Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
1966. október 0. 5 Vasárnap ) propagandisták tanácskozása1 Békéscsabán Szakszervezeti ötödik éve tart megyénkben a szakszervezeti politikai iskolában a dolgozók alapfokú politikai képzése. Az idén is mintegy 150 propagandistát készítünk fel az 1966/67-es oktatási évre. Az SZMT kultúrbizottsága a szakmaimegyei bizottságokkal együtt elméleti és módszeres segítséget „Ha gyermekre emelsz kezet, még akkor is óvatosan tedd, ha megölelni akarod,. Egyik írónk vallja ezt önéletírásában. Ritkán használhatjuk valamire az abszolút jelzőt, de ebben a vonatkozásban jogos a kategorikus kijelentés: — a gyermek érzékeny hangszer. „Nem tudom, kitől is tanulhatta a fiam, de olyan csúnyán beszél, meg káromkodik" — mondta a napokban szemforgató ájtatos- sággal egy szülő. Pedig nem is kell holmi bonyolult logikai okfejtést végezni ahhoz, hogy a válasz „megnyugtató” legyen: — a felnőttektől a születése után tanulta el a trágár beszédet, a káromkodást, a durva magatartást a kisgyermek. Nyilván nem a születése előtt még, hanem azután. Milyen szomorú, amikor egy anya vagy apa (sajnos, számtalan példa van rá) arra büszke, hogy beszélni is alig tudó gyermeke „milyen okos”, mert káromkodik folyékonyan, mint a vígfolyás, ha kicsit selypítve is. Mert „jól áll a lelkemnek”. S aztán ugyanaz a szülő zokon veszi, ha a későbbiek során, amikor már nem olyan „jópofa” a gyermek, ezek a már anyatejjel magába szívott szavak, durva magatartások jellemzik. „Vajon hol hallotta? Biztosan az óvodában, az iskolában”. „Tabula rasa” (tiszta tábla) minden gyermek a születése pillanatában — mondja egy igen-igen régi pedagógus közmondás. A későbbiek során azt olvashatjuk le mi, felnőttek erről a tábláról, amit ráirunk. illetve ’belevésünk. Főleg a kicsinyújt a propagandistáknak, akik ebben az oktatási évben mintegy 4000 dolgozóval ismertetik meg a politikai kérdések mellett a gazdasági feladatokat, az üzemi tennivalókat. Így többek között ismertetik majd a szak- szervezetek múltját, harcát és korban. Aki durvaságot, trágárságot vés gyermeke tiszta leikébe, hiába Írja azt át a későbbiek során, a régi írás átüt ezen. Nagyon nehéz feladat a gyermeknevelés! Kezdettől fogva végtelen szeretettel, nagyon nagy türelemmel, egészséges gyermekünkhöz egészséges vonzalommal Jtell közelednünk. Át kell hatnunk gyermekünket érzelmileg: közel kell hoznunk a magunk világához; sosem felejtve el, hogy gyermekkel, nem érett emberrel állunk szemben, helyesebben: nem is „szemben”, hanem mellette, mögötte úgy, hogy támogatjuk kezdeti bizonytalanságaiban. Nem úgy szórakozunk vele, hogy mi szórakozunk közben, s nem káromkodásra. hanem az ő kis világuknak megfelelő mesékre, versikékre, játékosan dologra tanítjuk őket! Minden szülő egyéni kötelessége, hogy elsősorban a saját gyermekét érzelmileg gazdaggá, társait szertő pajtássá nevelje, az érzelemre hatás módszerével. És nagyon fontos, hogy a közösségek gyermekeit is lássa a szülő: az óvodák, az iskolák kis közösségein belül sokat árthat az a szülő, aki durvának, trágárnak neveli gyemekét. Minden kisgyermek érzékeny hangszer: a sok kisgyermek soksok érzékeny hangszer, de azt a harmóniát, amelyet közösen alkotnának, megzavarja az az egy, akin rosszul, durván, avatatlan kézzel ütötték le az első akkordokat... Ternyák Ferenc t jövőbeni feladatait, feldolgozzák a IX. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokat. Az idei első propagandista-találkozóra október 11-én, kedden délelőtt 9 órakor kerül sor a békéscsabai téglagyár művelődési otthonában. Ezen a napon Gyu- lavári Pál elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője ismerteti a harmadik • ötéves terv célkitűzéseit és a megyei feladatokat. Ezután Dézsi Paine és Vizsnyiczai János vezető propagandisták az I. és II. évfolyam első, második témaköreiből nyújtanak módszeres segítséget a politikai iskolák témaköri vázlataihoz. Az egész napos tanácskozás filmvetítéssel fejeződik be. A politikai iskolák eddigi szervezése lelkiismeretes munka eredménye. Sok szocialista brigád tagja, ifjúmunkás és dolgozó nő határozta el, hogy részt' vesz a politikai képzésben. A párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetők segítették és segítik a hallgatók jó felkészülését, a technikai feltételek biztosításán túl az előadásokon való részvétellel és a különféle kérdésekre adott válaszokkal. Segítik, mert tudják, hogy a politikai iskolák munkája is hozzájárul a dolgozók politikai ismereteinek bővítéséhez, az alkotó munka kibontakoztatásához, a tervek teljesítéséhez. így ötvöződik a politikai munka a gazdasági munkával, a szocialista tudatosság kialakításával. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa köszönti a hallgatókat és propagandistákat az oktatási év megkezdése alkal- rrtából és kollektív munkájukhoz gyümölcsöző sikereket kíván. Bányai Béla Érzékeny hangszer a gyermek,.. A sokoldalú ember Rajki Tóth Lászlót Bihar- ugrán csaknem sebbek és fiameri, az idősebbek és fiatalok egyaránt. Pedagógus. A község párttil kára is egyben, s még néhány funkció betöltésénél ráesett a választás, tgy aztán igen kevés a szabad ideje. Erre jellemző az is, hogy otthon kerestem, de ez nagy vállalkozás volt, mert ott található a legritkábban. Végül a tanácsháza mellett kialakított igen csinos clubban bukkantam rá. Éppen Herceg Ferenccel, a szeghalmi járás TIT-vezetőjével beszélgetett. A TIT-klub beindításáról tanácskoztak. Megtudtam, hogy az ifjúsági klubban 12 előadást szerveznek igen érdekes témával. Többek között szó lesz a divatról, az ízlés kialakításáról, a modern otthon megszervezéséről és így tovább. Nem maradnak ki azonban a szellemi vetélkedők, tánc- és klubestek, társasjátékok, valamint a külföldi utakról szóló beszámolók serp. Ezek különösen népszerűek a községben és tavaly is jó eredményeket értek el. Ezenkívül sikere volt a szülők és a nők akadémiájának, a gyermekklub műsorának is. Mindezek irányítása sok időt vesz igénybe. S mivel Rajki Tóth László a TIT helyi titkára is, ez egyik feladata. — Az idén újdonságként a halgazdaságban munkásakadémiát szervezünk. A helyi előadók hal- és kacsatenyésztési tájékoztatókat tartanak — mondta Rajki Tóth László az őszi-téli programról. Beszélt ezenkívül a párt- szervezet munkájáról, a KISZ segítéséről is. A mozgalmi életben van tapasztalata, hiszen 1956 utón ő volt az első KISZ-titkár a sarkadi gimnáziumban és negyedikes diákként már párttagnak vallhatta magát. Bi- harugrán 1958 óta tanít, s ez idő alatt nagyon megszerette a község lakóit. Magáénak tekinti a község problémáit, gondjait is. — Gond pedig akad bőven — mondja. — Sajnos, a rendezvények nem mindig sikerülnek úgy, áhogyan szeretnénk. A kultúrterem színpada kicsi, nincsen zongora sem, s ha valami nagyobb előadást akarunk tartani fővárosi művészek felléptével, az igen költséges. Kiss Lajos kollégámmal filmankétok szervezését is tervez- , zük. A filmmúzeum sorozata november első hetében indulna és a moziüzemi vállalattal karöltve a parasztság helyzetével foglalkozó filmeket vetítenénk és vitatnánk meg. Többek között a Talpalatnyi föld, a Szakadék, a Ház a sziklák alatt és a Szegénylegények című filmeket mutatnánk be. — Ezeket különösen a fiataloknak szánjuk, és arra szeretnénk tanítani őket, hogy ne csak nézzék, hanem lássák is a filmet. Megvizsgálnánk a viták alkalmával a témafeldolgozást, a színészi játékot, a fény és árnyék hatását, az operatőri és felvételi megoldásokat — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Lajos. A könyvtárba is ellátogattunk ezután hármasban. Bagdi Erzsébet éppen rendezgette a könyveket. — Könyvtárunk 2521 kötetes és tokban is növelje a műszaki teljesítmény szintjét. A műszaki fejlesztés, a gyártmányok korszerűsítésének realitása gazdasági tényezőktől függ. Első helyen a népgazdaság teherbíró képességét, beruházási lehetőségeit kell figyelembe venni. Példaképpen az autóbuszgyártásra hivatkozunk, amelynek korszerűsítéséhez a többi között a motorgyártás, az öntő- és a kovácsolóipar területén kell nemcsak kapacitásnövelő, hanem műszaki fejlődést is eredményező beruházásokat megvalósítani. Hiba lenne csak a beruházási lehetőségekkel számolni; a gyártmányfejlesztés a piaci igényektől sem távolodhat el. A realitás feltételei a szükségletet tekintve korántsem olyan határozottan megfogalmazhatók, mint műszaki értelemben. A fejlesztők általában tájékozottak szakterületük műszaki kérdéseiben, tudják, mit produkál a külföldi ipar s mire képes a hazai. Ezzel szemben a piaci igényekről általában nincsenek megbízható információik s a fejlesztési célok és a fogyasztói igények gyakran nem is találkoznak. A második ötéves tervben a szerszámgépipar olyan gyártmányfejlesztési célokat tűzött maga elé, amelyek megvalósítása a termelés összetételét is alapvetően — a nagy és fokozott pontosságú, a különleges rendeltetésű, továbbá a köszörűgépek javára — módosította volna. A fejlesztési célok egyes esetekben — pl. a köszörűgépeknél — műszakilag nem voltak reálisak, s a piaci igényekkel való összhangjuk sem bizonyult teljesnek; bizonyos fajtákból nem az új és korszerű gépek a legkeresettebbek, hanem a régebbi típusok. A piaci igények felmérése, Számbavétele nem könnyű feladat. Az esetek többségében ugyanis négyféle piacról van szó: a hazairól, a szocialista országok szükségleteiről, a fejlett tőkés országok és az önálló gazdasági fejlődés útjára lépett országok, földrészek igényeiről. (A szerszámgépipar például több tucat országba exportál.) Nem kétséges — különösképp, ha az egyik alapvető népgazdasági érdeket, az exportképesség fokozását tartjuk szem előtt —, hogy a gyártmány- fejlesztés realitásának, eredményességének ez a fő feltétele. A gépiparban 1961—1965 között 3634 gyártmányfejlesztési téma jutott el a prototípusig, de közülük 1709-ből, a prototípusok 47 százalékából le\tt csak sorozatgyártmány. E számok arra figyelmeztetnek, hogy a gyártmányfejlesztés hatékonysága, realitása aligha ítélhető ma még kielégítőnek. Kétségtelen, hogy a gyártmányfejlesztés kockázattal jár, nem minden fejlesztési eredmény realizálódik új gyártmányokban. A kockázat, a gyártmányfejlesztési tevékenység vesztesége azonban — miként a gyakorlat is bizonyítja — csökkenthető: 1961- ben a prototípus: sorozatgyárt- mány-arány 44 százalék, 1965- ben viszont már 53,1 százalék volt, tehát jelentősen javult. A fejlesztés hatékonysága éppen azon múlik, milyen mértékben támaszkodik a műszakiak alkotó tevékenysége a realitásokra! Garamvölgyi István Elemér bácsi negyvenöt éve A Szarvas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet „Árpád”-éttermében ismerkedtem meg Pusz-, tai Elemér felszolgálóval. Beszélgetésünk sok évre nyúlik vissza. Tőle hallottam, hogy 1921-ben, 15 éves korában kezdte a szakmát. Egy sok gyermekes zenészcsaládból származik. Büszke rá, hogy itt. Szarvason, az „Árpádban” kezdte. 1953 óta tagja a földművesszövetkezet nek. Elemér bácsi évek óta szakszervezeti bizalmi, s ez őt arra kötelezi, hogy a fiatalokat és a hozzá beosztottakat ne- t velje, tanítsa. Tagja az étteremben tevékenykedő szocialista brigádnak. Élen jár a gazdasági munkában. A földműves- szövetkezet vezetői' elismerik munkáját. A felszabadulási versenyben is példamutatóan helytállt. - Vezetői elismerésként „Kiváló Dolgozó” oklevéllel és jelvénnyel tüntették ki. Tulajdonosa a 20. éveseket megillető törzsgárda j el vény arany fokozatának. Az utóbbi 21 év alatt az ő szakmájában is változás történt. Megbecsülésben részesülnek, nem úgy, mint régen. Talán éppen ez a magyarázata, hogy így mondja: „Ha újrakezdhetném, ismét felszolgáló lennék.” A párt IX. kongresszusára Marosi György brigádveze- tőyel közösen állították össze a kollektíva vállalását. Pusztai Elemér az eltöltött 45 év alatt sokat tett a fiatal szakemberek neveléséért: 32 fiatallal ismertette meg a felszolgáló szakmát. Jelenleg Medvegy Ilonát tanítja a szakma fortélyaira. Ügy véli, jó szakember válik belőle. Csereképpen tavaly Csehszlovákiából volt itt egy felszolgáló lány, akit szintén az ő gondjaira bíztak. Pusztai Elemér hamarosan nyugdíjba vonul. De kinevelte az utódját, Marosi Györgyöt. így nyugodtan megkezdheti majd jól megérdemelt pihenését. Az „Árpád”-étte- remtől és munkatársaitól azonban nem szakad el. Hiszen itt tanult, itt lett emberré. Különösen jó emlékeket visz magával az utóbbi 21 esztendőből. Kívánunk Elemér bácsinak jó pihenést és hosszú életet. Back Gyula 340 beiratkozott olvasónk van — mondotta kérdésünkre. — Javasoltam, hogy a községi tanács által vásárolt könyvek jó részét az általános és középiskolai kötelező olvasmányok és a ma is élő írók művei alkossák. A látogatást és beszélgetést hamar be kellett fejezni, hiszen Rajki Tóth Lászlót várták a kiszesek egy megbeszélésre. Nem zavartam tehát tovább, de talán e rövid írás is bemutatja, milyen sokoldalú ember. Egy azok közül, akik szívesen vállalnak mindent a közösségért. Marik Mária Bolgár vendégek megyénkben A Hazafias Népfront megyei elnökségének meghívására bolgár vendégek érkeznek megyénkbe. A testvéri ország képviselői a bolgár— magyar barátsági napok keretében három napot töltenek szűkebb hazánkban. Ez idő alatt e hó 1 11-én Gyomára. 12-én Szarvasra, 13-án Endrédre látogatnak és vesznek részt a bolgár—magyar barátsági esten. Ugyancsak a három nap alatt ismerkednek p nevezett helységek üzemei' t tsz-eivoL
