Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

Világ proletárjai, 1966. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 207. SZÄM A szakemberek felelősségre • • Frissen él még emlékezetünk­ben, milyen nehéz volt megér­tetni több helyütt a szövetkezeti gazdákkal, hogy a teljes gépesí­tés és kemizálás felé fejlődő nagyüzemi gazdaságok termelé­sének irányítása nem képzelhető el képzett szakemberek nélkül. Mortyogva, fortyogva, bizal­matlanul, mi több, néhol ellen­ségesen fogadták a növényter­mesztési és állattenyésztési ag- ronómusokat, akikben csak a függetlenítettek számának növe­kedését látták. Az akkori han­gulat közepette két jelenség volt megfigyelhető. Egy: a szövetke­zetekbe újonnan került szakem­berek tudásuk és igyekezetük teljes latba vetésévgl_iörekedtek bizonyítani a fejlődés követelte nélkülözhetetlenségüket. Kettő: akkoriban egyikőjük, másikó­juk botladozásának, kötelesség- mulasztásának a „majd bele­jönnek” türelemre intés volt a villámhárítója az élesebb bírá­lat /és az elküldés ellen. Az esetek többségében helyes volt a türelemre intés. Megyénk termelőszövetkezeteinek elmúlt ötévi gyors fejlődése, a ter­méseredmények jelentős növe­kedése és a jövedelem megdup­lázódása nem kis mértékben kö­szönhető azoknak a szakembe­reknek, akik szinte éjt nappallá téve kutatták a kihasználatlan lehetőségeket, a korszerűbb, eredményesebb gazdálkodás módját. Ahány korszerű eljá­rás bevezetése szükséges volt az egyes növények termeléséhez, az állattenyésztés fejlesztéséhez* annyi idegekre menő szócsatát kellett megvívniuk a szövetke­zeti gazdák, s nemegyszer a választott vezetők egy részével is. Nem célunk most a csupa szív és csupa lelkiismeretesség szak­emberek nagy számával foglal­kozni, mert ezt a helyet első­sorban azoknak szántuk, akik­nek kissé fejükbe szállt az ed­dig elért sok szép és sokat di­csért siker. Immár nem a né­hány év előtti, a határ minden pontján megforduló, mindent el­lenőrző, s a legkisebb rendelle­nesség miatt is bírákra kelni akaró agronómusok egyesek. A „minden úgy megy, mint a ka­rikacsapás” hangulatában rin­gatózva egy-egy automata üzem kezelőihez kezdenek hasonlítani, akiknek csak a főkapcsoló figye­lése a feladatuk. Vagyis az ag­ronómusok elkészítik az éves üzem és a közben jelentkező idénymunkák tervét, s a beosz­tott szakemberekkel, brigádve­zetőkkel beindíttatják a soron következő munkákat. Ezzel úgy gondolják, áthárították a fele­lősséget is. Durva termelési hi­bák sorakoznak az ilyen gya­korlat mögött Például kenderből holdanként 10—12 ezer forint bevételt is el lehet érni, ha szakszerűen ta­karítják be. Viszont, ha elmu­lasztják a forgatását, s üsd, vágd nemtörődömséggel egy részét zölden kötik kévébe, akkor 2—3 ezer forint holdankénti bevétel- csökkenést idéz elő az alacso­nyabb osztályba sorolás. Az ilyesmi az elmúlt években is és az idén is előfordult egynéhány szövetkezetben. Mintha nem volna hozzáértő ember, akinek kötelessége lenne kezdettől a befejezésig ellenőrizni a betaka­rítás szakszerűségét. S ez csak egy növény a sok közül, amiből az ellenőrzés hiánya miatt te­temes összegű kár érheti a szö­vetkezetei, attól függően, hogy 50 vagy 100 holdon termel-e kendert. S mennyi növényfajta van még, amiből több tízezer forintra szaporodhat a bevételi kiesés a felületesség, a nem ki­elégítő szakirányítás miatt. Még a szokvány búza és árpa termelése szempontjából sem közömbös az, hogy milyen elő- vetemény, s milyen talajmunka után kerül a földbe a mag. Az ezzel kapcsolatos mulasztások miatt évről évre egy helyben topogó, alacsony termésered­mény „bizonyítványát” még úgy ahogy meg tudják magya­rázni a termelés irányítói az időjárással. De mivel magya­rázzák meg például azt, hogy több szövetkezetben árpa után vetették el tavaly ősszel azt a búzavetőmagot, amelynek az idén 1000—1200 holdba elegen­dőre kellett volna szaporodnia? Az ilyen goromba szakmai bak­lövés miatt megyénkben 8—10 termelőszövetkezetnek okoz több tízezer forint felesleges vásárlási és fuvarozási többlet- költséget csaknem hatezer hold földbe elegendő vetőmag újbóli beszerzése. A felületes szakmai irányítás okozta károk széles skálájába tartoznak az arankafertőzés mi­att magfogásra alkalmatlanná vált lucernatáblák, a rossz mi­nőségben betakarított széna és siló, az évről évre elhanyagolt talajerőutánpótlás és még sok minden. Ügy gondoljuk, ennyi­nek a felsorolása is elegendő lelkismeret- és felelősségébresz­tőnek! Csupán ennek szántuk ezt; a cikket. A szakemberekre ' nélkülözhetetlen szükség van kivétel nélkül minden szövetke­zeti gazdaságban. Ez a nélkü­lözhetetlenség azonban nem táplálhat egyikőjükben sem el­bizakodottságot, felületességet, mert amint a felsorolt példák -is bizonyítják, az ilyesmi súlyos összegű jövedelemkiesésekhez vezet. Kukk Imre Ünnepélyes tanévnyitó megyénk iskoláiban Tegnap, szeptember 1-én, me­gyénk valamennyi általános és középiskolájában, valamint ipari- tanuló-iintézetóben ünnepélyesen megnyitották az 1966/67-es tan­évet. Új iskola Gerendáson Gerendáson a tanév ünnepé­lyes megnyitása az új iskoláiban történt A Himnusz elhangzása után a szülők és a meghívott vendégek jelenlétében Rajtár András, az iskola igazgatója kö­szöntötte a község 300 általános iskolai tanulóját, köztük a 28 első osztályost. A rövid ünnepség az Internacionáléval ért véget. Ezt követően az osztályvezetők, ille­tőleg osztályfőnökök a tanter­mekbe kísérték a tanulókat, s is­mertették velük az általános tud­nivalókat. Exerháromsxáx tanuló a békéscsabai Róxsa Ferenc Gimnáxium ban Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban a 9 órakor kez­dődött ünnepségen 1300 tanuló, a párt és állami szervek, valamint a tömegszervezetek képviselői és a nagyszámú szőlők előtt a Him­nusz hangjaival nyitották meg az új tanévet. A szavalatok és az énekkar műsorszámaiinak elhang­zása után az iskola igazgatója üdvözölte a tanulókat, majd az osztályfőnökök tantermükbe ve­zették a tanulókat, ahol ismer­tették Velük a házirendet, s azo­kat a feladatokat, amelyeket meg kell valósítaniuk az új tanévben. Az első osztályosokkal részlete­sen ismertették a középiskolai' rendszabályokat. • 520 elsőéves ipari tanuló A békéscsabai iparitanuló-inté- zetben a reggel 8 órakor kezdődött évnyitó ünnepségen 520 elsőéves szakmunkástanuló tett fogadal­mat; a többi között vállalták, hogy mind tanulmányi téren, mind magatartásban szocialista fiatalokhoz méltóan élnek, tevé­kenykednek. Az intézetben össze­sen 1500 gyermek tanul és dol­gozik a következő tanévben. Ked­ves színfoltja volt az ünnepség­nek, hogy az elsőéveseket piros nyakkendős úttörők búcsúztatták abból az alkalomból, hogy kisz- istákká váltak, hogy megváltak az úttörőszervezettől. Virágkiállítással egybekötött tanévnyitó A gyulai Kertészeti Techni­kumban a tanév ünnepélyes meg­nyitásával egyidőben az intézet három helyiségében, szeptember 4-ig nyitvatartó virágkiállítást is rendezték. A tanévnyitó ünnep­ség 10 órakor kezdődött. Kiapái Sándor igazgató ünnepi beszédé­ben utalt a múlt évi munkára, s kérte a tanulókat, hogy a jövő tanévben szorgalmúkkal, becsü­letes, szerény magatartásukkal öregbítsék az intézet hírnevét. Az ünnepség befejeztével az osztály­főnökök megtartották első osz­tályfőnöki órájukat. A gyulai Kertészeti Technikum évnyitó ün­nepségén a 41 első osztályost kü­lön üdvözölte az intézet igazga­tója. A tízmilliomodik állampolgár as iskolában A tanévnyitás napján Ke- vermesen Takács Marikát, a tízmilliomodik magyar állam­polgárt köszöntötték az első osztályosok sorában. A kislány­nak virágokkal kedveskedtek. Mindenekelőtt az úttörők. Ta­nulása felett védnökséget vál­laltak; a járási és a helyi nő­tanácstól, valamint a szülői munkaközösségtől a táskától az utolsó rajzlapig mindent meg­kapott. Vállalták, hogy tanul­mányai befejeztéig szüleinek nem lesz gondja tanszerek be­szerzésére. Búzavetés elölt Megkezdődött a cukorgyártási idény Sarkadon A Sarkadi Cukorgyárban teg- ap, csütörtökön reggel 6 órakor negkezdődött a cukorrépafeldol- ;ozási idény. A karbantartás ide- s alatt nemcsak a gépek és be- endezések javításával, felújítá- ával készültek el, hanem néhány lavult üzemrészt is korszerűsí- sttek saját erőből a gyárban, lindez komoly erőfeszítést igé- yelt a cukorgyáriaktó'., mert a legelőző gyártási idény elég .osszúra nyúlt, s emiatt kevesebb dő maradt a felkészülésre. Amint zonban a répafeldolgozás első tapasztalataiból kiderült — Hu- bina István főmérnök tájékozta­tása szerint —, néhány apró hibá­tól eltekintve nem következett be jelentősebb fennakadás. Az észlelt hibákat az adott üzemrészekben azonnal elhárították. A gyártási idény kezdetére mintegy ezer vagon induló kész­letet halmoztak fel cukorrépából, ebből mintegy 400 vagonnyit a gyártelepen, a többit pedig a külső állomási tárolóhelyelken. A gyárban reménykednek abban, hogy nem lesz tartós az eső, s így nem keletkezik fennakadás a répa szedésében és átvételében. A várható termés körülbelül 33 ezer j vagonra tehető. A gyárban a nor­ma szerint 24 óra alatt 212 vagon cukorrépát dolgoznak fel. i A korábbi gyakorlathoz hason­lóan az idén is versenyt szervez­nek a műszakok között. Az éves és a kongresszusi munkaverseny vállalásai elsősorban a terven fe­lüli cukor gyártását, a cukorvesz­teség csökkentését, valamint az önköltség tényezőinek javítását tartalmazzák. A meze herényi Petőfi Termelőszövetkezetben nagy gondot for­dítanak az őszi búza vetőágyának készítésére. A község mellett levő egyik táblára holdanként 3 mázsa műtrágyát is adagol­nak. Képünkön Vida János RS—09-es traktorvezető munka közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom