Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

lflflfl. szeptember 27.

3

Kedd

küldte a szövetkezet pénzén. Jó baromfinevelő volt. Szereti az aprójószágot. Három hold földjéből özvegy-asszony létére csak úgy tudott kijönni, hogy százával nevelte a csirkét, libát Pulykája is volt mindig egy ko- csiderékra való. Négy gyereket nevelt föl. Mind lány. Ha nem használja az eszét, nem tudta volna őket kistafírungozni. Már erősen őszülő, a sok munkától vékony, kiszikkadt asszony. Mióta tizenhárom éve özvegyen maradt, állandóan sötét ruhában jár. Nyáron, is.

Az első hónapokban Menyhértet igazolta minden. A tavaszi és nyári turnusból majdnem százezer forint tiszta haszna lett a szövetkezetne]?. Ettől vérszemet kapott, őszire duplázta a számot, s beállított harmincezer darab csirkét. Ez már jóval meghaladta a telep befogadóképességét. A túlzsúfolt helyiségekben annyira összemelegedtek, hogy mielőtt piacra lehetett volna vinni őket, beléjük ütött a vész. Megtaknyosodtak, s szinte egyik napról a másikra megdöglött vagy negyede. Még most is pusztulnak, de ami életrevaló, az is olyan nyamvadt, hogy nem kel el. ,

Az udvaron, a régi kazánház előtt állt a szövetkezet teherautója. Kutricákat adogatott le róla egymásnak négy fiatal rakodó.

—• Honnan hozzátok? — kérdezte az öreg odaérve a 6ofőr Feketét.

— Pestről, hogy a fene ette volna meg mind a tojásban! Nem kellettek ezek a fostosok senkiinek se!

— Ezekkel valóban kár volt elindulni! — jegyezte meg az öreg, ahogy közelebbről szem- ügyire vette az aszott, fonnyadt csirkéket.

— A többi se különb! — mondta Fekete.

A volt malomirodából, ami jelenleg a gondozók tartózkodási helye, Vágó Tóni, a Haladás pénztárosa lépett ki Plen- temével. Tónit bízta meg Menyhért az értékesítéssel, hiszen míg nem lett szövetkezeti tag, vagy tizenöt évig csirkekofa volt. Most bajban érzi magát Tóni is, mert Menyhért állandóan veszekszik vele, hogy nem sikerül elsóznda a csirkéket.

Plentemének is kevés nyugodt napja van, mióta az elnök M.ucsinét iderakta, s oly hosszú madzagra eresztette. Még azért is őt okolja, ami Mucsiné hibájából keletkezik. A gangos járású szépasszony nem sokat törődik a rábízott jószágokkal. Teheti, hiszen Menyért, mióta az ágyasa lett, nem mer neki szólni. A többi gondozó megtartja az előírt szellőztetési időt, pontosan adagolja a csirketápot, de Mucsiné sokszor még vizet se tölt a vályúkba.

(Folytatjuk)

akasztó fülek még gyermekjátéknak se sokáig tartanának. Három milliméter vastagságú, két centiméter szélességű vaslemezből készülték, s majdnem a legszélébe fúrták valamennyin a lyukat a láncszemnek.

— Nagyon kíváncsi vagyok, hogy felelősségtudattal rendelkező mérnök, avagy szántást még soha nem látott szoba-tudós tervezte-e ezt a fogast? Lám a gerendely túlzottan nagy, szinte nehezebb, mint a ráakasztott öt levélfogas együttvéve. — így bosszankodik az elnök, aztán nem azt mondja, hogy elmegy a 'kaszagyárba szemügyre venni a tervezőt, hanem azt, hogy csináltat kapcsolófüleket a helyi kovácsokkal. Olyanokat, amelyek három-négy vetési idényt is kibírnak, nemcsak három-négy óra- hosszát. Hunya Dénes közbeszól, hogy Horváth Gábor fogasára is csináltasson, mert azt is a kaszagyáriak „remekelték” s azt is minduntalan drótozni kell.

A szövetkezet elnöke is, a főag- ranómus is el-elkezdi sorolni, hogyan akarják előkészíteni az 500 hold őszi árpa után az 1450 hold búzamagágyat. De el-elakad, nem ízlik a szó. Nem mondják, de én I azt olvasom ki a tekintetükből, hogy miért nem éreznek kivétel nélkül azok is felelősséget az idejében történő vetésért, akik a szerszámokat tervezik, készítik. S ebben mélységesen igazuk van.

Kukk Imre

Az Aliann Biztosító orosházi fiókjában pénteken fizette ki Szabó András, az Állami Biztosító megyei igazgatója a 28 ezer forint kártérítést a kardoskúli tűzesettel kapcsolatban. Felvételünkön Nagy Pál károsult felveszi a 28 ezer forintot, élőiéiben Tibiké, a tűzeset okozója. Fotó: Demén\

SKJOOOTOOOCKOOOOOOOCXXXJOOOOOOOOCíOCeXJOOtíClOCXSŰC

Hatszoros terméshozam . . .

A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet határában évek óta kiváló terméseredményeket hoz a felújított ősgyep. Az erősen kötött, szikes legelőn a felújítás után évente 200 mázsa körüli kiváló minőségű fű terem. Az intézetben több alkalommal tájékoztatták a kör nyezö gazdaságokat a szarvas módszerről, amely szerint a szarvasi járás 11 termelőszövetkezete 230 hold terméketlen szikes ősgyepet újított fel. A terméshozam hatszorosára emelkedett.

A kenyérgabonatermelés nemcsak a földművelők felelőssége

Tetten értük a Szentgotthárdi Kaszagyárat

Esőmért \fck—képekben

| regve adta át kora reggél a leta- karított silókukoricaföldön a ; DT-t Dávid Benedeknek. Az eke j jókora darabokra tépi a nedves, 'szurkos földet, az utánaakasztott nehéz fogas ugráló vitu stanca szinte nyomtalan marad. Kis szikkadó® után majd elbánik véle a ferde irányú tárcsa. Ez a magágy- készítés legjobb eszköze jelenleg. A ritkábban tenyésző, napsugár jobban járta növények földjén szántás nélkül is kerti porbanyós- ságúra őrlii a talajt. Ráadásul ha- ladósan, négyszer-ötször nagyobb területen s ezért olcsóbban is, mint az eke.

Vasárnap a hajtómű- és felvon ./gyárban zajlott le a „Ki miben tudós” megyei esztergályos verseny döntője. A versenyzőknek elméleti és gyakorlati feladatot kellett megoldani. Az első helyen Bagyinszki István (Felvonógyár) és Dobroczki Pál (Oh. Üveggyár) között 45,9 ponttal holtverseny alakult ki. Az első helyet villámkérdésekkel döntötték el és ezekre Bagyinszki István tudott jobban válaszolni s így egy ponttal ő nyerte a versenyt. Képünkön Dobroczki Pál verseny közben.

Pénteken délután 5 órakor nyílt meg Békéscsabán a Képcsarnok Vállalat boltjában az az újabb miniatűr tárlat, melyen ezúttal Lipták Pál festőművész alkotásait láthatja a közönség. A tárlatot nagyszámú érdeklődő jelenlétében Dér Endre József Attila-díjas író, a Tiszatáj rovatvezetője nyitotta meg. A tervek szerint a Képcsarnok Vállalat békéscsabai boltjában az idei évadban még több hasonló miniatűr tárlatot rendeznek.

— Ez még gyerekjátékra is gyenge — mutatja Hunya Dénes.

Fotó: Malmos

Évszázadok óta ismétlődő az őszi kép. Az emberék egy része a különféle, jobbnál jobb termést adó növények betakarításán, más része pedig már a jövő évá termés biztosításának legfomtosabb- ján, a magágy készítésen és a vetésen szorgosikoddk. Újra és újra ismétlődő munka ez, de mégis minden évben új a termést betakarítok öröme és a magot földbe vető emberek aggodalma. Jó ezekben az érzésekben ismételten megosztozni és megosztoztatni azokat, akiket a sorsuk a falak közti munkahelyekre vezényelt, s ott várják a többet, a jobbat, az olcsóbbat a földekről az év minden szakában. Sokukat még meg sem kell kérdezni, miből menynyit várnak, kiderül ez a határban azoknak a szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek a használati értékéből, amit eszük, felelősségtudatuk, két kezük készített a mindennapra szükséges kenyér, hús, zsír és egyéb élelmiszer előteremtőinek.

Öráási hangyabolyhoz hasonlít most a hunyai határ is. A dűlő- utakon cukorrépát, kukoricát, szerves és műtrágyát, vetőmagot, üzemanyagot és még sok minden mást ki-beszállító járművek keresztezik egymást. Kombájnok dübörögnek a lucernamagtáblá- ban. Serénykedők sokasága lepte meg a 900 hold közös kukoricát, s zörög a rozsdaszínű levélzet, az erős markok között roppan a szebbnél szebb kukoricacső. Itt is, ott is ekét, dásztallert, vetőgépet vontató traktor köröz. Többségük reflektora éjjelente is szabdalja a határra boruló sötétséget. A Kárpátok már hűvöset lehelnek, közeleg a fagy és a hóhullás ideje. Rövidülnek a nappalok, s a szinte szaporodó tennivalók éjszakai munkát is követelnek.

Papp Imre fáradtan, a csípős széltől és a hideg harmattól dideHorváth Gi^x/r olyan földet disztíllerez éppen, amelyről nemrégen aratták le a búzát, s az azt követő szántás után kikeltek benne az elszóródott különböző magvak. Az ő traktora előtt közvetlenül talaj fertőtlenítőszerrel púfogtak itt a gépek. Jórészt HCH-val, mert aldrinos szuperfoszfátból csak 160 holdra jutott 610 hold gabonatarló helyett. Valahol nem felelősségteljes tudattal várják az új gabonatermést. Példa rá, hogy a mezőberényi Petőfi Tsz kétszer kapta meg az egyszer megrendelt 150 mázsa aldrinos szuperfoszfátot. Fülbántó ilyesmit hallani. És szembánfó azt látni, hogy Hunya határában az árpát vető Hunya Dénes traktorost éppen a fogas drótozása közben találjuk.

— Mi baja ennek a fogasnak? — kérdezi megdöbbenve Kontra Illés, a tsz elnöke. — Még csak ma akasztottátok a vetőgépre, alig néhány órája, és teljesen újonnan.

— Itt van, ez a baja — mutat egy sas szárny alakú vaslemezre a

traktoros. — Ügy látszik, hogy ezt a fogast nem tartós munkára, hanem játékszerre tervezték a Szentgotthárdi Kaszagyárban.

Mi is megnéztük azt is és a fogasról még el nem szóródott néhányat is. Bizony ezek az össze