Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

ISÄ6. október 7. 5 Péntek A testvérországok életéből A világ első tíz ipari Munkásfelelősség állama között A keleti vaskohókombinát nagykohójának egyik részlete. Az utcán fiatal férfi baktat. Bottal segíti lépteit, mert egyik lába térdből hiányzik. A fiatal­ember még 25 éves sincs és már öt esztendeje nyomorék. Emlék­szem tragikus esetére. Mint any- nyi sok fiatal, meggondolatlan és figyelmetlen volt ő is. Egy alka­lommal nem kapcsolta be gépén a védőrácsot, idősebb társai figyel­meztetésére csak nevetett. Aztán véletlenül megcsúszott, lába a forgó alkatrészek közé került. Kevés hiányzott, hogy # életével fizessen felelőtlenségéert. Húsz­éves volt akkor... Ismerek egy lányt, aki még ennél is korábban veszítette el szép, gesztenyebama haját, és vele együtt fejbőrének egy részét. Textilgyárban, szövőgép mellett dolgozott, és nem kötötte be fe­jét. Szomszédai szerint nem a hő­ség miatt vette le a kendőt, ha­A Német Demokratikus Köz­társaságban tizenhét évvel ezelőtt, vagyis az ország létrejöttekor igen. súlyosan érződtek a második vi­lágháború pusztításának nyomai. A városok és a gyárak nagy ré­sze rommá lett. Az ipari termelés alapja igen szűkös volt, hiszen e megelőző időszakiban az egész ne­hézipar a Ruhr-vidákre összpon­tosult. Az NDK területén káliu­mon és 'barnaszénen kívül alig találhatók természeti kincsek. A nyugatra menekült háborús bű­nösök és iparmágnások szabotázs­akciói az önálló népgazdaság meg­teremtését még külön nehezítet­ték. Csupán a munkások szorgal­mának, a célratörő gazdasági ter­vezésnek és a szocialista orszá­gokkal való baráti együttműkö­désnek köszönhető, hogy ma fa Német Demokratikus Köztársaság a világ első tíz ipari állama közé tartozik. A társadalmi össztermék 69 százalékát a múlt évben az ipar, 10 százalékát a mezőgazda­ság adta. Lakosonként évi 254 kg acél A második világháború előtt a mai NDK területén 202 000 tonna nyersvasat és 1 199 000 tonna nyersacált termeltek. 1965-ben a nyersvas termelése 2 338 000 ton­na, a nyersaoélé 3 890 000 tonna volt, vagyis az egy főre jutó terr melés 133, illetve 254 kilogramm. A nehézipar szüntelen fejlődése megmutatkozik a szerszámgépek termelésének rohamos növekedé­sében is. A gépipar, melynek ossz- j termelése mintegy ötszörösére | emelkedett, termékeinek igen nagy részét exportálja több mint har­minc országba. A vegyipar termelése 1950 óta 3,4-szeresére emelkedett. Az egész iparág bruttó termelési értéke 1965-bem elérte a 89 milliárd márkáit., 54 milliárd kilowattóra elektromos energia 4 A Német Demókraitikrus Köztár­saság többek közt azért is léphe­tett be a világ jelentős gép-, va­lamint vegyipari exportőreinek sorába, mert állandóan növeli elektromos energia termelését. 1936-ban az NDK mai területén kb. 14 milliárd kilowattóra elekt­romos energiát termeltek. Egy év­vel az NDK megalakulása után 19,46 milliárd kilowattórát, ma pedig a termelés már túlhaladta az 54 milliárd kilowattórát is. Míg világviszonylatban az egy fő­re jutó elektromos energia terme­lés 900 kilowattóra, Nyugat-Né- metországban pedig 2850 kilo­wattóra, az NDK-ban 3100 kilo-, wattóra jut egy főre. Az elektromos energia legfőbb forrásai az NDK-ban a barnaszén és a barnaszénből dúsított koksz. (E kettőből származik az ossz energiamennyiség több mint 90 százaléka.) A barnaszenet több­nyire külszíni fejtéssel, hatalmas kotrógépek segítségével bányász- szák. A második világháború alatt a mai NDK területén évente átlagosan 100 millió tonna barna­szenet bányásztak, 1963- óta vi­szont több mint évi 250 millió ton­nát, vagyis a világtermelés 30 szá­zalékát! Egy év alatt 103 ezer új személyautó! Tizenhét évvel ezelőtt igen sok nehézséggel küzdött a Német De­mokratikus Köztársaság a gépjár­művek termelésében is. 1965-ben az évi termelés már a következő­képpen alakult: 15 200 teherautó, 103 000 személyautó, valamint 160 000 motorkerékpár, Moped és kisrobogó. Az ipar mindezeken túl 107 000 traktort, 13 800 araitó-cséplő gépet. 10 300 burgonya- és répaszedő gé­pet, valamint 8500 burgonyavé- tő gépet és még sok egyéb gépi felszerelést adott a mezőgazdaság­nak. Az NDK-ban ma a népgazda­ság átfogó racionalizálása, az ipar automatizálása van napirenden. Az átfogó automatizálás minőségi változást eredményez majd: a fémfeldolgozó iparban például át­lagosan 40 százalékkal csökkenti a munkaerőszükségletet — meg­jegyzendő, hogy ez az iparág ma munkaerőhiánnyal küzd — ugyan­akkor a termelés mintegy 50 szá­zalékkal emelkedik. A Német Demokratikus Köztár­saság dolgozód tehát az ország fennállásénak 18. évében éppúgy valóra váltják majd a maguk elé tűzött célokat, mint azt ez idáig tették, Johann Domeyer nem azért, mert észrevette, hogy a műhelyajtót a neki tetszeni akaró fiatalember nyitotta be. Hajzuhatagából csak egy tincs hullott a szövőgépre, de ez ele­gendő volt, hogy a kislány fejét leskalpolja. Azóta parókát visel a fején. Még tavaly történt egyik vas­ipari üzemben: a kézidaru láncá­val játszadozott két fiatalember, amikor azon már mázsánvi súly függött, őket is hiába intették, a szép szó nem használt. A kap­csolás meglazult, s a súly lezu­hant. „Szerencsére” csak a lába tört el az egyik játékos kedvű fia­talnak. Nem sorolok többet a tragikus sorsokból, ennyi is elég. Célzato­san említettem fiatalok súlyos sé­rüléseit, mert ezek száma igen magas, jóval több, mint az összes munkások közötti baleseti átlag. A statisztika szerint ugyanis a balesetet szenvedettek mintegy 35—40 százaléka 30 évnél fiata­labb és ez feltétlenül elgondolkoz­tató. Az egyik SZMT munkavé­delmi ankétjén azt hangsúlyoz­ták: „A tapasztalatlanság mellett a fegyelmezetlenség és a felelőt­len virtuskodás is melegágya a fiatalok baleseteinek”. Egy mun­kavédelmi felügyelő ezt mondta: „A legtöbb szerencsétlenséget a szakmai előírások elmulasztása és a figyelmetlenség okozza. Leg­gyakrabban azokkal történik bal­Megkezdték az új lokalizáló töltés építését a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában 25 nagy teljesitményű földmunka gép dolgozik az új töltésen A téli árvíz idején már hírt adott arról a Békés megyei Nép­újság, hogy az OVF illetékes ve­zetői megígérték: még ebben az esztendőben hozzálátnak egy tel­jes biztonságot nyújtó, új lokali­záló töltés építéséhez. Az adott szó nem. maradt papíron, már hozzáláttak az új, tízkilométernyi lokalizáló töltés építéséhez, amit 1967-ben adnak át rendeltetésé­nek. Államunk erre a célra a já­rulékos építkezésekkel együtt — 23 millió forintot szánt. Az új töltés nagy előnye, hogy a határtól beljebb, teljesen ma­gyar szakaszon épül, így szükség j esetén vízi úton gyorsan helyszín- I re szállítható a védekező anyag és helyszínre utazhatnak a védeke­zésre beosztott emberek is. Az új töltés a Románia felől érkező vi­zekből 250 millió köbméter loka­lizálására képes lesz, tehát teljes biztonságot nyújt. A télen ugyan­is árvízből 105 millió köbméter zúdult a deltába. Térmészetesen a régi gátat meghagyják, azt is rendbe hozzák. A Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ság komoly segítséget kap a szom­szédos szegedi és debreceni igaz­gatóságtól is. 25 nagy teljesítmé­nyű földmunka gépet vonultattak fel, később még nagyobb erővel dolgoznak a gátépítésen, hogy ha­táridőre átadhassák rendeltetésé­nek az új lokalizáló töltést i eset, akik még nem okultak ele­get mások példáiból”. Mindkét megjegyzés igaz, vizsgálati jegy­zőkönyveik sokasága tanúskodik róluk. Olyan ok is szót érdemel azonban, amely nem szerepel a baleseti okmányokban és keveset hallunk róla beszélgetések vag> j tanácskozások közben. Az idő- | sebb, a gyakorlottabb munkások j felelősségéről van szó. Hányszor szemtanúi lehetünk, | hogy régi .munkások is eltűrik a fegyelmezetlenséget, nem lépnek fel kellő eréllyel, ha látják: a fiatalabb társ gépéről hiányzik a védőfelszerelés. Hányszor tapasz­talhattuk, amikor a felelőtlenül virtuskodó ipari tanulókat még a felnőtték is biztatták. Miéit tör­ténhet ez? Vajon éreznék-e az idősebbek felelősségüket, ha ép­pen ilyenkor esnék meg a baj? Nem egy fiatál mondotta a bal­eset után: „Nem magyarázták meg, hogyan kezeljem a gépet és miért fontos használni a védőfel­szerelést”. Ennek a védekezésnek leggyakoribb oka az, hogy másra hárítsák a felelősséget, hiszen az elmúlt években rendkívül nagy gondot fordítottak üzemeink a munkavédelmi oktatásra. Mégis van jogosság az érvelés mögött, mert az általános munkavédelmi oktatás mellett, főleg a fiatalab­baknak az egyes feladatok elvég­zése előtt is tanácsos megmagya­rázni: mire ügyeljenek különösen, milyén munkafogás vagy munka­végzés közben adódhat könnyen sérülés. Ez az egyedi jótanács hi­ányzik leggyakrabban, főleg a csoportvezetők vagy még inkább az idősebb munkások részéről. És ez is a felnőttek — ki nem mon­dott, s meg nem állapítható — felelősségét mutatja. Nem jogi fe­lelősség ez az esetek túlnyomó részében, hanem annál is súlyo­sabb: erkölcsi felelősség a tapasz­talatlan társ, a jövő munkása életének és testi épségének meg­óvásáért. Nyugtalanító a fiatal munká­sok baleseti helyzete, mert amíg általában csökkentek az üzemi szerencsétlenségek, és kevesebb általában a kiesett munkanapok száma (mintegy jelezve, hogy ki­sebb a sérülések súlyossága), ad­dig a fiatalok baleseti arányában szinte nincs változás. Ezért tettük szóvá azt a nagy erkölcsi felelős­séget, amely az idősebb munká­sokat terheli fiatal társaik védel­méért. K. A. Házikertészek kiállítása a megyei könyvtárban Nagy meglepetés érte szeptem­ber 30-án és október 1-én a me­gyei könyvtár látogatóit. Az ol­vasóterembe lépve csodálkozva látták, hogy a kiállított kertészeti szakkönyvek körül megelevened­tek a könyvek képei. Gyönyörű gyümölcsök, szőlöfürtök és zöld­ségfélék voltak elhelyezve a könyvek között. A könyvtár ker­tészkedő olvasói rendezték a színpompás kiállítást. Ragyogó pi­ros almá,k. óriási körték, hatal­mas szőlöfürtök, a legkiválóbb zöldségfélék. Egyszóval, volt ott minden, ami szem-szájnak in­gere. Mindez a sok szép termék Békéscsaba háziikertjeiből való. szakkör gyűlésein, hiszen a sok­oldalú .kertészkedésben is gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. Bondár László házi kertész sok mindent hozott. A szép szőlők közül a’ különleges fehér génuai tűnt ki. Szép nagy fürtű, ízletes i csemegeszőlő. Mindenki csodál- j kozva nézte a kiállított óriás uborkáit. Egy uborka négytagú családnak elegendő salátának. Sztankó Márton papírhéjú dió­iból mutatott be szép, nagy pél­dányokat. A diófajta jellegzetes­sége: kevés a héja és sok a dió­bél. Zöldségféléből is szép példá­nyokat hozott. A kiállítást a fajtaismeret bő­vítésére és a fajtajelleg megha­tározására rendezték. Mivel olyan sok szép terméket hoztak a ker- tészkedők, és olyan remekül si­került a kiállítás, lehetővé vált, hogy a szakkörön kívüli tagok is megtekinthessék. Pénteken este, a kiállítás első napján Arató Ist­ván mérnök tartott a kertészíke- dők részére előadást. Sorra vette a kiállított termékeket és meg- ■ határozta azoknak a fajtajellegét. Krajcsó János többféle alma- és körtefajtával vett részt a kiál­lításon. Nagyon szép jonatán­almákat mutatott be. Még Sza­bolcs megyében, a jonatán hazá­jában is megállná helyét. Egy kü­lönleges almaféle is volt bemu­tatott termékei között. A Szovjet­unióból hozta, kabovka a neve. Világosszínű és halványpettyes. Nagyon ízletes és bőtermő. Kör­téből valóságos mintagyűjteménye van. Tizennégyféle körtét termel. Krajcsó János világjárt ember. Sokat járt külföldön és ezáltal bőven volt alkalma kertészkedési ismereteinek gyarapítására. A Kö­rös melletti kertjét a kertészeti szakkör mintakertté nyilvánította. A kártevők elleni permetezéssel elérte célját: nem férgesek gyü­mölcsei. Az eladással nincs gond­ja. A felvásárló szervek elmen­nek a gyümölcsért. Ladányi Gábor szőlőket, körté­ket és rózsákat mutatott be. Mint gyakorlott kertész, mintaszerű példányokat hozott. Sokat segít a Szabó István „óriás” burgonyát és kék szalonna-karalábét hozott. A burgonyából 3 darab 1,25 ki­logramm volt. A karalábé 1 ki­logrammon felüli. A kiállításon bemutatott alma, körte/ szőlő és zöldség élő kép volt arra nézve, hogy házikertje- inkben a talajviszonyok jók a kertészkedésre. A kiállított gyü­mölcsök egymástól távol eső ker­tekből valók, tehát mintegy tér­képezése volt a házikerteknek. Olyan szép példányokat hoztak a kiállításra, hogy szebbet elkép­zelni sem lehet, örvendetes volt látni a kiállításon azt, hogyan terjed a választék a csemegesző­lőfajtákból. Az új telepítésnél már a csemegeszőlőfajták kerül­nek előtérbe. Ez a kis kiállítás mintegy fő­próba volt a jövő évben meg­rendezendő nyilvános kertészei, i kiállításra. A bemutatott terme kék között sok olyan volt, amely országos szinten is megállná he­lyét. Várhegyi elvtárs könyvtáros volt a főrendezője a kiállításnál!, mely nagyszerűen sikerült. So­kat izgult a kiállítás sikeréért. A gondos munka meghozta eredmé­nyét, várakozáson felüli volt. így most újult erővel folytatja ezt a hasznos, közérdekű társadalmi munkát, amit a házikertek ter­melési szintjének magasabbra emelése érdekében végez. Bagi István Békéscsaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom