Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-04 / 234. szám
la®®, október 4. 3 Kedd Jelentős tatfarmánymegtakarítás Gyulaváriban A gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezetben igen eredményesen bontakozott ki a , munkaverseny a párt IX. kongresszusának tiszteletére. Túri Sándor közgazdász arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a tehenészetben a fejőgulyások egy liter tej előállítására tervezett takarmányköltséget 28 fillérrel csöifckentették. A tsz-bein 1,91 forint értékű takarmányt használnak fel egy liter tej előállítására. Augusztus 31-ig 126 ezer 497 foi-int értékű takarmánymegtakarítást értek eL A mesterséges borjúnevelőben az előbb említett időszakban 140—150 állatot gondoztak. Az elhullás! százalék 2,86, ez 0,14 százalékkal jobb a vártnál. A tervezett leadási súly 150 kilogramm volt borjúnként, a tényleges eredmény viszont 173,73 kiló. Egy kiló borjúhús előállítására 19,6 forintot terveztek, ténylegesen felhasználtak 16,7 forintot, vagyis 170 ezer 176 forint megtakarítást értek el. A pecsenyebaromfi-nevelő telepen élősúly-kilogrammonként ' 18 deka takarmányt takarítottak j meg, így 28 ezer 425 forint többletjövedelemhez juttatták a közöst. A brak tor ostor igád 861 ezer- forint értékű terven felüli munkát teljesített, normálholdanként 0,8 kiló üzemanyagmegtakarítással. Igen jól szerepelt még a kongresszusi munkaversenyben a fakitermelő brigád is, amely 248 ezer forint többletbevételt ért eL A párt IX. kongresszusára kezdeményezett munka verseny eredetileg 245 ezer forint költ- ! ség-, illetve anyagmegtakarítást ! foglalt magában. A mindennapi munkában a dolgozóik 1 millió j 434 ezer forint többletjövedel- j met értek el. — Van itt olyan is, aki bem lop, de nagyobb kárt csinál, mintha a fél szövetkezet tolvaj lenne! — mondta a párttitkár sokat sejtetve. Az öreg megértette, hogy Menyhértre céloz. — Te se egyformáin mérsz! — vágott vissza az öreg. — Ennek a nyomorult Tarkovácsnak nekiestél, bírósággal fenyegetted, s akire a háta mögött lövöldözöl, nem bírod vagy nem mered féken tartani! — Még erősek a mankók, amikre támaszkodik. De ha valamelyik kicsúszik a hóna alól, beletenyerel a saját piszkába. — Hogy értsem ezt? — kérdezte megdöbbenve äz öreg. — Ahogy akarja, Józsi bátyám! — felelte foghegyen a titkár, s néhány zsákot arrább rakott. — De kinyílt a csipád, István! — Kinyitották. — Kik? — Menjen ki közéjük! — mutatott a kukoricaföld felé And- rékó. — Ne nevek után kutasson. Ismeri mind. Azt keresse, mi háborog a lelkűkben. Akkor majd nem beszél így velem. Az öreg hasztalannak vélte a további vitatkozást. Mit képzel Andrékó? Hogy ő, Farkas József, nem mer az emberek szemébe nézni? Kimegy Gémesék Parkosítják a főutcát Orosházán, a városi tanács kertészetének dolgozói. Az utcán végighúzódó virágágyásokat több helyen „miniatűr parkok” szakítják meg és a pirosra festett padok biztosan örömére szolgálnak majd a séta közben elfáradt járókelőknek. A vadőr Kuksi, a lógó fülű vizsla szoborként megmerevedett az egyik bokornál. Gazdája leszállt a kerékpárról s mérgelődve állapította meg: megint orvvadászok jártak az erdőben. Gyönyörű őzbak teteme hevert a bokor tövében, Kuksi azt vigyázta .., — Nagyon sok kárt okoznak a felelőtlen orvvadászok — mondja Deák Antal, a mezőgyám vadásztársaság vadőre. Megsebzvk a vadat, elfogni nem tudják, s a szerencsétlen itt pusztul el valahol az erdőben. Ezért az őzbakért valamelyik külföldi vadász legalább hathétezer forintot fizetett volna... Fához támasztja kerékpárját s az őztetemtől kissé távolabb letelepedve arról beszélgetünk, mi a feladata egy vadőrnek. — Nagy a terület, mintegy huszonötezer hold, ebből ötvenkét hektár erdő — mondja Deák Antal. — Öz, nyúl, fácán és fogoly kerül a társaság tagjainak puskája élé. Igaz — teszi hozzá —, van néhány szarvasunk is. Két szarva Stehen nálunk ellett, sűrűn találkozom velük. — Mikor dördülnek meg a puskák? — Három, vasárnap lehet foglyot lőni, mi nem használtuk közé! Majd ott elválik a víz a sártól! Már a tehénistállónál járt. A takarmányelőkészítőben Juhos Ádám kiabált. „Mindenki ideges itt? A szép szó teljesen kiment a divatból?” Viszolyogva lépett be. Juhos a tehenészgyerekeket egrecíroztatta. — Megmondtam már százszor is, hogy szedjétek le tisztességesen a ganét! Megeszi a kosz a teheneket! Mindig taposni kell a sarkotokat! — szidta őket a brigádvezető, majd kezet fogott Józsi bácsival. Az öreg egyből az istállóba ment. Látszólag nincs itt hiba. A marhák szoronganak ugyan, de elvannak. Mindegyik fejénél ott a tábla. Azt már nem nézte még, hogy pontosan vezetik-e a nyilvántartást a teljesítményről. — Még szerencse, hogy most soványabbak, mint tavaly — jegyezte meg az öreg kétértelműen. Juhos nem fogta fel a csipkelődést. — Miért? — Mert akkor nem férnének el itt! — felelte fanyarul az öreg. — Mi van a másik istállóval? — Leállította az építésvezetőség. Nincs keret (Folytatjuk) ki a lehetőséget. Másodikén kezdődik a fácánvadászat, ha puska elé kerül fogoly, akkor, akinek kedvez a vadászszerencse, lőhet belőlük. A fácánokkal különben igen elégedettek vagyunk. Most úgynevezett „kakasos esztendő” van, azt hiszem, bőven kerül terítékre a szépen fejlett kakasokból. — Csak lőnek? — Fácánt nem fogunk az idén, csak nyulat. Az október végén kezdődő nyúlvadászat során ötszázat szeretnénk lelőni s hálóval négyszázat befogni. Ezeket vérfrissítés céljából más társaságoknak küldjük el, de kerül belőlük külföldre is. — Özek? — Az őzbak vadászata befejeződött. Tíz selejtbakot lőttünk ki, a suták vadászata október tizenötödikén kezdődik. Belőlük is tízet lövünk. Tavaszra külföldi vendégeket várunk, van vagy hat kapitális őzbakunk, ezeket ők fogják majd kilőni. — Hat-hétezer forintot fizetnek értük... — Vadvédelem? — Mondanom sem kell, hogy ez a fő feladatom. A tavasszal például gyűjtöttem a fácántojásokat. Kotlával keltettem és az eperjesi erdőben neveltem a csibéket. Júliusban 270 fiatal fácánt eresztettem szabadon. Elismerés illeti a társaság tagjait, akik segítettek a tojás- gyűjtésben. — Dúvadak? — Van az is bőven. Az idén már tizenegy rókát, hét kóborkutyát, tizenegy macskát, hat dolmányos varjút, hatvannégy szarkát és négy szajkót lőttem. Ezek mind veszedelmes pusztítói a fiatal vadaknak — Érdekesség is a>kad maink a közben? — Nem unalmas ez a foglalkozás, kora reggeltől késő estig járom a határt, az erdőt. Néha érdekes kaland is akad. A nyáron például egyik t nap észrevettem. hogy a fácáncsibék közül kilenc eltűnt. A ládák körül megtaláltam a maradványokat is. Vajon mi lehetett a csibepusztító? Este lesbe álltam. Zuhogott az eső, nagyon rossz idő volt. Kilenc óra után valami kaparászást hallottam. Odavilágítottam zseblámpával a zaj irányába s két villogó szemet pillantottam meg. Gondolkodás nélkül odalőttem és a zsákmányom egy hétkilogrammos óriási vadmacska volt. Sajnos, a bőrét nem tudtam értékesíteni, mert a nyári gerezna nem használható semmire, szerettem volna kitömni a macskát, nekiadtam volna az iskolának, de annyira hullott a szőre, hogy kénytelen voltam elásni. A szemben levő bokorból egv őzike dugja ki az orrát. Egy pillanatig csodálkozva bámul ránk, majd nagyot ugorva eltű nik. — Idegen van az erdőben - mondja mosolyogva Deák An —, tőlem nem félnek.. Opauszky László Mesterséges huzat Az ÉM Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat csongrádi gyáregységének cikkei sorába nemrégiben új gyártmány került: huzatfokozó berendezés. Rendeltetése, hogy a sok emeletes lakó- és középületek legfelső szintjén is tökéletesítse a lépcsőház és a folyosók légcseréjét. Ugyanis a természetes légáramlás az elhasznált levegőt a felső emeletekre viszi, s ez egészségtelen az ott lakóknak. Az új berendezés mintegy 300 milliméter átmérőjű csővezetékét függőlegesen a lépcsőházban szerelik fel. A felül elhelyezett ventillátor minden épületszintről egyformán kiszívja az elhasznált levegőt, A napokban készült el az első berendezés a budapesti lágymányosi lakótelep házai részére. Az ottani tapasztalatok alapján vezetik be szélesebb körben (MTI) Vigyázat, balesetveszély! Berreg a telefon, s miután felveszik, kétségbeesett hang szól bele a vonal túlsó végén: — Kérjük gyorsan a stimulá- tort...! A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat ügyeleteseit nemegyszer értesítették már ilyen vagy ehhez hasonló szavakkal. Áramütéses balesetnél ugyanis életmentő szolgálatot tehet a stimulator nevű műszer, mely a szó szoros értelmében a halál küszöbéről hozza vissza néha azt, aki súlyos áramütést szenvedett. Ha áramütés következtében eszméletét veszti valaki — az azonnali orvosi beavatkozással egyidejűleg — érdemes tehát a legközelebbi DÁV-szerelőséghez telefonálni, s a vállalat szakemberei a Stimulator segítségével komoly eredménnyel tudnak sok esetben hozzájárulni az orvos életmentő munkájához. Természetesen a legsikeresebb életmentésnél is jobb, ha egyáltalán nem történik baleset. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. A villamos energiát egyre többen, egyre több célra használják fel, nemcsak az üzemekben, de a háztartásokban is. Jelentősen szaporodott a villamos készülékek száma, megnő- : vekedett a hálózatok hossza, a lakosság legszélesebb rétegeitől egyre több figyelmet kíván — veszélyessége folytán — a villamos áram használata. Sokszor szinte érthetetlen, hogy milyen felelőtlenül, mennyire elővigyázatlanul nyúlnak egyesek a halálos veszélyt rejtő vezetékhez. Máskor viszont olyan apró figyelmetlenség is súlyos balesetet okozhat, amire nem is gondolna senki sem. Megyénkből az itt történt balesetekből felsorolunk néhányat intő példaként. N. N.-né, az Örménykúti Állami Gazdaság tejüzemében egy erősen megfeszített gumikábelre lépett, amely leszakadt a kapocsról, s így a szivattyú feszültség alá került. Az illető a berendezés fémes részéhez hozzáérve halálos áramütést kapott. N. I. magyar- bánhegyesi fiatalember hangszóróhoz vezetéket szerelt az udvarra, tévedésből azonban az elektromos dugaszoló aljzatba csatlakoztatta a hangszóró vezetékét, áramütést kapott és meghalt. K. J. végegyházi lakos szabálytalanul megtoldotta a vasaló zsinórját, s a szigeteletlen vezeték a tűzhelyen levő főzőedényhez ért. Amikor az edényhez nyúlt, halálos áramütést kapott. M. S.-né geszti lakost azért érte halálos baleset, mert a tűzhelynél szabálytalanul megtoldott vezeték szigetelése leégett, s hozzáért a fémes testhez. Szomszéd- asszonya — a tragikus eset hallatára — átszaladt hozzá és nézelődés közben véletlenül ő is hozzáért a tűzhelyhez. Azonnal meghalt ő is. Sz. I. szeghalmi lakos i házának csatlakozó vezetékét a vt- ! har leszakította. Meggondolatla- ! nul puszta kézzel akarta az útból I arrébb tenni, s halálos áramütést j szenvedett. Így járt B. J. csor- ; vási lakos is, aki feszültség alatt ! levő szigetelt vezetéket akart fo- i góval elvágni. Szomorúak azok a halálesetek is, amelyek a játszadozó gyermekek meggondolatlanságából következnek be. Gyakori, hogy pajkos- ságból kisgyerekek felmásznak a vezetékeket tartó oszlopra, s áramütést kapnak. A magasfeszültségű távvezetéknél nem is szükséges közvetlenül hozzáérni az elektromos kábelhez, ha csak megközelíti valaki — átívelés következtében —, akkor is baleset történhet. Cs. J. 14 éves békéscsabai gyerek legeltetés közben felmászott a távvezeték vasbeton oszlopára, a vezetéket annyira megközelítette, hogy átívelés révén áramütést kapott, az oszlopról leesett és meghalt. Az elmondottak mind a legsúlyosabb kimenetelű balesetek voltak. Természetesen ezenkívül számtalan olyan áramütés is előfordul, amelyek, ha nem is halált, de kisebb-nagyobb sérüléseket okoznak. Mi a teendő? Egyáltalán ne használjunk elektromos háztartási készülékeket? Óvakodjunk minden villamos berendezéstől? Egyáltalán nem. Szabályszerű használat, kellő elővigyázatosság esetén semmiféle baj nem történhet. Az elektromos berendezések hasznosságukkal, célszerűségükkel megkönnyítik az ember életét, mindennapi munkáját. Ha valaki szabályszerűen használja a különböző elektromos készülékeket, nem kell félnie, hogy baleset éri. Melyek a legfontosabb előírások? Idézzük emlékezetbe őket: Hibás készüléket, zsinórt, Icap- csalót, dugaszaiét stb. egy percig se használjunk. A hibákat azonnal javíttassuk ki, ne magunk, hanem szakipari vállalattal, vagy iparengedéllyel rendelkező kisiparossal. A zsinórt erőszakos mechanikai behatásoktól (rálépés, égés, húzás, vágás, dörzsölés) óvjuk. Ha rövid, ne magunk told- júk meg, hanem szakemberrel cseréltessük ki hosszabbra. A lakóház belső szerelésében na barkácsoljunk, szakemberrel szabványos munkát csináltassunk. Ha villamos készüléket használunk, egyidejűleg ne érintsük meg, ne fogjunk meg földelt berendezést. (Miközben a kávéfőző fémtestéhez éi-ünk például, másik kezünkkel ne nyúljunk a vízvezetékhez.) Vasalásnál gumiszönyegen álljunk vágj' legalábbis gumitalpú lábbelit vegyünk fel, de semmi esetre se nedves kövön, mezítláb vasaljunk, mert ez halálos veszélyt jelent. Földelt berendezéseknél a földelést időnként szakemberrel ellenőriztessük, leszakadt vezetékhez pedig ne nyúljunk. Romvári László DÁV
