Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-23 / 225. szám
szeptember 23. 5 Péntek Véget értek a IX. Országos Biológiai Napok Balatonfüreden az idén szeptember 16—18-ig ismét találkoztak az ország biológusai; kutatók és oktatók egyaránt. Voltak külföldi vendégeink is. Az ülésszakot dr. Tangl Harald, az Országos Biológiai Választmány elnöke nyitotta meg. Legkiemelkedőbb előadások voltak: a „Vírusok létezési formái”, ,,A vírusok és a rák”, valamint „A víz és az evolúció” -— dr. Hortobágyi Tibor előadásában. A magyar talajzoológiái expedíció délamerikai útjáról dr. Balogh János tartott élménybeszámolót. „Zoológiái gyűjtőutamról" című előadásában dr. Szunyo- ghy János kandidátus, gyűjteményvezető tartott színvonalas, színes diavetítéssel szemléltetett élménybeszámolót. Az igen értékes előadások után a biológiai filmestek, valamint a Balaton élővilágának kutatóhajóról való megfigyelése jelentett rendkívül sokat a résztvevők számára. Németh Béla Megvizsgálták a túlkoros tanulók helyzetét a gyulai járásban A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága utasítására a művelődésügyi osztály megvizsgálta a járási iskolák negyedik, ötödik, hatodik osztályok túlko- koros tanulóinak helyzetét. Sík Jenő, a művelődésügyi osztály vezetője jelentése szerint Dobozon akadt a legtöbb gond, ennek megszüntetésére 19—19-es létszámmal két tanulócsoportot szerveztek a negyedik és az ötödik osztályos tanulókból. Ezek között hátrányos helyzetben levő tanulók is vannak, akikkel megkülönböztetett módszerrel a legjobb nevelők foglalkoznak. A többi községben a kis létszám miatt nem szervezhettek külön tanulócsoportokat, de a túlkoros tanulóknak korrepetálás formájában nagyobb segítséget adnak a nevelők. Régi temetkezési helyre bukkantak a buesai Űj Barázda Tsz szántóföldjén (Tudósítónktól) Nem mindennapos meglepetésben volt része Bucsán néhány termelőszövetkezeti tagnak. Több mázsa prizmába rakott répaszeletet földeltek le, a munka meggyorsítására ekével szántották körül a prizmákat, hogy az így fellazított földet könnyebb legyen a szelet beborítására felhasználni. Már az első barázda felhúzása után feltűnt a munkásoknak, hogy különböző nagyságú és vastagságú emberi csontokat hoz felszínre az ekevas alig 20 cm-es mélységből. Ezt látva, a további munkát ásóval és lapáttal folytatták, s így teljes épségben sikerült feltárni koponyákat, s különféle bronz használati tárgyakat. A feltárt csontok szuvasodásából, Mezőkovácsháza, Gimn.' valamint a koponyák nagyságúa §v°ben lábhuk Nem túlzás azt állítani, hogy a Példázat cím alatt pergő tv- játék sorozat a nézők százezreire volt hatással. Mi ennek a titka: a jó rendezés, a sikerült szereposztás? Félté tflenül! Főként azonban az, hogy életből vett történetekről van szó, s a „nyersanyagot” az író, Mesterházi Lajos, mesteri helyzetfelépítésben, s az életből vett lüktető dialógusokban nyújtotta át minden esetben a rendezőnek, színésznek, operatőrnek. A tv előtt ülő néző mintha rejtett kamarákon át igazi történetekbe látott volna bele. Az író, s vele a rendező a Tiszta ügyben is akut társadalmi problémát vet fel. A történet a következő: egy árva leány, Erzsi, és Jóska, a fiú, mint egyetemisták szeretnek egymásba. Komolyabb megfontoltság nélkül egybekelnek. Persze lakás, bútor. miegyéb, sehol. A Józsi mamájához költöznek, aki mindent imádott fia érdeke szerint mér fel, ítél meg és eszerint avatkozik életükbe. Egyben irigy is a fiatalokra és gyakran megzavarja intim együttüéfcüket, mondván, kibírják, hiszen ő már 32 éve nem csókolózik, mégis megvan. A sok mindenből összetevődő konfliktusnak ez azonban csupán egyik része. Erzsi az egyetem után tanárnő a városban, Jósika pedig üzemi mérnök. Az asszonyka nagyon szeretne gyermeket, de a mama rábírja őket: majd, ha saját otthonuk lesz. Ez is bekövetkezik. Ám akkor meg a férj húzódozik — kényelmi okokból — attól, hogy gyermeksírás verje fel aházat. Ennek eredménye: a férje szerelmét megtartani akaró asszonyka sorozatos terhességmegszakítása, ma jd meddővé válása. Ekkor már az üzemi vitákban, intrikák kivédésében meg- öaailti mérnök-férj váigya a ügy gyermekikacagástól csengő családi fészek. Különösen, amikor egyik orvosbarátja megvizsgálja és nem titkolja előtte, hogy ha folytatja hajszás életmódját, idő előtt baj lehet. Első hallásra kedélyesnek tűnő és mégis elgondolkoztató az érve: — Barátom, ha mi, magyarok a szocializmus építésére annyi időt és energiát fordítanánk, mint amennyit meddő vitákra és egymástépésre, akkor az egy főre jutó termelésben rág elhagytuk volna Amerikát is!.„ Éppen azzal végzett a Tiszta ügy esetében író és rendező tiszta munkát, hogy a történetet a maga igazi, életteli bonyolultságában. mutatták be. Bizonyítva láthattuk mii, nézők, hogy lehetnek helyzetek az életben, amikor semmiféle egyedi vagy társadalmi megoldási sémát sem lehet erőltetni rájuk, annál sokkal összetettebbek, kényesebbek. Jelen esetben is olyan szubjektív tényezők, érzelmi momenfumok befolyásolták és alakították ki a három ember közti szituációt, melyeket ők maguk sem láthattak előre. Akaratlanul is áldozatos példát mutattak azonban mindazoknak, akik még csak ilyen utak, lehetőségek előtt állnak, hogy hol, hogyan, miként kell minden lépésünkre vigyázni az életben. Ez nyilván már néni megoldás számukra, az igaziak számára, de kiáltó jelzés új házasságot kötők, új családalapítók részére. Az író elképzelését, intencióit valóságba plántáló rendező, Nemere László a nézők legnagyobb elismerését vívta ki, kétségtelenül. Úgyszintén Orsolya Erzsi (anya), Barsi Béla (igazgató), Szabó Gyula (Jóska) és a remek kamaraalakítást produkáló Bö- röndi Kati! Cj Rezső ból és alakjából arra lehet következtetni, hogy igen régi temetkezési helyről van szó, amit bronz fülbevalók is megerősíteni látszottak. A felszínre került leletek kapcsán több idősebb ember elmondta, hogy a községet átszelő Berettyó folyó vonalán már nem egy esetben találtak hasonló maradványokat egész nagy területen, s mindössze 30—50 cm-es mélységben. A termelőszövetkezet vezetősége értesítette a megyei múzeum igazgatóját a temetkezési helyről. Sz. A. Koszta -tárlat Gyulaváriban A gyulavári művelődési otthonban október 12-én, szerdán, megyénk jeles festőművészének, Koszta Rozáliának alkotásaiból nyitnak tárlatot. A délután 5 órakor nyitó kiállításán a bevezető beszédet a művésznő tartja. Szól a többi között a mai magyar festőművészet különféle irányzatairól, megyénk festészetének mai helyzetéről, s az érdeklődőknek bemutatja kiállított képeit. A megnyitás & a tárlatvezetés után a gyulavári képzőművészetkedvelők kérdéseire ad választ, vezeti az esetlegesen kialakult vitát. A kiállítást két héten keresztül tekinthetik meg a tárlat látogatói. Amihez nem kell milliós beruházás Bagi Károly az idén. és felesége már csaknem 3 ezer seprűt kötött Fotó: Malmos A cirok hazájában, a mezőko- j vácsházá járásban is hiánycikké1 vált a cirokseprű azután, hogy divatba jött a túlzott centralizálás, s ennek a háziipari jellegű munkának is nagy gyáraikat igyekeztek építeni. Az még csak hagyján lett volna, ha arra a vidékre építik ezeket, ahol nemcsak meg tudják termelni a ci rkot, hanem sok képzett mestere is akad a seprű- kötésnek. A felszabadulás előtt Kunágotán egy magánk! si páros egyszerre 40 emberrel is köttette a seprűt. Ott tanulta meg a mesterséget Bagi Károly is 1938-ban. A felszabadulás után egy ideig kiegészítő keresetként, főleg a téli időszakban kötögette a seprűt ő is és többen mások is. Aztán egy intézkedés — mély szerint bármennyi cirok terem is bárhol, helyben nem volt szabad feldolgozni — véget vetett ennek. így ' vált hiánycikké a seprű. Alig látott napvilágot az uj gazdasági mechanizmus tervezete, a Kunágota és Vidéke Földműves- szövetkezet merészen önállósító;. - ta magát, vagyis tavaly ősszel két családdal kötött seprűkötési egyezséget. Az elgondolás az volt, hogy a földműves&zövetkezethez tartozó négy község lakosságának s a boitegységek szükségletet látják el. Aztán, hogy, hogynem, tízet elküldték a Kecskeméten nemrégiben megrendezett ipari kiállításra. A szűkös kis kamrákban, a hagyományos módszerekkel, felszerelésékkel készült masz- szív seprűknek nagy lett a sikerük. Akik az ország különböző részéiből Kecskeméten látták a mintákat, 100 és ezer számra küldik a megrendelést Kunágotára. Szeptember közepéig 20 ezerre szaporodott a megrendelés, de jó, ha 8 ezret el tudnak készíteni az idén cirokszakáll hiányában. Csak egy kis szerencse... Az ötszázadik lottószámhúzás előtt A statisztikai adatok szerint valószínűnek látszik, hogy az 1966-os év a lottó történetében rekordokban bővelkedő esztendő lesz, feltéve persze, ha Fortuna továbbra is így akarja. A legutóbbi, 34. játékhéten elért telitalálattal — elérője egy nyugdíjazás előtt álló budapesti nagymama volt — az idei ötta- lálatos szelvények száma tízre emelkedett. Ez maga is rekord. Ez az ötös egyúttal a lottó történetének ötvenhetedik ilyen szelvénye volt: 1965-ben kilenc, 1964- ben négy, 1963-ban nyolc, 1962- ben három, 1961-ben négy, 1960- ban nyolc, 1959-ben hét, 1958-ban egy, míg a csonkának számító 1957-es esztendőben három lottózónak sikerült megkömyékeznie Fortuna istenasszonyt. Az idei tizedik öttalálatos szelvény érdekessége — éppen úgy, mint elődjének. a három szőnyi lottózó- zónák —, hogy ikerszelvényen sikerült eltalálnia a bűvös öt számot. Míg tavaly a kilencedik ötta- lálatosnak csupán november közepén sikerült kitöltenie szelvényét, az idén már augusztusban megszületett a tizedik. 880 kiló százforintos A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság adatai szerint — beleértve a szeptember 7-én kifizetett szelvényt is — az idei öttalálato- sok tulajdonosainak kifizetett nyereményösszeg — a nyere- ményilleték levonása után — 19 253 552 forintra emelkedett. A nyereményösszegek növekedését az is bizonyítja, hogy a lottó történetének első öttalálatosa, özv. Ring Sándomé 1957 áprilisában még „csak” 684 072 forintot kapott kézhez, napjaink telitalálatos szelvényeinek értéke pedig kétmillió forint körül van. Ráérő statisztikusok kiszámították, hogy egy-egy ilyen kétmilliós lottófő- nyeremény súlya — ropogós százforintosokból összerakott kötegekből — éppen huszonkét kilogrammot nyom. Áz utóbbi esztendőkben egyre több telitalálatos szelvény érkezett vidékről. A telitalálatos szelvények tulajdonosairól a lottóigazgatóságon vezetett nyilvántartás szerint az idén a tíz nyertes közül hét volt vidéki. Hadd említsük meg most a legszerencsésebbek lakóhelyeit: Veszprémben kezdődött, folytatódott Gyulán, Pitvaroson, Szőregen, Makón, ezután ismét Veszprémbe látogatott a szerencse három ottani vasutashoz, majd Szőnyben ér véget a nyertesek sora. Kilenc év alatt az öttalálatosok- ra kifizetett nyereményösszeg — a nyereményilleték levonása után — 80 millió 105 ezer forint volt, s a lottófőnyeremények tulajdonosai éppen 880 kilogramm százforintost vihettek haza. Vezet a 37-es! Sokáig tartana, ha valamennyi szerencseszam sorsát megvizsgálnánk az ötvenhét öttalálatos szelvényen. A telitalálatos szelvényeken a 37-es változatlanul tartja a rekordot (nyolcszor szerepelt a telitalálátos szelvényeken), míg a 36-os a második helyre csúszott vissza. Érdekes azonban, hogy más számok előbbre rukkoltak, mégpedig a 13-as, a 42-es és a 66 os. Valamennyi hét-hét alkalommal szerepelt öttalálatos szelvényen. A Fortuna által legkevésbé „kedvelt” számok között változatlanul megmaradtak a 25-ös, a 72- es, 78-as és a 82-es, ezekkel egyetlen egy alkalommal sem találkoztunk telitalálatos szelvényen. Viszont a 41-es „megemberelte” magát, a makói Szabó Dezsőné ikszelte át először az idei 24. játékhéten, s a 26.-on a veszprémi vasutasok szelvényén is szerepelt. Mit bizonyít ez? Nem kevesebbet. hogy minden sz;'j0 egyformán nyertes szám lehet, „csak” egy kis szerencse kell eltalálásukhoz. Sz. L , I
