Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

WS6. augusztus 10. 5 Szerda Faust-hemutató nemzetközi szereposztásban A Szegedi Szabadtéri Játékok eddigi előadásai azt bizonyítják, hogy az idei siker felülmúlja az előző évekét. Soha ennyi hazad éis külföldii vendéig nem érkezett az ünnepi hetekre. Különösen nagy érdeklődés előzte meg az idei/ játékműsor első nemzetközi bétautetóját, a Faust előadáséit. Gounod Faustját Szinetár Mik­lós vitte színre Szegeden. Az elő­adás főszerepeiben a milánói Soata művészei közül Virginia Gordonit és Carlo Cavát, vala­mint Juan Onoinát, a bécsi Staat- oper művészét láthatjuk. Gordoni miűvtésiznő — a herendi porcelán nagy kedvelője, akiit többek között ez is vonzott Maigyairországra — az egyesült államokbeli Connec­ticutból származik, ahol apja új­ságíró volt. Milánóban folytatta zenei tanulmányait, ahol négy év­vel ezelőtt Herbert Graf, a világ­hírű zürichi rendező felfedezte, s New Yorkban, a, Broodway-n de­bütált Menotti 1954-foen írt operá­jában, a The Saint of Bleeker Street-ben. Egyébként gyermek­korában New York-ban látta Bar­tók Béláit is. Párizsban, Genová­ban, Nápolyban, Torinóban, Lon­donban, Frankfurtban és Becsben énekéit, filmre vették a Paraszt- becsületben, a Traviatában és egy Menotti-operában. Most kedvenc szerepének éneklésére készül, a Traviata hanglemez-felvételében — a szegedi Margtt-szerep után. Partnere, a Faustot alakító Juan Onoina algíri, és spanyol szárma­zású, laikiit a operaénekesi pólyá­ra többek között a Bohémélet filinváltoziatának hatása indított,1 amelynek főszerepében Eggert Mártát hallotta. Szegedre a ka­nadai Montrealiból érkezett, ahol a Traviata és a Bohémélet fősze­repeit Tito Gobbival és Renata Scottoval együtt alakította á „kis karmester”, Roberto Benzi ve­zényletével. A Mefisztót alakító Carlo Cava ifjan labdarúgó sze­retett volna inkább lenni, Hideg­kúti és Puskás volt az ideálja, de hamarosan elkötelezte magát a zene mellett. Azóta Európa és az Egyesült Államok leghíresebb ze­nei színpadain tette ismertté ne­vét. Tavaly Firenzében, Milánó­ban, Bécsiben, Genovában, Bolog­nában., Lausanne-ban és a tenge­ren túl szerepelt. Legutoljára Ró­mában a Caracalla Thermában lépett fel. Legkedvesebb szerepei a Carlos, Mefisztó és Borisz Go­dunov. Egyébként — miint igazi világjáró énekesnek — több mint ötven szerep van állandóan re­pertoárjában. E nemzetközi hármas mellett a inellékszerepekben kiváló hazai művészek léptek fel. Mártát Kom- lóssy Erzsi, Brandnert Sin,kő György alakította. Az előadás egyik érdekessége különben egy sajátos, ú j megoldás. A diarab sze­replői a Vaipurgis-éjben táncos­ként megelevenednek és így foly­tatják történetét. Mefisztó tán­cos megjelenítője a húsz évvel ezelőtt a Szegedi Nemzeti Színház gárdájához tartozó Lakatos Gab­riella, Faust férfi-énjét pedig' Dó­zsa Imre alakítja. A Faust eddig az idei műsor legnagyobb sikere. N. F. Margit és Faust kettőse: Virginia Gordoni és Juan Oncina. Jelenet a Valpurgis-éjből: Lakatos Gabriella mint Mefisztó • pendant,ja. Bnyeúi Zoltán felvételei q fejben láttuk Százéves az AHatkcrt Megérkezett a grúz vendégművészek első csoportja a Szegedi Szabadtéri Játékokra Az 1866-ban létesült Budapes­ti Állatkert egyike az elsőknek Európában és talán a világon is. Jelenlegi igazgatója, dr. Anghy Csaba professzor, aki is­mert arról, hogy mindenütt ott van, ahol a legcsekélyebb mér­tékben is előbbre segítheti az általános műveltség terjesztésé­nek ügyét (folyóiratokban cik­kez, előadásokat tart, részt vett a Ki miben tudós? zsűrijében és így tovább), érdekes módját választotta az igazgatósága alatt álló népszerű intézmény kame­rák előtti bemutatásának. Maga köré véve munkatársait: állat- és növényosztályok szakvezetőit, továbbá orvost, ápolót, velük is­mertette az általános tudniva­lókat. A több alkalommal történt közvetítés során Anghy előadá­sából a tv-nézők megtudhatták, hogy mennyi törődés, odaadás, küzdelmes, fáradságos igyekezet útján vált az egykori mutatvá­nyos jellegű állat- és növény- kertecske világhírű intézmény- nyé. Jóleső volt tőle hallani/ hogy a magát terület dolgában teljesen kinőtt állatkert belát­ható időn belül teljesen méltó, megfelelő környezetbe, a Hű­vösvölgynek egy tágas, festői részére települ át. A közvetítéssel kapcsolatban csupán az a kifogásunk, hogy a kamera a kelleténél többet idő­zött az előadók arcán, holott különösen azok a tv-nézők, akik távoli községek, települések la­kói lévén, esetleg még nem jár­tak Pesten az Állatkertben, el­sősorban az intézmény élővilá­gára lettek volna kíváncsiak, a magyarázó szöveg mindenkép­pen eljutott volna a fülükbe. Eg if esztendő az Aniarktiszon A Szovjetunió lehetővé tette, hogy szerény anyagi felkészült­ségünk ellenére mi, magyarok, költséges expedíciók indítása nélkül is részt vehessünk a safkku tatás tudományos mun­kájában. Egy-egy évi időtar­tamra felváltva tudományos ku­tató utazhat a Déli-sarkra. Legutóbb Hirling György me­teorológus tölthetett el tizenkét erdekes. komoly, néha izgalmas, de azért kedélyességtől sem mentes hónapot földünk másik csücskén. A maga készítette fil­mecske segítségével, a televízió műsorának jóvoltából mi is vé­gigjárhattuk az utat. Képzelet­ben vele együtt szálltunk fel Leningrádban egy téli havas délutánon az Ob nevű óceánjá­róra, mely az ember-, a posta- és az áruforgalom lebonyolító­ja a Szovjetunió és a déli-sarki Mirnij expedíciós állomás kö­zött. Télből tavaszba, nyárba, trópusi hőségbe hajóztunk, hogy azután a távoli cél közeledtével ismét a zord tél látványa fogad­jon. Együtt éltük Hirling György meteorológussal, vala­mint szovjet, csehszlovák és más nemzetiségű kutatótársaival a kedves, barátságos pingvinek lakta vidék eseménytelennek látszó, és mégis oly gazdag éle­tét. A tv-műsorszerkesztés kitűnő­re vizsgázott mind a fáma kivá­lasztása, mind pedig „feltálalá­sa” tekintetében. Ugyanis a két részből álló beszámoló szerkesz­tője, Rockenbauer Pál nyilván­valóan arra törekedett, hogy Hirling György és az általa ké­szített amatőrfilm egymást erő­sítve, nem pedig árnyékolva részesítsék a tv-nézőket egy nem mindennapi „sarki” élményben. Tökéletesen elérte célját. —Űj— A Szegedi Szabadtéri Játéko­kon augusztus 14-tői 20-ig ven­dégszerepei a grúz állami opéra és balettszínház csaknem száz­tagú balettegyüttese. Két-két előadáson .mutatják be A. Ma- csavariani Otellóját és D. To- radze Gordáját. A nagy érdek­lődéssel várt bemutatkozás elő­készületei a játékok helyszínén folynak. Hétfőn a Dóm téren megtartották az Otelló első dísz­letállító próbáját. A játékok zenekara V. Paliasvili, a Grúz SZSZK népművészének irányí­tásával készül az előadásokra. Szegedre érkezett a tbiliszi tán­cosok első csoportja is V. Csa- bukianinak, a Szovjetunió Álla­mi és Lenin-díjas népművészé­nek vezetésével. , Együttes vezetés — személyes felelősség i. A vezetés kollektivitása a szo­cialista típusú politikai szerve­zetek lényege. A gazdasági élet­ben a tevékenység jellegénél fogva — az egyszemélyi felelős vezetésnek kell érvényesülnie/ A politikai életben, a politikai szervezetekben viszont a közös döntés, a'kollektív irányítás a. helyes, eredményes. Az olyan politikai párt, amely a történe­lem legmagasabb fokú demok­ráciáját valósítja meg, amely a lakosság túlnyomó többségének érdekeit és akaratát fejezi ki, saját belső életét is a széles kö­rű demokratizmus alapján szer­vezi meg. A kollektív vezetés ugyanakkor nemcsak a párt belső demokráciájának elvá­laszthatatlan része és feltétele, hanem a döntések helyességé­nek, a politikai kérdések sok­oldalú megközelítésének is. Ezért tartjuk a kollektivitást a pártvezetés, a politikai vezetés egyik legfőbb, legfontosabb el­vének. Ezért hasznos, ha a vezető szervek döntései közös munka eredményeként jönnek létre, s az adott testület minden tagja gondolataival, véleményével' hozzájárul az együttes álláspont kialakításához. Ez nálunk lé­nyegében általános gyakorlattá is vált: meglehetősen ritka, hogy némely helyi szervezetben egy- egy személy vagy csoport ki­sajátítsa magának a választott testület jogkörét. Arra viszont már nem mindenütt gondolnak, hogy a döntés kollektivitása voltaképpen tágabb fogalom: megkívánja nemcsak a vezető szerv tagjai, hanem az érintet­tek és a kérdést legjobban isme­rők véleményének meghallgatá­sát is. Az az alapszervezeti ve­zetőség érvényesíti tehát igazán a kollektivitás elvét, amely egy- egy fontosabb kérdés értékelése és eldöntése előtt szélesebb kör­ben tájékozódik, s bevonja a párttagságot is a végső állásfog­lalás kialakításába. Ebből ter­mészetesen nem szabad fétist csinálni: a véleménykikérés — meghallgatás szükségességét, mélységét és szélességét mindig az adott helyzet dönti el. II. Vezetni nemcsak annyit je­lent, mint határozatokat hozni: a vezetéshez hozzátartozik a végrehajtás irányítása, megszer­vezése és ellenőrzése is. A veze­tés kollektivitását sem szűkít­hetjük le tehát az együttes ha­tározathozatalra. A végrehajtás­ban is közös munkára, megosz­tott és mégis egybehangolt te­vékenységre van szükség, kü­lönben a kollektív vezetés „fél­oldalas” marad. A kollektív vezetésnek nálunk éppen itt van az egyik gyenge pontja. A döntés közös, a végre­hajtás ellenőrzése azonban már csak egy-két emberre marad. Általában nem a szándék hiány­zik a többiekből, hanem a meg­felelő munkastílus, a célraveze­tő módszerek ismerete. Egyéb okok is közrejátszanak: az egyik vezetőségi tagnak — munkakö­rénél, beosztásánál fogva — na­gyobb mozgási lehetősége van. n másiknak kisebb. A munka ész­szerű megosztásával azonban az ilyen nehézségek is áthidalhatók. Akármilyen sokoldalúan ki- . munkált egy határozat, csak annyit ér, amennyit valóra vál­tanak belőle. És a határozatho­zatalba is az tud igazán be­kapcsolódni, aki elegendő ta­pasztalatot gyűjtött a végrehaj­tásban, a gyakorlati ’ tevékeny­ségben. Ez utóbbi kollektivitá sának mértéke tehát — így vagv úgy — magára a közös döntés­re is visszahat. III. Ha a kollektív végrehajtási az együttes vezetés szerves ré­szének tekintjük, magától ér­tetődően össze kell kapcsolnunk á személyes felelősség fogal­mával is. A kollektív vezetés és az egyéni felelősség nem el­lentétes fogalmak, hanem szer­vesen összetartoznak. Leni” többnyire együtt is említette kettőt, a kollektív vezetésről szólva azonnal hozzá leje a s mély es felelősség követelményé: is. A köznyelv, is tükrözi ez1, hiszen egy-egy vezető testű: tagját felelős beosztásban levő emberként emlegetjük. Ez a felelősség kétirányú. A kollektíva tagjaként felelősség­gel tartozik az egész testület tevékenységéért, de személyé­ben is felelős — mind a veze tő szerv, mind pedig az az/, megválasztok szélesebb tábora előtt — a rábízott feládatok végrehajtásáért, megoldásáért. Ha ez a személyes felelősség hiányzik — márpedig gyakran így . áll a dolog —, a pontos végrehajtás is óhatatlanul esői - hát szenved. Ahol hiányzik ? végrehajtás pontos és köveiv_ zetes számonkérése, a felelős­ség határozott érvényesítése, o: nem valósulhat meg köveik" zetesen a kollektív akarat sem. A pártvezetőségek soron kö­vetkező újjáválasztása a szemé­lyi felelősség érvényesítését ie- lenti, hiszen egyénileg mérlege­lik minden válaszott vezető te­vékenységét. Ezt azonban nem elég csak két. vagy négyéven­ként megtenni: a végzett mun­ka személyenkénti ellenőrzése és értékelése a vezetés állandó tényezője kell, hogy legyen. Cy. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom