Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
1936, október 1. 3 Szombat 38:20 Harmincnyolc szavazattal húsz ellenében ismét Trézing Ferencet választotta meg a párttagság az alapszervezet titkárává a dé- vaványai Lenin Tsz-ben. Van valami különös a szavazás eredményében? Feltétlen. Ez különben figyelemre méltó érdekessége is volt az új vezetőséget választó taggyűlésnek. Amikor a jelölő bizottság elnöke megtette javaslatát a titkárra, különösebb ellenvélemény nem hangzott el. Amikor azonban a pártvezetőség új tagjainak jelölőlistára kerülése jött szóba, megélénkült a taggyűlés. Az emberek elmondották: kit miért tartanak alkalmasnak vagy éppen alkalmatlannak a pártve- zetöségbe. Üj nevek is kerültek a taggyűlés elé. Ezek közül mindössze egynek nem adta meg a taggyűlés a szavazattöbbséget, így az illető elvtárs lemaradt a szavazólapról. A szavazólapra hétnél több név került. A szervezeti szabályzat értelmében a tagság létszámához képest hét pártvezetőségi tagot választhatott a dévaványai Lenin Tsz alapszervezete. Volt tehát a párttagságnak kikből választania. És a taggyűlés élt is ezzel a lehetőséggel, joggal. Trézing Ferenc mint titkár- jelölt, biztosan indulhatott, hiszen a taggyűlés túlnyomó többsége egyöntetűen javasolta felvételét a szavazólapra. Amikor azonban a párttagság szavazott, az 58 érvényes szavazatból mégiscsak 38-an adták rá vök- sukat, 20-an pedig egy új titkár mellett — akit a taggyűlés a pártvezetőségi tagok listájára pótlólag javasolt — határoztak, így született meg a 38:20-as szavazati arány amely arra enged következtetni, hogy a jelölő bizottság a rendelkezésére álló egy hónapban nem végzett teljes értékű munkát. Többen szóvá (ették: őket nem keresték fel javaslatuk meghallgatására, mások szerint olyan pártvezetőségi tagokat javasolt a jelölő bizottság, akik közül alapszervezeti ügyben többen eddig csak nagy ritkán szólaltak fel. Mindezek a tények azt tanúsítják, hogy a dévaványai Lenin Tsz alapszervezetében a pártdemokráciának megfelelően egészséges irányban fejlődik a pártélet. A szavazás eredménye is ezt tanúsítja. A taggyűlés résztvevői közül többen és mind többen és egyre nagyobb eredménnyel szólnak bele az alap- szervezet életébe. Az eredmény: kialakulóban van a kritikai légkör. A taggyűlésen leadott szavazatok megoszlása így tanulságul szolgál Trézing Ferencnek, aki a szavazatok többségét és nem a túlnyomó többségét kapta meg — az alapszervezeíi pártmunka korábbi módszereinek felülvizsgálására, a pártmunka hogyan tovább,fának meghatározására a pártvezetöség és a párttagság körében. Dupsi Károly A Gödöllői—33-as hibrid baromfi sikere Több évi kutatómunka eredményeként a Gödöllői Kisállat- lenyésztő Kutató Intézetben több olyan hibrid baromfit tenyésztettek ki, melyek termelékenységben jóval felette állnak a háztáji gazdaságokban jelenleg tartott állománynak. Legutóbb a kijevi baromfi világkiállításon mutatták be ezt az igen értékes hibrid fajtát. A kutatók megállapították, hogy a Gödöllői—33-as hibrid baromfi jól elviseli a viszonylag külterjes tartási körülményt. Ennek nyomán a szakemberek azt javasolják, hogy a háztáji gazdaságok baromfiállományát ezzel a fajtával cseréljék fel. A következő években a Gödöllői—33-as hibrid fajta elterjesztésére tervet dolgoz ki a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Jövőre már több ezer csirkét. juttatnak ebből a fajtából a háztáji gazdaságoknak. Az új fajta előnye a hosszantartó tojásrakás és a kotlási időszak rövidsége. E két igen jelentős tulajdonság valójában jó alap ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokban aránylag rövid idő alatt megkedveljék az új baromfifajtát. hány köbméter földgáz és kőolaj kitermelése várható Algyő körzetében? Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt elkészítette a szan- ki szénhidrog'énes terület észak- nyugati részének kutatási záró- jelentését és összegezte a Szeged melletti Algyő körzetében megkezdett szénhidrogén-kutatások eddigi megállapításait. Szánk község északnyugati részén a zárójelentés szerint 4 milliárd köbméternyi iparilag kitermelhető földgáz és milliós nagyságrendű kőolajkészlet van. Az algyői körzet területén 25 milliárd köbméternyi földgáz tárolódik a rétegekben, tehát körülbelül ugyanannyi, mint Hajdúszoboszlón. Nem kevésbé nagy jelentőségű az a megállapítás sem, amely szerint az eddig megkutatott algyői területen körülbelül annyi kőolaj van, mint amennyi annak idején az első zalai olajmezők, Budafa vagy Lovászi eredeti kezdő ipari készlete volt. (MTI) Értesítjük a városi és községi tanácsokat, állami gazdaságokat és termelőszövetkezetek, hogy vállalatunk előjegyzésbe vesz 1967. évre KŰTFŰRÁSI. VÍZVEZETÉKSZERELÉSI. TÖRPEVÍZMŰ ÉPÍTÉSI ÉS CSATORNAÉPÍTÉSI MUNKÁKAT. Vállalja tervek készítését kútfúrási, vízvezetékszerelési és csatornabekötési munkákra. Kérjük, hogy a kapacitás biztosítása végett mielőbb, de legalább e hó folyamán igényüket jelentsék be, a ráfordítandó összeg megjelölésével. Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szentes, Kossuth u. 29. 102228 Nincsenek egy helyben topogásra ítélve a termelőszövetkezetek a Sárréten sem Az a közmondás, hogy nincs rossz puska, csak rossz céllövő, egy kicsit vonatkozik a szeghalmi járás termelőszövetkezeteire is. Az egy kicsit kifejezéssel eleve hangsúlyozni akarjuk, hogy a sárréti földek jó része gyengén termő szikes. Vagyis a közmondás hasonlaiával élve, nem a legjobb puska. A füzesgyarmati szövetkezetek azonban immár több mint egy évtizede bizonyítják, hogy azokkal a földekkel is „célba lehet találni”. — „Ha mi is annyi segítséget kaptunk volna, mint a gyarmati Vörös Csilláig...” — hangzik minduntalan a sokat sejtető szafoad- 'kozás. Mi tagadás, a füzesg^ar- roati Vörös Csillag Tsz sok segítséget kapott kezdetben. De ez érthető vélt, hiszen valamelyik szövetkezetben el kellett kezdeni a talajjavítást, bizonyítani kellett valahol azt, hogy termővé lelhet tenni a szikest. Ez be is bizonyosodott. S ha nem is a kívánt gyorsasággal, eddig mégis 30 ezer hold földön végezték el talajjavítást a szeghalmi járásban és a következő öt évre további 25 ezer holdon tervezik. Ha már á jövőbe szaladt a gondolat, akkor idézzünk egy villanásnyit a harmadik ötéves terv célkitűzéseinél, ami a megnőve- kedett járás adottságainak megie- lően került papírra. A fő feladat: növelni a kenyérgabona terméshozamát, helyben megtermelni az állatállomány abrak- és szálas takarmány szükségletét. Az állatállományon belül a kevésbé abrakigényes fajták, a szarvas- marha. a juh. a liba és a gyöngyös számának növelését írja elő a terv. A járás iermelőszövieitkeee- ■teinek elmúlt ötévi gazdálkodását boncolgatva, érdekes megállapításokra jutottak a járás vezetői. Kenyér gabonából a tervezett 12,5 mázsa helyett csak 10,5 mázsa átlagot. értek el. Ennek kétségtelenül oka a gyenge talajadöttság mellett az elmúlt öt év szeszélyes, a gabona vetését késiéi tető', a fejlődését gátló és a növények kipusztulását előidéző kedvezőtlen időjárás és a gyakori belvíz is. De ugyanilyen mértékben, ha nem többel, csökkentette a terméseredményeket az emberi mulasztás is. ' A gyenge talajadottságokkal rendelkező szeghalmi Petőfi például 12,9, a vésztői Béke Tsz pedig 12,2 mázsa búzát termelt holdanként. míg a sokkal jobb talajjal rendelkező körösnagyha rsónyi Egyetértés 9.8. a körösújfalui Rákóczi Tsz pedig 11,7 mázsát. Nem tudják elfogadható okát adni a \ holdanként! 9 mázsa alatti--búzatermésnek a körösiiadányi Új Ba-. i'ázda, Zalka és az okányi Petőfi { Tsz-ben sem. A jobb előve temen y megválasztásával, a szakszerűbb tala jelökés zi léssel, a korai vetés- ! sei, a szükséges műtrágyaadaggal j és vegyszerezéssel egyöntetűbbé j lehetne tenni a búzatermelést a j járás minden szövetkezetében, j Szükségessége mellett érdemes is, hiszen most már jól jövedelmező növénnyé lépett elő. A takarmánytermelés is sok javításra szorul a járásban. Eddig a szövetkezetek zöme leginkább a gyenge táperőben 1evő talajokba vetette többek közt a silókukoricát is. Ennél is és más szálas takarmánynál is az az elv uralkodott, hogy az abrak a lé- nj'eg. Ám hiába igyekeztek a leg- j jobb földbe vetni a kukoricát és j az árpát, hiába használták ezekre- j a rendelkezésre álló talajerő jó részét, mégis 15—16 mázsa szemes kukoricát és 12 mázsa alatti árpa- termést takarítottak be holdanként. A legelő fűhozamának növelésére sem fordított gondot a szövetkezetek zöme. Ennek ellenére 150 forint önköltséggel értek el fűtermésből egy mázsa ke- ményitőértóket. Ezzel szemben silókukoricából 219. töldtakar- mányból 329. abraktakarmányból valy csak négynek volt .mérleghiánya, s együttesen csak 4,2 millió forint. Ezeknek a tsz-eknek és a ■többieknek is megvan a lehetőségük, hogy a szeghalma' Petőfi, a asadányi Dózsa és Búzakalász példájára a gyengéből a jó kategóriáiba kerüljenek. Ehhez azonban íjobban ki kellene aknázni a lehelt őségeket. A lehetőségek kiaknázásának legfőbb gátja az. hogy. kevés a pedig 471 forintért állítottak elő j szövetkezetekben a szakember, egy mázsa keményítőértéket. E ! (Pillanatnyilag 34 egyetemi és 81 számok közti különbség az olcsób- technikumi végzettségű hiányzik.) ban előállítható tömegtakarmány termelésére, főleg a legelő fűhozamának növelésére kell ösztönözze a termelőszövetkezeteket. Azért i®, mert a legeltetés olcsóságát az állategészségügy lényeges javítása is indokolja. Ebben ugyanis nagy a lemaradás és évente hatalmasak emiatt a károk a szeghalmii járásban. Alapos elemzést, az állatorvosok és az állatgondozóik közös felelősségének megállapítását, jövőbeni feladataik pontosabb meghatározását igényli az, hogy miért hull el évente a malacok 10, a csibék 10 —12, a kacsák 12—14, a pulykák 21—25 és a libák 11—23 százaléka. A szeghalmi járás szövetkezeteinek áruértékesítése — az adottságoknál fogva — jórészt az állattenyésztésre szorítkozhat ezután is. A második ötéves tervben nagyszerű fejlődést értek el ebben, Az 196T. évi 139 millió forintról az elmúlt év végéig 204 millió forintra növekedett áruértékesítés zömét az élő állat és az állati termék tette ki. 'tavaly hízott sértésből több mint 7 ezerrel, hízott marhából csaknem ezer darabbal, baromfiból 4 ezer mázsával, tejből 13 ezer hektoliterrel, tojásból csaknem 7 millió darabbal értékesítettek többet, mint 5 évvel korábban. Azóta a szövetkezetek iközös vagyona 488 millióról 764 millióra nőtt. Ez meglátszik a termelőszövetkezetek fejlődésén is. Az 1962. évi 13 tsz 14 millió forint mérleghiányával szemben taMásrészt az, hogy indokolatlanul gyakori az el nők változás (a 26 tsz közül kilencben váltották le rövid idő alatt). Az a baj, hogy a jö- ivedeknet csökkentő mostoha időjárás és elemi csapás nem a mindennel szembeszállni akaró, csak azért is eltökéltséget, a nagyobb szorgalmat váltja ki, többek kötött a biharugrai Felszabadult Föld és a vésztői Aranykalász Tsz- ben. hanem a minden hiába, az akaraterő gúzsba kötő csöggedést. Mennyivél szívesebben hallanák azt, hogy a gyenge s nem az erős szeghalmi Petőfi, füzesgyarmatd Aranykalász és Vörös Csillag bsz- ekben működik 5—7—8 szocialista brigád. Nagyon helyesen látják a járási pártbizottságon, hogy változtatni kell a gyengébb tzs-ek pártszervezetó titkárainak eddigi gyakorlatán is. Azzal ugyanis nem jutnak előbbre, ha csak az elnöknek segítenek vagy ahelyett irányítanak. Sokkal inkább azzal, ha óráról órára szervezik és szer- veztetik a munka ver sen y t, a szocialista brigádmozgalimat, s ha a csüggedés és a borúlátás helyébe akaraterőt, nekibuzdulást oltanak az emberekbe. Az elmúlt öt év eredményei és a mór jól gazdálkodó tsz-ek példája is azt bizonyítja, hogy nincsen egy helyben topogásra ítélve egyetlen szövetkezet sem a szeghalmi járásban, csak szervezetten és jól kell küzdeni nap mint nap, évről évre az adottságok mind teljesebb kihasználásáért. Kukk Imre bCeCCÍH-SOíSOOeOOOiaOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOeíOOOOOOOOOCSti Ufkorszeríí&íiés Körösladány és Dévaványa között évekkel ezelőtt elhasználódott az összekötő út. Az utóbbi években a keskeny, alig 4 méter széles útburkolat igen jelentős forgalmat hordozott. Ebben az esztendőben hozzáláttak az út korszerűsítéséhez. A napokban Körösiadányban az útépítő brigád is munkába állt. A zúzott követ a 8. számú AKÖV gépkocsijai hordják. Az utat ki szélesítették, a zúzott kő terítését elkezdték. A munkák többségét itt már gépekkel csinálják. A rakodást is gépesítették.
