Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-13 / 242. szám
IKS. Oktober 13. 3 Csütörtök A szarvasi építőknél jártunk Voltaképpen nincs is olyan, sok dolgozója a Szarvasi Építőipari Ktsz-mek — mintegy 120-an vannak —, ha arra gondolunk, hogy hét szakma mestered végzik itt a sok irányú tennivalókat. A szövetkezet azok közé az építőipari üzemek közé tartozik, amelyek (ritkaság ez ma még) igyekeznek valóban betartani a határidőket. eddig1 lakossági szolgáltatási tervüket 119 százalékra teljesítették, s a közületi programmal együtt 24 százalékkal teljesítették túl az előirányzatot. Moicsán Pál brigádja például az idén 12 két szoba, | osszkoml'ortos, csinos, modem családi ház építésére vállalkozott. Éppen most fogják befejezni a kilencediket, nemsokára beköltözhetnek a 'boldog tulajdonosok. A brigád a IX. kongresszus tiszteletére vállalta, hogy nemcsak a határidő pontos betartásával, de A fiatal, de mégis tekintélyes ta- munkájuk minőségével is példa- pasztaiatu brigád vezető: Moicsán mutatóak lesznek. Pál. ***** A kőfaragó részleg mestere, Demeter János egy sírkő feliratán dolgozik. Művészi munka, mely nemcsak hozzáértést, de sok stílusérzéket is kíván. Az idén 580 ezer forint értékű munkát készít a brigád. Fotó: Malmos Mindenfelé te vagy a szóbeszéd tárgya a faluban. Menyhért lesütötte a szemét és hallgatott. Pedig kikívánkoztak belőle a szavak, de a hirtelen. felburjánzotit sok-sok mondanivaló megbénította a nyelvét. — Igaz lenne a pletyka-őzön ? — Attól függ, melyikre gondol. Az öreg meghökkent. Tágra nyílt szeméből nemcsak a megdöbbenés sugárzott Menyhért felé, hanem a csodálkozás is. Mindjén igaz lenne? S Csák úgy egyszerűen beismeri? Menyhért azonban mentegetőzve folytatta: — Mert ami itt kint történt, az nemcsak az én hibám. Magamra hagyták, s most mindenki rám akarja lőcsölni a felelősséget... Pedig... — Nem erre gondoltam! — vágta félbe az öreg szavait. — Ezektől majd később! Jó darabig egyikük se szólt semmit. Menyhértet roppant nyugtalanította az a tudat, hogy ezóta Mihály megjöhetett a répaátadásból. Kertész előbb^u tóbto úgyis elkottyantja az igazságot, hiszen elég, ha csak keményebben rászólnak. Jobb lenne, ha bemennének az irodába, legalább ő beszélne először Mihállyal. Ha Józsi bácsi is ott lesz, meg lehet vele értetni, noy pár afloos kiesésen nem múlik az előlegosztás. Ha egységesen és 'határozottan lépnek lel, a tagság is belátja. — Jobb lenne, ha az irodában folytatnánk — javasolta, s már fel is állt. — Nem! Ülj asak vissza! Négyszemközt kell elintézni a mi dolgunkat. Ott csak zavarnának a ki-benyi'tással. Az öreg beleképzelte magát Menyhért helyzetébe. Alig múlt negyvenéves. Ereje teljében majd kicsattan az egészségtől. Az utóbbi évek jobb életmódja kisimította a ráncokat is homlokán. Megérti, ha elkapja a iérfiszenvedély. De az nagyon fájt neki, hogy szegény Magda annyira sorvad. Valamikor olyan volt, minit a nyíló rózsa. Szép, sudár termetű. Hosszú, fekete haját, formás alakját megcsodálták a legények. Most meg hervatag, mint amikor a korai dér megcsípi a szirmokat. Talán sose virul ki újra, pedig az évei miatt téhetné. — Mióta vagytok így Magdával? — Nem most kezdődött, hanem még akkor, amikor beköltöztünk az új házba. — Azóta jóban vagy azzal a...! — döbbent meg az öreg. — Nem! — tiltakozott Menyhért. — Csak amikor visszajöttünk Pestről, éreztem, kicserélődött az asszonyom. Sehogyan se tudott belenyugodni sorsába. (Folytatjuk) Nemcsak a gépjavító állomásokon múlik a gépek jó műszaki állapota Beszélgetés Kiss Sándorral, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetőjével Most már alaposan benne vannak megyénk termelőszövetkezetei az év végi hajrában. A legfontosabb feladat a kenyér- gabona elvetése mellett, idejében, lehetőleg veszteségmentesen kell betakarítsák mindazt, ami megtermett, többek között a cukorrépát és a kukoricát. Emellett elengedhetetlen az is, hogy a jövő évi jő termés biztosításához befejezzék a mélyszántást is a tél beállta előtt. Mindehhez, s a fel nem sorolt sok egyéb munkához jól karbantartott, lehetőleg állandóan, éjjel és nappal is üzemelő gépekre van szükség. Az ez évi nyári betakarítás viszonylag könnyű volt, s az akkor és azután következő munkákban időelőnyt is nyertek a szövetkezetek. Aztán miért, miért nem, itt is ott is döc- cenők, gyakori gépállások következtek be. Ezekkel és a további tennivalókkal kapcsolatosan kértünk néhány kérdésre választ Kiss Sándor elvtárstól, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetőjétől. — Sok bírálat érte az utóbbi hetekben a javitóállomásokat. Elhangzottak olyan megjegyzések is, hogy a javítáállomá- sok nem a termelőszövetkezetekben dolgozó erő- és munkagépekre fordítják a fő figyelmet, hanem különböző más tevékenységre. — A gépjavító állomások továbbra is zömmel a mezőgazda- sági üzemeknek, főleg a termelő- szövetkezeteknek dolgoznak megyénkben. A javítóállomási dolgozók az évi 5,3 millió munkaóra 90 százalékában csakis mezőgazdasági erő- és munkagépeket javítanak. Az úgynevezett egyéb foglalkozás sem idegen a mező- gazdaságtól, sőt nagyon is szorosan hozzátartozik. Az egyik foglalkozás ugyanis nem más, mint a termelőszövetkezeti majorok villamos hálózatának beszerelése, vagy karbantartása, az istállók gépesítése, a szövetkezeti gépkocsipark javítása. Ennél jóval nagyobb energiát, több munkaerőt és időt igényel az elkopott adagolók. hengerfejek, fogaskerekek, műanyag alkatrészek és hűtők felújítása. Az élet követelte, s nem a javítóállomások verekedjék ki maguknak azt, hogy a javítások, alkatrészfelújítások mellett különböző betakarító gépeket is gyártsanak a mezőgazdaság, elsősorban a termelőszövetkezetek számára. Többek között Kétegy- házán markoló-, rakodógépeket készítenek, emellett kendervágó kombájnokat alakítanak át, úgy, hogy azok alkalmasaik a kukoricaszár levágására és bekötésére. A kezdődő nagyarányú nyárfatelepítés követelte, hogy a sarkadi javítóállomáson gödörfúrókat gyártsanak. Az elmondottakhoz még csak annyit hiába állítanák az emberek egészét állomásainkon a gépek javítására, nem volna nagyobb a teljesítőképességük, illetve meg se tudnák javítani őket alkatrész hiányában. Tehát kényszerhelyzet az. hogy a javítással párhuzamosan alkatrészfelújítás és gyártás is folyjon ja- vítóállomásaimkon. — Sok kifogás hangzott el a megye termelőszövetkezetei részéről a kijavított gépek minőségét, üzemképességét illetően. Mennyiben van igazuk, s mennyiben szükséges növelni a javítóállomások dolgozóinak, műszaki vezetőinek lelkiismeretességét? — A kijavított gépek minőségével kapcsolatos kifogások leginkább akkor jelentkeznek zömével, amikor már elcsúszás, lemaradás mutatkozik egyes idénymunkákban. Előtte kevés az ügybuzgalom, a segítő szándék, a jobb munkaszervezés, s az, hogy adott esetben gyorsan, frissen el lehessen hárítani a hibát. A gépek műszaki kiesése nem azért következik be az esetek többségében, mert felületes volt a kijavításuk, hanem azért, mert még mindig nem rendszeres a karbantartásuk. Immár három éve papolunk az erőgépek rendszeres és lelkiismeretes karbantartásáról, de még mindig elmarad a követelményektől. Több szövetkezetben csak akkor javítják a gépet, amikor már nagymérvű a meghibásodás. A traktoros keresni akar, s ezért akkor is dolgoztatja a motort, ha már zörög benne valami, s aztán, ha le kell állnia, nem saját magát, hanem a javítóállomást hibáztatja. így van ez a felújított gépek helytelen bejáratása miatt is, ami aztán hosszú hónapokra lecsökkenti a gép teljesítőképességét. A javítás minőségében gyakran előforduló hiba 10 százaléka abból adódik, hogy alkatrészhiány miatt helyettesíteni kénytelenek éppen azzal, ami van, ami kevésbé megfelelő. Ismételt kérésünk az, hogy a traktorosok ne koptassák el az alkatrészeket a felújít- hatatlanságig. Gyakran előfordul gépállás filléreket érő tömítőgyűrű hiányában is. Végül pedig az erőgépek meghibásodásának 50 százaléka a nem megfelelően felújított motoroknak tulajdonítható. Ezekért is a helyi állomások kapják a dorongot' Pedig megteszik, amit megtehetnek, beszerelés előtt fékpadon ellenőrzik a felújított motorokat s a jelentkező hibákat azonnal ki is javítják. Nagyobb felelősséget nem is annyira a javítás minőségéért, hanem a bekövetkezett hibák gyorsabb kijavításáért kellene érezniük a javítóállomások dolgozóinak. Ehhez megvan minden adottságuk is. Lelkiismeretlenséggel, a szövetkezetekkel való nemtörődömséggel túl merészség vádolni állomásainkat. Innen a megyéből indult el és terjedt el országszerte jó néhány javítási módszer. Az itt gyártott markolók, rakodók, gödörfúrók, erőgép- vj llamoskábelek országos érdeklődést keltettek. Ezekkel együtt újítások egész sorát töprengték ki azért, hogy gyorsabbá és jó minőségűvé tegyék a gépjavítást. — Megkezdődött-e már a felkészülés a téli gépjavításra? Bóvitik-e az alkatrészfel újítási kapacitási, s vezetnek-e be újabb javítási eljárásokat? — A téli gépjavításra való felkészülést még májusban megkezdtük. Ugyanis akkor bíráltuk felül az előző téli gépjavítást, s megállapítottuk az addig végzett munka jó és gyenge oldalait. Ennek során meggyőződtünk arról, hogy az eddig lefektetett alapokon — bizonyos belső szervezésekkel — meg lehet oldani a gépek javítását a kívánt időben és minőségben. A szervezeti változtatások közül legfontosabb az, hogy a javítóállomások kooperációs szerződést kötnek a munka folyamatosságának biztosítására. Ezek a szerződések komoly szankciókat rónak ki. Eddig nem volt ilyesmi, s ezért nyilvánvalóan kisebb volt az egymás iránt érzett kölcsönös felelősség. A garanciális javításokat is igyekszünk gjrorsabbá és rugalmasabbá tenni. Eddig nem azon kezdődött a vita, hogyan és mikorra javítsák ki, hanem azon, hogy ki fizeti majd, s amíg meg nem állapodtak, addig nem is javítottak. Most a területileg illetékes állomás kötelessége a javítást azonnal megkezdeni, s aztán keresik jpeg azt. akinek ki kell fizetnie a munkát. Erőteljesen szankcionáltuk az átfutási idő betartását. Ennek megszegése prémiummegvonással és érzékeny összegű kötbérfizetéssel jár. Az alkatrészellátás jobb biztosítása végett kísérletként negyedévre szóló keretszerződést kötünk az AGROKER-rel. Ez arra is jó, hogy már előre tudjuk, mit nem kapunk belátható időn belül, mit kell felújítással, legyártással vagy helyettesítéssel pótolni. A javítóállomások felújítási kapacitása megfelel a követelményeknek. Csupán az a baj, hogy nagyon nehéz beszerezni az ehhez szükséges minőségi alapanyagot A javítást gépjavító állomásainkon ez idő szerint mintegy 1500 különböző célgép segíti. Ezeknek a legyártására 5 év alatt 10 millió forintot fordítottunk. A jövőben is gyártunk annyit, amennyit a szükség megkövetel. Befejezésül azt mondanám, hogy nemcsak javítóállomásain- kon múlik a gépek jó műszaki állapotának biztosítása. Éppen ezért főhatóságunk segítségével igyekszünk fokozottabban érdekeltté tenni javító partnereinket, a Gépjavító Trösztöt és az AGROKER-t a javítás minőségében. Ez sokat segít, mert eddig ezek a partnereink nem voltak közvetlen kapcsolatban a termelőfelekkel, nem érezték át az anyag- és alkatrészhiányt, továbbá a nem megfelelően felújított motorok hátrányos következményeit a mezőgazdaságra — fejezte be nyilatkozatát Kiss Sándor elvtárs. K. I.
