Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
\ 1966. október 2. 5 Vasárnap pártértekezletre Október 25-re elvetjük a búzát elvtársra. segítőtársra találtak Az állattenyésztésben húszán válbenne. ezért is választották küldöttüknek a mezőkovácsházi járási pártértekezletre. fi mi gondunk a szövetkezet dolga Kereken négy éve áll a mezőkovácsházi Űj Alkotmány párt- szervezetének élén Fülöp Mihály. Négy év alatt ez a szövetkezet gazdaságilag, szervezetileg, politikailag megerősödött. Kialakult a szövetkezeti fegyelem, jó kapcsolat teremtődött a pártszervezet és a szakvezetés között. Ehhez a munkához mint párttitkár jelentősen hozzájárult. A párt vezetősége a szövetkezet / fontosabb üzemágainak kommunista vezetőit rendszeresen beszámoltatja. Legutóbb a kenyérgabonatermesztés helyi tennivalóiról döntöttek. A búza elvetését október 25-ig azért szorgalmazza Fülöp Mihály párttitkár, mert ebben, az esztendőben is azokról a táblákról takarítottak le több termést, amelyeket október 20— 25-ig elvetettek. A kommunisták élenjárnak a tennivalókban. A tsz-ben elsőnek a párttag-traktorosok — Kiss Mihály és Hitér János — teljesítették 1966. évi tervüket. Fülöp elvtárs tavaly érettségizett Hódmezővásárhelyen a mezőgázdasági technikumban. Elvtársai kiemelkedő munkásságáért javasolták küldöttnek a párt mezőkovácsházi községi értekezletére. Eredményes évek és élet laltak munkát, közülük tizenket- ten fejőgulyások. Ugyanannyit keresnek, mint a férfiak. Az asz- szonyok munkahelyének rendje, tisztasága egyáltalán nem marad el a férfi fejőgulyásokétól. A határban a. mezőigazdasági munkák 75 százaléka szintén az asszonyokra vár. A férfiak traktoron ülnek, zsákolnak, a nagyobb fizikai erőt kívánó munkát végzik. A Zalka Máté Tsz-ben évek. óta 60—65 forint a munkaegységre jutó jövedelem. Vrbovszki Györgyné, a nagy- bánhegyesi Zalka Máté Tsz kommunistáinak küldötte már a férfiakkal egyenlő értékű feladatot ellátó és keresettel redelkező asz- szonyokat képviseli majd a mező- kovácsházi járási pártértekezleten. II bizalmat szolgálom Anyai szereíetét gyermek hiányában a falu holnapjára, boldogulására tette — így jellemezték Reformátuskovácsháza vezetői Abonyi Lajosnét. A felszabadulás első éveiben a falusi nőmozgalom lelkes patro- nálója. Vezeti az MNDSZ-t, később a nőbizottság választja titkárnak. Községi tanácstag, MÉSZÖV választmányi tag, a Dózsa Tsz-nek 1949 óta tagja. A kommunisták közé 1950-ben lépett. A legutóbbi községi pártértekezleten a végrehajtó bizottságba választották. — Miről beszél majd a mezőkovácsházi járási pártértekezleten? — A szövetkezet és az asszonyok kapcsolatáról. A körülöttünk gazdálkodó szövetkezetekben 45—50 forint jövedelem jut munkaegységenként. Minálunk csak 33. Igaz, ott több nő dolgozik a tsz-ben, mint itt. A falu-_ ban sok a fiatalasszony meg a" gyerek. Nincs bölcsődénk, kevés az óvodai férőhelyünk. Ha a gyerekek elhelyezésére jobb lehetőség lenne, több asszony vállalna munkát. Egyenltt munkáért egyenlő bér Kossuth-dijas tsz-elnök, a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. Kiváló Munkásőr kitüntetés és megannyi elismerő oklevél birtokosa. A munkásmozgalomban 1934 óta vesz részt. Tizennyolc éve — kisebb megszakítással — vezeti az országos hírű végegyházi Szabadság Tsz-t. Tagja a párt községi bizottságának, a párt járási végrehajtó bizottságának és a megyei tanácsnak. Tizennyolc év alatt a szövetkezet vagyona ezerszeresére nőtt. "gy-e.gy dolgozó tagra már 39 000 forint jut a közös vagyonból. A tsz-gazdák közösből származó jövedelme évek óta átlagosan 20 ezer forint. — Büszkék vagyunk arra, hogy a termelőszövetkezetben jóval magunk mögött hagytuk az egyéni gazdálkodás terméshozamát. Búzából nyolc mázsa helyett tizennyolcat, szemes kukoricából 12 mázsa helyett 28-at, cukorrépából 90 mázsa helyett 300 mázsát termesztünk holdanként. Eredményes évek és élet: így lehetne összegezni Kerekes András kommunista vezető eddigi életútját. A falu kommunistái jó A nagybánhegyesi asszonyok úgy dolgoznak, mint a férfiak. Lugóczki Péter, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára Kaszaperen. Alapító tagja a Lenin Tsz-nek. Negyvenötös párttag. Tagja a községi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak. A szövetkezetben munkacsapatot vezet. A kaszaperi Lenin Tsz kommunistái eddig kétszer és most harmadszorra is megválasztották küldöttnek a járási pártértekezletre. Lugóczki elvtárs élen jár a munkában, példamutató a magánéletben. Ebben az évben cukorrépából 1300, cirokból 2000, hagymából 1600 négyszögölet, kukoricáiból pedig három és fél holdat művelt be. A Hazafias Népfront kasza peri községi bizottsága rendszeres segítője a szövetkezeti mozgalomnak. Legutóbb az őszi mező- gazdasági munkák gyorsításának lehetőségeit vitatták meg. Ö~ mint a testület elnöke, kérte gazdatársait, hogy jó munkájukkal járuljanak hozzá a búzavetés határidőre való teljesítéséhez. Valószínű, Lugóczki Péter személyes példamutatása másokat is jobb munkára késztet. Az őszi betakarítás Kaszaperen igen jól halad. D. K Bevált az újítás A kisipari termelőszövetkezetek 1966-os újítási íeladattervében az érdekeltek többek között a következőket olvashatják: „Többszintes lapos tetejű épületek, párkányzsaluzásához nagy mennyiségű faanyagot használnak fel, amely lebontás után 33 százalékos mértékben elhasználódik. Emellett a zsa- luzási munka bérigényes. Szükséges olyan zsaluzási mód kidolgozása, amely anyag-, munkaidő, illetőleg bérmegtakarítást eredményez és esetleg a faanyagot más anyaggal helyettesíti. Felvilágositást ad a Sarkadi Építőipari Ktsz műszaki vezetője.” Szabó Ferenc műszaki vezető örömmel újságolja: — Nagyon örülünk annak, hogy e feladatterv megoldását pontosan a mi szakemberünk végezte el. Rapport István technikus, építés- vezető egyike azoknak, aki állandóan töri a fejét valami újításon. A 48 lakásos háznál már be is vezette az e tervvel kapcsolatos újítást. ,,U'-alakú kampókkal oldotta meg az alátámasztáshoz szükséges pallók biztosítását. Az újítás bevált és ennek segítsé- jgével mintegy 6 ezer forintos ; megtakarítást tudunk esetenként 1 elérni. Az újítást különben még nem terjesztettük fel, de akit érdekel, az nálunk gyakorlatban ! megtekintheti. Gyulán, az árvizes 1 lakásoknál is ezt a módszert [használjuk. Amíg a műhelyek felépülnek T smerotes, hogy a 3004-es kormányrendeletet, amely alapjában véve évről évre megszabja a termelőszövetkezetek gazdálkodásának főbb irányát, a kialakult helyzetnek megfelelően, 'időről időre újjáfogalmazzák. A rendeletsor legújabb változata szabályozza a termelőszövetkezeteknek 1967-ben nyújtandó állami támogatás rendjét. Ha a gépek javítását, karbantartását, üzembiztonságát a tsz-ek a gépjavító állomások valamelyikével szerződés útján szaVatol- tatták az államtól '— 1966-ban — akkor 50 százalékos ártámogatási kedvezményt kaptak.^Ez az 50 százalékos kedvezmény 1967-ben csak a traktorok főda- rabcserés javítása után illeti meg a szövetkezeteket. Az állami kedvezmények megvonása szerves része az új gazdasági mechanizmus előkészítésének. Az állam ezzel arra ösztönzi a tsz-eket, hogy a gépek és munkaeszközök kisebb hibáinak javítására, karbantartására maguk rendezkedjenek be. Ahhoz azonban, hogy a tsz-ek ezt a feladatot ellássák, nyilvánvalóan be kell rendezkedniük, meg keU teremteniük a hibaelhárítás személyi, műszaki és anyagi teltételeit. A megyében nem sok olyan szövetkezet van, amelyik a korábbi években saját erőforrásából erre a célra áldozott volna. Ez nem volt érdeke egyetlen gazdaságnak sem, hiszen az állam 50 százalékos árkedvezménnyel messzemenően gondoskodott a gépek és a felszerelések magas fokú műszaki állapotáról. Ti z állami támogatás eddigi ** rendszerének felülvizsgálása után kétségtelen új helyzet állt elő. A szövetkezeteknek ezentúl érdekük, hogy saját maguk teremtsenek kellő alapot — személyi, műszaki, anyagi — gépeik, eszközeik kisebb javítására, karbantartására. Ebben az új helyzetben a rendelet szövegének egyértelműsége mégiscsak kimondatja az emberrel a hogyan továbbot 1967-ben. Köztudott, hogy megyénkben a leggyengébb szövetkezetben is két tucat körüli traktor van, annyi, mint korábban egy-egy gépállomáson volt. Ugyanakkor a gépjavítás feltételei: szerelők, felszerelések, műhelyek, anyagok, pótalkatrészek jóformán nincsenek, pontosabban fogalmazva — két-három tsz kivételével — egyáltalán nincsen. Kérdés: hogyan és milyen módon készítik elő a gépeket a jövő esztendőre? Indokolt a kérdés, mert a tsz- traktorpark egyharmadának — 1300—1500 traktor — műszaki állapota eljutott a fődarabcserés javításig, 2000 körüli traktort pedig egy igen alapos folyó javításban kell részesíteni ahhoz, hogy a jövő évben ezeket használni tudják. \T alószínű, a gépek fődarab- cserés javításának szervezésével nem lesz különösebb gond. A szövetkezetek ugyanúgy, mint eddig, a kialakult hagyományoknak megfelelően — ezt a munkát valamelyik gépjavító állomással csináltatják meg, Erre készteti őket az 50 százalékos ártámogatás megszerzése is. A gondot elsősorban a folyó javításra váró 2000 traktor és a több száz munkagép, pótkocsi, egyéb eszköz karbantartása, felújítása okozza. Erre a feladatra a tsz-ek még nem készültek fel, de be sem tudnak rendezkedni máról holnapra. Egy kisebb műhelyhez — ahol esztergapadot, hegesztőberendezést, fúrógépet, gépmosót, olajozót, zsírozókészüléket, kompresszort, néhány kéziszerszámot tartanak — szerényen számolva félmillió forint beruházás szükséges. Honnan teremtse eiő ezt a szövetkezet? Különböző anyagi források: így az amortizációs alap, a . gépek karbantartására tervezett összeg — a főjavítás kivételével — a jövőben a tsz rendelkezésére állhat. De vajon a szükséges beruházáshoz elegiendő-e az előbb említett két forrás? Nem valószínű, hiszen a 20,00 traktor folyó javítása, a több ezer munkagép felújítása mindkét forrás anyagi erőit jelentősen leköti. Így hát a szövetkezetek előtt két lehetőség áll: saját anyagi forrásaik szükséglet szerinti latba vetésével kellően felszerelt gépjavító műhely létrehozása vagy pedig a műhelyt anyagi körülményeikhez mérten több évre beütemezve valósítják meg. TViT indkét esetben feltehetjük: * amíg a műhelyt megcsinálják, hogyan oldják meg a gépek, felszerelések kisebb javítását, karbantartását, ezek előkészítését a jövő tavaszi és a nyári munkákra? A kérdés indokolt, hiszen ha ebben az országban csak megyénkben lennének termelőszövetkezetek, akkor is 160 esztergapadra, ugyanannyi fúrógépre, hegesztőapparátra — villany, autogén — gépmosóra, kompresszorra, olajszóróra, zsí- rozókésziilékre és kéziszerszámra lenne Szükség, Va- i lószínű, hogy ezekből a célgépekből és szerszámokból az ipar rövid időn belül nem tudja kielégíteni a tsz-ek megnövekedett igényét. Így ismételten kérdezhetjük, mi lesz a gépek javításával? A gépek javítása és karbantartása nem maradhat el, mert ebben az esetben a szövetkezetekben elért termelési .pozíciók szenvednek csorbát, vagyis csökken a jövedelem. A gépek üzem- biztonságáról való gondoskodás minden termelőszövetkezetnek saját érdeke az átmeneti időszakban is.. Kérdés: a tsz-ek vezetői mennyire tekintik jól felfogott érdeküknek a gépek és eszközök előkészítését a következő eszitendőre? Az eddigi tapasztalatok nem megnyugtatóak. Egyelőre bizonytalanság tapasztalható a gépek jövő évi műszaki állapotával kapcsolatban. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezetek megfontolnák a gépjavítás jövő évi - feladatait és az új helyzetnek megfelelően megtennék a szükséges intézkedéseket. "C* ontos ez, hiszen a. gépjaví- * tás saját erőforrásból való megszervezésére, kifejlesztésére egy esztendő talán nem is elegendő. Az építkezés, az anyag és az alkatrész beszerzése, a szerelők munkába állítása csak egy hosszabb folyamat eredménye' lehet. Amíg ez a folyamat megvalósul, szükség van bizonyos áthidaló intézkedésekre, hogy a szövetkezetek anyagi erejéből csak kevés részt kössön le a gépjavítás szervezése, ugyanakkor a gépek teljesítménye a korábbi szinten maradjon. Dupsi Károly
