Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
1M6. okiéber M. 5 Vasárnap Tizenkét ember 873 holdon Ä nagyüzemi gazdálkodás új módszerét dolgozták ki Szabadkígyóson. A mezőgazdasági technikum tangazdaságában ez év tavaszán egy 12 emberből álló munkabrigádot szerveztek. Rájuk bízták 873 hold szántó összes gondját. Ez a tizenkét ember termelte meg 360 holdon 28,7 mázsa átlagterméssel a búzát, 98 holdon 81,5 mázsa átlaggal az őszi árpát, 70 holdon 200 mázsán felüti átlaggal a silókukoricái, 140 holdon 39 mázsa átlaggal a lucernaszénát, 185 holdon 30 mázsa átlaggal a szemes kukoricát, 90 holdon pedig 150 kiló átlaggal a lueernarna- got. Az eredmény mindenből kimagasló, jóval felette van a megyei átlagtermésnek. A brigád megértette Timkó Béla igazgató elgondolását, » valamennyien kiváló segítőivé, úttörőivé váltak a gazdálkodás valóban nagyüzemi színvonalú szervezésének. Több szövetkezetben a tagság öregedőben van. S ha ezekben a tsz-ekben megvizsgálják, hogy cgy-egy dolgozó tagra hány ka- tasztrális hold gondja vár, akkor bizony meglepődnek, hiszen a legjobban elöregedett tsz-ben sem jut tagonként 78—73 hold. Szabadkígyóson viszont egy növénytermesztési brigádtag, tavasztól őszig ekkora területet gondozott, takarított be, szántott fel. Igaz, a brigád itt komplex volt. Olyan emberekből állt, akik a növénytermesztés gépeinek kezelését ismerték, s a műhelyben előkészített traktorokra, munkagépekre — ha a szükség úgy kívánta — naponta háromfélére is ráült. Ez a brigád önelszámolás alapján tevékenykedett, a terven felüli termés értékének 10 százalékát prémium címén kapta meg. A növénytermesztési munkák szervezésében Szabadkígyóson új lehetőséget találtak. Ennek eredményeként a termékek előállítására tervezett élőmunkát jelentősen csökkentették, amely a jövedelemnek a tervezettnél is kedvezőbb alakulásához vezetett. ’•'■•elemes lenne több állami g' aságban és termelőszövetkezetben meghonosítani a szabad- kígyósiak munkamódszerét. D. K. Újkígyós az Űj üzemegységgel bővült az újkígyósi Aranykalász Tlsz. A Földművelésügyi Minisztérium alapos megfontolás után burgonyavetőgumó előállító gazdasággá léptette elő ezt a közösséget. Az újkígyósiak rászolgáltak ertre a bizalomra, hiszen holdanként ebben az esztendőben országosan is náluk termett legtöbb burgonya. Ezt az eredményt az PM is elismerte, sőt a szabolcsi krumpi termelő szövetkezetekben is süveget emelnek az újkígyósiak burgonya- termesztési sikerének hallatán. Az elismerés messziről jött, s talán ezért is egy kicsit szívderítő, megnyugtató mindazoknak, akik évekkel ezelőtt a párt megyei bizottságán és a megyei tanács mezőgazdasági osztályán bizonygatták: a hazai nemesítésű burgonya ezen a környéken biztonságosabban termeszthető, mint bárhol az országban. Ha az újkígyósiak példáját követnék a hagyományos burgonyatermesztő községekben — élvonalban Almáskamaráson, Nagykamaráson, Kevermesen, Csanádapá- cáan és máshol is —, akkor az ország egyáltalán nem szorulna burgonyaimportra, mint tavaly is és azelőtt is. A szövetkezeti vezetőknek érdemes lenne visszalapozni a zárszámadásokba és tanulmányozniuk, hogy amikor hazai nemesítésű burgonyát termeltek, milyen bevételeket értek el. Jövőre az ideinél is több, jó minőségű rózsa és gülbaba vető- giumó került a köztermesztésbe, így hát érdemes lenne Csanád- apácától Kevermesig, de máshol is a burgonya termesztésére az 1906. évi területnél is jóval nagyobb határrészbe visszatérniük. Mások is felnőhetnek az Újkígyóson elért 300 mázsán felüli holdanként! termésátlagig, csak vállalniuk kellene a bur- gonyatermesztéssel járó feladatokat, mindenekelőtt a termelési technológia átvételét és alkalmazását. D. K. volna vele. De hát csak ő van így? Elválnak, s mindegyik új életet kezdhet még. Ha a törvény lezárja az ügyüket, nem vethetnek a szövetkezetiek semmit se Menyhért szemére. A másikat, aki szeretője volt, elveszi. Ami meg itt kint történt, nem katasztrófa. Csak nem szabad elereszteni Menyhért kezét. Majd ő a sarkában lesz, csak engedje az egészsége. Szeretett volna bizakodva nézni a jövőbe, de nagyon súlytalanul szárnyaltak elképzelései. Legjobban az kínozta, miért van, hogy bizonyos idő után feleslegesnek tart egy vezetőt a közösség. Talán ő is így járt volna, ha nem nyugdíjazzák? Most, hogy csak fél lábbal van már a szövetkezetben, nem veszik komolyan? Vén bolondnak vélik, akit tisztességből még nem’ löktek a lomtárba? De nem! Akkor nem hallgattak volna rá ezen a délutánon. Valóban Menyhértben volna a hiba, csak ő nem látná? Ez az, amit nem tudott, de nem is alkart elismerni. Az a szándék kísértette, ha teljesen lecsihad a hangulat, bemegy a járási pártbizottságra. Vagy előbb kellene? De mikor? A holnap délelőttöt nem pazarolhatja el tanácskérésre. Megállt a faluszélen. Meg kell várnia Gémeséket, s még most rábírni ókat, hogy a közgyűlés összehívását halasz- szák el. Pár perc múlva odaért a három „szervező”, mert útközben Gémes már a szerepeket is kiosztotta. Elhallgattak, amikor észrevették az út szélén álldogáló Józsi bácsit. — Folytassátok csak! — biztatta őket kicsit gúnyosan az öreg. Egyik se szólt semmit Andrékó és Mihály szégyenkeztek, hogy az öreg nélkül fogtak a tervezéshez, de igazat adtak Gémesnek, hogy nem szabad bevonni Józsi bácsit, mert ő csak kerékkötő. Ha a gyűlés teljesen Menyhért ellen fordul, akkor az öreg is tehetetlen lesz. — Mi van a mozgósítással? — kérdezte Józsi bácsi. Ismét nem feleltek. — No testvér — fordult az öreg Gémeshez. — Nekem nem lehet elmondani? Most már válaszolni kellett Jánosnak. — Másodszor nem csaphatjuk be az embereket! — Persze, hogy nem! — Akkor meg miért gúnyolódik? — Mert még van egy kis közöm a szövetkezethez! (Folytatjuk) Műszaki fejiesztés az új gazdasági mechanizmusban Beszélgetés Frank János elvtárssal, a KGM Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetőjével Műszakiak, közgazdászok körében gyakran elhangzó vélemény, hogy a műszaki színvonal ugrásszerű emelését a korszerűtlen gépek könyörtelen kiselejtezésével lehetne elérni. Ez — sajnos — az állomány alapos csökkenését jelentené, munkaerőfelesleget teremtene, ugyanakkor a termelést is visszavetné. Mi lenne benne akkor a jó? Az. hogy jó néhány gyártmány színvonala a korszerűtlen előállítás miatt nem csökkenne, nem emelné a költségeket, s még egy színvonalbeli stagnálás sem állna elő, hanem — •természetesen kellő anyagi befektetéssel — a kényszerítő körülmények miaitt Is erőteljesebb műszaki fejlesztés következne. Nem csupán az anyagi lehetőségek korlátozottsága, hanem az említett elképzelés kimunkálat- lansága sem teszi lehetővé ezt a kíméletlen „szanálást”, így a fokozott műszaki fejlesztés megvalósítását is más úton kell elérni. Ez a járható út, pedig az űj gazdasági mechanizmus bevezetésével épül majd ki. Fejlesztés — egyedi módra Volt idő, amikor a vállalatok egy része nem használta fel a rendelkezésre állő műszaki fejlesztési alapot. Igaz, hogy erről már csak múlt időben beszélhetünk, de ennek apropóján feltehető a kérdés, vajon miért volt ez így, s mi szükséges a még nagyobb arányú műszaki fejlesztés megvalósításához? Erről, valamint a növekvő önállóság és a műszaki fejlesztés kapcsolatáról, az újítások, kutatások perspektívájáról és az átlagosnál nagyobb felfutás előtt álló iparágakról beszélgettünk Frank János elvtárssal, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetőjével. — A központi irányítás, a sokféle kötöttség, nem egy esetben az érdektelenség, a gazdálkodás mellett a műszaki fejlesztésben sem biztosított a vállalatok számára megfelelő lehetőségeket, ami a korábbi években különösen hátráltatta a műszaki fejlesztést — kezdte a főosztályvezető, aki maga is mérnökember. s az „élet egyetemeit” a Debreceni Gördülő Csapágygyárban járta ki. — Az új gazdasági mechanizmus, ugyanúgy, mint a gazdálkodásban a műszaki fejlesztésben is nagyobb lehetőségeket biztosít. Az eddigi elképzelések szerint a jövőben is változatlanul megmarad a műszaki fejlesztési alap, amely valójában a vállalat értékesítéséből származik, s attól függően, hogy a gyártmány bírja-e a fejlesztést, növelhető az alap. Bővülnek viszont a fejlesztési kulcsok, amelyeket a termék fejlesztési igényétől tesznek függővé. Megszűnik az a gyakorlat is, hogy a műszaki fejlesztési alap fel nem használása esetén a felügyeleti minisztérium visszavonhatja az összeget. A jövőben ez nem így történik, nem vonható el, sőt a vállalat saját nyeresége terhére is fejleszthet. idézne elő egyensúlybomlást. Éppen ezért az ilyen területeken egy-egy technológiai ágazat fejlesztése a célszerű, amelyre az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, az előbb említettek alapján, lesz is lehetőség. „ Gebines ” kutatóintézetek Az űj gazdaságirányítási rendszer és a fokozottabb műszaki fejlesztés megvalósításáért nyilván fokozottabban kell támaszkodni az újításokra, találmányokra... — Az újítási és találmányi kódex alapos változtatásra szorul, hiszen bármilyen furcsán is hangzik, de ma még a vállalatok nemegyszer érdektelenek egy-egy újítás, korszerűbb technológiai eljárás bevezetésében. Az a furcsa helyzet alakult ugyanis ki, hogy egy beadott'újítás alapján a követelményeknek jobban megfelelő terméket eladó külkereskedelem és a feltaláló részesedik a haszonból, a gyártó cég, amely valójában a terméket előállította, nem dotálható. Az új kódex minden bizonnyal megszünteti majd ezt a visszásságot! \ — A kutatóintézetek működése változatlan marad? — Az elképzelés szerint a központi alapból történő finanszírozás helyett önfenntartó, illetve önfejlesztő intézetekké válnak, I vagyis vállalati formában gazdálkodnak és saját nyereségükből élnek majd. Amolyan „gebi- nessé” alakulnak, amely jó értelemben jelent majd nagyobb önállóságot. A cél ezzel kapcsolatban az, hogy ne csupán a feltalálás, egy-egy új eljárás kidolgozása legyen a feladatuk, hanem ezután hasznosítás is következzen. Ezzel valójában kettős érdekeltség alakul ki, hiszen a vállalatnak célja lesz a találmányok bevezetése, a kutatóintézetnek pedig a találmány hasznosítása. Európa-csúcsot állítunk fel — Melyek azok az iparágak, amelyek a harmadik ötéves tervben, s ezen belül az új gazdasági mechanizmus 'bevezetésével nagyarányú műszaki fejlesztés előtt fiinak? í — Jelentős a híradástechnika, az élelmiszer- és a vegyipar fejlesztése, a leglényegesebb azonban az úgynevezett közúti járműprogram megvalósítása. Ez az autóbusz-, a tehergépkocsik és a dömperpark kialakítására, valamint a vasúti járművek számáA gyulai járási tanács elkészítette az 1967-es évi költségvetési javaslatát. A javaslatból kiderül, hogy jelentős mérvű anyagiakkal támogatják a következő évben a járásban az iskolai nenak növelésére vonatkozik. E program szerint Európában elsőként mi gyártunk majd évente hétezer autóbuszt és ugyancsak jelentősen emelkedik az előbb felsorolt járművek száma is. — Megoldható-e ez saját erőből? — Nem. s igen kedvezőek a Szovjetunióval történő kooperáció feltételei. E szerint hazánkban gyártják valamennyi gépkocsihoz az egységes hátsóhidat és a Servő-kormányt. A KGST-ben részt vevő államok természetesen más alkatrészt, elsőhidat, sebességváltót gyártanak, ami a részegység-szakosítás lényege. Így elérhető, hogy a járműgyártó ipar egy bizonyos részénél legyen nagyobb műszaki fejlesztés, ami a minőségi igények biztosítéka is, — mondotta a főosztályvezető. Az új gazdasági mechanizmus, tehát nem mostohagyerekként kezeli a műszaki fejlesztés problémáját, hanem itt is a nagyobb önállóság biztosítása, az anyagi érdekeltség több résziről történő szem előtt tartása a cél. A kiemelt, nagyobb fejlesztés előtt álló iparágaknál pedig a nemzetközi kooperáció is hozzájárul a magasabb műszaki színvonal megteremtéséhez, amely a jó értékesítés előfeltétele. Sei észt Ferenc Az üzletek ünnepi nyitvatartása A megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint az üzletek november 7-i, valamint az ezt megelőző kétnapi nyitvatartása a következő: November 5-én, szombaton az élelmiszerboltok hétköznapi, az iparcikkboltok és a vendéglátó- ipari üzletek szombati nyitvatartási rend szerint árusítanak. November 6-án, vasárnap az iparcikk- és az élelmiszerboltok egész nap zárva lesznek. A vasárnapi nyitvatartásra kijelölt élelmiszer-, édesség- és dohányboltokban a vasárnaponként szokásos ideig lehet vásárolni. A vendéglátóipari egységekben szombatinak megfelelő időben lesz záróra. November 7-én, hétfőn az iparcikk- és az élelmiszerboltok nem nyitnak ki. A vendéglátóipari egységek vasárnapinak megfelelő ideig árusítanak. többi között háromszáz ismeret- terjesztő előadás lebonyolítását támogatja a költségvetés. A kulturális ágazat költségvetése 4,2 százalékkal magasabb lesz 1967-ben, mint az idén volt. Háromszáz ismeretterjesztő előadás — Kilencszáz felnőtt tanuló- Elkészült a gyulai járási tanács 1967-es évi művelődésügyi költségvetése — — Különösen vidéken súlyos gondként jelentkezik, néhány, több évtizeddel ezelőtt alapított, s korszerűtlen eljárással dolgozó üzem léte, illetve a fejlesztés kérdése. Várható-e a jövőben ezzel kapcsolatban valami generál-megoldás? — Vidéken nem csupán a szövetkezeti, hanem az állami ipar egy részénél is jelentkezik ez a probléma, s generál-megoldásra sajnos, nem lehet számítani. Ennek ugyanis elsősorban az anyagi lehetőségek korlátozottsága az oka, másrészt pedig egy esetleges megszüntetés a munkaerőhelyzetben velő-oktató munkát és az iskolán kívüli népművelést. A költségvetési előirányzat a dolgozók középiskoláiban háromszáz felnőtt továbbtanulását biztosítja a levelező és az esti tagozaton. A dolgozók általános iskoláiban 600 felnőtt hallgató részvételével számolnak. A sarkadi középiskolás diákotthon felújítására 200 ezer forintot irányoztak elő. A termelőszövetkezeti szakmunkásképzés keretében száz ipari tanuló képzési költségeit biztosítják. Az iskolán kívüli népművelésben a Hajtóka!, rakodókat, lóápolót fölvesz az ÉPFU Békéscsaba, Szerdahelyi utca. 35319
