Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
október 30. Vasárnap A bukaresti Caragiale Színház vendégszereplése Békéscsabán Színészek társadalmi munkában Hétfőn este 7 órakor jelentős színiházi esemény színhelye lesz Békéscsabán a Jókai Színház. Ekkor tartja meg egyetlen vidéki előadását a bukaresti Caragiale Színház, mely Budapesten, a Madách Színháziban négy estéin á<t nagy silkierrel mutatkozott be. A romám színházi életben kimagasló helyet elfoglaló Caragiale Színház 1852-ben alakult meg, és azóta számtalan előadásán a román és a világirodalom szolgálatában múlhatatlan érdemeket szerzett. Budapesti bemutatóin Caragiale kitűnő, klasszikus vígjátékát, „Az elveszett levél”-! játszotta elsőnek, majd Steinbeck: Egerek és emberek című színművét. A harmadik bemutatón mai író művet ismerhette meg a főváros közönsége, Alexandra Voitin: Emberek, akik hallgatnak című drámája egy trilógia része, s 1943-ban játszódik. A hétfőn seste Békésben láttuk Varázslat és kacagás A szovjet Propst Cirkusz két tagjának, Rubanov bűvésznek és Jurij Brájm bohócnak gyermekek részére szóló, de a felnőtteket is szórakoztató műsora, melyet Kremsier Edit szerkesztésében és Kökényessy Ferenc rendezésében láthattunk a televízióban, témájában semmi rendkívülit sem tartalmazott. Mókázás és bűvészkedés rutinosan és jó kedvvel! Brájm például 250 kilogramm feliratú gumisúlyzóval produkálta magát, nem takarékoskodva a helyzet- komikum adta lehetőségekkel. Ezután „partnerével” egy aranyos, fekete szőrmék kiskutyával ugra-bugrált a színen. Egyik produkció során a bohóc a két lábon álló kutyus orrára sebpsen pörgő búgócsigát, annak csúcsára pedig egy rakétát helyezett, meggyújtotta a kanócát s a rakéta sisteregve pöfögött. pattogott s a poén ebben az egészben az volt, hogy ku- tyusunk, állat létére, nyugodtan állt tovább két lábon, a rázúduló szikrazuhatagban, füle botját sem mozdítva. Rubanov, az illuzionista vagyis a bűvész, csinos asszisztens- kisasszonyok közreműködésével kacsákat, libákat tüntetett el, borosüvegeket varázsolt elő. Az egyikből poharakba töltöttek és Brájm bóhóccal s a tolmáccsal koccintgatva elmondták'hogyan, miként lettek a cirkusz világának egy életre szólóan a rabját Szavaikból sugárzott a pálya iránti szeretet. Ez a rajongás volt a biztosítéka annak, hogy nagyjából ismert témáik mégis oly kitűnően szórakoztattak. —új— Csabára érkező kitűnő színiház társulata ezt a drámát mutatja be színházunkban, román nyelven. A nyelvi nehézségeket azonban agy- szierű módon hidalják át; a nézők magyar nyelvű nyomtatott ismertetőt kapnak, mély a darab részletes cselekményét tartalmazza. A Békéscsabára érkező művészeket Zajiaria Stancu akadémikus, a színház főigazgatója vezeti. A Művelődésügyi Miniszteri umot Bízó Gyula, a Színházi Fő- igazgatóság vezetője képviseli. Az előadás szereplői: Carmen Stanes- cu Kiváló Művész, Irina Rachi- teanu-Sirianu Kiváló Művész, Éva Patrascanu, Gr. Vasiliu-Birlic népművész, Állami-díjas, Ion Fintesteanu népművész, Államidíjas, Geo Barton Kiváló Művész, Állami-díjas, Torna Dimitriu Kiváló Művész, Állami-díjas, Emil Liptac és Constantin Giura. A színház névadója Caragiale Ion Luca román író 1912-ben halt meg és a kritikai realizmus nagy képviselője. Igen hányatott életet élt, már az 1890-es évektől részt vett a romáin munkásmozgalomban. Üldözték, zaklatták, ezért 1904-ban Berlinbe távozott. Életművének legértékesebb darabjai a társadalmi vígjátékok — közöttük a Budapesten most bemutatott Az elveszett levél” — amelyben könyörtelen realizmussal és szatirikus éllel ábrázolta a román uralkodó osztályok korraptságát, és a politikai élet aljasságait. Caragiale igen sok műve megjelent magyar nyelven is, (s. e.) Mikorra épül lel a csabai színészház ? A mi korunkról vallanak Pécsi balettművészek vendégszereplései Tfedvesen és észrevétlenül'-ÍV belopták magukat a viharsarki fiatalok és öregek szívébe. Szerdán például ezer embert hódítottak meg Eleken, Kétegyhá- zán és Medgyesegyházán. A klasz- szvkus balettől a dzsessz-balettig — ezt a címet viseli a kis csoport keretes műsora. ■— Már látom előre, hogy holnap az iskolában mindenki táncol — mondotta az egyik pedagógus Eleiken. — Megvallom, féltem, hogy ez a nehéz műfaj unalmas lesz a tanulók számára, hiszen ez ideig legfeljebb ha tv-ben láttak balettet.„ Az a közvetlenség, amellyel Holl István narrátor a színpadra lépett, olyan spontán kontaktust teremtett, amely eleve záloga volt a sikernek. így is jellemezhetnénk: ragyogóan sikerült, a művészeti kultúrát tudományosan terjesztő előadásokat láttunk — illusztrálva. A Pécsi Balett művészei egyetlen fellépéssel megérttették az egyszerű emberekkel: mi a balett. Eleken, amikor a térforma változásaiban csodálatos Finálé bezárta a műsort, diáklányok virággal mentek fel a színpadra, s felállva tapsolt a közönség, hogy megköszönje azt a szép órát, amit a művészek adtak. És olyan kedvesek voltak, szinte vi&szadiáko- sodiíak. S körülfogtak egy hatéves kislányt, Gubis Editkét, aki már az előadás kezdete előtt egy A BUKARESTI NEMZETI SZÍNHÁZ vendégjátéka Békéscsabán I960, október 31-én este 7 órakor a Jókai Színházban bemutatásra kerül AL. VOITIN: Emberek, akik hallgatnak c. színmüve Jegyek elővételben válthatók a színház pénztárában 13—19 óráig. 85795 órával a nézőtéren ült, és aki azt mondta Holl Istvánnak: — Én nagyon szeretek táncolni és balerina leszek... Holl István megsimogatta a kislány szöszke fejét és egy pillanatra elrévedt: — Mire az ember eljut odáig, hogy a produkcióját vastapssal jutalmazzák, elfárad; de azért jó a vastaps, mert a művészeti kultúra terjesztésének eredménye, hogy a legeldugodtabb falvakban is érzelmileg gazdagíthatjuk az embereket. Mi arra törekszünk, hogy a színpadon legyünk dinamikusak, frissek, inkább két előadás között lássanak bennünket fáradtnak. Persze, akikor sem fáradtak; vidámak, viccelődő kedvűek — fiatalok. / — Olyan, mint egy szoborcsoport, de mégis több annál, mert élő emberek alkotják. A test szép vonalai és az egész beállítás, nem tudom, ki csinálta, ki tervezte, de elsírtam magam, olyan szép volt — egy tizenöt éves fodrásztanuló lány mondta ezt Medgyesegyházán. — Mi modernek vagyunk, korszerűek. Nem mondunk el mindent érzéseinkről és a korunkról mozdulatainkkal. Hiszen a néző, aki nemcsak néz, hanem lát is bennünket, megérzi azt, amit szépnek nevezhetünk; hozzákölti a mozdulataink mögött rejlő örömet, bánatot, vágyakozást: a szépet. Belopták magukat több mint hétezer ember szívébe; nyolcé’ves gyermek és nyolcvanéves néniké értette, érezte a művészet hatását. És megint ez jut az ember eszébe: „Holnap az iskolában mindenki balettezik...” Ternyák Ferenc Horváth László a kiskocsi volánjánál. Az újságíró már nem is emlékszik pontosan, mikorra tervezték a csabai színésziház átadását, és hány interjút készített már hivatalos és félhivatalos személyiségekkel a színház építéséről, jelentőségéről, és átadási határidőkről. A lényeg az, hogy még most sincs kész, és színészeink — hogy gyorsítsanak valamit a számukra nagyon is fontos létesítmény kialakításán — elhatározták: társadalmi munkában segítenek az építőknek. Horváth László, Cserényi Béla, Szentirmay Éva, Kanalas László, Kardos Gábor, Székely Tamás és mások jöttek el az első napon, hogy téglát tisztítsanak, hordjanak, egyengessék a talajt; egyszóval, segítsenek. A kezdeményezés jónak bizonyult, és azóta — a próbáktól függően — öten, nyolcán dolgoznak a színészház, a mosókonyha, a szárító és a fáskamra építésén. Kanalas László véleménye szerint két hónap alatt beköltözhe- tővé lehetne tenni az épületet és a karácsonyt már nem méregdrága albérletben kellene tölteni a színház sok tagjának, ha az építők is úgy akarják, és a kőművesmunkák után a belső tennivalókkal, szereléssel, festéssel is gyorsan elkészülnek. Színészeink a végzett társadalKanalas László maltert kever. mi munkáról munkanaplót vezetnek, és a teljesített munkaórákat a ház lakásainak elosztásánál is figyelembe veszik. Nem érdektelen adat: a színészházban 9 szobában 18 művészt tudnak majd elhelyezni és ez a színház lényeges lakásgondjait meg is oldaná. S. E, Szentirmay Éva és Cserényi Béla ezúttal anyagmozgatók.