Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

1966. OKTOBER 2., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM A nemzetért vállalt felelősség Az utóbbi esztendők terveinek, erőfeszítéseinek, anyagi befekte­téseinek egyik legvonzóbb, s ma már mérhető, szemmel látható sikere — jobb szó még nincs rá, mondjuk tehát most is úgy, ahogy megszoktuk, — a vidék iparosítása. E folyamat hatására korábban kizárólag mezőgazda- sági jellegű városok új arculatot nyertek, gyárak nőttek fel egy­kori legelők helyén, modern üze­mek, s olyan iparok jelentek meg az ország minden szegletében, amelyekhez fogható eleddig csak Budapesten volt. Műszert és ipa­ri üveget, tranzisztort és izzólám­pát, szerszámot és magnetofont, négy-öt világrészen ismert és hí­res gyógyszereket, híradástechni­kai cikkeket állítanak elő ma már olyan helyeken, ahol még évti­zeddel ezelőtt is szinte teljesség­gel a földhöz kötött munka és ter­melési kultúra volt az uralkodó. Nem célunk most, hogy e rop­pant horderejű — bár még csu­pán a kezdetén tartó — folya­mat gazdasági jelentőségét, érté­ket termelő hasznát, az ország képét és jellegét formáló szere- j pét elemezzük, vizsgáljuk. Bizo­nyos. hogy e tényezők bármelyi­kéről hivatott közgazdász vaskos i tanulmányt írhatna, mint ahogy) az is igaz, hogy a hozzáértőt fel- ] tétlenül kutatásra, vizsgálódásraj ösztönzi ez a téma. Gazdasági je- j lentőségén túl azonban ennek az országátalakító munkának mély politikai, társadalmi tartalma is van, sok olyan lényeges vonása, amely alapjában jellemző a mai magyar társadalom egészére. S ez a munkásosztály számbeli gya­rapodása és létének, hatásának mind teljesebb és meghatározóbb szerepe egész közéletünkre. A magyar munkásosztály egész története a próbatételek j sokasága. Így volt ez a felszaba­dulást megelőző évtizedekben, aj kíméletlen osztályharcban, a küz-j delemben egy jobb világért a gát­lástalan és könyörtelen elnyomók ellen. A felszabadulást köz­vetlenül követő kor — termé­szetesen homlokegyenest más tar­talommal és más módon — ugyancsak sokoldalú próba elé állította a munkásságot. Meg kel­lett indítani az életet, kormá­nyozni és igazgatni kellett az or­szágot, a munkásnak bankok és vállalatok vezetését kellett vál­lalnia. Tízezrek kerültek minden szinten vezető posztokra, s ott dolgozniuk kellett, vállalva a leg­teljesebb felelősséget a nemzet egésze előtt. S amilyen jogos büszkeségre késztető ez a kor, s ez a hősies — nem túlzott ide a szó — harc, épp oly elgondolkod­tató az is, ami közvetlenül ekkor vagy nyomban ezután a munkás­osztály egészében végbement. Le­zajlott az idő diktálta őrségvál­tás: az idős, régi és harcokban edzett munkások ezrei, tízezrei nyugdíjba vonultak. Más tízezrek vezető helyre kerültek. S jöt­tek helyettük mások, s az Ipar­fejlesztés velejárójaként mind újabb tíz- és százezrek özönlöttek a gyárakba, magukkal hozva régi életformájuk szokásait, gondolko­dásmódját. S ha a munkásosz­tályt ért negatív hatásokra gon­dolunk, nem szabad megfeledkez­ni az ötvenes évtized közepének bonyolult politikai viszonyairól sem, amelynek egyik, s még visz- szatekintve sem lebecsülhétő vo­nása az a revizionista törekvés volt, amely végső fokon e törté­nelmi osztály jelentőségét, vezető szerepét akarta elvitatni. Az a sok százezer ember, aki az évek során a gyárakba került a tősgyökeres munkások közé, szinte egészében, a szó teljes ér­telmének megfelelően munkássá vált. Ezért jellemző a mai magyar társadalom életére, hogy benne a munkásság mind nagyobb töme­gei — a régiek mellett az újak százezrei is — érzik át és vállal­ják a felelősséget az ország sor­sáért, vesznek részt cselekvőén a közéletben. Nem szavakban hir­detett felelősségvállalás ez, a szó igazi, benső értelmét tettek so­kasága adja. Korunk természeté­ből fakad, hogy csak annak van, s lehet joga hivatkozni a nemze­tért, az országért érzett felelős­ségre, aki tettekkel szolgálja, hogy teljesebb és gazdagabb le­gyen az élet, boldogabb a haza, s minden becsületes fia. Nos, a munkásosztály felelősségét ilyen tartalom jellemzi. Hogy csak nap­jaink példájára utaljunk: ki tud­ná felmérni, s milliárdokban, s anyagi javakban kifejezni azt a példás tettsorozatot, amelyet ösz- szefoglaló szóval szocialista bri­gádmozgalomnak és kongresszusi versenynek mondunk? S ez még csak részben, szinte csupán töre­dékében tükrözi a valóság teljes képét: munkások százezreinek példás és önzetlen áldozatvállalá­sát az alkotó, az építőmunká­ban, az ország gyarapításában. S a nemzetért vállalt felelős­ségből táplálkozik sok más té­nyező is, amelynek forrása min­dig és kizárólag a munkásosz­tály. Utaltunk az iparral átalaku­ló vidékre, s annak, ami ott tör­ténik, szinte pontos menetrendjét lehetne összeállítani. A? iparral megjelenik néhány régi munkás, vezető és beosztott, százak, ez­rek nevelését kezdik meg egy-egy helyen, s rövid idő múltával új emberek sokasága bánik már hozzáértő módon anyaggal és géppel, megtanulja a munkásosz­tály fegyelmét, sorai szerveződ­nek és rendeződnek. A gyár min­dennapi tevékenységüket illetően magas igényeket állít, s ezt az igényességet lassan-lassan termé­szetükké teszik, magukkal viszik, s kiterjesztik mindenre: kultúrá­ra, szokásokra, öltözködésre, még lakásukban a bútorok elren­dezésére is — munkásokká vál­nak. L. Minden talajművelő gép két műszakban dolgozik Újkígyóson és Eleken Kapcsolt gépekkel vetik a búzát a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben Sokrétű őszi munka vár me­gyénk mezőgazdasági dolgozóira. A IX. pártkongresszus tiszteleté­re vállalták, hogy határidőre el­vetik az őszieket, tiszta határral köszöntik a nagy eseményt, befe­jezik november végére az őszi betakarítást, s nem marad szán- tatlan terület a legrosszabb tala­jon sem. A kitűzött célok eléréséért so­kat kell tenni a termelőszövet­kezetekben és állami gazdaságok­ban egyaránt. A jó munkaszerve­zésre, a két műszakra, a gépek kapcsolására talán soha nem volt olyan nagy szükség, mint mosta­nában. A belvíz miatt ugyanis nagyobb területen termeltünk ku­koricát, mint máskor, többet fi­zet a cukorrépa, mint bármikor. A bő termés pedig több munkát, nagyobb szállítási kapacitást igé­nyel. A legjobban gazdálkodó terme­lőszövetkezetek nagyszerű példá­ját mutatják annak, hogy milyen sok mindenre képesek a mezők munkásai. AZ ÜJKÍGYÖSI ARANYKALÁSZ TSZ-BEN például 8 szocialista brigád dol­gozik hallatlan szorgalommal. Három traktorosbrigád gondosko­dik a talajművelésröl, a vetésről és a szállításról. Nincs olyan mű­szak, hogy túl ne teljesítenék a őrző vezetők. Ennek köszönhető, hogy korán befejezték az őszi ár­pa vetését, több száz holdon föld­be került már a jövő évi kenyér- nekvaló magja és ezer holdnál, nagyobb területen előkészített magági' várja a vetőgépeket. A növénytermesztők, a kertészeti dolgozók szintén derekasan helyt­állnak. Naponta legalább ezren dolgoznak a földeken. Segítségül hívják az iparban és hivatalok­ban dolgozó rokonokat, családta­gokat is, hogy a termést mielőbb betakaríthassák, s átadják a terü­letet a szántótraktorok részére. ELEKEN, A LENIN TSZ-BEN a traktorosok és a szállítók is megkapják az éjszakai pótlékot tás aranyat ér. Éjfélekig mennek a szállítójárművek, az istállótrá­gyázást pedig szinte valamennyit éjszakai műszakban oldották meg. Úgynevezett koldusszeke­rekkel éjjel is hordják a kukori- caszárt, így gyorsan felszabadul a vetésre szánt terület. A MEZÖKOVACSHÁZI üj alkotmány tsz-ben szintén minden talajművelő gép két műszakban dolgozik. Az éjszaka előkészített jó magágy­ba kapcsolt gépekkel vetik a magot. Egy lánctalpas három ve­tőgépet húz. így a felszabadult erőgépeket más munkára haszno­síthatják. Füzesgyarmaton, Kon­doroson és még több községben Az össztermés ugyanis sokkal , szintén kifogástalan munkaszcr- több, mint máskor, a szállítási ka- vezéssel oldják meg a bokros te- pacitás azonban nem nőtt ará- ! endőket. Példájukat érdemes Hiá­nyosan. Ezért az éjszakai szállí- i sutt is követni. A. R. Alap- és középfokú traktorostanfolyam kezdődik az orosházi járásban A mezőgazdasági feladatok si­keres végrehajtása érdekében a tél folyamán traktorvezető és traktoros szakmunkásképző tan­tervet. s éjszakánként valameny-! f°fyamokat szerveznek a gépjaví- nyi talajművelő gépet a mezőn, j állomás esorvási, nagyszénási munka közben találnak az ellen-! ős tótkomlósi üzemegységeiben. A Nemzetközi versenyre kaptak meghívást a „Balassi” társastáncosai Még a nyár elején, június­ban Békéscsabán, a drezdai „sárga-feketék” összemérték erejüket társasági táncban a csabai „kék-fehérek”-kel. A békéscsabai találkozó viszon­zásaként október 5-én, szer­dán Drezdában látják szíves vendégként a Balassi Bálint Művelődési Otthon táncklub­ját. A vetélkedőn nemcsak a két nemzet fiataljai találkoz­nak: osztrák, német, cseh és lengyel klubok is fellépnek. Kitüntették a testvéreit megmentő úttörőt A Magyar Úttörő Szövetség Országos Elnöksége Kiváló út- törőmunkáért kitüntetésben ré­szesítette Nagy Ilonát, a kardos­kúti 4045-ös Arany János Út­törőcsapat tagját, aki nemrégi­ben a felnőttek körében sem mindennapi hőstettet hajtott végre: a lakásukban keletkezett tűzből kimentette négy fiatalabb testvérét. A szeptember 29-én megtartott ünnepi csapatgyűlé­sen az úttörőszövetség ajándé­kát, úttörőfelszerelést és kitün­tetést adta át Ambrus Pál elv­társ, a járási úttörőelnökség titkára. tanfolyamok kétfélék: az alapfokú pontos megnevezése traktorvezető munkakör, mely 408 órás időtar­tamú tanfolyam traktor-vezetéshez jogosító, betanított munkás vizsga alapján kiadott bizonyítványt ad. A másik típus a növénytermesztő »gépész szakmunkásképző tanfo­lyam, amely összesen ezerórás, kétéves időtartamát tekintve két­szer négyhónapos tanfolyam. Eze­ken minden olyan tsz-tag, illetve a mezőgazdaságban dolgozó sze­mély részt vehet, aki a gépész szakmát életcéljának tekinti, vagy már ebben a munkakörben dol­gozik, de a szakma gyakorlására Békéscsabáról nyolc pár utazik el Drezdába; a B, C és D osztályos táncosok a drez- dar versenyen nem csupán szó- bizonyitványt szükséges szereznie. lotáncot, hanem a helyi ren- a tanfolyamokra a jelen tkezést — dezőség külön kérésére eredeti október 5-ig’ — egyénileg vagy a társastánc-koreográfiát is be- 'j termelőszövetkezeten keresztül mutatnak. A csabai, együttes- ; küldhetik be a járási tanács me­sel tart a klub szólóénekese is. j zőgazdasági osztályához. — Megkezdődött a vadászidény. MTI-fotó — Kácsor László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom