Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-30 / 231. szám
1366, szeptember 30. ( 2 Péntek fiz ÜSS léglereiétek még sokasén volt ilyen tieSiéz dolga Újabb 400 millió dollár repülőgépekre Washington McNamara amerikai hadügyminiszter kérte a törvényhozást, soron kívül engedélyezzék, hogy a hadügyminisztérium költségvetési előirányzatának kevésbé sürgős tételeiből több mint 400 millió dollárt haladéktalanul repülőgépvásárlásra fordíthassanak. Elsősorban a haditengerészeti légierő gépállományát akarják kiegészíteni, amely súlyosan megfogyatkozott a vietnami háborúban. Katonai szakírók rámutatnak, hogy a? Egyesült Államok légi- éreje kitűnően szervezett légelhárítással találja magát szemben a VDK légiterében. Egy Saigonból keltezett sajtójelentés például azt írja az amerikai pilóták közlései alapján, hogy az USA légierejének még sohasem volt ilyen nehéz dolga. (MTI) Sukarno-ellenes tüntetés Djakarta Az Antara hírügynökség jelenti, hogy az indonéz fővárosban csütörtökön délelőtt Sukamo ellen tüntettek a főiskolás KAMI, és a középiskolás KAPPI akciófront szélsőjobboldali diákjai. A suhancok tehergépkocsikon vitették \ magukat keresztül-kasul a városon. Az autókra Sukarno- ellenes és kommunistagyalázó jelszavakat függesztettek. Követelték Sukarno azonnali lemondatá- sát és „a kommunizmus végleges felszámolását Indonéziában”. Előzőleg „díszőrséget” álltak a szeptember 30-a akció során megölt hat tábornok emlékére. A fiatalok közül sokan „harci öltözéket” viseltek — írja az Antara. A jobboldali tüntetők ezután a kínai negyedbe hajtattak, ahol az idén kétszer is feldúlták a kínai nagykövetséget. Az AP hírügynökség beszámolója szerint az elnöki palotát katonai egységek és páncélosok védelmezték a több tízezer' tüntető esetleges rohamával szemben. Drótakadályokat is fektettek az útvonalakon, amelyek a palotához vezetnek. Sukamo valószínűleg rezidenciáján tartózkodott. A Pravda az indonéz Moszkva A Pravda csütörtöki száma szerkesztőségi cikkben foglalkozik az indonéz helyzettel. Hangoztatja, az utóbbi napokban Djakartá'ban egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy megismétlődhetnek a kommunisták és má's baloldali hazafias elemek ellem megtorlások. Az új terrorhullám szeptember 30 évfordulóján kezdődne. Mint ismeretes, tavaly az úgynevezett „Szeptember 30. mozgalom” elfojtása az Indonéz Kommunista Párt több százezer tagjának fizikai megsemmisítéséhez vezetett. A kommunisták és más haladó demokratikus szervezetek kiirtását célzó kampány ahhoz veze- lett Indonéziában, hogy még jobban elmérgesedtek a belső problémák. Megingott az indonéz im- perialistaetllenes erők egységei Az országot az a veszély fenyegeti, hogy elveszti hosszú harcokban megszerzett nemzeti függetlenségét. (MTI) Mint az AP írja: az elnök azt tervezte, hogy csütörtökön két napra — nyilvánvalóan a várható tüntetések elkerülésére — Kö- zép-Jávába utazik, tervét azonban Suharto tábornok keresztülhúzta. (MTI) Elutazott Hanoiból a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Hanoi Csütörtök reggel, hatnapos baráti látogatás után elutazott a VDK fővárosából a Józef Lenárt miniszterelnök vezette csehszlovák párt- és kormány- küldöttség. A vendégek, mielőtt a repülőtérre menték, búcsút vettek Ho Si Minh elnöktől. A küldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelent Pham Van Dong miniszterelnök, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja és Truong Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke. Pham Van Dong rövid beszédben köszönetét mondott a csehszlovák nép szolidaritásáért. Józef Lenárt válaszbeszédében méltatta a látogatás során aláírt fontos egyezményeket. (MTI) A Trybuna Mu szerkesztőségi cikke Varsó A Trybuna Ludu csütörtöki száma szerkesztőségi cikkében foglalkozik az amerikai imperialistáknak a világbékét veszélyeztető vietnami agressziójával és a Kínai Kommunista Pártnak a nemzetközi kommunista és munkáspártok egységét bomlasztó politikájával. A cikk’ rámutat: ahhoz, hogy az agresszor a konfliktus politikai megoldására kényszerüljön, valamennyi szocialista ország — elsősorban a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság — együttműködésére van szükség Vietnam megsegítésében. A Kínai Népköz- társaság azonban minden ilyen javaslatot a leghatározottabban elutasított és szovjetellenes rágalmakkal válaszolt. A Kínai Kommunista Párt vezetői súlyos felelősséget vállalnak j nagykövetet fogadta Dobi István, a történelem és saját népük előtt | az Elnöki Tanács elnöke, és Kái- — írja a Trybuna Ludu. — E ! lai Gyula, a kormány elnöke. politika a vietnami nép szenvedéseinek meghosszabbításához vezet. Kína egységbontó politikája a világ összes kommunista pártjainál egyre szélesebb kritikával, elutasítással, elítéléssel találkozik. (MTI) Kádár János, Oolii István és Kállai Gyula fogadta hazánk új belgrádi nagykövetét Kádár- János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Marjai Józsefet, hazánk új belgrádi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. A Hírek az EHSZ-közgyíílésröl New York Az ENSZ-közgyűlés, szerda délutáni ülésén folytatódott az általános politikai vita. Costa Rica és Uruguay külügyminisztere országa belső nehézségeivel foglalkozott, és elítélte a Dél-afrikai Köztársaság apartheid politikáját. Szabah Al-Ahmed Al-Dzsabir kuwaiti külügyminiszter részletesen szóit a palesztínai menekültek kérdéséről. A külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a vietnami eseményekkel kapcsolatban. Odaka, Uganda külügyminisztere beszédében felszólított valamennyi államot, hozzanak hatékony intézkedéseket a fajgyűlölő Smith-rendszer felszámolására, és elítélte a NATO-hatalmakat, amiért Portugáliának segítséget nyújtanak gyarmatai fenntartásához. Négertüatetések San Francisco A kihirdetett kijárási tilalom ellenére szerdán este folytatódtak a zavargások San Francisco néger negyedében. Ismét gyújtópalackok hullottak épületekre és járművekre. Az UPI hírügynökség jelentése szerint az éjszakai órákban fegyverropogás is hallatszott. A zavargások — mint ismeretes — akkor kezdődtek, amikor egy fehér rendőr agyonlőtt egy 16 éves néger fiút. A rendőr azt állította, 1 hogy a gyermeket autólopáson >i érte, Gromiko külügyminiszter szer- ] dán találkozott Caglayángill török, Arenales guatemalai és Ra- packi lengyel külügyminiszterrel. * * * Arthur Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője szerdán kormánya nevében aláírta a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi konvenciót, amelyet a 20. közgyűlésen fogadtak el. A Szovjetunió után az Egyesült Államok a második nagyhatalom, amely csatlakozott a nemzetközi konvencióhoz. » * * Couve de Murville francia külügyminiszter szerdán New Yorkból hivatalos látogatásra Kanadába érkezett. Az ottawai repülőtéren kollégája, Paul Martin fogadta, aki szerdán vacsorát adott a francia vendég tiszteletére. Itt elhangzott beszédében a kanadai külügyminiszter méltatta a francia—kanadai barátságot, de ugyanakkor rámutatott, hogy több nemzetközi kérdésben a két állam véleménye eltér egymástól. Világosan utalt Franciaországnak a NATO-val kapcsolatban elfoglalt álláspontjára. Vietnamról szólva Martin megjegyezte, mindkét kormány egyetért abban, hogy a konfliktus rendezése csupán politikai úton képzelhető el. (MTI) ítélet Nürnbergben Az ítélet, az amerikai—angol —francia—szovjet Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hitleri Németország háborús főbűnösei felett. Jelképes is, hogy a bíróság éppen Nürnberg- ben hívta tetemre a náci rendszer főkolomposait — abban a városban, amely egykor erőt ii- togtató parádéik, s embertelen törvényeik meghirdetésének színhelye volt. Noha az ítélet- hirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci háborús bűnök minden különösebb bizonyítási eljárás nélkül is nyilvánvalóak voltak a világ színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragaszkodtak a bírósági eljárás szigorú törvényességéhez. Nem a bosszúállás, hanem az igazságosság vezérelte őket. Az ítélet 1946. szeptember 30- án és október 1-én hangzott el, ám maga a por csaknem pontosan egy évvel korábban kezdődött: 1945. október 18-án, a Nemzetközi Katonai Törvényszék az előkészítő munkálatok során több mint százezer dokumentumot gyűjtött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvételt, amelyek sok esetben magukra a náci háborús főbűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék a pör mintegy tizenegy és fél hónapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésen meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbeli tanúvallomást. „Ha bizonyos cselekmények vagy szerződésszegések bűncselekménynek tekinthetők — mondotta a pör amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Németország követi el azokat Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabályokat teremteni mások ellen, amelyeket magunk ellen nem kívánnánk alkalmazni”. A nürnbergi ítélet óta húsz, év telt el. Két évtized alatt a világ sokat változott. S e változások közül az egyik legszomorúbb talán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürnbergi perre. Hazánkban néhány hónapja hosszabb ideig műsoron volt egy kitűnő amerikai film: az ítélet Nürnbergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürnbergi per, egy amerikai bíró működésének egy epizódját. A film végén felirat jelent meg: azokat a jól ismert számadatokat tartalmazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szövetségi Köztársaságban vagy éppen a NATO-ban felelős funkciója, hány elítélt van szabadlábon. Néhány perccel korábban pedig azt a jelenetet láthattuk, amely ezeket a számokat megmagyarázza: az amerikai bírót Washingtonból Európába érkezett politikusok az ügyek gyors lezárására sürgetik, mert a hidegháború kialakuló fagyos légkörben az Egyesült Államoknak szüksége van a német katonai és gazdasági potenciálra. A NéiViet Demokratikus Köztársaságban tavaly dokumentumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964-ben a Német Szövetségi Köztársaság huszonegy felelős kormánytisztviselője, száz tábornoka és tengernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugatnémet parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A világméretű felháborodás kényszerítő hatására az eredeti határidőt a bonni parlament öt évvel meghosszabbította: még öt évig bíróság elé kerülhetnek a bújkáló vagy éppen leplezetlen háborítatlanságban élő háborús bűnösök. Azután azonban bonni mércével elévül, amit az emberiség ellen elkövettek. Mi több: most szeptember 15-én az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi hatóságok fontolóra vették: megkegyelmeznek Ilse Kochnak, akit életfogytiglani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchenwaldi koncentrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőréből lámpaernyőket készíttetett, s akinek büntetését annak idején még amerikai bíróság szabta ki. A nürnbergi ítélet kihirdetésének évfordulóján tehát sajnálatosan bő anyág áll rendelkezésünkre az elmélkedéshez. Éppen' ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékezteti az Egyesült Államok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz esztendeje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fölött, akiknek nagy része napjainkban az Egyesült Államok katonai szövetségese. Húsz esztendeje még .börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztársaságban valaki aktív miniszterként is megtehet: a szomszédos országok határainak megváltoztatását követelő izgatásért. Igen, volt egyszer egy háború, és volt egyszer ítélet Nürnbergben... És a világ emlékezik rá! Serény Péter IIEGOLDÁS A vietnami háború kiterjesztésével, a hírhedt „eszkalációval” egyenes arányban mind elkeseredettebbé válik a négerek polgárjogi küzdelme az Egyesült Államokban. Hogy mi köze van a kettőnek egymáshoz? Nagyon sok. Arról van szó, hogy az egyenlő jogok a gyermekkorban, a megfelelő iskoláztatásnál kezdődnek. A néger tanintézetek mind az oktató személyzetet, mind a tantermek számát és minőségét, mind szemléltetési és egyéb eszközöket tekintve csillagászati távolságban vannak a jómódú fehér iskolák lehetőségeitől. Ez elsősorban pénzkérdés, szövetségi támogatás dolga, amelyet Johnson elnök választási kampányában meg is ígért az ország mintegy húszmillió színes bőrű lakosának. Ha a néger polgárjogi vezetők most számon kérik — márpedig természetesen gyakran számon kérik — ezeket az égetően szükséges összegeket, az elnök és közvetlen környezete egy vállvonással válaszol: „Nincs pénz, a betervezett összegeket elvitte a vietnami háború...” Egy ezzel kapcsolatos vádbeszédében Stokey Carmichael, a népszerű néger ifjúsági vezető példaként megemlítette: a néger tömegek iskolázatlansága olyan fokú, hogy a színes bőrű újoncok még a hadsereg nem túlságosan magas műveltségű követelményeinek sem tudnak eleget tenni a sorozási vizsgákon. Mcnamara hadügyminiszter legutóbbi beszédében egy csapásra megoldotta ezt a problémát. Hozzájárul talán valamilyen módon a néger fiatalok jobb iskoláztatásához? Nem! Ugyanis tovább csökkenti az újoncokkal szemben felállított műveltségi követelményeket... (ha—)
