész­ségügyi intézetekben megfigyelték és megismerték a kórokozót. Az ellene való védekezés tartósan hatékony gyógyszerét azonban ez idáig nem találták meg. Egyes gyógyszerkészítményekkel ered­ményes kísérletet folytattak. Ezek használata gyakorlatban is be­vált. A kezelést azonban 8—10 naponként ismételni kell. Így ez költséges, nem minden esetben lehet gazdaságos. A baromfikolerajárvány meg­szüntetésének leghatékonyabb szere az állomány szakszerű ne­velése, tartása. Néhány évvel ez­előtt örménykúton a tsz-gazdák az állatorvos tanácsára szembe­szálltak a kolerával Szécsényi doktor állománycserén módszeré­vel. Ebben a községben ma már ' csak igen ritkán, csak behurco- lás esetén fordul elő ilyen meg­betegedés. Miből áll az örménykút lak módszere? A tartás szakszerű szervezéséből és az észlelt beteg­ségek azonnali jelentéséből. He­lyes lenne, ha a megyében min­den baromfit tartó megismerné a szakszerű tartást és jó kapcso­latot alakítana 3d az állatorvos­sal. A szakszerű tartás 'röviden azt jelenti, hogy a betegséget át­vészelt állományt a jövő év au- . gusztus végéig minden tulajdonos í értékesítse. Vagyis egy olyan idő- szakban adják el a baromfiakat, tűimkor azok a kolera bacilusát £ ínéig nem ürítik. Az értékesített f baromfiállomány helyére pedig új .- törzset állítsanak be. A baromfitörzsállomány éven- 'Jcérati teljes felfrissítése gazdasá- Sgossági szemszögből is indokolt. \A baromfiak az első tojásrakás jSdoszakáihan tojnak legtöbbet, ■így ennek leteltével feltétlen dn- itíokolt az állomány kicserélése. !jA baromfikolera elleni küzdelem .eredményességét örménykúton , ezzel az egy intézkedéssel ma­gyarázzák. Az itteni tapasztala­tokat a következő időszakban megyénk több községében elter­jesztik. A F.elsőnyomásá Állami Gazda­ság jövőre csaknem 4<X> ezer Gö­döllői—33-as fajtájú naposbarom­fit juttat a környékbelieknek. Újkígyós, Szabadkígyós. Csaba- szabadi, Békéscsaba délnyugati határrésze, Telekgerendás, és Ge­rendás háztáji gazdaságaiban a jö­vő év augusztusában általános ál­AZONNALI Ceüvóteilre keresünk öl.iife,: GÉPÉSZ­TECHNIKUSOKAT, AGRONÓMUSOKAT, Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen OTTV digozó kirendeltség, \| Szarvas* Budai N. A u; 5. 1 ti 102576 lománycserét valósítanak meg. örménykút térségében — Kondo­ros, Csabacsűd, Szarvas — Ham.p- shiere fajta naposbaromfit to­vábbítanak. Itt is teljes állo­mánycserét irányoznak elő. Oros­háza környékén 1903-Vjan, vagyis egy évvel később szervezik meg az állománycseiét. mivel a kole­ramentes új gödöllői fajta szü­lőpárjait még fel kell nevelni, így ezek a tojásrakást csak a jövő év végén kezdik el. ' tt társadalmi szervek- kü­lönösen a nőtanács — igen sokat •tehetnek a baromfiállomány ko­lerámén tesitésópe. Legfontosabb talán az, hogy az állatok szór­ványos vagy tömeges elhullását a tulajdonosok minden esetben jelentsék az állatorvosnak. A to­vábbi feladatokat a gyógykeze­lési©, az elkülönítésre, a fertőt­lenítésre és az , új baromfitörzs beszerzésére csakis ezek után be­széljék meg. A betegség fellé­pésekor a község baromfitartói — saját érdekükben — különítsék el állományukat. Ezzel a mód­szerrel is eredményesen védekez­hetnek a betegség behurcolása ellen. , * Megyénk rendelkezik minden olyan anyagi eszközzel, amely szükséges az előbb említett kör­zeteken kívül is a törzsállomány évenkénti felfrissítésére. A ter­melőknek ezt a -lehetőséget a jövő­ben minden eddiginél jobban ki kellene használniuk. Meggyőző­désem — mondotta tájékoztatója befejezésekor -Zalai elvtárs \—, hogy a tartási körülmények to- vábbjavításával, a törzsállomány évről évre való rendszeres kicse­rélésével a baromfikolera kárté­tele lényegesen csökkenthető, a tyúktartás hasznossága pedig nö­velhető. Elkészítették éves programjukat Csaknem 200 ipari és mezőgaz­dasági üzemben alakult meg az üzemi oktatási és ismeretterjeszté­si tanács a megyében, melyeknek munkáját a szaktárcák és a szak­mai szakszervezeti központok együttes utasításai szabályozzák. Tagjai a gazdasági vezetés megbí­zottjai és a szakszervezeti bizott­ságok aktivistái. Feladatuk a fel­nőttoktatás, a szakmunkáskép­zés. a szakmai továbbképzés, a műszaki propaganda és a tudo­mányos ismeretterjesztés megszer­vezése. A bizottságok a népmű­velési évadnak megfelelően éves programot készítettek. Háztartási és kozmetikai íanfolyamot indít a FIT Hékéscsabán A TIT Békés megyei Szerve­zete, a nőtanács békéscsabai városi bizottsága és a Körös Ál­lami Áruház háztartási gép- használati és kozmetikai tanfö- lyamot szervez. A háztartási és . géphasználati tanfolyam prog­ramjában a kereskedelemben kapható valamennyi modern háztartási gép kezelésének be­mutatása szerepel, ugyanakkor a .gépek kisebb hibáinak házi javítására is megtanítják a tan­folyam részvevőit. A tanfolya- mot Likerecz András vezeti. A kozmetikai tanfolyamon dr. Bodrogközy Tamás főorvos és Bagi Istvánné kozmetikus ad elméleti és gyakorlati szakta­nácsadást a részvevőknek. A tanfolyam programjában sze­replő előadások közül nagy ér­deklődésre tarthat számot töb­bek között ,,A bőrfestés zava­rai: fényhatások a bőrre”, „A szem modern kozmetológiája”. „A normál, a zsíros és a száraz bőr szépséghibái, megelőzésük és kezelésük” című előadás. Mindkét tanfolyam összibe­je 10 óra és heti egy alkalom­mal, pénteken este 6. illetve 7 órai kezdettel rendezik meg. Je­lentkezni a TIT Békés megyei titkárságán, lehet. Íme. itt mit! A címben jelölt szavakkal mutatja be Kovács László üz­letvezető E. J.-né dobozi lakos által „önkiszolgált" cikkeket, amelyeket, úgymond, majd hogy elfelejtett leszámláztatni, kifizetni. Az eset a Békés me­gyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat 53. számú önkiszol­i ® használva, egy üti szatyorba ra­kott egy doboz aranybonbont, 2 csomag Kossuth cigarettát, egy csomag vajat és próbaként — sikerül vagy nem gondolattal — kivitte az üzletből. Sikerült. Utána visszajött az üzletbe a már lopott áruval és a szatyrot elhelyezte a polcon, úgy, ahogy gáló boltjában történt e hó 19- én, Békéscsabán. Nem szólnánk ismételten az előforduló szabálysértésekről, ha ez az eset nem lenne előre ki­tervezett, szándékos lopás. Hogy az-e? Kisérjük figyelemmel az esetet és az összeállított cikkeik lajstromát. Mit akart elyinni? íme, tes­sék: 1 doboz arnaybonbon, 2 do­boz Kossuth cigaretta, 1 csomag vaj, 1 doboz bolgár káposzta, 1 doboz kínai hús, 1 csomag cu­korka, 1 doboz zsemlemorzsa, 1 üveg likőr, 1 üveg kávélikőr, 1 doboz libamájkrém, 1 üveq bőrolaj, l doboz vagdalt hús, .3 tubus bagarol cipőkrém, 1 tu­bus fogkrém, egyéb apróság, összesen 197,10 forint értékben. Mindezt hogyan akarta elvin­ni? Már a reggeli órákban a rossz ellenőrzés lehetőségét ki­azt szokás. Vérszemet kapva, a másik szatyorba pakolta a felso­rolt többi áruféleséget. Észrevet­ték. Miért tette? Nem volt rászo­rulva?! Elmondása szerint, ha már egyszer sikerült „önkiszol­gálni” magát pénz nélkül, biztos sikerül most is. Nem gondolt arra, hogy azt az értéket — ha sikerül kivinni a boltból — meg is kell téríteni valakinek. Min­deneseti© a boltvezetőnek. Hogy megérte-e, azt majd saját pénz­tárcáján érzi meg a büntetés fo­lyamán. Egy azonban tanulság: az önkiszolgáló bolt dolgozóinak még figyelmesebbeknek kell lenniük, de nemcsak nekik, • hanem minden becsületes vásár­lónak az önkiszolgáló szarkák­kal szemben. Ez emberbarát! kötelesség. Nemzetközi történészkollokvium az Akadémián A Duna ment! országok története a müncheni egyezmény­től a második világháború végéig témájú kollokviumot rendezett tizenkét ország történészkutatói- naik részvételével a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történet tudo­mányi Intézete, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­sága Párttörténeti Intézete, a Hadtörténeti Intézet és a Partizán Szövetség. Október 13—15-e kö­zött az Akadémia 300-as termében a történelem széke előtt állt Kö- zépkelet-Európa 1938—1944-ig terjedő múltja. A delegátusok megannyi nézőpontból elemezték a kérdés egy-egy vonatkozását; egyesek vádoltak, mások felmen­tést kerestek vagy arra intettek, hogy qagyobb összefüggésekben gondplkodás szükséges a végső ítélethez. Á német nemzeti szocializmus, a középkelét-európai fasiszta tp~ megpártok, mozgalmak, a felfű­tött nacionalizmus és a revizio- nizmus ültek főképpen a vádlot­tak padján, de ott szerepelt mel­lettük számos más tényező is. Ferruccio Parri olasz szenátor, az ellenállástörténeti kongresszu­sokat szervező nemzetközi bizott­ság, a Comité Intemacional de Conferences sur l’Histoire de la Résistance en Europe elnöke és Vass Henrik, a Párttörténeti Inté­zet igazgatója üdvözölte a kollok­vium részvevőit. Ha főbb referá­tumok felsorolására szorítkozunk is, megadhatjuk a tanácskozás ke­resztmetszetét: M. Broszat. Jelenkor-történeti Intézet, München: A német nem-. zeti szocialista uralmi és szövet­ségi politika tényezői a Duna menti országokban a második világhá­ború alatt; V. L. Iszraeljan, a Szovjetunió Külügyminisztéri­umának Diplomáciai Főiskolája, Moszkva: A Szovjetuniónak a Du­na menti országokkal kapcsolatos külpolitikája és diplomáciai tevé­kenysége a második világháború éveiben; M. Baumont, Institut de France, Párizs: Franciaország és a Duna menti országok a müncheni egyezménytől a második világhá­ború végéig; E. Collotti, az Olasz- országi Felszabadító Mozgalom Történetének Nemzeti Intézete, Milánó: Olaszország politikája a duna—balkáni térségben a mün­cheni egyezménytől gz olasz fegy­verszünetig; H. Michel, a Máso­dik Világháború Története Bizott­ságának főtitkára, Párizs: A fran­cia érdekeltségek kisajátítása a harmadik birodalom által a Du­na menti országokban; J. de La- unay, Nemzetközi Történelemta­nítási Bizottság főtitkára. Brüsz- szel: Az ukrán kérdés és befolyá­sa a nemzetközi viszonyokra. 1938—1943; Juhász Gyula, az MTA Történettudományi Intézete, Budapest: Magyarország nemzet­közi helyzete és belpolitikai viszo­nyai 1938—-1945; A. Snejdarek, Nemzetközi Politikai és Közgaz­dasági Intézet. Prága: Csehszlo­vákia és a közép-európai térség az 1938—1945 közötti években; P. Puturi, Román Kommunista Párt KB Történelmi és Társadalmi-Po­litikai Intézete, Bukarest: Romá­nia a második világháború alatt; N. Gornenski, Bolgár Kommunis­ta Párt KB Párttörténeti Intézete, Szófia: Bulgária a második világ­háború alatt; H. Batowski pro­fesszor, Varsó: Lengyelország és Európa, 1939: D. Zografski, Nem­zeti Történeti Intézet, Skopje: Né­met—olasz tárgyalás és egyez­mény Macedónia felosztására, stb. A számunkra elsősorban jelen­tős magyar referátum a követke­ző téziseket tartalmazta: Magyarország nemzet­közi viszonyait és szerepét vizs­gálva az egész Horthy-korszakban két alapvető tényezőből kell kiin­dulni : a trianoni békeszerződés revízióját célzó két évtizedes kül­politikából és a rendszer ellen­forradalmi jellegéből. Hitler ura­lommá jutása után a Gömbös-, a Darányi- és az Imrédy-kormá- nyok fokozatosan, de egyre hatá­rozottabban álltak rá a németba­rát külpolitika és a német fasisz­ta párt szociális demagógiáját utánzó belpolitika útjára. 1938 őszén Imrédy Béla miniszterelnök kísérletet tett a totális fasiszta diktatúra bevezetésére, de ezt a folyamatot átmenetileg feltartóz­tatta az 1939 februárjában hata­lomra került Teleki-kormány. Az új kormány külpolitikai vonalve­zetését is a német—olasz ún. ten­gelypolitika határozta meg, de a tengelyhatalmakon belül erőtelje­sebben kívánt támaszkodni Olasz­országra, azaz a tengely déli szárnyának erősítésével akarta el­lensúlyozni a fokozódó német nyomást. Teleki 1939 augusztus végén (a második világháború ki­törése előtt néhány nappal) titkos üzenetet küldött ^Halifax angol külügyminiszternek s közölte, hogy a magyar kormány nem fog Németországgal együttműködni Lengyelország ellen. Magyaror­szág semlegességre törekszik, de 'helyzetére tekintettel nem fog semlegességi nyilatkozatot tenni. Lengyelország német lerohaná- sa után egy olasz és román kezde­ményezésű délkelet-európai sem­leges blokk tervei bontakoztak ki. Az angol és francia külpolitika támogatta ezt a tömörülést A szándékokat illetően így ír erről Barcza, a londoni magyar követ egyik jelentésében: „Angol meg­ítélés szerint Olaszország semle­gessége és Európa délkeleti álla­mainak semlegességében való megtartása nemcsak a jelen hely­zetben, de a szovjet későbbi sakk­ban tartáséra is rendkívül fontos.” Németországnak fontos érdeke fűződött ahhoz, hogy Délkelet- Európában ne kerüljön sor olyan konfliktusra, amely veszélyeztette volna a német gazdasági-politikai érdekeit és keresztezte volna ka­tonai terveit, de Hitler nem kí­vánta a blokkszerű semlegességet, a nyugalmi állapot megtartása mellett konzerválni kívánta e tér­ség kis népei ellentéteit, különö­sen a magyar—román ellentéte­ket. 1941 tavasza és nyara fordulópontot jelentett Magyaror­szág helyzetében is. A Fall-Bar- barossa (Szovjetunió megtámadá­sának titkos német haditerve) és annak későbbi részletei csak Finnországot és Romániát emlí­tették* mint olyan országokat, amelyek katonai részvételével a német hadvezetőség számított. A magyar hadsereg aktív bevonását a Szovjetunió elleni hadjáratba a német hadvezetés előzetesen nem vette számításba. Ez két okra ve­zethető vissza: egyfelől el akarták

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom