Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-10 / 214. szám
\ HXN5. szeptember 10. Szombat Öregek — fiatalok baráti találkozója Ecsegfalván Megbecsült tagja társadalmunknak a termelés zö vetkezett tag, a föld munkása. Népi demokráciánk legifjabb vívmánya ma mán a nyugdíjas tsz-tag. Termelőszövetkezetei nktoen nap mint nap szép példáját látjuk a róluk való gondoskodásnak. Az ecsegfalvi Egyetértés Termelőszövetkezet pártvezetőségie, kiszesei és a tsz vezetőd legfontosabb feladatuknak tartják többek között az öregekről való gondoskodást. A tsz elnöke, End- redi Dezső, KISZ-ti Okára, Juhász Imre rendszeresen felkeresik az idős nyugdíjasokat, és segítenek gond ja ik el rendezésében. A megbecsülés úgy is tapasztalható, hogy minden évben megrendezik az öregek napját, Az n az elmúlt napokban került sor erre, ahol a tsz fiataljai is részt vettek, s ezen 130 idős embert vendégeltek meg. A szövetkezet elnöke és a KISZ- titkár közvetlen, meleg szeretettél átfűtött hangú köszöntővel üdvözölte a találkozó részvevőit. Az öregek nevében Sebestyén Imre köszönte meg ezt a gondoskodást, és a találkozó megrendezését. Különösen azt hangsúlyozta: sokat jelent nekik, hogy a fiatalok még a háztartásban, a ház körüli munkában is sokszor a segítségükre sietnek. Hasonló köszönetét mondott a tsz egyik legidősebb tagja, a 87 esztendős Bogya Ferenc is. A találkozón a rendezők gondoskodtak zenekarról is, melynek tagjai olyan jó hangulatot teremtettek, hogy a résztvevők a késő éjszakai órákig vidám tánccal, nó- tá zással szórakoztak. » . Megjelent a megyei könyvtár tájékoztatója Miért gátolták Vass Ignácot tanulmányai be fej esésében? A napokban hagyta el a nyomdát a megyei könyvtár tájékoztatója, mely ízléses kivitelben, 14 nyomtatott lapon jelent meg. A tájékoztató füzet vázolja a megye földrajzi adar taít, múltbeli és jelenlegi gazdasági viszonyait, majd a megye könyvtárügyének történetével ismerteti meg az érdeklődőt. Részletes leírást tartalmaz ezután a megyei könyvtár felépítéséről, szolgáltatásairól, könyv- és más doku- mentu mállomány áról. A kitűnően szerkesztett tájékoztatót Lipták Pál, a megyei könyvtár vezetője, a könyvtár olvasószolgálati csoportjának közreműködésével állította ösz- sze, és azt számos fényképfelvétellel is illusztrálták. A füzet utolsó oldalán a békéscsabai fiókkönyvtárak címét is felsorolják. Alkotmányunk 48. paragrafusa minden magyar állampolgárnak biztosítja a művelődéshez, továbbképzéshez való jogot. És ez nem csupán írott malaszt. Vagy Vass Ignác esete kivétel lenne? Mikor másfél esztendővel ezelőtt, 1965. január 2tí-én Vass Ignác Gádorosról gyanútlanul Pestre utazott, hogy részt vehessen a két évfolyamú népművelési szakiskola záróvizsga előtti, tehát utolsó konzultációján, a Népművelési Intézetben Both Ferenc, a tanfolyam vezetője, aki becsülte őt szorgalmáért, most zavarral vegyes sajnálkozással hozta tudomására, miszerint a Békés megyei művelődésügyi osztály — automatikus — közvetítésével levelet kapott Vass Ignác járásából, az orosháziból, melyben hivatalosan közölték vele, hogy nevezettnek „ . .. betegsége, illetve más munkaterületen történt elhelyezkedése miatt munkaviszonya megszűnt ’, ezért kérik őt a vizsgázandók sorából törölni. Az egészségesen a fővárosba érkezett ember, aki egy frissen a nyakába akasztott fegyelmivel ugyan, de felsőbb fórumok döntése előtt, mint a gádorosi művelődési ház igazgatója érkezett, legalábbis ő még annak érezte magát, megrökönyödéssel hallotta, miszerint beteg, de állást is változtatott, ráadásul pont a záróvizsga előtt ütötték el kétévi kitartó tanulásának A battonyai József Atilla Művelődési Otthon táncegyüttesének vendégszereplése Jugoszláviában Már régi álma a battonyal táncegyüttesnek, hogy külföldön szerepelhessen. Tizenöt éves fennállása óta még egyszer sem szerepelhetett külföldön, bár műsorával mindig igen szép sikereket ért el. Már több alkalommal volt ilyen irányú indítvány, de valami oknál fogva mindig elmaradt. És most végre ez az álom is megvalósult. A battonyai KISZ-bizottság és az adai ifjúsági szervezet megállapodásának értelmében az együttes öt napot Jugoszláviában tölthetett. Már az előkészületek is nagy lázban folytak, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy az együttes fele még nem is járt külföldön. S aztán eljöttek az indulás percei, az utolsó jókívánságok halmaza. Alig múltak el a határon szerzett élmények, már következtek az újabbak. A szabadkai állomáson már vártak bennünket az adai- ak, s a pár órás ott-tartózkodás alatt igyekeztek bemutatni a város nevezetességeit. Az igazi élmények azonban Adán következtek. Már az állomáson elkezdődtek az ismerkedések, a barátkozások, s ez folytatódott egészen az éjféli órákig. A következő napokban pedig megismerkedtünk az adai ifjúsággal, üzemekkel, dolgozókkal és Ada nevezetességeivel. E szíves vendégfogadás után megnőtt az érdeklődés a műsorunk után is. Kérésünkre elmondták, hogy már két nappal az előadás előtt a jegyek túlnyomó része elkelt, Nem maradt adós az adai ifjúság a közönség szervezésével, mert az ötszáz főt befogadó kultúrterem zsúfolásig megtelt. Az együttes műsorát, amely magyar, román és délszláv énekekből és táncokból állott, a közönség nagy szeretettel fogadta, nemcsak Ad#n, hanem más helyeken is, ahol fellépett. Különösen tetszett az Abaúii képek című magyar, a Békés megyei szvit című román és a Bunyevacsko momacskó kóló című délszláv táncok. Nagy sikere volt még a népi zenekarnak, a magyar népdalénekesnek, Tiszai Lászlónak és a délszláv énekesiek, dr. Bognár Antalnénak is. A legnagyobb sikert talán a táncdalok érték el Veress Erzsébet előadásában. Ebből is láthatjuk, hogy a közönség nagyobb része fiatalokból tevődött össze, s úgy gondoljuk, hogy elsőrendű feladatunk sikerült: a két testvérközség, Ada és Battonya fiatalságát összebarátkoztatni. A szórakozásban és jókedvben eltelt néhány nap után mindenki érezte, hogy rohamosan közelednek a búcsúzás percei. És az idő könyörtelenül haladt, eljött a búcsúzás, az, utolsó pillanatban is a fényképezés, a címcsere. A vonat elindult, az adaiak csak 32 integető kezet láttak. Most újból hétköznapok következnek, s az értékelés, egyet azonban már most leszögezhetünk, hogy a látogatás megvalósításában legnagyobb részé a községi tanácsnak és a KISZ-bizottságnak volt, de nem utolsósorban az együttes minden tagjának, akik mindent megtettek, hogy a siker teljes legyen. Pór hónap múlva újra találkozunk az adaiakkal, de akkor mi leszünk a vendéglátók, s ők a vendégek, s reméljük, hogy ők is legalább olyan jól érzik majd magukat nálunk, mint mi náluk, de mi mindent megteszünk. hogy még jobban is érezzék magukat. Rockov Milán Közületek munkaerőigénye A % BM 44. sz. AU. Építőipari Vállalat azonnal telvesz — budapesti munkahelyekre — fémcső-állványozókat, ácsokat, hidegburkolókat (gyakorlattal!), kőműveseket, kubikosokat ás férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360,— Ft (napi 15,— Ft), nem családfenntartóknak havi 240,— Ft (napi 10,— Ft) különélési dijat fizetünk, amennyiben vidéki takésbeje- lentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étke- , számú telepe zést — térítés ellenében — biztosítunk, j Tanácsigazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges, Cím: Budapest V„ Kossuth Lajos tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. <12 Vizsgázott kazánfűtőt felvesz állandó jelleggel a Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyára, Trcfort utca 3. 65209 Építőiparba segédmunkásokat felveszünk. Békéscsaba, Orosházi út 35—35, Kenyérgyár. 85305 Sertésetetöket vesz fel az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai Il-es (Csorvási út mellett), 65336 gyümölcsétől. Áldatlan sorsába az azóta eltelt másfél esztendő ellenére sem tudott beletörődni. Orvoslást remélő útjai során szerkesztőségünkbe is bekopogtatott, elpanaszolva baját, Tíztagú kubikos családból való, melyben vele együtt a felszabadulás idején hatan voltak párttagok. Vass Ignác elvtárs szülőhelyén, Dévaványán és környékén hajlamának és érdeklődési körének megfelelően, az ifjúság kulturális életének a megszervezéséhez látott. Ehhez a feladathoz a további évek során is hű maradt. Idővel a gyor mai járás népművelési felügyelője lett, majd látva a gyomai művelődési ház akadozó gépezetét, vállalta, hogy jól működővé szervezi. Ilyen szándékkal vállalta később a kultúrotthonok sorában meglehetősen hátul kullogó gádorosi művelődési otthonban az igazgatói posztot. Vezetése alatt az intézmény a jók közé' emelkedett. Vass Ignác népművelési munkamódszereivel és eredményeivel a sajtó is foglalkozott. A megye többi hasonló intézményének is példát mutató módon karolta fel a gádorosi cigánylakosség kultu- rálódásának ügyét. Tervszerűen igyekezett őket bevonni a ' művelődési otthon életébe, a szórakoztatás, az olvasás, az ismeret- terjesztés, a klubélet egészséges áramkörébe. A dicséretes törekvés nem tetszett mindenkinek. Ám mint mondotta, ami a szívén, a száján is, és így a „cigánynevelés” és más „újító természetű” igyekezete védelmében néha erősen összeakasztotta a bajuszt olyanokkal, akik támogatás helyett leintéssel „segítették”. Szerinte az ellene foganatosított fegyelmi alapindí- téka is az ő ilyen irányú „makacskodásaira” vezethető visz- sza. Vass Ignác mindig tisztában volt azzal, hogy munkaköre őt állandó önművelésre kötelezi. Parasztproletár gyermekként alig tanulhatott, de a felszabadulás után megszerezte a nyolc általánost, gimnáziumba iratkozott, magas szintű politikai szemináriumokon vett részt, Békéscsabán pedig elvégezte a két évfolyamos „rendezői akadémiát”. Közben állandóan arra törekedett, hogy a népművelés egész embert követelő fáradságos munkájában maradéktalanul helyt tudjon állni. Mindezek ellenére egy „szép napon” Gádoros Község Tanácsának Végrehajtó Bizottságától levelet kapott, helyesebben „határozatot”, melyben a Munka Törvénykönyvére való hivatkozással közük vele, hogy "fegyel- mileg elbocsájtják, munkabérének 50 százalékát visszatartják és így tovább. Álláséból egyik napról a másikfa az utcára került, Beteg feleségével és két gyermekükkel néhány hónapig fillér nélkül tengődtek, mivel munkakönyvé késedelmes kiadósa miatt egy darabig sehol sem vállalhatott munkát. Az üggyel kapcsolatos - és általunk is áttanulmányozott — jegyzőkönyvek, határozatok tanúsága szerint olyan „kihágásokról” van sző, melyeknek elkövetésében nem volt szándékosság. Az egész egyébként is amolyan, „ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes” színezetű. Vass elvtárs szerint alig akad olyan ember, akinek becsületes munkája, igyekezete közben ne lenne elefánttá felfújható szúnyognyi hibája, tévedése. Ilyen alapon és módon bárkit fegyelmi elé lehetne állítani. Esetének külön pikantériája, hogy az ő „szabálytalanságait” feltáró gazdasági ellenőrnek azóta — más, nem éppen dicsérendő ügyből eredően — útilaput kötöttek a talpára. És még egy figyelemre méltó momentum! Az emberi sorsnak az a bürokratikus, rideg, parancsoló módszerű kezelése: „felfüggesztem”, „fegyelmivel sújtom’, „fizetésének 50 százalékát levonom”, „elbocsátom" és sehol egy biztató kifejezés, egy humánus szöveg- fordulat. Holott ez az ember nem ölt, szocialista rendszerünk ellen sem fordult, sőt töretlen híve, Keserűen közölte, hogy bárhol fellebbezett Is az előirt úton-módon, úgy érezte, „Hallgass János” a neve, mintha neki nem is lehetett volna szava, vétója. Vass Ignác jelenleg a vendéglátóiparban dolgozik. Munkahelyén szeretik, becsülik, s másfél esztendő alatt csaposból helybeli vezetővé léptették elő. Miért ne, ha egyszer rászolgált? De miért nem hagyták abban a közegben, a művelődés folyamában, melyben kedvére segíthette a dolgok előbbrevitelót. És miért kellett elütni őt a tanulás jogától, népművelési szakiskolája befejezésének a lehetőségétől? Alapjában véve nepi- csak egyedül róla van szó. Esete azt példázza, hogy öncélú, szubjektív indulatok sosem jó tanácsadók egyik fél részéről semA mi világunkban azonban efféle tévedéseket helyrehozni sosem késő. Véleményünk szerint a szocialista erkölcs normáinak az alapján, a való tények tiszta világánál ez a — mondhatni — mesterségesen támasztott konfliktus mind a benne szereplők, mind pedig Gádoros község és az orosházi járás művelődésügye javára végérvényesen megszüntethető. Üj Rezső Kiállítás a rákbetegségekről az orosházi járásban, Békéscsabán és Gyulán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Zala megyei szervezete állította össze azt a rákbetegségeket színes képekkel és más ábrákkal bemutató kiállítást, melyet a napokban a TIT Békés megyei szervezete rendelkezésére bocsátott, A nagy érdeklődésre számot tartó kiállítást, melynek anyaga az orvostudomány jelenlegi állását és a rák elleni védekezés leghatásosabb módozatait is bemutatja, elsőnek szeptember 11-én délelőtt 10 órakor Tótkomlóson nyitják meg. Ezután szeptember 18-án Nagyszénáson, 25- én pedig Orosházán, a gámnázi- umban láthatja a nagyközönség, A megnyitót mindhárom helyen dr. Zékány Gyula, a TIT egészségügyi szakcsoport vezetője, az orosházi kórház igazgató főorvosa mondja. Októberben preparátumokkal is kiegészítve Békéscsabán és Gyulán, a TIT klubjában tekinthető majd meg a TIT Zala megyei szervezete által összeállított kitűnő kiállítás.
