Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-03 / 182. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1966. AUGUSZTUS 3„ SZERDA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM Nagyobb beosértéke szerint Már csak 38 ezer hold aratnivaló van szövetkezeteinkben Továbbra is Megyik Sándor kombájnos vezet a versenyben lapzártakor JELENTETTÉK: Ki tudja, mikor adták korai őseink a sokatmondó élet nevet a búzának. Annyi bizonyos, hogy becsértéke nagyon sokat változott a történelem folyamán. Az idősebb generáció jól emlékszik még arra az időszakra, amikor családok százezreinek hetekig, hónapokig betevő falat kenyér is alig jutott, de közben az élsőkö- dő földbirtokosok hazánkban ehetetlenné pirédálták, festették, hasonszőrű külföldi társaik pedig hajót fűittettek s a tengerbe zúdították a búzát. A világháborúk emésztő tüze közbeni rekvi- rálások s az ezt követő 'beszolgáltatások miatt csak a nekik és a családjuknak szükséges meny- nyiség megtermelésére törekedtek a dolgozó parasztok, s aztán alacsony átvételi ára miatt, ha lehetett a leértnél jóval kisebb területet vetettek be egyes szövetkezeti és állami gazdaságok is, az utóbbi években. A búza termelésével járó eddigi sok perlekedés, huzavona ismeretében meglepően hangzott a múlt héten, amikor a megye állami gazdaságainak vezetői egymás után jelentették be értekezleten, hogy az idén itt is, ott is 200—300 holddal több búzát vetnek, mint tavaly. Mint mondották azért, mert a búza jövedelmező, vagyis pénzes növénnyé változott. Ugyanis most már 300 forintot ad mázsájáért az állam, s ez bizony hatalmas összeg a mezőhegyesi, a bánkúti, a dombegyházi s a többi 20—24 mázsa holdankénti termést betakarító gazdaságok számára. „Két-háromszáz holdnál többet vetünk a tavalyinál.” — Az ember újra és újra kimondja ezt, hogy ki tudja, hanyadszorra hallja. Igen, mert a tavalyi felmérés után pironkodtunk, mikor kiderült, hogy megyénkben a kívántnál mintegy 5 ezer holddal kevesebb földbe került búza. Aztán meg szorongó aggodalommal lestük, hogy az amúgy is kisebb vetésterületből mennyit pusztít a belvíz, mennyivel csökken a holdankénti termés. Azt, hogy menynyi termett, s hogy a megye lakosságának szükségletén kívül mennyi kerül az ország éléskamrájába, csak az aratás, cséplés befejezése után tudjuk meg pontosan. Egyelőre csak az megcáfolhatatlan tény, hogy annyit tudunk elosztani, amennyi á tavaly őszi vetési - huzavona s a tavaszi, nyári elemi csapások után megtermett. Nem is ezen, hanem a soron következő őszi vetésen kell is, érdemes is — látszólag már ilyen korán — gondolkozni, töprengeni. Miért akar két-háromszáz holdnál többet vetni az idén a mezőhegyesi, a felsőnyomási és csaknem valamennyi állami gazdaság a megyében? Amint említettük, egyrészt a jó ára miatt. Másrészt azért, mert a gépesítés fejlettsége miatt immár nem gond, rövid néhány hétig tart a búza betakarítása. A kukorica betakarításának gépesítése ezzel fezemben még fele részben sincs megoldva az állami gazdaságokban sem, nem is beszélve a termelőszövetkezetekről# Ráadásul a kukoricának olyan magas évék óta az átlagtermése az állami gazdaságok zömében, hogy sok gondot, költséget okoz a sok felesleg tárolása, elszállítása. Ezenkívül pedig, ha a kívánt területen vagy még azon felül is vetnek, szemrehányás veszélye nélkül termelhetnek búzát takarmányozás céljára is a bizonytalan termést hozó s lerogyó, ledűlő természete miatt nehezen betakarítható árpa egy része helyett. Ezek a szempontok megfontolás tárgyát képezhetik azokban a szövetkezetekben is, ahol az őszi betakarítás évek óta akadozik, elhúzódik a megfelelő munkaerő és felszerelés hiánya miatt. Az eddiginél nagyobb területen búzát termelni, a nagyobb bevétel miatt is, természetesen csak azokban a gazdaságokban érdemes, amelyekben minden feltétel biztosítva van a magas, vagyis a jól kifizetődő termésátlagok eléréséhez. Az állami gazdaságok ezt felismerve, az arra legalkalmasabb földekbe igyekeznek vetni a búzát. A legfontosabb a jó elővetemény megválasztása, mert már jelentkezik a káros hatása annak, hogy helyenként 3—4 év óta váltja egymást ugyanabban a táblában a kalászos. Az őszi vetés megkezdéséig, befejezéséig még gyakran okozhat rövidebb-hosszabb kényszerpihenőt az időjárás. Az azonban tény, hogy az aratással és egy sor nyári munkával jól elhaladtak gazdaságaink. Nagyon fontos, hogy továbbra is tartsák az eddig megszerzett időelőnyt. Ráérős hangulat nélkül lássanak hozzá a kender, a silókukorica és minden más beérett növény gyors betakarításához, s amint lehet, ezek földjein a jó búza-vetőágy elkészítéséhez. Ha már elértük azt, hogy a búza termelése nemcsak becsületbeli kötelezettséget jelent állami és 'szövetkezeti gazdaságaink számára, hanem jó bevételt is, aikkor tegyenek mindent azért, hogy a lehető legjobb elővetemények után. a legmegfelelőbb időben, s jól megmunkált földibe kerüljön a mag. Mindez természetesen csak alapja a búza termelésének. Ha azt akarják állami és szövetkezeti gazdaságaink, hogy a lehető legnagyobb jövedelemhez is jussanak ebből a növényből, akkor még a vetés előtt szórják ki a szükséges műtrógyafajtákat Emellett a vetés kezdetétől a betakarítás befejezéséig igyekezzenek megvédeni a búzát a belvíztől és a gyomtól. Vagyis, ne csak szavakban, hanem az akaraterőtől duzzadó cselekedetekkel is bizonyítsák, mennyire nőtt meg számúikra a búza becsértóke. A Gépállomások Megyei Igazgatóságára érkezett tájékoztató jelentés szerint megyénk termelőszövetkezetei 178 ezer hold gabonát arattak le július 29-én estig. Ebből a gépjavító állomások kombájnjai 140 ezer 749, a termelőszövetkezetek kombájnjai 13 665, az aratógépek 21 349, a kézi aratók pedig mindössze 2230 holdat vágtak le. Az aratatlan terület mintegy 38 ezerre csökkent július 29-én estig. Azóta minden bizonnyal jóval kevesebb ez, hiszen vasárnap óta jó az idő és dolgozhattak a kombájnok. Legtöbb aratnivaló — nyolcezer néhány száz hold — a mezőkovácsházi és az Orosházi Gépjavító Állomás körzetében maradt a múlt hét végéig. A gépjavító állomások kom- bájnosainak versenyében továbbra is az orosházi Megyik Sándor vezet 702 hold learatásával és 143 vagon gabona elcséplésével. Janó István, a Déva ványai Gépjavító Állomás kombájnosa ennél ugyan nagyobb területről, 712 holdról aratott le eddig, azonban mindössze 71 vagon termést csépelt el. Szebe- nyi Lajos mezőkovácsházi kombájnos teljesítménye 610 holdról 115 vagon, Tóth László körösladányi kombájnos teljesítménye 570 holdról 48 vagon. A szalmalehúzás eléggé .jól megközelítette a kombájnaratást: július 29-éig 105188 holdról húzatták le a javító- állomások és a termelőszövetkezetek erőgépei. A tarlón eddig végzett talajmunkát nem lehet túlságosan dicsérni: a javítóállomások és a szövetkezeti erőgépek 61 674 hold tarlóhántást, 30 266 hold szántást végeztek a múlt hét végéig. Ez a kevés teljesítmény azzal magyarázható, hogy a j a ví tóállomások a rendelkezésükre álló 280 traktorból a múlt hét végéig csak 116-ot állítottak be éjjel-nappali műszakra. Míg a mezőberényinek 27, a szarvasinak 22, a sarkadinak 21, a kétegyházinak és a gyulainak csak 2—2, a körösladá- nyinak pedig 9 kétműszakos gép üzemeltetésére futotta edMég az elmúlt évben szocialista :erződést kötött a kondorosi Lenin Termelőszövetkezet a csehszlovákiai Damas község termelőszövetkezetének vezetőivel tapasztalatcsere-látogatások szervezésére. Tavaly már volt egy csoport Csehszlovákiából a kondoro- siaknál, és a Lenin Termelőszövetkezet tagjainak egy küldöttsége szintén részt vett a viszont- látogatáson. Az idén két csoportban kilencvenen érkeznek Kendig erejéből. A termelőszövetkezetek sem igyekeznek mindenütt tartani a korai aratással nyert időelőnyt. Ebből a szempontból a szarvasi és a Sarkadi Gépjavító Állomás körzetébe tartozó szövetkezetek érdemelnek elismerést, amelyek 60, illetve 48 traktorral szántanak két műszakban. Július utolsó hetének közepéig jó ütemben haladt megyénkben a gabonafelvásárlás. Addigra a termelőszövetkezetektől 608 vagon búzáit, a várható értékesítés mintegy 65 százalékát vette át a felvásárló és feldolgozó vállalat. Ezenkívül a megye állami gazdaságai is átadtak mintegy 1800 vagonnal. Ennek egyharma- dát saját raktáraikban tárolják egyelőre. A július utolsó hetében bekövetkezett esőzés megtörte a gabonafelvásárlás addigi jó ütemét, amikor naponta hatvan vagon átvételére került sor megyénkben. Ráadásul addig a búza hektoliter- súlya kifogástalan volt, vagyis 80—84-es. Tavaly a hektolitersúly nem érte el átlagosan a 80-at, s az esőzések után learatott gabona most is csaknem hasonló minőségre süllyedt. A nedves gabona szárításához hozzálátok több állami gazdaságban és termelőszöveitíkezetben, de a vállalat kirendeltségein is. Többek között a békéscsabai István- malomban, Gyomán, Békésen, Szarvason, Orosházán, Eleken, Tótkomlóson és Kondoroson, Az Orosházi Ruhagyárban nagyszabású szocialista munkaversenyt indítottak tavasszal ■ a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tiszteletére. dorosra. Az első különautóbusz utasai július 28-án meg is jöttek. Két napot töltöttek a termelőszövetkezetben, ahol megtekintették a gazdaságot és elbeszélgettek a tsz vezetőivel és tagokkal, majd 3 napos balatoni túrára indultak a Lenin Termelőszövetkezet vendégeként. A második csoport még a héten megérkezik. A kondorosiak küldöttsége augusztus 20-án indul útnak. Békéscsabán a Lenin Termelőszövetkezet fejezte be elsőnek az aratást. Tegnap, augusztus 2-án délig learatták a 2152 katasztrális hold gabonát, melyből 1417 hold búza, 1735 hold őszi árpa. Július 30-ig mintegy 400 vagonra növekedett megyénkben a szárítási igény, de az azóta learatott gabona egy része is csak szárítás után válik értékesíthetővé, illetve tárolhatóvá. Koreai volna még arról beszélni, hogy milyen termésátlagokat érnék el búzából megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei. Az eddigi terméseredményekből ítélve a gjabonafeüvásárló és feldolgozó vállalat tudja teljesíteni tervét. Nemcsak a búza, hanem az árpa felvásárlása is elakadt az esőzések következtéiben. A várható takarmányárpának mintegy 60 százalékát, a sörárpának pedig mintegy felét vásárolta fel a vállalat. Az eddigi 220 vagonon túl még mintegy 200 vagon sörárpára számít, ..egyrészt azért, mert a tavalyi 298 forint helyett mosit 370 forintot fizet mázsánként. Emellett a szövetkezetek — amennyiben takarmányszűkiben szenvednek — cserében is értékesíthetik a sörárpát, vagyis tápot kaphatnak érte. lagja egymással is vetélkedett az elsőségért. Felajánlásaik között többek között egymás segítese, selejtmentes munka, valamint a balesetek elleni fokozott védekezés szerepelt. A versenyt a napokban értékelték először s alapos vizsgálat után döntötték el, melyik szalag teljesítette legeredményesebben a vállalását. A Do- minkó Ilona vezette 142-es szalag szerezte meg az első helyet, s ők kapták a négyezer forintos jutalmat. Lelkes munkájukra különben jellemző, hogy tervüket általában 112 százalékra teljesítik a verseny kezdete óta. Az értékelés szerint a második helyet és a háromezer forintos jutalmat Frank Jánosné 151-es szalagja, míg a hannadik helyezettnek járó kétezer forintot Vízi Rozália Hl-es szalagja kapt#. Csehszlovák vendégek Kondoroson Az esőzések megtörték a gabonafelvásárlás ütemét Éjjel-nappal üzemelnek a szárítógépek Első a 142, szalag Az Alkotmány-műszak hét szaKukk Imre
