Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-10 / 214. szám
1986. szeptember 10. Szombat Megkérdeztük — a közgazdász válaszol: Személyi jövedelmek nyereség vállalati Vagonba rakják a cukorrépát A z új gazdaságirányítási “ rendszerben a termékárak jelentős része a piacon alakul ki, érzékeltetve az előállítók és a felhasználók értékítéleteit. A piacon kialakuló ár lesz a termelő- és a szolgáltatótevékenységben rejlő munkamennyiség társadalmi szükségességének érzékeny mutatója. Az ár — attól függően, hogy a terméket a piac mire becsüli — nagyobb vagy kisebb nyereséget tartalmaz majd. A jobb árutermékek minél olcsóbb előállítása lesz a fő eszköz arra, hogy a vállalat nyereségét növelje. A vállalat tartósan csak akkor törekszik a termelés jövedelmezőségének fokozására, ha ebből neki is jelentős haszna származhat. Ezért a vállalati önállóság növelésének együtt kell járnia azzal, hogy a gazdasági egységek az eddiginél közvetlenebbül és nagyobb mértékben élvezzék a jó gazdálkodás előnyeit, ég ennek ellenpárjaként — önhibájuk esetén — saját anyagi eszközeikből fedezzék rossz gazdálkodásuk esetleges hátrányos következményeit. TWTind a vállalati vezetőknek, “’ * mind a beosztottaknak anyagi érdekük fűződik majd ahhoz, hogy a vállalat nagy nyereséget érjen el. A nyereség meghatározott részét a vállalatoknak továbbra is be kell fizetniük, de ez a befizetési rendszer olyan lesz, hogy a vállalati munka eltérő hatékonyságát erőteljesen tükrözi a vállalatnál visszamaradó^ nyereségben. A latnak sok pénze rossznak kevés, gyakrabban és jó vállamaradhat, a A jó vállalat lényegesebben emelheti a béreket, többét fordíthat beruházásra, a rosszabb pedig alig emelheti az átlagos bérszintet, s beruházásaira is lényegesen kevesebb jut. A dolgozók személyi jövedelme tehát érzékeli majd a vállalati kollektív munka hatékonyságát is. A vállalatnál maradó nyereségnek meghatározott része az úgynevezett részesedési alapba kerül. Ebből a vállalatvezetés kiegészítheti a személyi jövedelmeket, év köziben prémiumot, jutalmat, év végén pedig nyereségrészesedést fizet. Ebből fedezi a vállalati jóléti és kulturális kiadásokat is. A részesedési alap nemcsak erre való. Hji. a vállalat nagyobb nyereséget ér el — amelyet előreláthatóan a következő időszakokban is tartani tud —, akkor a részesedési alap egy' részét felhasználhatja a vállalati bérszínvonal emelesére. A jobb vállalat tehát ugyanazért a munkáért többet képes fizetni. A dolgozók összes keresete ,a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban függ tehát majd a vállalati nyereség alakulásától. szocj fii ista j övecidl.Qriel osztás fontos elve lesz, hogy a munka szerinti díjazás rendszere ne csak az egyéni A Szezon után a mezökovácsházi elő,t ciroktelepen Csendes a hatalmas telep, néha egy-egy hagymával megrakott kocsi fordul a hídmérlegre. — Hagyma a ciroktelepen? — Igen — mondja Szlasi István, a telep vezetője —, most a szezon befejezése után hatvan-nyolcvan vagon hagymának adunk átmeneti szállást. Mire szükségünk ■tesz a színekre, addigra elszáüitfjják! a hagymát. —i Készülődnek az új szezon- iijra? ■; «|.— Teljes gőzisi. Folyik a színnek, gépek karbantartása, mire ,1’frnegérkezik az első szállítmány^ t teljesen készen, várjuk. | éé Mikor? | t—• AZ idén mintegy három hét- «ítól élőbb kezdőnk. E hónap vé- j gen a béitéssámsoni Előre és más I közös gazdaságok már behozzák láz első szállítmányt a szegedi fltörpecirokból. Telepünk különben tizenöt termelőszövetkezet 5700 hold eirokjámiaik a termését tőit. Mindkét helyen 200—200 holdon termesztik ezt a fontos ipari növényt. Néhány szóit a feldolgozásról. — A beérkező cirkot válogatjuk, osztályozzuk s bálákba préséivé szállítjuk az ország minden részébe, sőt külföldre is. Tavaly hézdte meg a munkát — mondhatnánk kísérletképpen — két olasz gyártmányú vágógép. Az ezzyá vágott mintegy ötszáz mázz® cirok egyenesen Kanadába "került. Ügy tudjuk, a tengerentúl* mégrendelő elégedett volt az áruval. — Ezek szerint az új szezonban még többet vágnak a géppel? — Szeretnénk. A múlt évben a gép munkájával, illetve termelésével kapcsolatban az árkalkuláció nem volt helyes. Fenn van az ÁRTEX-nél a kalkuláció helyesbítése, ha ejfogadják, akkor az új szezonban legalább tizenöt vagon Ez várja. Bízunk abban, hogy lesz vagy száz vagonnal Hat és fél j áruit készítünk a gépekkel mázsát, az átlagosnál jobb ter- j nemcsak az fmsz-nek lenne jó, mést várunk holdanként. Külö- i hanem legalább huszonnyolccal nősen «okát várunk a kaszaperi Lenin és a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezettöbb nőnek nyújtaná mun kalehetőséget. öthónapi O. L. Segélykiáltás a dobozban >jjsztrállában rövid idő óta éles jegélykiáltásokat tartalmazó kis doű?zol5j kaphatók, amelyek ázt a célt szolgálják, hogy megvédjék az tegyed ülálló nőket utcai támadások elleni ^ doboz gomb- * nyomásra olyan fülsiketítő ,.üvöltést’! produkál’ hogy útonálló vagy aszíaltbelyái legyen a talpán, aki ennek halfára hanyatt- homlok el nem menekül. A tartalék 50 kiáltásra elegendő. A kis riasztókészüléket egy ausztráliai mérnök találta fel: hosszasan tanulmányozta a rendőri jegyzőkönyveket, amelyek meggyőzően tanúsítják, hogy a legtöbb megtámadott nő egyszerűen úgy megrémül, hogy képtelen kinyitni a száját. Ijedtében elveszti a hangját. N munka különbözőségét éreztesse, hanem a vállalati, üzemi kollektívák együttes tevékenységének különbözőségét is. Igazságos-e ez? Miért kapjon ugyanazért a munkáért valaki az egyik gyárban többet, mint a másikban? Hiszen lehet, hogy a jobb vállalati eredmény elérésében semmi része sincs! Nem sértjük meg ezzel a munka szerinti elosztás elvét? r incs szó semmiféle igazságtalanságról. Teljesen indokolt, hogy a jobb vállalatnál a dolgozóknak többet fizessenek. Különben is: joga van a dolgozónak a rosszabb gyárból a jobb- ba átmenni. S gondoljuk meg: mi mutatja meg, hogy melyik munka ér többet? Csakis a munka eredménye. Az eredmény pedig vállalati szinten jelentkezik árbevétel és nyereség formájában. Az a munka ér többet, amelyikre több vállalati nyereség vetíthető vissza. Ennek megfelelően eltérő lehet természetesen a béreknek a vállalati nyereségtől való függősége is. A betanított gépmunkás kevés kivételtől eltekintve, kevesebbet tehet a vállalati nyereség növeléséért, mint például a termelési vezető. Érthető lesz majd, ha az előbbi jövedelmét kisebb, utóbbiét nagyobb mértékben érinti a vállalati nyereség alakulása, így például a gépmunkás alapbérét minden esetben ki kell fizetni, függetlenül a nyereségtől. A vezetők jövedelme sokkal érzékenyebb lesz a jövedelmezőségre. Veszteséges gazdálkodás esetén még az alapbérük teljes összegéhek kifizetésére sem számíthatnak. személyi jövedelmeknek a vállalati nyereséghez való kapcsolása a jobb vállalatot még erősebbé, a rosszabbat még gyengébbé teheti. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy emelkedjék a jobban szervezett, korszerűbb technológiával dolgozó, keresettebb cikkeket előállító gyárak termelési részaránya a népgazdaságon belül. Ezzel meggyorsulhat a munka társadalmi termelékenységének emelkedése, s az a folyamat, hogy a dolgozókat általaiban ott foglalkoztassák, ahol tevékenységük a legnagyobb vállalati és nemzeti jövedelmet eredményezi. Dr. Pirityi Ottó A A bánkúti vasútállomáson ilyenkor ősz tájban nagy a forgalom. A környékbeli termelőszövetkezetek itt rakják vagonba az ipart célra termelt növényeket. Ide szállítja a cukorrépái a nagykamarás! Ságvári Tsz is, melyet éppen vagonba raknak. Battonyáról jelentjük: Vietnami békemenetre készülődnek a fiatalok A községi KISZ-bizottság kezdeményezésére a párt, a KISZ, a tanács és a tömegszervezetek képviselőiből tizenkét tagú akcióbizottság alakult augusztus harmincadikán Batto- nyán. A bizottság feladata megszervezni azt a nagyszabású békedemonstrációt, amelyen hitet tesznek a megye fiataljai a béke és a vietnami nép szabadságharca mellett s felemelik szavukat az amerikai agresszió ellen. A napokban készült el a szeptember huszonötödikére tervezett részletes program. Meghatározták többek között az útvonalakat, amelyeken a vidékről érkező fiatalok bevonulnak a főtérre, a gyűlés színhelyére. “Délután négy órakor, a KISZ KB képviselője ünnepi beszéde után megkoszorúzzák a községben levő szovjet hősi sírokat, majd a művelődési házban barátsági estet tartanak. A gimnázium diákjai irodalmi műsort adnak, majd filmvetítés és szellemi vetélkedő lesz Vietnamról. Tíz órától éjfélig tánccal szórakozna^ a rendezvény résztvevői. 2700Ö0Ö adat a termelőszövetkezeli majorokról Elkészült az első komplett leltár a termelőszövetkezeti major-okról. Első ízben vettek az egész országban pontosan számba a termelőszövetkezetek állattartó telepeinek felszereltségét. A majorleltározás anyagának 'gépi feldolgozását most kezdték meg a Földművelésügyi Minisztériumban. A mintegy 2 700 000 adatot tízféle variáció szerint csoportosítják, hogy a felmérés tapasztalatai több szempontból hasznosíthatók legyenek. A jelenlegi ellátottság pontos ismerete alapján Egy nagyközségben az országút mentén megállóink egy takaros kis csarda mellett, amelynek hófehérre meszelt falán nagy tábla függött ezzel a felirattal: „Nemzetközi ételspecialitások". Ez a két szó — ha kisebb-nagyöbb hibával is —• még három nyelven volt kiírva. Társaságunk kíváncsi volt a nemzetközi ételekre és egyikünk megkérdezte a csárda vezetőjét : — Milyen nemzetközi ételeket főznek? Az egyik asztal felé mutatott és megjegyezte: — Ott olaszok ülnek. Olasz ételspecialitást kaptak. Elárulom, hogy gulyást tálaltam nekik, de sok paradicsomot és makarónit is tettem bele. Mindegyikük kél Csárda jelenet adagot rendelt. Amott az ajtónál németek esznek. Nagyon ízlik nekik a né- metes étel. — Mit kaptak? — Ugyanazt, de makaróni és paradicsom helyett káposzta került a gulyásba. Nagyon ízlik Megdicsértük a „nemzetközi’’ csárda vezetőjét, aki büszkén jelentette ki, hogy népi zenészeik sem mindennapiak. — Ezt hogy értsük? — Ügy, hogy ők minden női névre tudnak nótát. Rozáliára például nekik. Sohasem vallók a azt, hogy „Hallod-e nőnemeteknél szégyent a zika te...’’, Katalinra: káposztával. Nem tud- „Kati, gyere ki...” Bözsi- nak betelni vele. re: „Bözsi, ne sírjon, — Mit csinálna, ha vé- Bözsike drága.,.” Ilonká- letlenül egyszer kínai ra- „Ica, Vica, kukorica vendég toppanna be? repce...” és így tovább. — Mandulát kevernék Társaságunkban volt a gulyásba. Ok úgy sze- egy fiatal nő, aki moretik, sok mandulával. solyogtia kérdezte: Csehszlovák vendégek érkeztek a csárdába. Csakhamar tálalta nekik a gulyást, ezúttal persze cseh módra, gombóccal. — Az én nevemre is tudnak nótát? — A prímás nevében kijelenthetem, hogy nincs olyan női név, állapítják majd meg. hogy még milyen mértékű útépítésre, villamosításra, közművesítésre, illetve mennyi technológiai berendezés gyártására és forgalmazására van szükség. Meghatározzák a pontos összefüggést az üzem felszereltsége és a gazdálkodás jövedelmezősége között. Ennék ismerete hasznos támpontot nyújt majd mind az irányító szervek, mind a termelőszövetkezetek számára a beruházások optimális mértékének megállapításához. (MTI) amelyre a banda ne tudna nótát. — Engem ugyanis Erikának hívnak. A csárdás meghökkent: — Tessék egy pillanatig várni. Odament a prímáshoz, aki éppen a hegedűjét hangolta és tárgyalni kezdett vele. Pár perc múlva visszajött és diadalmas hangon mondta: — Kérem, én nem beszéltem a levegőbe! Azt állítottam, hogy minden női névre tud a zenekarunk nótát muzsikálni. — Erikára is? — Természetesen. Tessék csak odafigyelni! A zenekar rázendített és a prímás már énekelr te is: — „Erika, Erika, búzakalász, nálamnál hűbb szeretőt nem találsz,,.” Palásti László
