Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-28 / 229. szám
1#®6. szeptember 28. 4 Szerda A gazdaságirányítási reform néhány kérdéséről Ml sem természetesebb, mint' az, hogy a Tudományos Ismeret-! terjesztő Társulat, a Magyar j Közgazdasági Társaság és a1 MTESZ Ipargazdasági Bizottsá- j ga közös rendezésében Pécsett j lezajlott X. Országos Közgazdász) Vándorgyűlés központi témaköre az új gazdasági mechanizmus1 volt. A résztvevők egyértelműen ! vallották a reform szükségessé-1 gét. Több más alapkérdés mellett abban is egyetértettek, hogy milyen okok váltják ki egyik végletként a készletek felesleges felhalmozódásának, hiszen a tényként a hiánycikkek keletkezését. Ez többnyire a központilag meghatározott részletekbe bocsátkozó terv lebontáson alapuló irányítási mechanizmussal, másrészt pedig a termeléstől szinte hermetikusan elhatárolt anyagbeszerzési és termékértékesítési tevékenységgel magyarázható. A mostani gyakorlatban éppen ezért a termékek elosztásáról eshet szó és nem értékesítésről. Éppen e meghatározás szabja meg a jövő útját. A következőkben néhány olyan részkérdésről lesz szó. amelyek tekintetében eltérő vélemények, más-más értelmezések, s nem egy esetben aggályok tor- pasztalhatók. Tervutasítások megszűnése, vállalati önállóság Sokak előtt homályos még, hogy a tervutasítások megszűnése mennyire növeli majd a vállalatok önállóságát. Rá kelt mutatni, nem csupán olyan igényről van szó, hogy egyszerűbbekké váljanak a minisztériumi utasítások, hanem ennél sokkal többről. Teljesen megszűnnek ugyan- • is az úgynevezett konkrét, utasítások, s az irányító szervek közvetlenül nem avatkoznak be a vállalatok gazdasági tevékenységébe. Azt a célt, hogy a vállalatok mégis a népgazdasági célok érdekében tevékenykedjenek, általános terelőkkel és a gazdasági környezet különböző eszközeinek (ár, hítel stJb.) szabályozásával kell elérni. Mindez természetesen fokozott körültekintést igényel. Az előbbiekben korúiba tárolt alapkoncepció lényegében meg Is határozza a vállalati önállóság mibenlétét, amely helyes szemléletben nem cél, hanem haté- ikony eszköz a jó eredmények eléréséhez. E kérdéshez szorosan (kapcsolódik az az igény, amely fczerint a döntéseket azon a szint en kell hozni, amely szinten az hlhez szükséges valamennyi információ rendelkezésre áll. Napjainkban sokszor még azért .helytelenek a döntések, mert azo- , kát olyan szinten hozzák, ahol Vö teljes körű információk nem tállnak rendelkezésre. Ez is egyik skútforrása a felesleges készletek felhalmozódásának, hiszen a tényleges igényektől függetlenül mind 5a termelőket, mind a megrendelőket egy magasabb szinten meghatározott terv teljesítése kötelezte a gyártásra,' illetve átvételre. Szervezeti kérdések, piaci egyensúly A szervezeti kérdések között mindenekelőtt az értékesiiési apparátus megteremtésének szükségességéről esik sok szó. Nyíl-1 vánvaló, hogy a megváltozó gazdasági környezet hatására szükségszerűen előtérbe kerül majd az értékesítési szervezet vevő- szolgálat kialakításával kapcsolatos feladata, amely széles körű piacanalízissel és úgynevezett termékismertető szolgálattal kell, hogy párosuljon. Nem kétséges, hogy ilyen helyzetben a gyorsabb. rugalmasabb kereskedelmi tevékenység előmozdítására sok helyütt felvetődik majd a beszerzési és értékesítési szervezet teljes vagy részleges decentralizálása. A piaci egyensúly problematikájával összefüggésben elsősorban az a logikus kérdés adódik, hogyan lehet a felesleges készletek képződését, hiánycikkek keletkezését elkerülni. Az. egyensúlyt — figyelemmel a beruházások speciális helyzetére — a fizetőképes kereslet helyes szabályozásával lehet megteremteni. Ez viszont a tervezési munkának a mostaninál lényegesen tudományosabb megalapozottságát igény-1 ü. Ami pedig az export, és a bel- ] földi ellátás helyes arányainak i -kialakítását illeti, ezt leginkább | a belföldi termelés nyereségének növelésével (a termelési költse- { gek csökkenésével), -másrészt pe- j dig potenciális importtal kell megoldani. Vállalati profil, monopolhelyzet, kockázatvállalás A közgazdászok ma mai- egyértelműén osztják a véleményt, hogy az új gazdiasá-girányítási rendszerben a vállalatoknak e vonatkozásban is tágabb hatáskört és lehetőségeket kell biztosítani. E tétel nem csupán a gyártmányprofi lra. hanem az úgynevezett melléktevékenységekre — mint például a saját rezsis beruházások — is vonatkozik. Ez utóbbiak gazdasági megfontolás függvényei kell, hogy legyenek, ami egyebek között any- nyit jelent, hogy a vállalatoknak gazdaságossági számítások alapján kell dönteniük afelől, hogy egyes munkákat külső kivitelezővel, vagy saját rezsiben végeznek-e el. Továbbra is sok vitára ad még okot .a monopol vállalatok várható helyzetére utaló többféle következtetés. Olyan aggállyal is találkoztunk, miszerint fennáll annak a veszélye, hogy a monopolvállalat visszaél majd e helyzetével. nem törekszik megfelelő műszaki fejlesztésre, diktálja az ára-kat. stb. A monopol helyzet eme hátrányait egyesek szerint kétségtelenül ellensúlyozza majd a különböző szektorok (állami, szövetkezeti ipar) közötti verseny, exportvonatkozáshan a nemzetközi piac konkurrenciája, a piac felvevőképességének korlátái. Mások szerint a monopol-helyzet hátrányai elsősorban magából a szervezetből adódnak, hiszen ha a kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot, akkor e helyzetből fakadóan a fogyasztók kiszolgáltatottsága bármilyen szervezet mellett is fennáll. Érdekes vitákra, következtetésekre ad okot a kockázatvállalás kéidése. Ha ugyanis kockázatról esik szó, az emberek többsége kizárólag a negatív kockázatra, vagyis a sikertelen tevékenységre gondol. Törvényszerű viszont, hogy a kockázatvállalásnak pozitív kihatása is lehet, sőt, végső soron ez is a célja. Márpedig a pozitív és negatív hatások egyaránt a vállalat eredményében jutnak majd kifejezésre. Nem lesz hát szükség sem hatósági felelősségre vonásra, sem elismerésre, mert a vállalati nyereség csökkenése önmagában büntet, növekedése viszont jutalmaz. A fentiekben korántsem törekedtünk teljes körűségre, csupán néhány olyan érdekesebb témakört ragadtunk ki a gazdaság- irányítási reform kérdéskomplexumából, amelyekről napjainkban közgazdászaink körében talán a legel mélyülte-bb viták folynak. Kazár Mátyás Négy cv mérlege helyett Ötszáz új tag — Csak négyszázkilencvenhét sen 179 esetben adtunk hasonló — helyesbít Juhász Aranka, a Szarvasi Tákarékszövétkezet bé- késszén tanórási kirendeltségének vezetője. Ezer k i lencszá zhatvan - kettő februárban alakult meg községünkben a kirendeltség s azóta ennyien veszik igénybe a szövetkezetünk által nyújtott lehetőségeket, illetve vesznek részt a fökozott takarékoskodásban. Kölcsönállományumk jelenleg 960 ezer forint — jelenleg ilyen nagy összeggel segítjük a tagok különböző tervéinek valóra váltását. — Mire kérnek kölcsönt? — Az utóbbi években különösen emelkedett az építkezésre és házvásárlásra kért kölcsönök száma. A tőlünk kapott kölcsön segítségével például jelenleg tizenkilenc új ház épül a községben. Velük együtt összeIfjúsági klub, nyelvtanfolyamok, horgászklub, kisállaflenyásztö szakkör a szeghalmi Móricz Zsigmond Művelődési Ház programjában jubilál a Szarvasi Mezőgazdasági Faipari Ktsz es November 4-én ünnepli a Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz megalakulásának 15. éves évfordulóját. A szövetkezet 11 taggal kezdte meg működését, ima pedig 86 a létszáma. Kezdetben vagyona jóformán alig volt, a tslépők a saját szerszámaikat, egyszerű gépeiket vitték a közösbe, melyek már régen kiselejtezésre kerültek. Jelenleg 1 millió forint a szövetkezet közös vagyona. Az éves termelési érték csaknem 9 millió forint, s az idén. már (közvetett) exportra is gyárt. Termékeivel az utóbbi időben több kiállításon vett részt szép; sikerrel. A jubileumi ünnepséget az új I klubhelyiségben tartják meg. amelyet több ezer forint értékű társadalmi munkával alakítottak; Id a szövetkezet dolgozói. Ez alkalommal jubilál Marsai István, a szövetkezet elnöke is, aki 10 éve vezeti a viszonylag kis, de gazdaságilag egyre erősödő közösséget. i Varga István igazgatótól kértünk tájékoztatást a napokiban a művelődési ház őszi programjáról. — A különböző tanfolyamok, klubok és szakkörök szervezése most folyik — mondotta az igazgató. — Szeretnénk olyain műsort összeállítani, amely a község szinte minden lakóját érintené. Egyik legfontosabb tervünk — bízunk a sikerben is, miután azt tapasztaljuk, hogy van érdeklődés — az ifjúsági klub szervezése. Két csoportot szeretnénk szervezni, az első, az érettségizett diákok részére, 40 részvevővel október- elején kezdi a közös munkát, illetve művelődést és szórakozást. Hetenként egyszer, szerdán esténként tartunk majd közös összejöveteleket, ahol egy-másfél órai kötött foglalkozás után kiki kedve szerint .szórakozhat. Szellemi vetélkedőket, ügyességi versenyeket rendezünk s szeretnénk a fiatalság körében népszerű neves művészeket is lehozni estjeinkre. — Nyelveket tanulnak? — Orosz és német nyelvű, va- j lamint eszperantó tanfolyamét szet^t adta kezdünk október elején. Eiég szépen jelen tkeznek a község lakói közül... — Szakkörök? — Itt már több a jelentkező, A színjátszók ismét megkezdték a közös munkát, Schwalm Gyula művészeti vezető irányításával tizennégyen egy vígjátékot tanulnak. A népi gyermekjáték- készítő és gyűjtő kör Miklya Jenő vezetésével szórgalmasan dolgozik, de nem lehet panaszunk a Nagy Sándorné vezette népi táncosokra sem. A bábját- s,zók már két foglalkozást tartottak. a közeljövőben az egyik óvodában mutatják be új műsorukat. A balett-tanfolyam is október elején kezdődik, de ugyanakkor indítunk egy olyan tanfolyamot, amelynek elvégzése nagy segítséget nyújt a sza,limai munkában a részvevőknek. Három hónapig a termelőszövetkezetek, vállalatok és különböző szervek adminisztrátorai részére helyesírási tanfolyamot tartunk. Szeretnénk a község horgászait is összefogni. Baji Miklós szervezi őket s bízunk abban, hogy október elején már a horgászklub is kimondhatja j megalakulását. Nagy az érdek- j lődés a kisállattenyésztés iránit, j Az fmsz-szel közösen szervezzük j a nyulászokat, tyukászokat, ga- i lambászokat s valószínű a művelődési házban tartott szakelő- I adások segítik majd a tenyésztő munkájukat. A nyugdíjasok részére is megfelelő szórakozást nyújt majd a művelődési ház, itt rendezzük be ugyanis részükre az új klubot, — y — célra különböző összegeket. — Másra is adnak? — Természetesen az új házba új bútor és más is kell. 112 ügyfelünk vett a segítségünkkel az idén televíziót, bútort, rádiót vagy más tartós ‘használati cikket. A háztáji gazdaságokat segítő termelési kölcsönöknek is nagy a sikere. 77 kölcsönt folyósítottunk állat, termény vagy valamilyen mezőgazdasági kisgép vásárlására. — Akiknek sok a pénzük... — Azok idehozzák — mondja mosolyogva a kirendeltség vezetője és máris mondja az adatokat. — Községünk lakói igen takarékosak. 299 betétkönyvesünk van, s pénzük meghaladja az egymillió 759 ezer forintot. — Totó—lottó? — Négy-ötszáz szelvényt eladunk belőlük hetenként. Sűrűn fizetünk ki háromtalálatos szelvényt, az ennél nagyobb nyereményeket az OTP fizeti. — Gépkocsi? — Természetesen nálunk is lehet váltani gépkocsinyere- mény-betétkönyvet. Tizenöt gépkocsira vágyó békósszentandrá- sinak 95 ezer forint értékű könyve várja a szerencsét. — Hiába? — A két Trabant és egy Moszkvics tulajdonosét meg lehetne kérdezni, vajon megbánták-e, hogy pénzüket nyereménykönyv váltására fordították— — O — Beszélgetés a Békési Élet fő! Igen hasznos eszmecsere zajlott le hétfőn este a TIT klubhelyiségében Békéscsabán. A meghívott résztvevők a Békési Elet első és második számáról beszélgettek, s ennek kapcsán egész sor — a megyét érintő — kultúrpolitikai kérdésről is szó esett. A résztvevők valamennyien megegyeztek abban, hogy az idén megindított antológia, a Békési Élet első két száma megfelelt a vele kapcsolatban támasztott igényeknek, valóban hű keresztmet- megyénk életének. Gazdag tematikája olvasmányossá teszi az antológiát, s az iránta megnyilvánuló érdeklődés is azt j bizonyítja, hogy szükség van ilyen kiadványokra, amelyek folyama- 1 tosan regisztrálják megyénk kul- j turális, gazdasági fejlődését. A; szemle szerkesztő bizottsága a jö- j vőben is feladatának tekinti, hogy j szűkebb hazánk fejlődéséről hű! képet adjon, ugyanakkor termé- J szetes feladata az új folyóiratnak ! adott kifejezést, hogy a Békési az is, hogy megyénk kultúrtörté- Élet megindításával megyénk neti hagyatékait ismertesse meg | egy életképes kiadványt indított olvasóival. ! útjára. A hozzászólók mind egyetér- j — /j — tettek azzal a gondolattal, hogy a jövőben tovább kell fokozni a Békési Élet közéletiségét. Sok hasznos javaslat hangzott el ezenkívül a ma még aktuális szerkesztési kérdéseket illetően is. A I terjesztéssel kapcsolatban az a I határozott álláspont alakult ki, j hogy „nem hivatalból kötelezővé | téve” kell elérni a szélesebb kelendőséget, hanem jó agitációs munkával, mert minden remény megvan arra, hogy a Békési Élet kivívja önmagának a széles körű olvasottságot és megbecsülést. Sok szó esett arról is, milyen funkciót tölt be az iskolai történelemoktatásban, s ebből adódik az a feladat is, hogy a jövőben meg kell ismertetni a történelmet oktató nevelőkkel is. A vitát dr. Tábori György, a Békési Élet főszerkesztője zárta le, megköszönve a résztvevők aktív közreműködését, s befejező szavaiban annak a reményének A MÉH Vállalat békéscsabai, gyulai, orosházi, mezőkovácsházi telepe október 1-től 8-ig leltározás miatt zárva 96324
