Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-24 / 226. szám
Világ proletárjai, 1966. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Egyszemélyi vezetés vagy üzemi demokrácia ? Lomsky hadseregtábornok látogatása a díszszemlére készülő magyar katonáknál Bohumir Lomsky hadseregtátánsaságában — pénteken CeskeEgy üzemi dolgozó, mikor arról érdeklődtünk, miként szólhatnak bele a munkások a vállalat ügyeibe, hogyan tevékenykedik náluk a szakszervezeti bizottság, ezeket válaszolta: „legjobb lenne az igazgatót megválasztani titkárnak, a főkönyvelőt a társadalombiztosítási tanács elnökének” és így tovább. Természetesen ez csak egy eset a sok közül, egy ember véleménye a számos más vélemény mellett, s nem az általános helyzetre jellemző példa. Mégis azt kell mondani, hogy akadnak vállalatok, üzemek, ahol olyan helyzet alakult ki, ami többé- kevésbé jogossá teszi az említett gunyoros véleményt. Ha a gazdasági vezetők mértéken felüli határozottsága, túlzásba vitt önállósága és beosztottjaik mindennapi gondjai iránti közönye találkozik a helyi tömegszervezeti aktivisták, a dolgozók választott szószólóinak eszmei és magatartásbeli határozatlanságával, gyengeségével, kialakulhat afféle állapot, hogy csak az igazgató vagy más vezető véleményének van tekintélye. Mint arról már sok szó esett, a gazdasági irányítás új rendszerének egyik legfontosabb törekvése, hogy növeljék a személyi felelősséget, az eddiginél több önállóságot, nagyobb hatáskört biztosítsanak a vállalat vezetőinek. Az üzemek igazgatói széles körű lehetőséget kapnak majd, hogy vállalatuk jövedelmezőségét, a gyártmányfejlesztést és az ezzel kapcsolatos üzemszervezés kérdéseit vagy akár az értékesítés ügyes-bajos dolgát önálló megítéléssel és saját felelősségükre intézhessék. Ilyen körülmények között vajon mi a szerepe a munkásság tömegszervezetének, szóhoz jutnak-e a bérből és fizetésből élő alkalmazottak legszélesebb rétegeit egyesítő szervezetnek üzemi, gyári alapszervei? Magyarán: az új mechanizmusból fakadó nagyobb önállóság nem veszélyezteti-e az üzemi demokráciát? Egyáltalán nem. Sőt, a jövőben — az egyszemélyi felelősség fokozott érvényesítésével egyidejűleg — az üzemi demokrácia vívmányait is fejleszteni szükséges, az eddigieknél jobban érdemes és kell odafigyelni a dolgozók észrevételeire, a munkások kéréseire és javaslataira. Amikor kötelező tervutasítások helyett a vállalat átgondolt, célszerű, az adott lehetőségeket okosan kihasználó gazdálkodása lesz az irányadó, akkor nem elég egy vagy két vezető ember elgondolásait érvényesíteni, hanem szükség lesz minden alkotó javaslatra. Hogy az új mechanizmus talaján helyt tudjon állni, sikeresen gazdál- kodhassék egy-egy vállalat, ahhoz jobban kell majd tömöríteni az erőket, s egyáltalán nem lehet nélkülözni se a termelés középkádereinek, művezetőknek, csoportvezetőknek, se maguknak a munkásoknak a véleményét. Mindezzel kapcsolatban növekszik majd a szakszervezetek, az üzemi szakszervezeti szervek fontossága. A jelenlegi elképzelések szerint például a jövőben majd ki kell kérni az üzemi szakszervezet véleményét az igazgatók, üzemegységvezetők megítélése, megerősítése vagy éppen leváltása ügyében. Szükséges ez azért is, mert az állami és szövetkezeti vállalatoknál — a különböző tulajdonformákból adódóan — van még bizonyos ellentét a dolgozók közvetlen jogai, lehetőségei között. Gondoljunk arra, hogy a termelőszövetkezeteknél, a kisipari szövetkezeteknél végeredményben saját maguk, az üzem tagjai, dolgozói választják meg vezetőiket. Az állami vállalatoknál — bár biztosított, hogy megfelelő hivatott és felkészült emberek kerüljenek a vezető posztokra — a közvetlen beleszólás, a helyi vélemények nyilvánítása, tehát a munkahelyi demokrácia ebben a kérdésben korántsem annyira széles körű, mint a sző vetk ezeteknél. Természetesen nem ez az egyetlen terület, ahol — éppen az új mechanizmus bevezetésének idején — növekedni fog a szakszervezetek szerepe a vállalatok életében. További közös tennivalókat igényelnek — s az együttműködés formáit, lehetőségeit kimunkálni a legközelebbi feladatok közé tartozik — a vállalatvezetés és a szakszervezeti szervek megállapodásai a munkaszervezés, a munkaidő, a bér, a jövedelemelosztás, a szociális és kulturális alapok felhasználásának különböző kérdéseiben. Az egyszemélyi vezetés jelentőségének növekedése, az igazgatók és más vezető beosztásúak fokozódó felelősség- vállalása tehát egyáltalán nem mond ellen az üzemi demokrácia szélesítésének, nem zárja ki azt, hogy az eddigieknél eredményesebben és hatásosabban nyilváníthassanak véleményt egy-egy munkahely dolgozói. Gazdaságunk kiépülő új mechanizmusa kétségtelenül az üzemi szakszervezeti bizottságok szerepének, jelentőségének gazdagodását is eredményezi majd. V. I. bornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság honvédelmi minisztere — Czinege Lajos vezérezredes, hazánk honvédelmi minisztere, valamint az általa vezetett magyar katonai delegáció tagjainak Fiatal lányokból álló tíztagú kollektíva alakult a déva- ványai Lenin Termelőszövetkezetben. A brigád tagjainak átlagos életkora mindössze 16 év, s ezek a lányok különös lelkesedéssel vesznek részt a munkában és beneveztek a Szocialista brigád cím elnyeréséért folyó, és a kongresz- szusi versenybe is. Vállalásaik között szerepel 30 hold kukorica, 13 ezer négyszögöl cukorrépa, 5300 négyszögöl mák megművelése és betakarítása. Ezenkívül terven felül vállalták 15 hold kukorica betakarítását is. Az évi tervet 3 budejovicében meglátogatta a Vltava hadgyakorlat vasárnapi díszszemléjére készülő magyar alakulatokat. A csehszlovák honvédelmi miniszter üdvözölte az elhelyezési százalékkal akarják túlteljesíteni. Ez bizonyára sikerül is, mert minden munkában igen aktívan és szorgalmasan vesznek részt. Ezenkívül a közösségi életben is aktívan tevékenykednek. A tíz lány eddig összesen 400 órát dolgozott társadalmi munkában, s ezt tovább folytatják, minden olyan megmozdulásban részt vesznek, ami a község szépítését, a fiatalok szórakozását, művelődését segíti elő. Céljuk, hogy még több és jobb teljesítményt érjenek el úgy a munkában, mint a közösségi életben. körlet előtt tiszteletére felsorakozó egységet, köszönetét mondott a magyar katonáknak a közös hadgyakorlaton, végzett derekas munkájáért, majd több tisztnek, tiszthelyettesnek és harcosnak jutalmat adott át. (MTI) Országszerte szeretettel fogadták a pályakezdő pedagógusokat öt megyében, Borsodban, Zalában, Szabolcsban, Hevesben és Győr-Sopronban csaknem 630 idén végzett pedagógus állt katedrára szeptemberben — jelentették a Magyar Távirati Iroda megyei tudósítói — s a beszámolókból az is kiderült, hogy általában mindenütt jól felkészültek a pályakezdő tanítók, tanárok fogadására. A tanácsok a lehetőségekhez mérten méltányolták kéréseiket, s milliókat költöttek arra, hogy otthont teremtsenek számukra. Szakmai vezetőik, idősebb társaik pedig nevelőmum- kájukhoz ajánlották fel támogatásukat. (MTI) Segítik a gyárat Diákok munkája a Békéscsabai Konzervgyárban Képes beszámoló az 5. oldalon. A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei a hadgyakorlaton. Balról Malinovszkij marsall, balról a harmadik Czinege Lajos, mellette balról jobbra: Lomsky, Hoffmann, Greesko és Spy- chalski marsall. Telefonó MTI Külföldi Képszolgáiait ■ Lányok a kongresszusi versenyben
