Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
Világ proletárjai, egyesül jet fj<! OKTÓBER 26., SZERDA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP J A I960. Vállalták — teljesítették Az orosházi Űj Élet Tsz meg valósi tóttá kongresszusi fogadalmát Az orosházi városi tanács mezőgazdasági osztálya Jelent), hogy az orosházi Űj Élet Tsz a IX. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaként 1966. október 24-én este az 1265 kh búza vetését befejezte. A termelőszövetkezet a vetést tovább folytatja, mert a tervezettnél 10 százalékkal akar több búzát vetni és ezzel 1400 kh lesz a búzavetés. Ötvenhat Kiváló Dolgozó a megye iparcikk kiskereskedelmében Szakszervezeti taggyűlés volt hétfőn este az iparcikk kiskereskedelmi vállalat kultúrtermében Békéscsabán. Mintegy százötven résztvevő előtt Szabó Imre szbságának ismertetésénél elmondotta, hogy száznegyvenketten jelentkeztek a Vitakör előadásaira, ezenkívül kétszázhiuszonihár- man vesznek részt pártoktatástitkár ismertette a vezetőség be- 1 ban, hetvenhatan pedig KISZszemináriumon tanulnak. A munkaversemnyal kapcsolatban szó volt arról is, hogy az idén huszonnyolcán kaptak Kiváló Dolgozó oklevelet és ugyaneny- nyi azoknak a száma, akik Kiváló Dolgozó jelvényt kaptak a szocialista munkaversanyben való részvételük, illetve eredményeik elismeréséért Az szb-titkár beszámolóját élénk vita követte, a vállalat szakszervezeti tagjai részletesen elemezték az elmondottakat és hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítséget nyújtottak a szak- szervezeti munka eredményeinek a fokozásához. számolóját a közelmúltban végzett munkáról. Elmondotta többek között, hogy a boltok közül nem mindegyik kapcsolódott be a .„Tegyük szebbé boltjainkat” mozgalomba. Formálisnak mondható a fogyasztók érdekvédelmében tett számos felajánlás, de a boltok dolgozói sem tettek meg mindent a vásárlókkal való jobb kapcsolat kiépítésére. A továbbiakban Szabó Imre részletesen foglalkozott egyes boltok helyzetével, azzal például,' hogy egyre több árudában bevezetik a Kalorifer kályhával való fűtést, ami sok fagyoskodástól menti meg a boltok dolgozóit. A politikai és szakmai képzés fontosBékéscsaba gyors ütemű fejlődésének lehetőnk tanúi Tanácskoztak a város kommunistái Békéscsabán, az I. számú téglagyár kultúrtermében október 25-én ültek össze a város kommunistái, hogy a pártértekezleten vitassák meg az elmúlt négy év munkáját és meghatározzák azokat a célokat, amelyeket a most következő időszakban el kell érni. Az ünnepélyes hangulatú tanácskozáson csaknem 300 küldött és mintegy 50 meghívott vett részt. Az elnökségben az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények és különböző szervek képviselői között foglalt helyet Darvasi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, és Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a város több vezetője. Az értékezletet Gabnai István elvtárs nyitotta meg, majd a pártbizottság beszámolója következett. Több mint ötezer új munkahely A szóbeli beszámoló — melyet Such János elvtárs ismertetett — és a korábban kiadott írásbeli beszámoló részletesen foglalkozott Békéscsaba társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődésével, a párt választott szervei, valamint a tömegszervezetek tevékenységével. Az elmúlt négy év alatt számos olyan változás történt, amely bizonyítja a gyors ütemű fejlődést, s bemutatja a város megváltozott arculatát úgy gazdasági, mint politikai téren. A meggyorsult iparosodás következtében a második ötéves terv időszakában több mint ötezer új, főleg ipari jellegű munkahely létesült Békéscsabán, s ezek betöltésével a lakosság ré- tegeződésében jelentősen nőtt az ipari munkások aránya. A város munkásainak nagy részére jellemző a politikai érettség, Tíz év alatt megkétszerezték fontosabb növények termésátlagait Nyereség 2 és fél millió forint Ez az esztendő a rekord termelési eredmények éve volt a Sza- badkígyósi Tangazdaságban — közölte Timkó Béla igazgató. Búzából 22,7, őszi árpából 21,5, kukoricából (szemes) 30, cukorrépából 230—240, lucernaszénából 39 mázsát, lucernamagból pedig 150 kilót termeltek holdanként. A siló- kukorica holdanként 200 mázsájával fizetett, a kertészeti kultúrák pedig ugyancsak holdanként 30 ezer forint bruttó bevételhez juttatták a tangazdaságot. Tíz évvel ezelőtt az előbb említett termésátlagok felénél tartottak Szabadkígyóson. A mezőgazdasági technikum tangazdaságát több ízben a párt és a kormány magas kitüntetésben részesítette. Ebben az esztendőben az 1360 hold szántóról és az 1860 hold erdőről, legelőről, a művelés alá nem vont területről összesen 19—20 millió forint bruttó bevételre számolnak. A holdanként! bruttó termelési érték eléri a 16 ezer forintot, a tiszta nyereség pedig a tervben előírt 1 millió 400 ezer forint helyett 2 és fél millió forint lesz. A tangazdaság lényegében három fő üzemágra épül: a növénytermesztésre, az állattenyésztésre és a konzervüzemre. A növény- termesztésben azért született olyan kiváló eredmény, mint amilyet elértek, mert év elején egy 12 tagú munkacsapatot szerveztek, melyet gépekkel, vegyszerekkel elláttak, felszereltek, s feladatává tették 336 holdon a búza, 92 holdon az őszi árpa, 70 holdon a siló- kukorica, 140 holdon a lucerna, 185 holdon a kukorica és 50 holdon a lucernamag termesztését. A dolgozókat a terven felüli érték előállításában 10 %-kal érdekeltté tették. Az előbb említett'mun- kakollektíva vállalta a tervezett termelési érték 10 százalékos növelését és a ráfordítás 2 százalékos csökkentését. A párt IX. kongresszusának tiszteletére a növénytermesztésben dolgozók között munkaverseny bontakozott ki. A brigád felajánlotta, hogy október 25-ig befejezi az ősziek vetését. November 15-ig mindent betakarít, november 25-re a tavaszi vetésre kijelölt táblákat trágyával, műtrágyával megszórja és fel is szántja. A brigád ez idáig teljesítette munkavállalását. A tangazdaság másik üzemágában, az állattenyésztésben szintén kimagasló eredményeket értek el. Korszerűsítették a szarvasmarhatartást és nevelést. Bikaborjaik 14—16 hónapos korra elérik-az 500—600 kilogrammot. Az üszőnevelésben havi 16—18 kilogrammos súlygyarapodással szintén kimagasló a teljesítmény. Megvalósították az itatásos borjúne- velóst. Havonta 27 kilogramm súly- gyarapodást érnek el. A tangazdaságot megbízták a Gödöllői—33-as hibrid baromfi szülőpárjainak tenyésztésével. A tyúktartásban a Hamphsiere fajtától egyedenként 170 tenyésztojást szedtek össze. A sertéshizlalásban egy kiló élősúly előállítására 4,3 kiló abrakot használtak fel az első háromnegyedévben. Hatvan kocájuktól 900 malacot neveltek fel, s ezeket 20 kilogrammos súlyban választották el. A harmadik üzemág a konzervgyár. Ebben az évben 25 százalékkal dolgoz fel több árut, mint 1965-tjen. Innen 4—4,5 millió forint termelési értéket várnak. Ebben az évben összesen 120 vagon konzervet készítenek, ennek felét a tengeren túlra — Kanadába, Ausztráliába, Japánba— Európában pedig Angliába és Nyugat- Németországba szállítják. a fegyelmezett munka, s a szocializmus ügye iránti felelősségérzet. Ezt bizonyítja a szocialista munka- versenymozgalom kiszélesedése is. A VIII. pártkongresszusra való készülés időszakában a szocialista brigádokban dolgozók száma 560 volt, jelenleg viszont 2828. Az e címért versenyzők száma pedig 4645. Az idén kibontakozott, a párt IX. kongresszusára indított verseny, s a SZOT és a KISZ felhívásához több mint 50 vállalat, üzem és szövetkezet csatlakozott. Az elmúlt években jelentősen nőtt az ipari termelés, s a termelési érték pedig csaknem megkétszereződött. Ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult az ipari beruházásokra és rekonstrukciókra fordított 600 millió forint. Á város ipara konzerv- és hűtőiparral bővült. Növekedett a Kner Nyomda, a kötöttárugyár, a Hajtómű- és Felvonógyár termelése is a végrehajtott rekonstrukciók következtében. Az üzemek nagy gondot fordítottak exportkötelezettségeik teljesítésére. Az exporttermelés részarányát, a tervezett 16—17 százalékot túlteljesítették. Az 500 millió forintos előirányzattal szemben 1965-ben 552,2 millió forint értékű árut exportáltak. A beszámoló foglalkozott az építőipar munkájával is, melyben bár van bizonyos fejlődés, még mindig sok a hiba. A bajok oka elsősorban az elaprózottság és a rossz anyagellátás, mely az utóbbi időben nem javult, inkább romlott. A vállalatok nem teljesítik a terveiket, s ezért a munka javításában bőven van tennivalója az építőiparban dolgozó kommunistáknak és a városi pártbizottságnak is. 50 százalékos emelkedés az élelmiszerforgalomban Az ipar fejlődését követte a közlekedés, bár a vasút az egyre növekvő igényeket nem tudja kielégíteni. Békéscsabára 1965-ben 21 százalékkal több áru érkezett, mint 1960-ban. A kocsiforduló viszont — a lassú ki- és berakodás miatt — tovább romlott. A közúti közlekedés és a postai hírközlő szolgálat ezzel szemben lényegesen javult az utóbbi években. A beszámoló részletesen kitért a kereskedelem fejlődése és az áruforgalom alakulásának ismertetésére. Eszerint például az élelmiszer áruforgalma évről évre egyenletesen emelkedik, s 1960- hoz viszonyítva 50 százalékos emelkedést ért el. Jelentősen nőtt a kereslet a tartós fogyasztási cikkekből. Televízióból több mint tízszer, porszívóból és bútorból pedig kétszer annyit vásárolt a lakosság, mint 1960-ban. A jobb ellátás érdekében korszerűsítették az üzlethálózatot, öt év alatt hét új áruda, két vendéglátó egység, és három új iparcikk szakbolt létesült. Nem oldódott meg viszont a nagykereskedelmi vállalatoknak a főútvonalról való kitelepítése. A mezőgazdaság alakulásával kapcsolatban a beszámoló megállapította, hogy az elmúlt négy év során különösen nagy változáson mentek át a város tsz-ei. A korábban meglevő kilencből az összevonások után négy lett. A város összes szántóterületének 99,7 százalékán tehát szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Tovább erősödtek a tsz-ek Pártunk helyes agrárpolitikájának hatása Békéscsabán is érvényesül. Ennek következtében tovább erősödtek a termelőszövetkezetek, javult a termelés színvonala, nőtt az áruértékesítés, a közös vagyon, és a tagság életnívója is változott. Erősödött az együvé- tartozás is, s egyre inkább helyes értelmezést nyer az „enyém”, „mienk” fogalma, és nőtt a közös gazdaság iránti felelősség. Ennek ékes bizonyítéka az a versenyszellem, amely a kongresz- szusra való készülés jegyében a tsz-ekben is kibontakozott. A jó időjárás mellett e versenynek is tulajdonítható, hogy az őszi munkákban sokkal jobb eredményeket értek el, mint bármely más I év hasonló időszakában. Különösen kiemelkedik a Szabadság Tsz, amely a pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy a városi pártértekezletig befejezi a búza vetését. Ezt határidő . előtt egy nappal teljesítette, és október 24-ig 1790 holdon fejezte be a búza vetését. Az elmúlt négy évre jellemző a város mezőgazdasági nagyüzemeire az az erőfeszítés, hogy ésszerűbben hasznosították a szántóterületet és fokozták a gazdasági növények terméshozamát. Ehhez minden lehetőséget felhasználtak. Az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazása kiváló ered(Folytatás a 2. oldalon.)
