Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
1966. OKTOBER 2., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM A nemzetért vállalt felelősség Az utóbbi esztendők terveinek, erőfeszítéseinek, anyagi befektetéseinek egyik legvonzóbb, s ma már mérhető, szemmel látható sikere — jobb szó még nincs rá, mondjuk tehát most is úgy, ahogy megszoktuk, — a vidék iparosítása. E folyamat hatására korábban kizárólag mezőgazda- sági jellegű városok új arculatot nyertek, gyárak nőttek fel egykori legelők helyén, modern üzemek, s olyan iparok jelentek meg az ország minden szegletében, amelyekhez fogható eleddig csak Budapesten volt. Műszert és ipari üveget, tranzisztort és izzólámpát, szerszámot és magnetofont, négy-öt világrészen ismert és híres gyógyszereket, híradástechnikai cikkeket állítanak elő ma már olyan helyeken, ahol még évtizeddel ezelőtt is szinte teljességgel a földhöz kötött munka és termelési kultúra volt az uralkodó. Nem célunk most, hogy e roppant horderejű — bár még csupán a kezdetén tartó — folyamat gazdasági jelentőségét, értéket termelő hasznát, az ország képét és jellegét formáló szere- j pét elemezzük, vizsgáljuk. Bizonyos. hogy e tényezők bármelyikéről hivatott közgazdász vaskos i tanulmányt írhatna, mint ahogy) az is igaz, hogy a hozzáértőt fel- ] tétlenül kutatásra, vizsgálódásraj ösztönzi ez a téma. Gazdasági je- j lentőségén túl azonban ennek az országátalakító munkának mély politikai, társadalmi tartalma is van, sok olyan lényeges vonása, amely alapjában jellemző a mai magyar társadalom egészére. S ez a munkásosztály számbeli gyarapodása és létének, hatásának mind teljesebb és meghatározóbb szerepe egész közéletünkre. A magyar munkásosztály egész története a próbatételek j sokasága. Így volt ez a felszabadulást megelőző évtizedekben, aj kíméletlen osztályharcban, a küz-j delemben egy jobb világért a gátlástalan és könyörtelen elnyomók ellen. A felszabadulást közvetlenül követő kor — természetesen homlokegyenest más tartalommal és más módon — ugyancsak sokoldalú próba elé állította a munkásságot. Meg kellett indítani az életet, kormányozni és igazgatni kellett az országot, a munkásnak bankok és vállalatok vezetését kellett vállalnia. Tízezrek kerültek minden szinten vezető posztokra, s ott dolgozniuk kellett, vállalva a legteljesebb felelősséget a nemzet egésze előtt. S amilyen jogos büszkeségre késztető ez a kor, s ez a hősies — nem túlzott ide a szó — harc, épp oly elgondolkodtató az is, ami közvetlenül ekkor vagy nyomban ezután a munkásosztály egészében végbement. Lezajlott az idő diktálta őrségváltás: az idős, régi és harcokban edzett munkások ezrei, tízezrei nyugdíjba vonultak. Más tízezrek vezető helyre kerültek. S jöttek helyettük mások, s az Iparfejlesztés velejárójaként mind újabb tíz- és százezrek özönlöttek a gyárakba, magukkal hozva régi életformájuk szokásait, gondolkodásmódját. S ha a munkásosztályt ért negatív hatásokra gondolunk, nem szabad megfeledkezni az ötvenes évtized közepének bonyolult politikai viszonyairól sem, amelynek egyik, s még visz- szatekintve sem lebecsülhétő vonása az a revizionista törekvés volt, amely végső fokon e történelmi osztály jelentőségét, vezető szerepét akarta elvitatni. Az a sok százezer ember, aki az évek során a gyárakba került a tősgyökeres munkások közé, szinte egészében, a szó teljes értelmének megfelelően munkássá vált. Ezért jellemző a mai magyar társadalom életére, hogy benne a munkásság mind nagyobb tömegei — a régiek mellett az újak százezrei is — érzik át és vállalják a felelősséget az ország sorsáért, vesznek részt cselekvőén a közéletben. Nem szavakban hirdetett felelősségvállalás ez, a szó igazi, benső értelmét tettek sokasága adja. Korunk természetéből fakad, hogy csak annak van, s lehet joga hivatkozni a nemzetért, az országért érzett felelősségre, aki tettekkel szolgálja, hogy teljesebb és gazdagabb legyen az élet, boldogabb a haza, s minden becsületes fia. Nos, a munkásosztály felelősségét ilyen tartalom jellemzi. Hogy csak napjaink példájára utaljunk: ki tudná felmérni, s milliárdokban, s anyagi javakban kifejezni azt a példás tettsorozatot, amelyet ösz- szefoglaló szóval szocialista brigádmozgalomnak és kongresszusi versenynek mondunk? S ez még csak részben, szinte csupán töredékében tükrözi a valóság teljes képét: munkások százezreinek példás és önzetlen áldozatvállalását az alkotó, az építőmunkában, az ország gyarapításában. S a nemzetért vállalt felelősségből táplálkozik sok más tényező is, amelynek forrása mindig és kizárólag a munkásosztály. Utaltunk az iparral átalakuló vidékre, s annak, ami ott történik, szinte pontos menetrendjét lehetne összeállítani. A? iparral megjelenik néhány régi munkás, vezető és beosztott, százak, ezrek nevelését kezdik meg egy-egy helyen, s rövid idő múltával új emberek sokasága bánik már hozzáértő módon anyaggal és géppel, megtanulja a munkásosztály fegyelmét, sorai szerveződnek és rendeződnek. A gyár mindennapi tevékenységüket illetően magas igényeket állít, s ezt az igényességet lassan-lassan természetükké teszik, magukkal viszik, s kiterjesztik mindenre: kultúrára, szokásokra, öltözködésre, még lakásukban a bútorok elrendezésére is — munkásokká válnak. L. Minden talajművelő gép két műszakban dolgozik Újkígyóson és Eleken Kapcsolt gépekkel vetik a búzát a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben Sokrétű őszi munka vár megyénk mezőgazdasági dolgozóira. A IX. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy határidőre elvetik az őszieket, tiszta határral köszöntik a nagy eseményt, befejezik november végére az őszi betakarítást, s nem marad szán- tatlan terület a legrosszabb talajon sem. A kitűzött célok eléréséért sokat kell tenni a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban egyaránt. A jó munkaszervezésre, a két műszakra, a gépek kapcsolására talán soha nem volt olyan nagy szükség, mint mostanában. A belvíz miatt ugyanis nagyobb területen termeltünk kukoricát, mint máskor, többet fizet a cukorrépa, mint bármikor. A bő termés pedig több munkát, nagyobb szállítási kapacitást igényel. A legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetek nagyszerű példáját mutatják annak, hogy milyen sok mindenre képesek a mezők munkásai. AZ ÜJKÍGYÖSI ARANYKALÁSZ TSZ-BEN például 8 szocialista brigád dolgozik hallatlan szorgalommal. Három traktorosbrigád gondoskodik a talajművelésröl, a vetésről és a szállításról. Nincs olyan műszak, hogy túl ne teljesítenék a őrző vezetők. Ennek köszönhető, hogy korán befejezték az őszi árpa vetését, több száz holdon földbe került már a jövő évi kenyér- nekvaló magja és ezer holdnál, nagyobb területen előkészített magági' várja a vetőgépeket. A növénytermesztők, a kertészeti dolgozók szintén derekasan helytállnak. Naponta legalább ezren dolgoznak a földeken. Segítségül hívják az iparban és hivatalokban dolgozó rokonokat, családtagokat is, hogy a termést mielőbb betakaríthassák, s átadják a területet a szántótraktorok részére. ELEKEN, A LENIN TSZ-BEN a traktorosok és a szállítók is megkapják az éjszakai pótlékot tás aranyat ér. Éjfélekig mennek a szállítójárművek, az istállótrágyázást pedig szinte valamennyit éjszakai műszakban oldották meg. Úgynevezett koldusszekerekkel éjjel is hordják a kukori- caszárt, így gyorsan felszabadul a vetésre szánt terület. A MEZÖKOVACSHÁZI üj alkotmány tsz-ben szintén minden talajművelő gép két műszakban dolgozik. Az éjszaka előkészített jó magágyba kapcsolt gépekkel vetik a magot. Egy lánctalpas három vetőgépet húz. így a felszabadult erőgépeket más munkára hasznosíthatják. Füzesgyarmaton, Kondoroson és még több községben Az össztermés ugyanis sokkal , szintén kifogástalan munkaszcr- több, mint máskor, a szállítási ka- vezéssel oldják meg a bokros te- pacitás azonban nem nőtt ará- ! endőket. Példájukat érdemes Hiányosan. Ezért az éjszakai szállí- i sutt is követni. A. R. Alap- és középfokú traktorostanfolyam kezdődik az orosházi járásban A mezőgazdasági feladatok sikeres végrehajtása érdekében a tél folyamán traktorvezető és traktoros szakmunkásképző tantervet. s éjszakánként valameny-! f°fyamokat szerveznek a gépjaví- nyi talajművelő gépet a mezőn, j állomás esorvási, nagyszénási munka közben találnak az ellen-! ős tótkomlósi üzemegységeiben. A Nemzetközi versenyre kaptak meghívást a „Balassi” társastáncosai Még a nyár elején, júniusban Békéscsabán, a drezdai „sárga-feketék” összemérték erejüket társasági táncban a csabai „kék-fehérek”-kel. A békéscsabai találkozó viszonzásaként október 5-én, szerdán Drezdában látják szíves vendégként a Balassi Bálint Művelődési Otthon táncklubját. A vetélkedőn nemcsak a két nemzet fiataljai találkoznak: osztrák, német, cseh és lengyel klubok is fellépnek. Kitüntették a testvéreit megmentő úttörőt A Magyar Úttörő Szövetség Országos Elnöksége Kiváló út- törőmunkáért kitüntetésben részesítette Nagy Ilonát, a kardoskúti 4045-ös Arany János Úttörőcsapat tagját, aki nemrégiben a felnőttek körében sem mindennapi hőstettet hajtott végre: a lakásukban keletkezett tűzből kimentette négy fiatalabb testvérét. A szeptember 29-én megtartott ünnepi csapatgyűlésen az úttörőszövetség ajándékát, úttörőfelszerelést és kitüntetést adta át Ambrus Pál elvtárs, a járási úttörőelnökség titkára. tanfolyamok kétfélék: az alapfokú pontos megnevezése traktorvezető munkakör, mely 408 órás időtartamú tanfolyam traktor-vezetéshez jogosító, betanított munkás vizsga alapján kiadott bizonyítványt ad. A másik típus a növénytermesztő »gépész szakmunkásképző tanfolyam, amely összesen ezerórás, kétéves időtartamát tekintve kétszer négyhónapos tanfolyam. Ezeken minden olyan tsz-tag, illetve a mezőgazdaságban dolgozó személy részt vehet, aki a gépész szakmát életcéljának tekinti, vagy már ebben a munkakörben dolgozik, de a szakma gyakorlására Békéscsabáról nyolc pár utazik el Drezdába; a B, C és D osztályos táncosok a drez- dar versenyen nem csupán szó- bizonyitványt szükséges szereznie. lotáncot, hanem a helyi ren- a tanfolyamokra a jelen tkezést — dezőség külön kérésére eredeti október 5-ig’ — egyénileg vagy a társastánc-koreográfiát is be- 'j termelőszövetkezeten keresztül mutatnak. A csabai, együttes- ; küldhetik be a járási tanács mesel tart a klub szólóénekese is. j zőgazdasági osztályához. — Megkezdődött a vadászidény. MTI-fotó — Kácsor László felvétele