Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI, PÁRTBIZOJTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. OKTÓBER 14., PÉNTEK Ára: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 843. SZÁM Magyarázatból nem lehet kenyeret sütni Sokáig emlékezetes marad a három évvel ezelőtti ősz. Me­gyénk történetében akkor vetet- ' ték el először határidőre, októ­ber 31-re a kenyérgabonát, s rá­adásul annyit, amennyit álla­munk kért a gazdaságoktól. Há­rom évvel ezelőtt már 105 ezer hold földben volt búza október 10-én, most alig valamivel több 65 ezer holdnál. — „Akkor ma­gas összegű jutalom volt kitűz­ve a búza idejében történő el­vetéséért” — szegezik szembe. Most valóban nincs prémium, ellenben 54 forinttal többet fizet a búza mázsájáért az állam, mint eddig. Olyan összeget, ami­ért érdemes a lehető leggondo­sabban és idejében elvetni. Pén­zes növénnyé lépett most már elő a kenyérgabona, s helyen­ként meg is növelték vetésterü­letét a gazdaságok. Ennek meg- okolása között szerepel az is, hogy kevés munkával jár, köny- nyű betakarítani, ráadásul tarló­jában másodvetésként takar­mánynövényt is lehet termelni, különösen ott, ahol öntözési le­hetőség van. De ha nem lenne pénzes nö­vény a búza, ha a régi áron és jutalom nélkül kellene vetni, akkor is gondosnak, gyors üte­műnek kellene lennie a magágy­készítésnek és a vetésnek. Álla­mi feladatról, egész népünk ke­nyeréről van ugyanis szó. A szö­vetkezeti gazdákéról is. Lám, a tavaly őszi esőzés következtében el nem vetett, s az ez év tavaszi árvíz miatt kevesebb gabonater­més helyenként máris elosztási zavart okozott A legsúlyosabb árvízkárt szenvedett szövetkeze­teknek felajánlott búza is nehe­zen kerül rendeltetési helyére a vártnál alacsonyabb termésátla­gok miatt Egyes szövetkezetek azon gondolkoznak, hogy vissza­vonják-e felajánlásukat, avagy halogassák annak teljesítését mindaddig, amíg esetleg értesí­tést kapnak, hogy az állam meg­oldotta az árvízkárosultak ke­nyérgondját. Csakhogy az állami raktárakba is kevesebb gabona kerül az idén. Megyénk szövet­kezetei is igencsak adósak ma­radnak mintegy 3 ezer vagon­nal. Most van az ideje, hogy elke­rüljük a jövő évi hasonló gondo­kat, vagyis, hogy megteremtsük az ez évnél sokkal jobb és bősé­gesebb gabonatermés alapját. A vetés eddigi lassú üteméből ítél­ve kevés érre a törekvés. Ennek indoklásául többen azt mondják, hogy éppen a jövő évi bősége­sebb termés érdekében várnak a. kukorica letakarításara, földjé­nek felszántására, mert jó elő- veteményt akarnak biztosítani a búzának. Jó elővetemény a ken­der, a már letakarított silókuko­rica, napraforgó, cukorrépa és a feltört lucernaföld is. De jó a gabonaföld is, ha a rendelke­zésre álló és beszerezhető vegy­szerrel fertőtlenítik. A naptár szerint jó két hét van október 31-ig, a búzavetés befejezésének határidejéig. Kér­dés azonban, hogy ebből meny­nyi lesz az esős, vagy ha bekö­szönt, nem tart-e majd a fagy beálltáig. Igaz, vetettek már szö­vetkezeteink esős időben is bú­zát, csakhogy nem jól elmun­kált, porhanyós magágyba, ha­nem a sáros föld tetejére, s ki­tették a magot a madarak pré­dájának, a kikelő növényt a fagy veszélyének. Jó néhány1 szövetke­zet, köztük a békési Űj Élet is tanult a korábbi évek költséges, terméscsökkentő pél­dájából s ezért elhatározták, hogy jóval a határidő előtt, ok­tóber 15—20-ig befejezik a ve­tést Nemrégiben az egyik országos vezető szerv által összehívott ta­nácskozáson annak a vélemény­nek adtak kifejezést, hogy nem szükséges az eddigi gyakorlat szerint területfelelősöket kine­vezni a búzavetés idejére. Azért nem — mondották —, mert ez bizonyos fokig sértené azt az ön­állóságot, amit a termelőszövet­kezeteknek is biztosítani kíván­nak ezután a gazdálkodáshoz. Megyénkben megbíztak járási felelősöket, akik a megyei ope­ratív bizottság tagjaiként igye­keznek segíteni a búzavetés ide­jén. Ennek ellenére mégis las­sú a vetés üteme. Szüksége mu­tatkozik annak, hogy a járási szervek is bízzanak meg közsé­gi vagy esetleg termelőszövetke­zeti felelősöket. Segítségük, a vetés elé gördülő akadályok el­hárítása, a két műszak szerve­zése nem sérti az önállóságot. De az sem, ha utánanéznek, hogy annak idején papíron, avagy a valóságban is olyan területen került földbe a ke­nyérgabona vetőmagja, amilye­nen elő van írva. A legutóbbi megyei operatív bizottsági ülésen elmondották, hogy a megye több járásában és szövetkezetében túlságosan nyu­godt vezető emberekkel talál­koztak. Többek között arra a kérdésre, hogy a vésztői Arany­kalász Tsz mikorra fejezi be a vetést, a főagronómus nagy lel­ki nyugalommal azt felelte, hogy november 30-ra. A kenyérgabo­na elvetését, megtermelését ille­tően még szójátékot sem enged- , hét meg magának senki. Nem törvényes szankciók, különböző, személyeket érintő következmé­nyek, hanem a becsület, dolgozó népünk kenyeréért érzett fele­lősség tiltja ezt. E felelősség kö­zepette nem engedhető meg, hogy álljanak a gépek azért, mert egyes traktorosok kukori­cát törnek vagy részes cukorré­pát szednek. Az idén jóval kevesebb ke­nyérgabona termett megyénk­ben, mint tavaly. Az okokat, a tavaly őszi sok esőzést, a tavaszi belvizet mindenki ismeri, hi­szen sokszor elmagyarázták már. Magyarázatból azonban nem le­het kenyeret sütni. Éppen ezért úgy igyekezzenek szövetkezeti gazdaságaink, hogy a jövő évi búzatermést ne csökkentse ké­sedelmes vetés s még kevésbé az, hogy a kívántnál kevesebb ; földet vetnek be. Kukk Imre Tovább kell fejleszteni a képviselőválasztás demokratizmusát Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága októ­ber 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökei, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai és más meghívottak. I. Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára is­mertette a Politikai Bizottság tájékoztatóját a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről. A Központi Bizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette a Bu­dapesten ez év szeptemberében megtartott magyar—vietnami tárgyalásokról adott tájékozta­tót. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya minden józan figyelmeztetés, a haladó embe­riség tiltakozása, valamint saját népe növekvő elégedetlensége ellenére fokozza agresszióját a hős vietnami nép ellen. Az amerikai kormány békés szán­dékait hangoztató félrevezető nyilatkozatokkal egyidőben ki­terjeszti a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni terror- bombázásokat és növeli Dél- Vietnamban állomásozó csapa­tainak létszámait. A Központi Bizottság ismé­telten elítéli az Egyesült Ál­lamoknak a vietnami nép sza­badságára törő, a délkelet-ázsiai népek és a világ békéjét fenye­gető népintó háborúját. A Ma­gyar Népköztársaság erejéhez és lehetőségeihez mérten pár­tunk és kormányunk továbbra is mindent elkövet, hogy fo­kozott politikai, anyagi és ka­tonai segítséget nyújtson az igazságos célokért harcoló vi­etnami népnek. A Központi Bizottság megál­lapítja, hogy a nyugatnémet imperializmus revansista politi­kája, a Bundeswehr atomfel­fegyverzésére irányuló törekvé­sek továbbra is veszélyeztetik az európai népek békéjét és biztonságát. A magyar nép földrészünk népeivel együtt he­lyesléssel fogadta a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Tes­tületé bukaresti ülésének nyi­latkozatát az európai biztonsá­gi rendszer megteremtéséről és állhatatosan küzd az ott meg­határozott célok megvalósításá­ért. Pártunk és kormányunk úgy véli, hogy további erőfeszí­téssel, két- és több oldalú esz­mecserékkel megérlelhetők az egész világ békéje szempontjá­ból nagy jelentőségű európai biztonsági értekezlet összehívá­sának feltételei. A Központi Bizottság megál­lapítja, hogy a vietnami nép igazságos harcának támogatása, az imperializmus elleni harc fokozása egyre inkább megkö­veteli a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozga­lom, minden haladó és békesze­rető erő tömörülését, az ame­rikai imperializmus Vietnam elleni agressziójával szembeni akcióegységet. Annál sajnálato­sabb, hogy a kínai vezetők szovjetellenes szakadár tevé­kenységüket, egységellenes fel­lépésüket a Kínai Kommunista Pánt Központi Bizottságának augusztusi ülésén hivatalos párt- és állami politika rang­jára emelték. A magyar kommunistákat ag­godalommal tölti el, hogy a kí­nai vezetők az úgynevezett vö­rösgárdának a szocializmustól idegen cselekményeivel, a szov- jetellenesség felkorbácsolásával mérhetetlen károkat okoznak a szocializmus, a társadalmi hala­dás és a béke ügyének. Bár a kínai vezetők magatar­tása további akadályokat gördít a munkásmozgalom egységének, a Vietnam ellen barbár háborúi folytató amerikai imperializ­mussal szembeni akcióegység út­jába, a Központi Bizottság újó­lag kinyilvánítja eltökéltséget, hogy folytatja a harcot a nem­zetközi kommunista mozgalom, valamennyi szocialista ország egységéért, a kommunista pár­tok és az imperializmus ellen harcoló más erők akcióegységé­ért. II. Biszku Béla elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára beter­jesztette a Politikai Bizottság ja­vaslatait az országgyűlési kép­viselőválasztás rendszerére, az új egységes választójogi törvény alapelveire. A Központi Bizottság megálla­pítja, hogy társadalmunk fejlő­dése lehetővé teszi választási rendszerünk demokratizmusá­nak továbbfejlesztését, új egy­séges választójogi törvény meg­alkotását. A választójogi törvény módosításának alapelveként ja­vasolja : Az országgj űlési képviselők választókerületi lajstromos rendszeréről át kell térni az egyéni választókerületi rend­szerre. Az egyéni választókerü­leti rendszerben a választás de­mokratizmusa a közvetlen sza­vazás révén jobban érvényesül. A megválasztott képviselő meg­határozott területhez, egy köz- igazgatási egységhez tartozik. A képviselők és a választók kö­zött szorosabb kapcsolat jöhet létre, mind a jelölést és a. vá­lasztást mind a képviselői mun­kát illetően és szükség esetén megvalósítható a képviselő visz- szahívása is. Az országgyűlési képviselőkre és tanácstagokra a társadalmi szervek az egyes választókerüle­tek választópolgárainak gyűlé­sein tesznek javaslatot. A jelölő­gyűlések több jelöltet is java­solhatnak. A Központi Bizottság a Haza­fias Népfront elnökségével egyetértésben felkéri a forradal­mi munkás-paraszt kormányt, hogy a fenti elveknek megfelelő választójogi törvényjavaslatot készítse el és terjessze az ország- gyűlés elé. III. Nyers Rezső elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára ismertet­te a Politikai Bizottság néhány agrárpolitikai kérdés megoldásá­ra vonatkozó javaslatát. A Köz­ponti Bizottság a szocialista me­zőgazdaság, a mezőgazasági ter­melőszövetkezetek megerősítését célzó javaslatokat magáévá tet­te és elhatározta, hogy azokat a IX. kongresszus elé terjeszti, (MTI) KGST-tanácskozás Budapesten befejeződött a KGST Könnyűipari Állandó Bi­zottsága fafeldolgozó ipari gazda­sági és tudományos műszaki együttműködési állandó munka- csoportjának második ülése. Az ülés munkájában részt vettek a bolgár, a magyar, a Lengyel Nép- köztársaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szakértőinek delegációi. Az állandó munkacsoport ja­vaslatokat dolgozott ki arra vo­natkozóan, hogy az 1965-ben be­fejezett közös kutatások eredmé­nyeit hogyan hasznosíthatják. Megjelölte a bútoripari technoló­gia távlati fejlesztésének fő irá­nyait. Az ülésen elfogadták az állandó munkacsoport 1967. évi munkatervét, amely a fafeldolgo­zó ipar fejlesztési, kutatási és szabványosítási feladatainak meg­oldásában jelöl meg sokoldalú együttműködést. Különös figyel­met fordítanak az új technológi­ákra, valamint az értékes faanya­gok helyettesítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom