Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-09 / 187. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ Világ proletárjai, I960. AUGUSZTUS 9., KEDD Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM % Az élet kapujában A közeli napokban, hetekben benépesülnek a gyári, vállalati felvételi irodák. (Frissen szerzett szakmunkás-bizonyítványaikkal jelentkeznek munkára az új munkások. Nem ismeretlenül mennek az ismeretlenbe. Legtöbbjük már tanulóévei alatt ismerkedett leendő munkatársaival, a rá váró követelményekkel és lehetőségekkel. Ipari tanuló korában régi, tapasztalt mesterek vigyázták, gyámolították s korholták. Művezetőik, intézeti' szakoktatók és ifjúsági vezetőik cseréltek időnként véleményt a „gyerekek” tudásáról, igyekezetéről, jellemük jó és rossz vonásairól, s egyesült erővel nyesegették a vadhajtásokat, ápolták a nemeseket. A fiatalok érezhették, hogy még azok a „szakik” is, akik olykor zsörtölődve mondogatták: „Bezzeg a mi tanoncidőnk- ben nem ajnároztak ennyit bennünket” — jó szívvel vannak irántuk. A korholással együtt adták felbecsülhetetlen értékű tapasztalataikat, tudásukat Szurkoltak a vizsgázóknak, sok helyütt az egész műhely ügye, gondja volt az eredmény. A minősítés is megtörtént oly módon, hogy a művezető vagy a brigád név szerint kérte, kit küldjenek hozzájuk az új szakmunkásokból. Az az ifjúmunkás, aki így kerül munkahelyére, méltán érezheti, hogy az oklevele mellé még egy bizonyítványt, nem kevésbé értékeset kapott: a kollektíva minősítését, amely az előlegezett bizalmat is tartalmazza. A szakmunkás-bizonyítvány nem avatta „kész emberekké” a fiatalokat. A tanulóévek megalapozták a szakmai tudást, ízelítőt adtak a munkáséletből. A bizonyítvány kulcs ahhoz, hogy a boldogulásról szőtt elképzelések, elhatározások valóra válhassanak. Aki a tanulóéveket a jövőre való készülésre fordította, azt biztos munkahely, kenyér várja. Hogy mekkora lesz az a kenyér, az már a továbbiak dolga. Attól is függ, hogy az újdonsült szakmunkás mennyire érti meg, hogy nem gyerek többé, hanem felnőtt munkavállaló. Munkajogilag egyenrangú a légi munkatársakkal. Ám az üzemekben sajátos törvények is uralkodnak! „Teljes polgárjogot” a munkásközvélemény adományoz a kitartó igyekezet, a szakma értése és szeretete, valamint az emberség alapján. Illő szerénység, tisztelet az idősebbek iránt, készség a szakmai ismeretek mesterséggé gyarapítására: ez megszerzésének útja, módja. Sok fájó leckét kap az elbizakodott, a a kort, a tudást, tapasztalatot lebecsülő, a tanácsot és kritikát kelletlenül, hányavetin fogadó „új”. És sok keserűséget megtakaríthat a szerény, figyelmes, tanácsot kérő s fogadó ifjú. Igaz, a probléma kétoldalú, hiszen az ifjúmunkásokat, mi tagadás, nem mindig kedvező hatások érik. Nem mindenütt nyilvánul meg a munkások ösz- szetartása. Jó néhány lelkesedéssel, jó szándékkal érkezett fiatalember válik csakhamar „ügyeskedővé’ s nem ügyessé egyes idősebbek példáján. A régiek némelyikétől tanulja meg, amit pedig nem kellene: a lógást, a hanyagságot, a nemtörődömséget a munka és a közösség ügyei iránt. A vezetői gyengéket kiismerő, s ezeket a maga javára hasznosító helyez- kedővé, talpnyaló^á, mások rovására, boldogulására törővé. Megértés és pédamutatés — ebben fogalmazható meg tömören az idősebb munkásnemzedék felelőssége, kötelezettsége az új fogadásában, formálásában. A fiatalok akaratától, s az idősebbek támogatásától függ, hogyan realizálódnak az egyéni és közös remények. A legnemesebb munkáshagyományok folytatóivá, továbbfejlesztőivé vál- nak-e az ifjak, miközben két kezük munkájával egyéni vágyaikat, törekvéseiket megvalósítják? Egyéni és közös cél, s akarat dolga ez! Végezetül szólni kell azokról a fiatal szakmunkásokról, akik a tanulóévek alatt s a vizsgákon sem jeleskedtek. Sajnos, nem kevesen vannak. Köztük olyanok, akiket szüleik azért szántak szakmunkásnak, mert gyenge tanulmányi eredményeik miatt „csak” erre tartották képesnek őket. Nos, ezek a tanulóidejük alatt is, de még inkább az életben tapasztalhatják, hogy nem lehet ilyen „csak”. Már az első lépésnél. Még olyan nagy szakmunkáshiánnyal bajlódó üzemekben sem kapkodnak a tessék-lássék módon felkészültekért. Jó, ha egyáltalán alkalmazzák őket! Ha ez mégis megtörténik, ha lehetőséget kap az ilyen fiatal a tanulóévek alatt mulasztottak pótlására, éljen is vele. Mert az üzemi élet szüntelen kemény vizsga. Tudást, munkát, méghozzá -egyre jobb munkát kíván. Jakus Lajosné Békéscsabai technikumi tanulók gyakorlati munkán a gyulai városi tanácsnál Az út-, híd- és vízműépítési technikum néhány tanulója a nyári szünetet arra használja fel, hogy kisegítő munkát végez a gyulai városi tanács építési, közlekedési osztályán. Mostani tevékenységük alatt felmérték a töltést, hossz- és keresztszelvényt készítenek, felmérik a műtárgyak állapotát, a későbbi javítások, jfelújítások előkészítéséhez. Pótolják azt a munkát is, amit elődeink elfelejtettek vagy szándékosan nem tettek meg: dokumentációt készítenek a városi körtöltés terveiből. Ugyancsak felmérést végeznek a város út-, járda- és nyíltcsatorna- hálózatanaik pontos adatairól. Százhetven vagonos teljesítménnyel vezet megyénk legjobb kombájnosa — Az orosházi járás is befejezte az aratást — A múlt hét végén kiadós eső ítélte kényszerpihenőre a kom- bájnosokat megyénkben, A mezőkovácsházi és orosházi járásban vasárnap már dolgozhattak a kombájnok, a szeghalmi és gyulai járás erősen kötött, mély fekvésű szikes talajain azonban csak hétfőn folytathatták a gabona aratását. Az alaposan megdűlt búza felgyomosodott, igen nehéz az utolsó táblák aratása, cséplése. A kombájnosok hallatlan erőfeszítéseket tesznek azért, hogy minden szem termény a rendeltetési helyére kerüljön. *Az orosházi járásban — ahol 36 500 holdon termett gabona — hétfőn befejezték az aratást. Változatlanul megyénk legjobb komCél: a szocialista brigád jelvény A Rostkikészítő Vállalat sarkadi telephelyén jelenleg két brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. Egyszer már mindkét kollektíva elnyerte a megtisztelő címet és az ezzel járó oklevelet, de most a magasabb szintet jelentő jelvényre „fáj a foguk”. Minden jel arra mutat, hogy az igyekezetük nem lesz hiábavaló. Váczi Mihályné vezetésével a Május 1 brigád például átlag száztíz százalékra teljesíti a terveit és komoly várományosa a második kitüntetésnek. Sztojka Lajosné, Katona Andorné, Nagy Imré- né, Puly Zsuzsa, Kovács Lajosné, Szabó Sándorné és a többiek mindent elkövetnek azért, hogy augusztus húszadikára megszerezzék másodszor is a szocialista címet. — O — bájnosa Megyik Sándor orosházi kombájnos, aki túlhaladta tavalyi teljesítményét. 1965-ben 168 vagon gabonát aratott-csépelt váltótársával, most azonban túlhaladta a 170 vagont. Kiváló eredményeket értek el a kombájnok az orosházi járásban. A szovjet kombájnok átlag 400 hold gabonát takarítottak be. A mezőkovácsházi járásban szintén teljes erővel folytatták az aratást hétfőn. Ahol lemaradtak, 8—10 kombájn szorgoskodott. Ebben a járásban eddig három Az elmúlt hét végén két napra Gyulán jöttek össze Békés, Csongrád, Szolnok és Heves megyék állatforgalmi vállalatainak tenyészállatforgalmi előadói, a járási kirendeltségek vezetői és az érdekelt termelőszövetkezetek állattenyésztési szakemberei, hogy tanfolyam keretében vitassák meg a tenyészállatminősítéssel és a takarmánygazdálkodással összefüggő kérdéseket. A négy megyéből több mint ötven meghívott jelent meg ezen a fontos tanácskozáson, de rajtuk kívül igen sok érdeklődő is eljött és hasznos tapasztalatokat szerzett. Az érdeklődésre talán az volt a legjellemzőbb, hogy számtalan jelentkezést vissza kellett utasítani. A gyulai találkozón a trösztöt előadókként Forgács Ferenc főelőadó és Ihrig Ernő előadó képviselték, mindketten mezőgazdasági mérnökök. Az értekezlet, illetve tanfolyam célja az volt, hogy a résztvevők kombájnos teljesített száz vagon felett, de itt is általában jók az eredmények. A magyar kombájnok egy részét már kiállították a búzatáblákból s cukorrépamag betakarítására alakították át. Egyedül a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben 7 kombájn csépeli a bő termő cukorrépamagot. Ebben a járásban meggyorsult a járulékos munka, hétfőn már 300 traktor szántott a gabonatáblákon. Előreláthatólag szerdán befejezi az aratást a mezőkovácsházi járás is. megismerjék az országosan érvényes minősítési, értékelési szempontokat, növelje a szakmai tudást. Foglalkoztak az állattenyésztés világtörténetével, a fajták kialakulásával, a küllemtani bírálattal, azokkal a tényezőkkel, amelyek a minősítések alapját jelentik. Az elméleti részben jelentős időt áldoztak a takarmányozás kérdésének már csak azért is, mert az állatforgalmi vállalat kirendeltségvezetői szorosan együttműködnek a termelő- szövetkezetek szakembereivel, nemcsak elméleti segítséget nyújtanak, hanem a takarmányszükséglet biztosításában is közreműködnek. Ismerniük kell tehát a tsz-ek gazdálkodását is. Az értekezlet második napján a résztvevők felkeresték a Népköz- társaság Termelőszövetkezetet, ahol gyakorlatban vitatták meg a tapasztaltakat. VAAft/VWWWWWWVvAAA Kétnapos értekezletet tartott Gyulán az Állatforgalmi Tröszt Nagy érdeklődés kísérte a megyei szántóversenyt (Képes riport; a 3. oldalon^ Demény Gyula felvételei /
