Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

BÉKÉS a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja NÉPÚJSÁG 1966. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXL ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Az új élet ünnepe Most már nyugodtan beszél­hetünk róla, hogy amikor az alkotmányt törvénybe iktat­tuk, még nem volt beteljesült valóság. Múltak az évek —job­bára nehéz, gondterhes eszten­dők, de újabb és újabb bátor indításokkal és a nagy tervek mellett nagy beteljesülésekkel — ma már élő valóság az al­kotmány. Sőt, az azóta végbe­ment változások — a szocializ­mus alapjainak lerakása, s a ’ szocializmus teljes felépítésé­nek megkezdése •— még meg­fogalmazásra várnak az alkot­mányban. Átalakult az életünk — még mindig alakulóban van és hiba volna az ünnepi órákban elfe­ledkezni a még előttünk álló nagy feladatokról. Az idei ün­nepen a gazdasági életben elin­dított és végbemenő nagy vál­tozások mellett nem kisebb fi­gyelmet érdemel Magyarország nemzetközi helyzetének alaku­lása. Keleten és Nyugaton egy­aránt megnövekedett tekinté­lyünk. Elegendő utalni az Egye­sült Nemzetek Szervezetének életében különösen az utóbbi években növekvő szerepünkre, magyar állami és pártvezetők mind sűrűbb és jelentősebb külföldi látogatásaira, szocialis­ta és más államférfiak magyar- országi utazásaira, amelyekről a nemzetközi sajtó megfelelő hangsúllyal számol be még ak­kor is, ha egy-egy találkozó nem hoz látványos eredménye­ket. Kádár Jánosnak egy vezető nyugati újságíróval folytatott beszélgetését az egész világsaj­tó a két tábor közötti vitás kér­dések békés megoldása felé ve­zető jelentős lépésként mél­tatta. Nyugtalan a világ. A Viet­namra — északon és délen most már válogatás nélkül — ledo­bott amerikai bombák robba­nása Koppenhágában és Stock­holmban éppen úgy visszhang­zik, mint Párizsban és Moszk­vában, Accrában és Rómában, Tokióban és Budapesten. A né­pek — nyugodtan mondhatjuk, hogy világnézetre, állami és társadalmi rendre való tekintet nélkül, amelyben élnek — meg­döbbenve figyelik a távol-keleti amerikai a|resszió eseményeit és terjeszkedését, egyrészt a harmadik világháborútól való félelem, másrészt utálattal a kegyetlen hadviselési módszerek iránt, amelyekről azt gondol­tuk, hogy a náci birodalom bu­kása után örökre megszabadult tőlük az emberiség. Most az amerikaiak mégis szégyentele­nül felújítják őket. Ebben a helyzetben a világ minden jó akaratú kormánya a tűzvész s a gonoszság megfékezésére tö­rekszik. Jóleső érzés megálla­pítani, hogy míg Magyarország a testvéri szocialista országok­kal együtt mindent megtesz, hogy segítse a vietnami nép hős j önvédelmi harcát, amellett a 1 nemzetközi érintkezésben a dip­lomácia és meggyőzés minden eszközével dolgozik a békés rendezésért, a háború s vele a vietnami nép szenvedéseinek megszüntetése érdekében. A szellemi és anyagi javak nem­zetközi cseréjében mind na­gyobb szerepünk van és az el­fogultság, amely velünk szem­ben a hosszú évek ellenséges, hi­degháborús szemléletéből érvé­nyesült, mindinkább elveszti hatását. A nemzeti erők szocialista célú összefogására épült politi­ka, amelynek történelmi értékű terméke. s nagymértékben foglalata az alkotmány, elindí­totta a nemzet nagy társadalmi és gazdasági átalakulását. A folyamat kedvező eredményei ma már életünk minden terü­letén kézzelfogható módon je­lentkeznek. A falu volt a leg­elmaradottabb, a faluban a leg­mélyebbek és legszembeötlőb­bek a változások. Sikerült ki­alakítani a modern, gépesített nagyüzemi termelési formák és a régi hagyományok megköze­lítően jó egyensúlyát, s ha az egyéni önzés néhol még fölébe is kerekedik az új közösségi szemléletnek, arról már senki sem vitatkozik, hogy a szövet­kezeti gazdálkodási forma be­vált. Arról sem, hogy a falvak­ban szinte mindenütt megfi­gyelhető anyagi gyarapodás, az új házsorok, a nagyobb igé­nyesség, a magasabb kulturális törekvések forrása az az élet­forma, amely az új termelési rend évről évre szaporodó gaz- I da sági eredményeire épült. A | faluban meghonosodtak a ter- melés, az igazgatás, a nevelés, j a szórakozás, a szociális és j egészségügyi gondoskodás szo­cialista formái és az új élettel az idősebb nemzedék is megba- j rá tkozott, sőt nagy többségében 'annak tudatos formálója, építő­je, továbbfejlesztője lett. A vá­mosokban és ipari központokban kisebb volt az elmaradottság, érthető, hogy a fejlődés itt 'gyorsabb ütemben ment végbe oly módon, hogy a falu és város ellentéte csökkent, s ma már ki­bontakoznak az egységes szo­cialista társadalom körvonalai, i Augusztus 20-án az új életet jés annak állandóan gyarapodó j eredményeit ünnepli az ország, jazonban az ünnep nem jelent .megállást a munkában, az épít­kezésben, csak számbavételt és jaz eddig szerzett tapasztalatok : értékelését. Gazdasági életünk [átszervezése, rendezése minden következő napra új feladatokat Ijelent mindannyiunk számáras i a tervek megvalósításában az ország további gyarapodásának, szocialista építkezésünk sikeres befejezésének biztató ígérete rejlik. Nagygyűlések az alkotmány ünnepe alkalmából Pénteken, az alkotmány ünne­pének előestéjén szerte az or­szágban ünnepi gyűléseken kö­szöntötték augusztus 20-át a vá­rosok és falvak lakói. A sok tíz­ezer részvevővel lezajlott gyűlé­seken párt- és állami vezetők tá­jékoztatták a megjelenteket az időszerű belpolitikai kérdésekről, az országépítő munka soron kö­vetkező feladatairól és a nemzet­közi helyzetről. Padrah Lajos-emlékfáblát lepleztek le Békéscsabán A honvéd helyőrség fúvószene­kara a Internacionálét játszotta, a díszőrség tagjai feszes vigyázz- ban álltak, az ünneplő közönség pedig meghatottan tekintett a márványtáblára, mely a békés­csabai Járn i na hős munkásszülöt­tének emlékét hirdeti. A városi pártbizottság és a Ha­zafias Népfront városi bizottsága nevében Botyánszky Pál leplezte le az emléktáblát, melyet a 5-ös számú általános iskola falán he­lyeztek el, abban az intézetben, ahol Padrah Lajos, a spanyol pol­gárháborúban elesett ifjú kommu­nista mártír tanult. Az ünnepsé­gen részt vettek és az emléktáblá­nál koszorút helyeztek él váro­sunk közéleti vezetőd, továbbá Padrah Lajos édesanyja, valamint családjának tagjai. Felvonták az állami zászlót Augusztus 20, az alkotmány ün­nepének tiszteletére, pénteken a Kossuth-téren katonai tisztelet- adás közben felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Az ünnepség színhelyén, a Parla­ment előtt nagyszámú érdeklődő gyűlt egybe. A piros-fehér-zöld színű lobogót a Himnusz hangjai és a díszszázad tiszteletadása köz­ben vonták fel az árbócrúdra. Nyíregyházán Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára volt a nagygyűlés szónoka. A berettyóújfalui alkotmány napi gyűlésen Nyers Rezső, a Po­litikai Bizottság póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára beszélt. Miskolcon Cseterki Lajos, a Po­litikai Bizottság póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Veszprém­ben Péter János külügyminiszter tartott ünnepi beszédet. (MTI) Magyar delegáció indul Temesvárra Békés megyéből Románia felszabadulása 22. évfordulójának ünnepségére Augusztus 23-án ünnepli Románia felszabadulásának 22. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Román Kommunista Párt Bánáti tartománya Bizottságának meghívására Zalai György, az MSZMP Békés megyei Bizottsága titkárának vezetésevei négytagú delegáció indul Romániába. A delegáció tagjai: Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Szabó Im­re, az MSZMP Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának munkatársa, valamint Mihalik György, a KISZ Békés megyei bizottsága első titkára. A delegáció Temesváron vesz részt a felszabadulási ün- * népségén. B. K. Puskin kereskedelmi tanácsos és Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes látogatása Békéscsabán és Gyulán Csütörtökön Békéscsabára láto­gatott el B. K. Puskin, a buda­pesti szovjet nagykövetség keres­kedelmi tanácsosa Mulató . János külkereskedelmi miniszterhelyet­tesnek, Dézsi Alfrédnak, a TERIMPEX vezérigazgatójának és Kovács Lászlónak, a Konzerv­ipari Tröszt vezérigazgatójának kíséretében. A vendégek Gyula­vári Pálnak, az MSZMP megyei bizottsága ipari és közlekedési osztálya vezetőjének és Such Já­nosnak, a Békéscsabai Városi Pártbizottság első titkárának tár­saságában először a Békéscsabai Konzervgyárba látogattak el, majd megtekintették a megyei ipari és újítási kiállítást. Ezután Gyulán a város nevezetességeit nézték meg, visszatérve, Békés­csabán a KISZ-táborba látogattak el, majd a megyeszékhelyen tet­tek városnéző sétát. Dézsi Alfréd, a TERIMPEX vezérigazgatója a konzervgyár és az ipari kiállítás megtekintése után a délutáni órákban felkeres­te a Békéscsabai Hűtőházat, ahol a hűtőház és a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai ' gyáregységének vezetőivel meg­beszélést folytatott az ipar és a külkereskedelem kapcsolatának időszerű kérdéseiről. ÜJ LAKÓTELEP BÉKÉSCSABÁN. Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom