Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

1966. szeptember 2. 3 Péntek Rendsodró a negyedik kaszálású szénán A Hidasháti Állami Gazdaság III. számú üzemegységében Pa­taki Lajos zetoros lengyel gyárt­mányú rendsodróval forgatja a 1 ucemaszénát. Néhány nappal ezelőtt eső volt. s az addig ösz- szerendisodrózott termést a föld­höz verte. Ahhoz, hogy a járva- rakodó gép fel tudja szedni a „szénahurkát”, fel kell lazítani, Nagykamarás! utasok nagy problémája A bánkúti vasútállomásra nap mint nap két irányból érkezik vonat; Békéscsaba, és Szeged fe­löl. Rendes körülmények között a környező községek lakóit két autóbusz szállítja haza, a kun- ágotai és nagykamarást busz. Amikor azonban megkezdődik a tanulók nyári szünideje, egy­idejűleg megkezdődik a nagyka- marási utasok bosszankodása, illetve csak azoké, akik Szeged és nem Békéscsaba felől érkez­nek. Ilyenkor nyáron ugyanis a megmaradt egyik busz este fél hétkor a csabaiakat megvárja, de a tizenöt perccel később, a Szeged felől érkezőkre már csak a gyaloglás vár, gyakran tizen­öt kilométer távolságot kényte­lenek lesétálni, gyakran bőrön­dökkel megrrakottcm. Azt mondhatná erre az illeté­kes AKÖV, hogy nem változtat­hatnak meg egy gondosan meg­szerkesztett menetrendet néhány nyári utas miatt. Azonban mint megtudtuk, a negyedórával ké­sőbbi indítás nem okozna bajt, ugyanis a busznak Kunágota a végállomása, tehát tovább nem közlekedik, így nem késleltetne más járatot. Annál is inkább célszerű len­ne megoldást találni, hiszen a 27, naponta utazó nagykamarást dolgozó kérvényt nyújtott be a S. számú AKÖV-höz, akitől választ még ma sem kaptak. Most már lassan vége a szün­időnek s újra rendbe jön min­den, újra hazajuthatnak a nagykamarásnak. Reméljük, egy évig lesz idő. megnyugtató megoldást találni. Sah. I. át kell forgatni. Pataki Lajos ebben az évben 850 normálhol­dat teljesített gépével. Teljes üzem a Békéscsabai Hőtőházban A Békéscsabai Hűtőház szeptemberi terve száz vagon áru készítését szabja meg. A dobozolt uborkasaláta, a két és fel kilogrammos csomago­lású felezett sziíva és a tíz- húsz kilogrammos, valamint harmincöt dekás zöldbab nagy része nyugati exportra készül. Ugyancsak nyugati exportra kerül ebben a hó­napban tíz vagon paradicsom- paprika. amelyet szeletelve ömlesztett állapotban szállí­tanak. A szeptemberi terv teljesítéséhez szükséges nyers­anyag rendelkezésre áll, de az üzem vezetőinek gondot okoz a munkaerőhiány. Üj munka­erők alkalmazásával és belső átcsoportosítással bíznak a terv teljesítésében s abban, hogy évi tervüket a harmadik negyedév végére befejezik. Ezután már az MSZMP IX. kongresszusára tett ötszáz va- gonos felajánlás teljesítésén dolgoznak. a gond gyakorlattá válna A zárszámadási gondok elébe mennek a szeghalmi járásban. A párt járási bizottsága, a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tálya az érdekelt gazdaságok vezetőivel együtt ezekben a na­pokban ismét számítást tesz a feladatokról, a várható bevéte­lekről. Lényegében, megvizsgál­ják, hogy a tervezett pénzbe­vételtől milyen irányú eltérések várhatók, ezek milyen hatással vannak és lesznek az éves gaz­dálkodásra, a tsz-ek anyagi erő­södésére, a szövetkezeti gazdák jövedelmére. Ilyen „korán”, szeptember el­ső napjaiban még égjük évben sem jutott el az itteni appará­tus a szövetkezeti mozgalom eredményeinek elemzéséihez. A zárszámadási gondokkal eddig csak a készítési időszakban ke­rültek kapcsolatba. Akkor a A vasutas dolgozók kongresszusi munkaversenyének tapasztalatai Jókora halom lehet 4317 ton­na szén. S nem is akármilyen tü­zelőanyagról van szó, hanem moz­donyok fűtésére használatos szén­ről. Ezt a mennyiséget egész nyugodtan eltüzelhették volna a MÁV békéscsabai fűtőházának dolgozói az elmúlt hét hónap alatt. S ha így történik, akkor se igen származhatott volna emi­att semmi bántódásuk. De nem tették. Azért, mert ők is részt vesznek a kongresszusi munka- versenyben, s vállalásaik között az egyik pont a szénnel való ta­karékoskodást tartalmazta. Csupán ebben a fűtőházban több hasonló kezdeményezést és a mindennapi munkában elért si­kert könyvelhetnek el a kongresz- szusi munkaverseny — az éves versenymozgalom e fontos részé­nek — javára. És ahogyan a Vas­utas Szakszervezet megyei bizott­ságának legutóbbi szto- és KISZ- titkári értekezletén Hortobágyi Adóm, a megyei bizottság köz- gazdasági munkabizottságának ve­zetője beszámolójában elmondta, több helyütt is hasonló eredmé­nyekkel járt a kongresszusi mun­kaverseny. A mezőhegyest vasút­állomáson a kocsivizsgáló szocia­lista brigád augusztus 20-ig mór az őszi és téli forgalomra készül­ve 200 gőzfűtésű tömlőt kijavított. Az első félévi teljesítmények alapján Élüzem-szintet ért el a bé­késcsabai, a lökösházi, a kétegy- házi, a dévaványai és a muronyi vasútállomás, a békéscsabai és a mezőhegy esi fűtőház, valamint az A FÉRFIFEHÉRNBMÜGYÁR P,ÉKÉSCSABAI GYÁRA gyakorlattal rendelkező, számlázásban járta® GÉPÍRÖNÖT, valamint gyakorlott GYORS- ÉS GÉPÍRÖNÖT felvételre keres. Jelentkezés: Ruhagyár, Békéscsaba, Treíort u. 2. (Személyzeti iroda). 85142 orosházi és a mezőhegyesi szer­tár. S amire eddig alig akadt példa, hogy egy sor kisebb állo­más is hasonló eredményt ért el, mint a bánkúti, a kardoskúti és az ökányi vagy olyan kis szolgá­lati hely, mint Tompapuszta, Méhkerék és Nagygyanté. A me­gye első félévi eredményei összes­ségében is kedvezőbbek voltak, mint az előző év hasonló idősza­kában. Ebben a széles körben ki­bontakozott kongresszusi munka­verseny eredményessége kétségte­lenül fellelhető. A munka neheze mégis ezután következik. Nemcsak azért, mert a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén az éves szállítási fel­adatoknak mintegy 60 százaléka maradt a második fel évre, aho­gyan Annus István, az igazgató­ság személyzeti és munkaügyi osztályának helyettes vezetője tá­jékoztatta a tanácskozás részve­vőit. Azért is, mert közben itt van már az őszi, majd a téli for­galom, amikor a mostoha időjá­rással is meg kell küzdeni. Ilyen körülmények közepette az emberekről való gondoskodás, a munka feltételeinek állandó ja­vítása szinte mindennapos törő­dést igényel a gazdasági és a szolgálati helyek vezetőitől. Azért, mert a kongresszusi verseny cél­ja sem más, mint az, hogy job­ban, gazdaságosabban dolgozza­nak a szállításnál, a mozdonyok javításánál és a vasút minden te­rületén, mint korábban. Ám ehhez kevés csupán az el­határozás, a kezdeményezés. Kell hozzá az is, hogy a verseny ne csak a szocialista brigádok, a többre vállalkozó emberek szív­ügye és gondja legyen, hanem legalább ennyire azoké is, akik munkakörüknél fogva hivatottak arra, hogy ezt a többettevést se­gítsék. Többen kifogásolták I ugyanis, hogy a gazdasági, a szol­gálati helyek, de még a mozgal­mi vezetőktől több helyütt nem kapják meg azt a segítséget, amit elvárnak. A verseny értékelése és nyilvánossága nem mindenütt olyan még, hogy az további erő­feszítésekre ösztönözne vagy leg­alábbis a verseny részvevőinek valóban kijáró megbecsülésé! tükrözné. Pedig van mit népsze­rűsíteni, hiszen alig van olyan szolgálati hely, ahol ne lehetne a kongresszusi munkaverseny leg­jobb kollektíváit, tagjait példa­ként állítani, s ezzel másokat is hasonló tettekre buzdítani. Az el­ismerésihez kevés azonban csu­pán az anyagi megbecsülés. Jól időzített dicséret és más erkölcsi elismerés nem ritkán a pénzzel is felveszi a ver­senyt. Hát még akkor, ha a ket­tőt együtt alkalmazzák. Lassan jönnek a zordabb na­pok, s bizony, aki ismeri a vas­utas dolgozók nehéz, fárasztó és felelősségteljes szolgálatát, az aligha Irinyii a munkájukat. Az őszi forgalom, amelynek máris a kezdetén vagyunk, minden esz­tendőben komoly erőpróba. Ilyen­kor különösképpen jólesik a gon­doskodás. Podina Péter probléma szinte egyből szakadt a járás nyakába. Előfordult, hogy á termelésben bekövetke­zett kiesések mérleghiányhoz ve­zettek, az állam jövedelemki­egészítő segítségéiig jutottak. A gyenge adottságok közepet­te gazdálkodó szövetkezetek olyan tematikus segítésére, mint ezekben a napokban, korábban nemigen kerülhetett sor. Bár évekkel ezelőtt is tettek a je­lenlegihez hasonló kezdeménye­zést, de ezek egy része a meg­valósulás labirintusában elve­szett. Miután a szeghalmi járás területrendezése megvalósult — ide csatolták a gyomai és a sarkadi járás egy részét —, a járás politikai, gazdasági életét irányító szervek feltöltődtek, le­hetővé vált a gazdasági tevé­kenység rendszeres figyelése, ellenőrzése, segítése. A szeghalmi járásban folyó gazdaságszervező munka azért is jelentős, mert többeknek vá­laszt ad arra, hogy az új gazda­sági mechanizmus előkészítésé­nek időszakában hogyan is kell értelmezni a párt termelést el­lenőrző és segítő munkáját. A most kibontakozó akciót a párt járási bizottsága kezdeményezte: nézzük meg, a maga valóságá­ban milyen jövedelemre számít­hatnak a közös gazdaságok, milyen intézkedések szük­ségesek a termelési színvonal növelésére, ezeket kik tegyék meg — összegezte a tsz-eknek nyújtandó segítség lényegét Ko­vács Lajos elvtárs. a párt já­rási bizottságának titkára. A járási szervek figyelme eb­ben a körzetben három dologra irányul: az év hátralevő részé­ben az 1966-ra tervezett jöve­delmezőségi színvonal tartására, fokozására, a zárszámadás gaz­dasági, politikai előkészítésére és az 1967. évi termelés szerve­zésére. így itt nemcsak a soron következő zárszámadás elébe mennek, hanem a jövő évnek is elébevágnak most, az őszi be­takarítás, szántás, vetés idő­szakában. Azt remélik, hogy jö­vőre így mind kevesebb hiba­forrás marad. Valójában a kö­rültekintő és következetes mun­ka lehet csak az alapja a szö­vetkezeti termelésnek, a hozam és a jövedelem fokozatos növe­lésének. Dupsi Károly Új híífőberendezés A békéscsabai „csirkegyár” az edcugmei uiucterneob, úgyneve­zett vizes előhűtő-berendezéssel gyarapodik. A Kecskemétről érkezett szerelők az agregát üzembe helyezésén dolgoznak. Ké­pünkön Bakos Béla csoportvezető és Szabó István szerelő a hűtőkompresszort állítja be. Fotó: Malmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom