Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

1936, október 1. 3 Szombat 38:20 Harmincnyolc szavazattal húsz ellenében ismét Trézing Feren­cet választotta meg a párttagság az alapszervezet titkárává a dé- vaványai Lenin Tsz-ben. Van valami különös a szavazás ered­ményében? Feltétlen. Ez külön­ben figyelemre méltó érdekessé­ge is volt az új vezetőséget vá­lasztó taggyűlésnek. Amikor a jelölő bizottság el­nöke megtette javaslatát a tit­kárra, különösebb ellenvélemény nem hangzott el. Amikor azon­ban a pártvezetőség új tagjainak jelölőlistára kerülése jött szóba, megélénkült a taggyűlés. Az emberek elmondották: kit mi­ért tartanak alkalmasnak vagy éppen alkalmatlannak a pártve- zetöségbe. Üj nevek is kerültek a taggyűlés elé. Ezek közül mindössze egynek nem adta meg a taggyűlés a szavazattöbb­séget, így az illető elvtárs le­maradt a szavazólapról. A sza­vazólapra hétnél több név ke­rült. A szervezeti szabályzat értelmében a tagság létszámához képest hét pártvezetőségi tagot választhatott a dévaványai Le­nin Tsz alapszervezete. Volt te­hát a párttagságnak kikből választania. És a taggyűlés élt is ezzel a lehetőséggel, joggal. Trézing Ferenc mint titkár- jelölt, biztosan indulhatott, hi­szen a taggyűlés túlnyomó többsége egyöntetűen javasolta felvételét a szavazólapra. Ami­kor azonban a párttagság szava­zott, az 58 érvényes szavazatból mégiscsak 38-an adták rá vök- sukat, 20-an pedig egy új titkár mellett — akit a taggyűlés a pártvezetőségi tagok listájára pótlólag javasolt — határoztak, így született meg a 38:20-as sza­vazati arány amely arra enged következtetni, hogy a jelölő bi­zottság a rendelkezésére álló egy hónapban nem végzett teljes értékű munkát. Többen szóvá (ették: őket nem keresték fel javaslatuk meghallgatására, má­sok szerint olyan pártvezetőségi tagokat javasolt a jelölő bizott­ság, akik közül alapszervezeti ügyben többen eddig csak nagy ritkán szólaltak fel. Mindezek a tények azt tanú­sítják, hogy a dévaványai Lenin Tsz alapszervezetében a pártde­mokráciának megfelelően egész­séges irányban fejlődik a párt­élet. A szavazás eredménye is ezt tanúsítja. A taggyűlés részt­vevői közül többen és mind többen és egyre nagyobb ered­ménnyel szólnak bele az alap- szervezet életébe. Az eredmény: kialakulóban van a kritikai lég­kör. A taggyűlésen leadott sza­vazatok megoszlása így tanulsá­gul szolgál Trézing Ferencnek, aki a szavazatok többségét és nem a túlnyomó többségét kap­ta meg — az alapszervezeíi pártmunka korábbi módszerei­nek felülvizsgálására, a párt­munka hogyan tovább,fának meghatározására a pártvezetöség és a párttagság körében. Dupsi Károly A Gödöllői—33-as hibrid baromfi sikere Több évi kutatómunka ered­ményeként a Gödöllői Kisállat- lenyésztő Kutató Intézetben több olyan hibrid baromfit te­nyésztettek ki, melyek termelé­kenységben jóval felette állnak a háztáji gazdaságokban jelen­leg tartott állománynak. Leg­utóbb a kijevi baromfi világki­állításon mutatták be ezt az igen értékes hibrid fajtát. A kutatók megállapították, hogy a Gödöllői—33-as hibrid baromfi jól elviseli a viszonylag külter­jes tartási körülményt. Ennek nyomán a szakemberek azt ja­vasolják, hogy a háztáji gazda­ságok baromfiállományát ezzel a fajtával cseréljék fel. A következő években a Gö­döllői—33-as hibrid fajta el­terjesztésére tervet dolgoz ki a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Jövőre már több ezer csirkét. juttatnak ebből a faj­tából a háztáji gazdaságoknak. Az új fajta előnye a hosszan­tartó tojásrakás és a kotlási időszak rövidsége. E két igen jelentős tulajdonság valójában jó alap ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokban aránylag rövid idő alatt megkedveljék az új baromfifajtát. hány köbméter földgáz és kőolaj kitermelése várható Algyő körzetében? Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt elkészítette a szan- ki szénhidrog'énes terület észak- nyugati részének kutatási záró- jelentését és összegezte a Sze­ged melletti Algyő körzetében megkezdett szénhidrogén-kuta­tások eddigi megállapításait. Szánk község északnyugati részén a zárójelentés szerint 4 milliárd köbméternyi iparilag kitermelhető földgáz és milliós nagyságrendű kőolajkészlet van. Az algyői körzet területén 25 milliárd köbméternyi földgáz tárolódik a rétegekben, tehát körülbelül ugyanannyi, mint Hajdúszoboszlón. Nem kevésbé nagy jelentőségű az a megál­lapítás sem, amely szerint az eddig megkutatott algyői terü­leten körülbelül annyi kőolaj van, mint amennyi annak idején az első zalai olajmezők, Budafa vagy Lovászi eredeti kezdő ipari készlete volt. (MTI) Értesítjük a városi és községi tanácsokat, állami gazdaságokat és termelőszövetkezetek, hogy vállala­tunk előjegyzésbe vesz 1967. évre KŰTFŰRÁSI. VÍZVEZETÉKSZERELÉSI. TÖRPEVÍZMŰ ÉPÍTÉSI ÉS CSATORNAÉPÍTÉSI MUNKÁKAT. Vállalja tervek készítését kútfúrási, vízvezetékszerelési és csatornabekötési munkákra. Kérjük, hogy a kapacitás biztosítása végett mielőbb, de legalább e hó folyamán igényüket jelentsék be, a ráfordítandó összeg megjelölésével. Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szentes, Kossuth u. 29. 102228 Nincsenek egy helyben topogásra ítélve a termelőszövetkezetek a Sárréten sem Az a közmondás, hogy nincs rossz puska, csak rossz cél­lövő, egy kicsit vonatkozik a szeg­halmi járás termelőszövetkezetei­re is. Az egy kicsit kifejezéssel eleve hangsúlyozni akarjuk, hogy a sárréti földek jó része gyengén termő szikes. Vagyis a közmondás hasonlaiával élve, nem a legjobb puska. A füzesgyarmati szövetke­zetek azonban immár több mint egy évtizede bizonyítják, hogy azokkal a földekkel is „célba le­het találni”. — „Ha mi is annyi segítséget kaptunk volna, mint a gyarmati Vörös Csilláig...” — hangzik min­duntalan a sokat sejtető szafoad- 'kozás. Mi tagadás, a füzesg^ar- roati Vörös Csillag Tsz sok segít­séget kapott kezdetben. De ez ért­hető vélt, hiszen valamelyik szö­vetkezetben el kellett kezdeni a talajjavítást, bizonyítani kellett valahol azt, hogy termővé lelhet tenni a szikest. Ez be is bizonyo­sodott. S ha nem is a kívánt gyor­sasággal, eddig mégis 30 ezer hold földön végezték el talajjaví­tást a szeghalmi járásban és a kö­vetkező öt évre további 25 ezer holdon tervezik. Ha már á jövőbe szaladt a gon­dolat, akkor idézzünk egy villa­násnyit a harmadik ötéves terv célkitűzéseinél, ami a megnőve- kedett járás adottságainak megie- lően került papírra. A fő fel­adat: növelni a kenyérgabona ter­méshozamát, helyben megtermel­ni az állatállomány abrak- és szá­las takarmány szükségletét. Az állatállományon belül a kevésbé abrakigényes fajták, a szarvas- marha. a juh. a liba és a gyön­gyös számának növelését írja elő a terv. A járás iermelőszövieitkeee- ■teinek elmúlt ötévi gazdálkodá­sát boncolgatva, érdekes megálla­pításokra jutottak a járás vezetői. Kenyér gabonából a tervezett 12,5 mázsa helyett csak 10,5 mázsa át­lagot. értek el. Ennek kétségtele­nül oka a gyenge talajadöttság mellett az elmúlt öt év szeszélyes, a gabona vetését késiéi tető', a fej­lődését gátló és a növények ki­pusztulását előidéző kedvezőtlen időjárás és a gyakori belvíz is. De ugyanilyen mértékben, ha nem többel, csökkentette a termésered­ményeket az emberi mulasztás is. ' A gyenge talajadottságokkal ren­delkező szeghalmi Petőfi például 12,9, a vésztői Béke Tsz pedig 12,2 mázsa búzát termelt holdan­ként. míg a sokkal jobb talajjal rendelkező körösnagyha rsónyi Egyetértés 9.8. a körösújfalui Rá­kóczi Tsz pedig 11,7 mázsát. Nem tudják elfogadható okát adni a \ holdanként! 9 mázsa alatti--búza­termésnek a körösiiadányi Új Ba-. i'ázda, Zalka és az okányi Petőfi { Tsz-ben sem. A jobb előve temen y megválasztásával, a szakszerűbb tala jelökés zi léssel, a korai vetés- ! sei, a szükséges műtrágyaadaggal j és vegyszerezéssel egyöntetűbbé j lehetne tenni a búzatermelést a j járás minden szövetkezetében, j Szükségessége mellett érdemes is, hiszen most már jól jövedelmező növénnyé lépett elő. A takarmánytermelés is sok javításra szorul a járásban. Eddig a szövetkezetek zöme leg­inkább a gyenge táperőben 1evő talajokba vetette többek közt a silókukoricát is. Ennél is és más szálas takarmánynál is az az elv uralkodott, hogy az abrak a lé- nj'eg. Ám hiába igyekeztek a leg- j jobb földbe vetni a kukoricát és j az árpát, hiába használták ezekre- j a rendelkezésre álló talajerő jó részét, mégis 15—16 mázsa szemes kukoricát és 12 mázsa alatti árpa- termést takarítottak be holdan­ként. A legelő fűhozamának nö­velésére sem fordított gondot a szövetkezetek zöme. Ennek elle­nére 150 forint önköltséggel ér­tek el fűtermésből egy mázsa ke- ményitőértóket. Ezzel szemben silókukoricából 219. töldtakar- mányból 329. abraktakarmányból valy csak négynek volt .mérleghi­ánya, s együttesen csak 4,2 millió forint. Ezeknek a tsz-eknek és a ■többieknek is megvan a lehetősé­gük, hogy a szeghalma' Petőfi, a asadányi Dózsa és Búzakalász pél­dájára a gyengéből a jó kategóriá­iba kerüljenek. Ehhez azonban íjobban ki kellene aknázni a lehe­lt őségeket. A lehetőségek kiaknázásának legfőbb gátja az. hogy. kevés a pedig 471 forintért állítottak elő j szövetkezetekben a szakember, egy mázsa keményítőértéket. E ! (Pillanatnyilag 34 egyetemi és 81 számok közti különbség az olcsób- technikumi végzettségű hiányzik.) ban előállítható tömegtakarmány termelésére, főleg a legelő fűho­zamának növelésére kell ösztö­nözze a termelőszövetkezeteket. Azért i®, mert a legeltetés olcsó­ságát az állategészségügy lényeges javítása is indokolja. Ebben ugyanis nagy a lemaradás és évente hatalmasak emiatt a károk a szeghalmii járásban. Alapos elemzést, az állatorvosok és az ál­latgondozóik közös felelősségének megállapítását, jövőbeni felada­taik pontosabb meghatározását igényli az, hogy miért hull el évente a malacok 10, a csibék 10 —12, a kacsák 12—14, a pulykák 21—25 és a libák 11—23 száza­léka. A szeghalmi járás szövet­kezeteinek áruértékesítése — az adottságoknál fogva — jórészt az állattenyésztésre szorítkozhat ez­után is. A második ötéves tervben nagyszerű fejlődést értek el eb­ben, Az 196T. évi 139 millió fo­rintról az elmúlt év végéig 204 millió forintra növekedett áruér­tékesítés zömét az élő állat és az állati termék tette ki. 'tavaly hí­zott sértésből több mint 7 ezerrel, hízott marhából csaknem ezer da­rabbal, baromfiból 4 ezer mázsá­val, tejből 13 ezer hektoliterrel, tojásból csaknem 7 millió darabbal értékesítettek többet, mint 5 évvel korábban. Azóta a szövetkezetek iközös vagyona 488 millióról 764 millióra nőtt. Ez meglátszik a ter­melőszövetkezetek fejlődésén is. Az 1962. évi 13 tsz 14 millió fo­rint mérleghiányával szemben ta­Másrészt az, hogy indokolatlanul gyakori az el nők változás (a 26 tsz közül kilencben váltották le rövid idő alatt). Az a baj, hogy a jö- ivedeknet csökkentő mostoha idő­járás és elemi csapás nem a min­dennel szembeszállni akaró, csak azért is eltökéltséget, a nagyobb szorgalmat váltja ki, többek kö­tött a biharugrai Felszabadult Föld és a vésztői Aranykalász Tsz- ben. hanem a minden hiába, az akaraterő gúzsba kötő csöggedést. Mennyivél szívesebben hallanák azt, hogy a gyenge s nem az erős szeghalmi Petőfi, füzesgyarmatd Aranykalász és Vörös Csillag bsz- ekben működik 5—7—8 szocialista brigád. Nagyon helyesen látják a járási pártbizottságon, hogy vál­toztatni kell a gyengébb tzs-ek pártszervezetó titkárainak eddigi gyakorlatán is. Azzal ugyanis nem jutnak előbbre, ha csak az elnök­nek segítenek vagy ahelyett irá­nyítanak. Sokkal inkább azzal, ha óráról órára szervezik és szer- veztetik a munka ver sen y t, a szo­cialista brigádmozgalimat, s ha a csüggedés és a borúlátás helyébe akaraterőt, nekibuzdulást oltanak az emberekbe. Az elmúlt öt év eredményei és a mór jól gazdál­kodó tsz-ek példája is azt bizo­nyítja, hogy nincsen egy helyben topogásra ítélve egyetlen szövet­kezet sem a szeghalmi járásban, csak szervezetten és jól kell küz­deni nap mint nap, évről évre az adottságok mind teljesebb kihasz­nálásáért. Kukk Imre bCeCCÍH-SOíSOOeOOOiaOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOeíOOOOOOOOOCSti Ufkorszeríí&íiés Körösladány és Dévaványa között évekkel ezelőtt elhasználó­dott az összekötő út. Az utóbbi években a keskeny, alig 4 mé­ter széles útburkolat igen jelentős forgalmat hordozott. Ebben az esztendőben hozzáláttak az út korszerűsítéséhez. A napok­ban Körösiadányban az útépítő brigád is munkába állt. A zú­zott követ a 8. számú AKÖV gépkocsijai hordják. Az utat ki szélesítették, a zúzott kő terítését elkezdték. A munkák több­ségét itt már gépekkel csinálják. A rakodást is gépesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom