Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

1964. október .14. 5 Péntek Hazaérkezett Drezdából a Balassi Művelődési Otthon szalontánc‘klubia Mint arról már lapunkban hírt adtunk, a békéscsabai Balassi MLűvelődési Otthon szalontánc­klubja az elmúlt héten a Német Demokratikus Köztársaság egyik nagyvárosában. Drezdában ven­dégszerepeit. A táncklub a ven­déglátó drezdai Sárga—Fekete és Serenade táncklubok párosaiból alakult közös csapattal mérte össze tudását. A drezdai Elba- Hotel reprezentatív tánctermé­ben gyönyörű versenyt és bemu­tatókat látott a mintegy ezer fő­nyi közönség. A versenyen mi­nimális ponthátránnyal szorult a második helyre a csabai együt­tes, melynek vezetője, Nyíri La­jos táncpedagógus nemcsak a versenytáncok betanításával, ha­nem több bemutató koreográfiá­val is nagy sikert aratott. Az együttes szabad idejében megismerkedett Drezda történel­mi nevezetességeivel is, és 24 órás utazás után kedden este ér­kezett vissza Békéscsabára. Horváth Ferenc Érdemes Művész vendégszereplése Békés megyében Horváth Ferenc Érdemes Művész, a budapesti Madách Színház tagja „A XIX. század költői" címmel versbarát-es- teken vendégszerepei me­gyénkben. Kétnapos program­jában Orosháza, Szarvas, Elek. Medgyesegyháza és Me- zőkovácsháza szerepel, az utóbbi helyen ma rendezik meg az összejövetelt a vers helyi barátai. Böngészés jegyzőkönyvek között Félreértett önkiszolgálás íz Önkiszolgáló boltok létesítése a vevő, az eladó kölcsönös bizal­mán alapul — és közkedveltté vált megyénkben is. Jó azért isi hogy a vevő maga választja ki az árut, turkálhat a sok-sok áruféle­ség között. Sajnos, sokan félre­értik az önkiszolgálás lényegét. Az Ilyen félreértett önkiszolgá­lással kapcsolatban belepillantot­tunk azokba a jegyzőkönyvekbe, amelyeket a Békés megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat önkiszolgáló boltjainak dolgozói vettek fel egy-egy szabálysértéssel kapcsolatban. Érdekes adatok ke­rültek elő, olyan adatok, amelyek tanulságul szolgálhatnak a nap mint nap előforduló árueltulajdo­nítás (megelőzésére. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat gyulai központjában az ellenőrzési csoportnál összegezett statisztika szerint ez év első fél évében 203 esetben történt az ónkiszolgáló boltokban a vevők által eltulajdonítás kísérlete, az­az a társadalmi tulajdon ellen vétség 2682 forint értékben. A statisztikához tartozik még, hogy Békéscsabán, az 53. számú önki- szolgáló árudában ez idő alatt 68 esetben fogtak el úgynevezett „fe­ledékeny'’ vásárlót. Arról beszélgetve, hogy vajon megéri-e történetesen a 2 forint 70 filléres csokoládéért 200 forint pénzbírságot fizetni, arra a meg­állapításra kell jutni, hogy egye­sek úgy vélik: „próba szerenT 1 cse...” Miből adódhat, mi a gyökere a sorozatos szabálysértéseknek ? Mindenekelőtt az, hogy a polgári gondolkodás e területen még saj­nos, ma is tapasztalható. Ezt mu­tatja az! elvitt áru szinte egyfor­masága. Alig-alig található nél­külözhetetlen szükségleti cikk el­tulajdonítása. Az elemeit árucik­kek zöme csokoládé, ital, cigaret­ta. Például Orosházán a 34. szá­mú áruda jegyzőkönyvében ez ! áll: 1 krémcsoki 1 krémcsoki 8 stoli összesen: 8,— forint 4,20 forint —,80 forint 13,— forint Vagy Békéscsabán a 129. számú boltban felvett jegyzőkönyvben az eltulajdonított áru értéke 34 forint, amit két tétel tesz ki: 1 üveg Hubertus 23 forint, egy da­rab tejcsoki 11 forint. Az elköve­tői ezeknek: a 203 esetből mind­össze 18 a kiskorú gyermek, a többi felnőtt, jól kereső, akik kö­zött találunk doktornőt, tanácsi dolgozót, nyugdíjast és főként az ! egyáltalán rá nem szoruló egyé- ! neket. Az*1 okokat nézve, a jegy- j zőkönyv szerint van, aki feledé- kenységből tesz el egy doboz ci- j garettát, többsége azonban azzal a gondolattal foglalkozik: „hátha- hátha sikerül”. A boltokban fel­szerelt ellenőrző tükör bizony jól mutatja a szándékot: amikor a vevő kezébe veszi a kiszemelt árut, megfogja és gyorsan bedug­Figv/dcnt! Figyelem ! Keresse fel a ktsz-ek szolgáltató házait és részlegeit Nagykamaráson, Kunágotán, Kaszaperen, Mezökovácsházán és Medgyesbodzáson ahol női, férfifodrászattal, női és férfiszabósággal és háztartási kisgépek javításával állnak a lakosság ren­delkezésére. • • FENTIEKEN KÍVÜL MEZÖKOVÁCSHÁZÁN, KA­SZAPEREN, VALAMINT MEDGYESEGYHÄZÄN még rádió- és televízáószerviz is áll a lakosság szolgálatára. • • A KTSZ-EK SZOLGÁLTATÓHÁZAI ÉS RÉSZLEGEI MINDENKOR A LEGNAGYOBB KÉSZSÉGGEL ÁLLNAK A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE. 476 ja a legközelebben elérhető rej­tekhelyre (zseb, stb.), azután a ko­sárba is tesz-vesz valamit, úgy képzeli, senki sem vette észre. Később, amikor észreveszik, hogy zsebében, vagy máshol gyanús holmit rejteget, mindent mond, csak éppen lopási szándékát ta­gadja, utána sopánkodik a nagy összegű bírságolásért. Mii lehelne lenni az ilyen ese­tek megelőzésére? Mindenesetre a szabálysértési előadók a bírsá­golásokkal megteszik kötelessé­güket. Azonban nem ez a legcél­ravezetőbb, annál is inkább nem, mert a népgazdaságnak nincs szüksége az így beszedett forin­tokra. Végső esetben alkalmazzák azért, hogy figyelmeztessenek ve­le. Nagyon nagy szükség lenne, hogy a szabálysértést elkövetők munkahelyein mindenki előtt nyilvánosságot kapna az eset mi­lyensége és nem utolsósorban társadalmi bíróság ítélkezése az esetek felett. Egyébként most mi történik? Mivel nyilvánosságot az esetek nem kapnak, a . megbírságoltak legnagyobb része a tanulság le­szűrése helyett inkább a „bizo­nyítványát'’ akarja megmagyaráz­ni. Erre azt mondhatjuk, ha kö­zös erővel nem előzzük meg az ilyen eseteket, akkor a ma még szabálysértést elkövetők könnyen tolvajjá válhatnak és „önkiszol­gálják” magukat a munkahelyen, és mindenütt, ahol megszületik a gondolat, amikor kezükbe vesz­nek valamit, ami nem az övéké. Ezek a jegyzőkönyvek, bírsá­golások hosszas vizsgálat által születtek. Születtek, mert embe­rek megfeledkeztek magukról; 203 akta, sok-sok gépelés, írás. Egy csomó ember munkája, bosszankodása, ami elkerülhető lehetett volna. Mindez azért, mert a tolvaj így akarta. Nem gondolva arra, hogy a társadal­mi tulajdont megkárosítva, egy­ben talám^egyik legjobb szom­szédját, barátját károsította meg, azt a kereskedelmi eladót, aki­nek bizony meg kell fizetnie a hiányt. Behajtjuk a jegyzőkönyvek utol­só lapjait is, és végezetül utaljunk egyik szabálysértési előadó indok­lásában tett figyelmeztetésére, mintegy tanulságként azoknak, akik felesleges izgalmat okoztak a bolti dolgozóknak és saját ma­guknak: „Felhívom, hogy kellő­képpen vonja le az eljárás tanul­ságait, tartsa sokkal nagyobb tisz­teletben a törvényes rendelkezé­seket és kerülje a jövőben a sza­bálysértési cselekmény elköveté­sét, mert amennyiben újabb sza­bálysértést követne el, úgy mél- tányolásra nem számíthat”. Rocskár Janos A papírkultusz alkonya A papírfelhasználás egy főre jutó kvótája alapján a világ­ranglista középmezőnyében fog­lalunk helyei: igencsak előre rukkolnánk, ha sikerülne pontos kimutatást készíteni arról, mennyi papírt használunk fel — „takaróként"... Mert mi min­denre jó egyetlen papírlapocska! Biztosítéka annak, hogy ne mi, hanem aki „írásban adta”, az vi­selje ezért vagy azért a felelős­séget; jó búvóhely az önálló döntés elől; mentőangyal. ha népszerűtlen feladat végrehajtá­sáról van szó, hiszen csak rá kell bökni a papírra, mond­ván: „fenírói küldték”; sorolhat­nék a példákat tovább. Ha nap­jainkban valamelyest csökkent is, de még mindig erőteljes a pa- pírkultusz: most végre megkon- dul a lélekharang felette! Az uj gazdasági mechanizmus — stílusosan szólva — tiszta la­pot teremt a gazdaságirányítás valamennyi részterületén: a vál­lalati önállóságban éjápúgy, mint az exporttevékenységben, a gyártmány- és gyártásfejlesztés, a bérezés kérdéseiben, az irá­nyító szervezetek működésében, s ezzel — mint igen lényeges, s a reformot alapvetően jellemző tényezőt — előtérbe állítja a döntésekért viselt felelősséget. A reform helyi előkészítése ré­szeként érdekes vizsgálatot vé­geztek az egyik textilipari válla­latunknál. A pártbizottság kez­deményezésére létrejött munka- csoport azt vizsgálta, hogyan működhetne gyorsabban a válla­lati irányítás, hol és milyen aka­dályok lelhetők fel a gyáregy­ségvezetők önállóságának érvé­nyesülésében, s hol lehetne egy­szerűsíteni a belső ügyvitelt. A munkacsoport megállapításait — tizennégy oldalas, tömör, s egy­ben javaslatokkal is szolgáló, tanulmánnyal felérő jelentést állítottak össze — részleteiben nem idézhetjük, de néhány tény is elegendő a lényeg érzékelte­tésére. A gyáregységvezetők te­vékenységét — állapította meg a munkacsoport — 117 érvény­ben levő igazgatói utasítás, fő­mérnöki körlevél szabályozza. Ehhez még hozzá kell számítani a központi főosztályok különbö­ző körleveleit — ugyancsak uta­sításjelleggel —, valamint a vállalat általános működési sza­bályzatában meghatározott te­endőket. Kimutatta azt is1 a munkacsoport, hogy az üzemi baleseteket hat különböző he­lyen adminisztrálják, hogy az anyagkivételezósi rendszer bo­nyolultsága ellenére — vagy ép­pen azért — képtelenség meg­állapítani, hol és milyen okok eredményezték az anyagkihoza­tali normák be nem tartását, s hogy — ugyancsak például — egy-egy dolgozó szabadságkérel­mét négyen írják alá... Papírok, aláírások, pecsétek: a felületes szemlélő könnyen ki­mondaná. milyen pontosan, jól megy itt minden. . Ám a négy példányban kiállított ún. anyag- kivételezési jegy semmire se jó: hiába került el négy helyre, se­hol sem tudták megmondani, miért lépték túl több mint tsz százalékkal az anyagnormát! És ez, éppen ez szól legélesebben a papírkultusz ellen: a papírára­dat lehetetlenné teszi a gyors és pontos tájékozódást, a bajok, hi­baforrások időbeni felismerését, az intézkedések hatékony meg­valósítását, a felelősök megálla­pítását. Olyan visszás helyzet alakult ki, hogy „amiről papu van, az rendben van” még ak­kor is, ha — nincs rendben! Igen kényelmessé, mondhatni, bizton­ságossá tette — s teszi még ma is — sokak dolgát a papírkul­tusz, a papírok mindenhatósága: nemegyszer már a komikum határát súrolta az az igyekezet, ahogyan üzemek, vállalatok — s természetesen hivatali intézmé­nyek is — mindenről és minden­re papírt, igazolást, feljegyzést, tanúsítványt, szerződést, jelen­tést stb. kértek. Az elmúlt hónapokban erőic-1- jes harc kezdődött a papírkul­tusz ellen: általános érvényű in­tézkedések nyomán csökkent a kötelező terv mutatók száma, jó­val kevesebb a statisztikai adat­gyűjtés, fokozódott a vállalatok önállósága bér- és létszámkere­tük felhasználásában, jóval egy­szerűbbé vált — elsősorban az új szállítási szerződési rendszer életbe lépése nyomán — a válla­latok közötti kapcsolat. Mindez biztató, s jó alap arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer re • form ja e tekintetben is, tehát a papírkultusz végleges felszámo­lásában döntő lépés legyen. A jó ügyvitel, s ennek fontos része, a szükséges papírmunka: nélkülözhetetlen. A reform ép­pen azzal kondítja meg a lélek­harangot a papírkultusz felett, hogy a munka lényegi, tartalmi részét — az önállóságot, a jőve delmezőséget, a kockázatválla­lás egyértelműségét, a döntések megalapozottságát — állítja elő térbe, s ezzel olyanná formál : az irányítás és a termelés folyp matait, hogy azokat semmife1 papírtakaró nem fedheti be. M. JKRESZ-TOTÖ rejt vény pályázat^ r Tizennégy forduló tizennégy nap alatt — Első díj egy 16 köves Rakéta karóra — Eredményhirdetés november 6-án 4- kérdés: „Elsőbbségadás kötelező, az elsőbbséggel rendelkező útvonalon ess egyirányú forgalom van". Kinek van áthaladási elsőbbsége? Válasz : 1 2 X Egyenesen ha­Kis, nagy ívben Vagy aki a nyíl irányába halad? ladóknak-e? kanyarodónak-e? KRESZ-T0TÓ 1986. október 14. szelvény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom