Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

IBM. október 30. 3 Vasárnap 11 novemberi pártoapok megyei előadói A megyei pártértekezlet utón november 10-től 18-ig pártnapo­kat tartanak a megyében, melye­ken kül- és belpolitikai kérdé­sekről lesz szó. A pártnapok me­gyei előadóinak névsorát, az elő­adások helyét és időpontját az alábbiakban közöljük: GYULAI JÁRÁS: Zalai György Gyulavári, no­vember 11-én 19 ára, Kláukó Mátyás Elek, november 11-én 19 óra, Supala Pál Kétegyhá- za, kjultúrház, november 10- én 19 óra, K. Nagy István Sar­kad. november 11-én 19 ára, Hajdú Antal Doboz, november 11-én 19 ára, Köpöczi Dezaő- né Méhkerék, november ki­én 19 óra. BÉKÉSI JÁRÁS: Hidas Mihály Békés, rend­őrkapitányság, november 16- án, Csatári Béla Békés IV. kerület, november 18-án 18 óra, Gáeser 'József Tanhos, november 18-án 18 óra, Mol­nár Pálné Mezömegyer, no­vember 18-án. 18 óra, Molnár Lajos Köröstarcsa, november 18-án 18 óra. SZEGHALMI JÁRÁS Gyulavári Pál Füzesgyar­mat, kultúrház, november 11- én 19 óra, dr. Kertész Márton Szeghalom, november 18-án 19 óra, Goldberger János Vész­tő, november 16-án 19 óra, Csaba János Bucsa, november 17-én 19 óra, Huszár Mihály Dévaványa, községi pártbizott­ság, november 17-én 19 óra. SZARVASI JÁRÁS: Petrovszki István Békés- szentandrás, november 18-án 18 óra, Gyurkó Pál Kondoros, november 18-án 19 óra, Mizó Mihály örménykút, november 17-én 19 óra, Inokai János Csabacsűd, november 18-án 18 óra, dr. Pankotai István Hu- nya, november 18-án 18 ára. OROSHÁZI JÁRÁS: Bocskai Mihályné Tótkom­lós, november 11-én 18.30 óra, Csepregi Pál Nagyszénás, no­vember 11-én 18.30 óra, dr. Faragó Elek Csorvás, novem­ber 18-án 18.30 óra, [Futaki László Csanádapáca, novem­ber 15-én 18.30 óra. Hasznos segítőtárs Megválasztották a megyei partértekezlet küldötteit. A kül­döttek a Békés megyei pártbi­zottság írásos beszámolója és a küldöttigazolvány mellett egy ízléses, szép, főleg pedig hasz­nos könyvet kaptak kézhez. Fe­dőlapján ez áll: Békés megye 1961—1965. Továbbá a könyv címe: Számvetés a párt IX. kongresszusa előtt. Mit tartalmaz a kiadvány? Tömören fogalmazva: összefog­lalja a megye legutóbbi négy­éves fejlődését. Számot ad arról, hogy milyen a megye helyzete az országban, tájékoztat a té­nyek, az adatok és táblázatok révén a népességről, a népmoz­galomról, a beruházásokról, az iparról, az építőiparról, a mező- gazdaságról és a felvásárlásról. Be megtudhatjuk belőle azt is, hogy miként alakult a foglal­koztatottság, a jövedelem, a fo­gyasztás, a kiskereskedelmi há­lózat és áruforgalom, a város- és községfejlesztés. Végül pedig hű tükröt kapunk az egészség­ügyről, az oktatásról és a nép­művelésről. S ami a könyv eré­nye és frissesége, hogy a me­gye új közigazgatási területei szerint is összefoglalja a leg­fontosabb adatokat. Ennyit a tartalomról. Ami vi­szont a könyv íróit; szerkesz­tőit illeti, el kell mondanunk, hogy a Központi Statisztikai Hi­vatal Békés megyei Igazgató­sága dolgozóinak e mű készítése kongresszusi vállalása volt. En­nek pedig a Kner Nyomda dol­gozóival együtt dicséretesen ele­get tettek. Hasznos segítőtársat adtak a megyei pártértekezlet küldötteinek kezébe, hiszen a kiadványt munkájukban a jö­vőben is igen jól hasznosíthat­ják. (Podina) Ezerhétszáz vagon szén — kétszázhatvan vagon fa — Fényképezőgéppel a béké*esahai TÜZÉP-telepen — A múlt héten beszámoltunk arról, hogy megnyugtató a helyzet a város és a megye tüzelőellátásával kapcsolatban. Békéscsabán és a megye nyolc telepén ezerhétszáz vagon szén, hétszázötven vagon bri­kett és kétszázhatvan vagon fa várja a vásárlókat. A na­pokban a békéscsabai telepre látogattunk el és megörökítet­tük a fűrészelőbrigádot mun­ka közben. Varga Gyula, a telep vezetője az egyik vásárlónak mutatja a rúd- gyújtóst. Egy forint hatvan fillé­rért néglszer lehet begyújtani. Fotó, szöveg: Opauszky Munkában az elektromos szalagfűrész. Megújuló bizalommal választották meg a járások, városok pártvezetőségét Véget értek a járási és városi pártérVekezletek, ahol négyévi küzdelmes, eredményekkel teli és néha sikertelenségekkel tarkított munkáról szá­moltak be a pártbizottságok. E tanácskozásokon a megye ipari és mezőigaz­dasági nagyüzemei, a kisipari termelőszövetke­zetek, a különböző vállalatok és számos más munkaterület, valamint a városok kerületeinek kommunistái képviseletében összesein 2590 kül­dött és 220 meghívott vendég vett részt. A pártértekezletek aktivitására jellemző, hogy összesen mintegy 214-e szóltak hozzá, s bár minden tanácskozás a késő esti órákban ért vé­get, sokakra mégsem került sor. A választások lezajlása után ötömmel álla­píthatjuk meg azt a megújuló bizalmat, melyet a járások, városok vezetői, a pártbizottságok tagjainak többsége ismét élvezett. A békéscsabai városi pártbizottság első titkára ismét Sttph János lett, titkára Baukó Mihály. Orosházán Násztor Sándort választották első tit­kárrá, titkár Tarján József. Gyulán Jámbor Ist­ván az első titkár, s Halics Sándor a titkár. A megye legfiatalabb városában, Szarvason Busz­nak János lett az első titkár, Sznyida György pedig titkár. A járási pártbizottságok vezetői, illetve első titkárai és titkárai a következők: mezőkovács­házi járás: Cseszkó Sándor, Vineze János, oros­házi járás: Párkány János, Lipcsei István, szarvasi járás Hngyik András, Medvegy András, békési járás: Badar János, Jakab Mihály, szeg­halmi járás: Láda András, Kovács Lajos, gyulai járás: Arany Tóth Lajos. A párt járási értekezlete után Interjú Láda Andrással, a párt szeghalmi járási bizottságának első titkárával Ismeretes, hogy a júniusi te­rületrendezéssel megnövekedett a szeghalmi járás. A sarkadi és a gyomai járás égj’ részét csatolták a szeghalmihoz. Az is köztudott, hogy a gyomai, a sarkadi és a szeghalmi járásban — északi já­rások — a lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalko­zik, mégis ez a három járás adta tavaly is és azelőtt is a gyengén gazdálkodó szövetkezetek többsé­gét A szeghalmi járásban koráb­ban is bőven volt munka. A terü­letrendezéssel pedig tovább növe­kedtek az itteni gondok. A párt járási értekezlete bizo­nyára sole hasznos gondolatot ve­tett fel az előbbiekkel kapcsolat­ban. Munkatársunk ezekről beszél­get Láda Andrással, a párt szeg­halmi járási bizottságának első titkárával. — A kongresszusi előkészületek milyen tapasztalatokat hoztak, s ezeket miként ítélte meg a párt járási értekezlete? — Az utóbbi hónapokban a megnövekedett szeghalmi járás­ban kivétel nélkül mindegyik alapszervezetben megélénkült a pártélet. Hozzájárult ehhez az is, hogy a két kongresszus között 477 új párttaggal bővült a kommunis­ták sora. A mi járásunk mezőgazdasági jellegű. A párttagság 45 százalé­ka tsz-ekben, 20 százaléka pedig a kisebb állami üzemekben, és a ktsz-ekben tevékenykedik. A párt szervezeti életének erősödése kü­lönösen az állami üzemeikben volt számottevő. A két kongresszus közötti időszakban a taglétszám keréken 6 százalékkal növekedett, míg a tsz-ekben csak 1,26 száza­lékkal. A párt járási értekezlete po­zitívnak értékelte ezt a változást. Ugyanakkor állást foglalt amel­lett is, hogy a pártmunkát, külö­nösen a szövetkezeti alapszerve­zetekben segítse jobban a járási bizottság. Ennek alapjait lényegé­ben a vezetőségválasztó taggyűlé­sek idején leraktuk. A pártérte­kezlet úgy ítélte meg, hogy az alapszervezetek többségében a választások után erősödött a párt­élet. A kommunisták akcióegységé­nek kialakítására alapszervezete­inkben megtalálták a kellő for­mát. Még júliusban az egyik tit­kári megbeszélésen határoztuk el, hogy alapszervezetenként egy-egy munkabizottságot hozzanak létre, amelyek a további feladatok meghatározásához összegezik a párttagság egyenkénti vélemé­nyét. Ennek nyomán az augusztu­si taggyűlések látogatottsága a júliusihoz képest 10 százalékkal nőtt. i — A párt termelésellenőrző és segítő szerepét hogyan értelme­zik a kommunista vezetők, mit adott ehhez a mostani pártérte­kezlet, s mit mutat a gyakorlati élet? — A párt termelésellenőrző és segítő szerepét korábban nem egységesen ítélték meg alapszer­vezeteinkben. Gyakran előfordult, hogy a párttitkár vagy pedig va­lamelyik pártvezetőségi tag az el­nök, vagy éppen a szakember he­lyett dolgozott. Mi több ízben be­széltünk a titkároknak a termelés pártelleinőrzésének módszereiről. Meggyőződésem, hogy a korábbi helyzethez képest igen sokat csi­szolódott, finomult ez a munka. Az alapszervezetekben — s ezt a pártértekezlet is megállapítot­ta — már rendszeresen elemzik a termelési tervben jóváhagyott cél­kitűzések megvalósítását. A pártvezetőség a tsz élén álló kommunista vezetőkkel közösen határozza meg a termelésfejlesz­téssel kapcsolatos legfontpsabb célokat, feladatokat. Ezek a meg­beszélések és az utána következő erőfeszítések eddig jó eredmény­nyel jártak. Amikor a párt 18 évvel ezelőtt még nem szorgalmazta olyan mó­don, mint manapság is a mező- gazdasági termelést, Szeghalmon 4,2 mázsa volt a búza holdankén- ti átlagtermése. Az utóbbi három esztendőben járási átlagban elér­tük a 10,5 mázsát, pedig ez évben is jelentős belvízkártétel volt. Kukoricából a korábbi 10 mázsa szemes termés helyett már biz­tonsággal termesztik a 15,5 má­zsát holdanként. Az utóbbi években igen nagy figyelmet fordítottunk a szövetke­zeti élet demokratizmusára, a gazdálkodás fejlesztésére. A párt járási bizottsága rendszeresen el­lenőrzi a járásban a gazdálkodás hatékonyságát. Megfigyeltük, hogy a tsz-ekben a tavaszi árpa 4100, az őszi árpa pedig 4900 hold vetésterületet foglal el. Ugyan­akkor a tavaszi árpa terméshoza­ma az őszinek jóformán csak a félét éri el. Jóval az őszi vetés előtt azt javasoltuk a járás tsz- einek, hogy tavaszi árpa helyett őszit és kétszerest — őszi árpa és búza keveréket — vessenek. Szeptemberben és október elején 10 ezer 798 hold őszi árpát és kétszerest vetettek a tsz-ek. A pártértekezlet jóváhagyta a takarmánytermesztés növelésére tett javaslatainkat, sőt több fel­szólaló a takarmánytermesztés újabb lehetőségét vetette fel. Még vannak bizonyos tartalékaink. Főként a termésátlagok növelésé­vel és a legelőgazdálkodás meg­javításával a harmadik ötéves tervben újabb eredményeket ér­hetünk el. Szükség van a tarta­lékok feltárására, hiszen a követ­kező négy esztendőben a szarvas­marha-állományt 10—12 százalék­kal, a juhállományt pedig 25 szá­zalékkal szeretnénk növelni. A termelőszövetkezetek árutermelé­sének színvonalát tovább kell fo­koznunk. A második ötéves terv­ben 60 százalékos fejlődést ér­tünk el (88 millió forint értékű áru helyett tavaly már 141 millió forint értékűt adtak át a népgaz­daságnak.) Ezt az eredményt nagyban javítani szeretnénk, a gyengén gazdálkodó tsz-ek gaz­dasági erősítésével is. — A párt ideológiai és kulturá­lis nevelőmunka-programját miként valósították meg. mi­lyen további célokat határoztak meg? — Mi, marxisták azt valljuk, hogy a lét a tudat meghatározó­ja. Ez azt is jelentheti, hogy a tudat kölcsönhatásban áll a léttel, visz- szahat rá. Az emberek ma már tudják, hogy a termelőerők az ők kezükben vannak. Ha ezeket jól hasznosítják, vagyis, ha értik, át­érzik, hogy mit miért tesznek, akkor a munka eredményességé­től függően javulhat létük. Az emberek jó része már ebből a szemszögből ítéli meg helyzetét, szerepét, valamelyik munkahe­lyen, községben. Ezt példázza az is, hogy az utóbbi négy évben 1362-en pótolták a korábbi mu­lasztást, megszerezték a bizonyít­ványt a nyolcadik általános is­kola elvégzéséről. A járás közép­iskoláiban — az esti és a levelező tagozatokon — 208-an tanulnak. Rajtuk kívül száznál is többen látogatják a Mezőtúri Gépipari Technikumot, az Orosházi Mező- gazdasági Technikumot és az egyéb iskolákat. A kultúrházak rendszeres ismeretterjesztő prog­rammal járulnak hozzá a tudat formálásához. A pedagógusok ed­dig is igen sokat tettek a marxis­ta világnézeti nevelésért. Itt em­líthetném még a Hazafias Nép­frontot, a nőtanácsot, az MHS-t és a községi tanácsok munkáját is. A párttagság is szervezetten ta­nul. A szeghalmi járásban két éve működik marxista—leninista egyetem, három községben mar­xista esti középiskolát látogat­nak, s a novemberben induló pártoktatásra 2400 párttag jelent­kezett. Hogy milyen nagy ez a változás, az lemérhető abból, hogy 20 évvel ezelőtt ezen a kör­nyéken alig volt rádió, de újság sem igen járt. Ma viszont ritka az olyan ház, ahol nincsen rádió, sőt minden tizenegyedik családnak már televíziója is van. A járás lakosságának 27,5 százaléka rend­szeres újságolvasó, és minden má­sodik családhoz eljut valamilyen sajtótermék. Az emberek meg akarják ismerni az ország gond­ját, helyzetét, ezért politizálnak, nyíltan, őszintén véleményt mon­danak a társadalmat és a szemé­lyüket érintő kérdésekről. A po­litikai élet iránti érdeklődést ta­núsítja az is, hogy a pártnapok látogatottsága szintén megnöve­kedett. Ezekből a pártértekezlet követ­keztetéseket vont le. Mindenek­előtt a párttagság politikai, gaz­dasági látókörének további bőví­téséi-e hozott határozatot. A párt­tagság állami és pártoktatásba való bevonásával a minőségi ösz- szetételen szeretnénk tovább javí­tani. A pártonkívüliek tájékozta­tását, a pártnapok munkahely szerinti differenciált szervezését tűztük célul. El szeretnénk érni. hogy a járás lakosságának! több­sége ismerje meg a párt IX. kongresszusának főbb anyagait, a szeghalmi járás gondját, hogy a gazdasági és a kulturális életben a következő négy esztendő a je­lenleginél is jobb eredményt hozhasson — mondotta befejezé­sül Láda elvtárs. Dupsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom