Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-14 / 217. szám

I960. »September 11.

4

Szerda

Megkérdeztük — a közgazdász válaszol:

A gazdasági vezetők anyagi érdekeltsége

M a, az új irányítási rendszerre való áttérés gyakorlati előkészítésének időszakában az ország figyelme a gazdasági vezetőkre irányul. Népgazdaságunk újabb fellendüléséhez a központi gazdaságvezetés csak az általános feltételeket teremti meg. A fellendülést előidéző cselekvést a vállalatok, gyáregységek, üzemek vezetőitől várják. Olyan gazdaságirányítási rendszerben, ahol a népgazdasági feladatokat nem „bontják le” vállalatokra, hanem a vezetőknek maguknak kell saját feladataikat meghatározniuk, rajtuk múlik szinte minden.

Felelősségükhöz, munkájuk eredményéhez mérten kell majd díjaznunk is őket. Aki kockáztatni mer, aki kellő bátorsággal és felelősséggel önállóan dönt. aki nagy befolyással van a vállalat helyzetéire, azt meg is kell fizetni. A munka szerinti elosztás törvénye voltaképpen a munkateljesítmény szei-inti elosztás elve. A vezető teljesítményét a vállalati nyereség alakulása fejezi ki. Aki sokat ad a népgazdaságinak, anyagiakban is elvárhatja az elismerést.

gazdasági vezető: szocialista vállalkozó. A vállalkozónak pedig nemcsak bér jár, hanem vállalkozói díj is. Ez a dolog egyik oldala. A másik az, hogy nemcsak a nyereségből kell részesednie, hanem — a veszteségből is. Akinek jó munka esetén jelentős többletjövedelem üti a markát, annak viselnie kell az esetleges veszteségek egy részét is.

A vállalati vezető kockáztat. Kockáztatja az állam pénzét, de a sajátját is. Az új mechanizmusban az állam, mint tulajdonos, nem garantálhatja a vezetők bérének 100 százalékát, Ha a vállalat nem elég jövedelmező vagy veszteséges, akkor a vezetők alapbérét sem fizetik ki teljesen: a beosztásuknak megfelelően 10—20. esetleg 30 százalékot is levonnak belőle. Ez a

vezetőket természetesen érzékenyen érinti. Mégis: az egyetlen objektív és tárgyilagos' mérce a . vállalati vezetők munkájának megítélésében a nyereség.*

z az egy etlen megoldás olyan viszonyok között, amikor a vállalatok nagyfokú önállóságot kapnak feladataik méghatarozásában és teljesítésében. Valószínűleg a vezetőkiben egészséges nyugtalanságot támaszt, hogy jövedelmük eléggé jelentős ingadozásoknak lesz kitéve. Minden tudásukat latba kell vetniük, hogy a lehetséges maximumhoz közeli jövedelmet kapják; ez a maximális erőbedobás, ez az egészséges „idegesség” szükséges feltétel a vezetői munka hatásosságának növeléséhez. Feltehető, hogy lesznek vezetők, akik nem bírják majd ezt az iramot. A többség azonban bírni fogja: rutinos, képzett vezetőgárda áll népgazdaságunk rendelkezésére.

A vállalati igazgatónak és helyetteseinek az alapbéren felüli jövedelme nem közvetlenül függ majd a vállalati nyereség alakulásától. A felügyeleti szerv mérlegelni fogja a vállalati munka egészét, s ennek alapján állapítja meg részesedésük nagyságát. Ezzel elejét veszik annak, hogy a vállalat vezető állású dolgozód a nyereséget mindenáron növelve, esetleg a népgazadság átfogó érdekeivel ellentétes irányba kormányozzák a vállalatot.

| gaz: szokatlan lesz a vezetők ilyen „vállalkozói’' bérezése, de nem szokatlanabb, mint az új mechanizmus többi eleme. Eredményesnek bizonyulna, ha a vállalatok vezetői már most vizsgálni kezdenék, melyek azok a feltételek, amelyek mellett 1968-ban, majd azt követően a lehető legnagyobb jövedelmet elérhetik. Gondos előkészítő munkájukkal nemcsak a maguk, hanem vállalatuk jövőjét is megalapozzák!

Dr. Pirityi Ottó

Római kori településre találtak Kaszaperen

A Kaszaper környékén húzódó kiszáradt érmedrek partvonulatain gyakran vet ki az eke avult csontokat, különös alakú cserépedény-töredékeket. Ezek arról vallanak, hogy az. ember már a történelem hajnalán megjelent ezen a tájon. A hajdan vízben gazdag erek megélhetési lehetőséget, a kiemelkedő dombhátok pedig védelmet nyújtottak az itt megtelepülő embernek.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy nemrégen a község nyugati szélénél, a Lenin Tsz területén is „régiségekre” akadtak. A tótkomlósi út közelében emelkedő parton téglaégetéshez termelik a földet, s az ásó tömegesen hozza felszínre a szürke, korongon készült edények darabjait, az elfogyasztott állatok (diszAnkétok i

a Hideg napok című filmről

Cseres Tibor regénye: a „Hideg napok”, a könyvhét egyik legnagyobb szenzációja volt. A regényből film készült, s Karlovy-Vary- ban nagydíjat nyert. Magyarországon szeptember 29-én.. Budapesten mulatják be a filmet. Megyénkben a Hazafias Népfront propagandistáinak patronálásával mintegy 40 filmainkéttal egybekötött bemutatót szerveznek. A Hazafias Népfront megyei bizottsága tervében szerepel az is, hogy októberbeín a Gyulán és Szarvason sorra kerülő filmankétra a „Hideg napok” rendezőjét és főbb szereplőit is meghívják. Érdekesség. hogy az egy-egy filmszínházban vetítésre kerülő mii minden ezredik nézője a szerzőtől dedikált regény kötetet kap ajándékba.

Megyénkben az első bemutatóra és ankétira október 6-án, Orosházán kerül sor. A könyvüzletek vezetői remélik, hogy erre az időre a regény második kiadására is sor kerül.

Közületek munkaerőigénye

Az ÉM 44. sz. All. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — fémcső-állványozókat, ácsokat, hidegburkolókat (gyakorlattal!), kőműveseket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360,— Ft (napi 15,— Ft), nem családfenntartóknak havi 240,— Ft (napi 10,— Ft) különélési díjat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre náponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést —i térítés elleneben biztosítunk,

Tanácsigazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. 412

Vizsgázott kazánfűtőt felvesz állandó jelleggel a Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyára, Trefort utca 2. 85209 Jó kereseti lehetőség biztosításával alkalmazunk villany hegesztő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés: Vízgépészeti Vállalat, Gyula, Béke sugárút 60. 426

nő, juh) csontjait. Juhász Irén most végzett gyulai régész-írvuzecv lógus azonnal a helyszínre sietett, s a lelőhely ellenőrzését, illetve feltárását javasolta a Történeti Múzeumnak. Az eddig előkerült leletekből megállapítható, hogy az Ukrajna pusztáiról bevándorolt lovas nomád szarmaták éltek itt az i. u. III—IV. században.

Sajnos, a település régész hiányában egyelőre, pusztulásra van ítélve, pedig a lelőhely feltárása értékes adatokat szolgáltatna' Kaszaper alig ismert őstörténetének megi »méréséhez.

Ifj. Olasz Ernő

A kunágolaiak Flóri bácsija

Arcaira, homlokára barázdákat rakott a hatvannégy év. Ha betűvetésre vagy számolásira kerül sor, már elmaradhatatlan a szemüveg. A vékony ceruza sem úgy mozdul már megvastagodott ujjai között, mint fiatalabb korában. Sok-sok éves kertészkedése a gróf birtokán, majd a saját földjén, mi tagadás, kicsit fáradttá tette.

nak. Az utóbbi években mint az igazgatóság tagja az egész gazdaságot, a szövetkezet népes tagságát érintő ügyekben mond véleményt, ad javaslatot, s ha szükségét látja, a tőle megszokott módon bírálja azt, ami rossz, ami kárt okozhat.

Két évvel ezelőtt a termelőszövetkezet főkönyvelője igen sokat

Ő azonban még nem akar otthon maradni. A vele egyekorúak közül sokan már évekkel ezelőtt átadták helyüket a fiataloknak, nyugdíjba mentek itt a kunágo- tai Bercsényi Termelőszövetkezetben is. Balázs Flórian, ee a halk szavú és nagyon szerény ember azonban kora reggeltől sokszor késő estig ott van, ahol óvni kell a közös vagyont, ahol számiba keli venni a tagság fáradságos munkájának eredményeit.

Hat évvel ezelőtt, amikor belépési nyilatkozatát a vezetőség a közgyűlés elé terjesztette, a szövetkezetiek legtöbbje jó ismerősként, egykori iskolatársként és legény kori cimboraként fogadta. Mindenki örömmel látta a nagy gazdaságban. Nem Ok nélkül. A termelőszövetkezet vezetői és a tagság jó része is tudta, hogy Balázs Flóri bácsi segítőkészségére, több évtizedes gazdag tapasztalatára mindig számi thattöprengett azon, hogy miként lehetne még nagyobb gazdálkodási eredményt elérni ebben a közös gazdaságban. Egyik alkalommal a gyógynövény termelést említette

Szabó Nándor főkönyvelő: „Jó lenne megpróbálni” — mondta. S a szövetkezetiek Flóri bácsija mint kertésztemben elsőként állt a főkönyvelő elgondolása mellé. Az idén már másodszorra takarítanak be többféle gyógynövényt. S ez a vállalkozás több százezer forintos jövedelmet jelent a kun- ágotai Bercsényi Termelőszövetkezet közös kasszájában.

Amikor a termelőszövetkezet nagy kiterjedésű határában jártunk, Balázs Flóri bácsit az emberek között találtuk. Gondosan mérte az elszállításra váró gyógynövényt, miközben örömmel állapította meg, hogy a vezetőségnek ebben az évben sem kell szégyenkeznie a tagság előtt.

Fotó, szöveg: Balkus Imre

TÓTH LAJOS

Kisregény

3.

Julcsa nt..i borús hangulatban fogadta emberét, aki mogorva arccal dobta le bekecsét a kre- denc melletti sezlonra. Nappal ezen szokott heverészni. Most csak ráült, s magába roskadva nézte a piros mintás cementlapokat. Miért nem látogatta meg ■ Menyhért a kórházban sem? A sok munka nem mentség. Horváth Mihálynak volt ideje? Pedig ő is kínlódik ezen a mostani őszön nemcsak az emberekkel, hanem mindazzal a számos gonddal-bajjal, ami ilyen ronda időjárásban egy agronómus vállára nehezedik. Igaz, pár percig volt csak, mégis nagyon jólesett. Menyhért meg hogy rohant most is!

E furcsa reggel óta még jobban várta, de nem jött. Valahányszor nyílt az ajtó, mindig azt hitte, Menyhért lép be. A

többi látogató idegesíti. Csak' célozgatnak, így nem jó, úgy nem jó. Hogy a répa és a kukorica jó része még szedetlen. A cirokkazal is begyulladt s úgy füstölög, mint a frissen bontott trágyadomb. Egyre kevesebben járnak ki dolgozni.

S éppen attól nem hallja ezeket. aki a legilletékesebb volna!

— Nem ártana, ha kinézne! — mondja szinte mindegyik.

— Lehet ettől a vén sárkánytól — fordult bosszúsan a másik ágyban szuszogó Julcsa néni felé ezen a hajnalon is, amikor már négy óra, s még egy sze- merkényit se aludt.

Tegnapelőtt este óta egyébként is keresztben állnak egymással. Vacsora után Menyhértekről beszélgettek, s Julcsa néni megjegyezte:

— Valami ringyó lehet emö- gött.

Erre az öreg úgy felszisszent, mintha tüskédé lépett volna. Honnan vehet ilyen badarságot az asszony?

— Elment az eszed? — kérdezte megbotránkozva.

— Még nem tudom, de sejtem.

— Akkor meg minek jár a szád?

— Nono! Az a kurafi Kabódii sógor is így kezdte szegény húgommal, a Terivel.

— Asszonyi képzelődés az egész! Menyhért különben se...

— És ha mégis?

Ügy összekaptak, hogy két napja alig-alig szólnak egymáshoz.

Tegnap délelőtt váratlan, de annál kellemetlenebb hírrel jött meg a boltból az asszony. Józsi bácsi a tűzhely melletti sámlin ült, s az újságot olvasta, mikor Julcsa néni mérgében lihegve rátámadt.

— Mondtam ugye, hogy ringyó van a dologban! Avval a csirketelepi szajhával adta magát össze Menyhért! A Mucsi- néval.

— Már megint bosszantani akarsz? — csapta le az öreg az újságot.

— Majd megtudja maga isr — dobta le Julcsa néni a garabolyt az asztalra, s már el is sietett a keresztlányához, hogy kipuhatolja, mit tud. mit nem tud .arról, amit Kordáné, az elárusító-