Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Ara: 60 íiilér XXI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Nincs ráérős idő Befejezték az aratást a békéscsabai termelőszövetkezetek ját. Elismeréssel vette tudomásul — „Nem kapitalista, hanem szocialista módon dolgozunk már, elvtárs!” — válaszolta akkurátusán nemrégiben az egyik termelőszövetkezet cséplőmunkacsapatának veze­tője, amikor megkérdeztük tőle, hogy a napi reggel 7-től este 7-ig tartó munkával nem húzódik-e el nagyon a cséplés ideje? Ilyen válaszokat bősé­gesen össze tudnánk gyűjteni jegyzetfüzetünk és emlékeze­tünk tárházából. Mert, ha az időjárás kártételétől nagyon félteni való gabona cséplése is ilyen rövid műszakra korláto­zódik, elképzelhető, mennyivel rövidebb ideig csinálgatnak naponta sok minden mást, ami látszólag nem sürgős. Termé­szetesen csak látszólag nem sürgős több minden. A való­ságban aztán úgy összetorlódik a sok tennivaló, hogy egy ré­szét csak agyoncsapják, a töb­bi része pedig elmarad. Rendszerint ilyen sorsra jut a szervestrágyázás, a mélyszán­tás és egy sor „mellékter­mék”, főleg a kukorica- és a cirokszár betakarítása szövet­kezeteink és állami gazdasá­gaink egy részében. Márpedig évről évre egész sor feladat­tal elmaradni, egyáltalán nem „szocialista módra” munkál­kodást jelent. A talajerőutánpótlás szük­ségességéről annyit beszéltek már a megye vezetői és annyit írtunk mi is az utóbbi évek­ben, hogy alig találunk ezzel kapcsolatosan új kifejezése-, két. Ennek ellenére évről évre nem több, hanem egyre keve­sebb szerves anyag kerül ki a földekre. Pedig eddig még ér­vényesült a járási tanácsok hatalmi szava, ha másként nem, úgy, hogy a kedvezmény, gép-, épület- és egyéb beruhá­zás megvonásával igyekeztek többek közt a szervestrágyá­zást is sürgetni. Ha ennek el­lenére csökkent, mennyire csökken a megtrágyázott te­rület a jövőben, amikor a szö­vetkezetek már önállóvá vál­nak, s a járási tanácsok nem is követelhetnek, legfeljebb csak szépen kérhetnek jobb munkaszervezést és nagyobb igyekezetei. Ha egyes szövetkezetek gaz­dái továbbra is csak év végén „olvasnak be” vezetőiknek a sok lehetőség ki nem aknázá- sa miatti alacsony munkaegy­ségérték miatt s év közben ezután is örülnek annak, ha ezt se, azt se kell megcsinálni vagy csak ráérősen, komóto­san, akkor bizony nem felfe­lé halad, hanem lefele süllyed a termésátlag. Mert igenis a vezetők felelősek azért, hogy az egyes időszaki munkákat nem szervezik meg jól, s nem igyekeznek állandóan szítam, nap mint nap lendületben tar­tani a munka menetét. A tavaly őszi lazsálás matt el nem vetett, a belvíz és más elemi csapás következté­ben a szükségesnél több tíz­ezer holddal kisebbre zsugo­rodott gabonaterület Maratá­sához többé-kevésbé egyfor­mán osztották el az idén a kombájnokat. A szövetkezetek jó részében késedelem nélkül, az érés pillanatában láttak hozzá. Egyik-másik helyen azonban „van időnk, ráérünk” ballagással. Ez a késedelem s a július végi eső okozta kény­szerpihenő miatt aztán elve­szett több helyütt az az idő­előny, amennyivel korábban érett a gabona. Az aratás las­sú üteme miatt máris késtek a tarlóhántással, a szerves- és műtrágya kiszórásával. Az erőgépeket is olyan csigalas­súságé ütemben állítják éj­jel-nappali munkára, mintha az aratás befejezésével egész évre minden tennivalóval vé­geznének. Érthetetlen, hogy 8—10 év­vel ezelőtt, amikor jóval keve­sebb volt a gépjármű, a trá­gyamarkoló és trágyaszóró, amikor még jóval több kézi aratásra és hagyományos cséplésre szorultak a szövet­kezetek, meg tudták teríte­ni szántóföldjük 18—20 száza­lékát istállótrágyával. Ráadá­sul akkor még az állatállo­mány is kevesebb volt. Most a trágyázott terület nem éri el a 15 százalékot sem. Az lenne ennek a magyarázata, hogy a korábbi időben még alig-alig osztottak valamit érő jövedel­met a szövetkezetek, s azért igyekeztek a vezetők és a szö­vetkezeti tagok, s most, ami­kor a duplájával, háromszoro­sával többet kapnak, annyira meg vannak elégedve, hogy mindennel ráérnek? A mező- gazdaságban nincs ráérős idő tavasztól őszig. Nem is lehet még a legjobb gazdaságokban sem lazsálni. Nem szabad egy jottányit sem engedni a mun­ka tempójából, mert a gazdál­kodás korábban elért színvo­nala egyik évről a másikra annyira visszazuhanhat, hogy aztán gürcölhetnek, amíg új­ból utolérik magukat. Keménynek látszanak a sza­vak, de mégis ezt mondjuk: ébresszék fel már végre egy­más lelkiismeretét azokban a gazdaságokban, amelyekben évek óta csak egy részét tud­ják befejezni egy sor# fontos őszi munkának. Jobb, ha most vitatkoznak össze alaposan azon, hogy miért nem halad jól a trágyakihordás, a vető- és a mélyszántás, minthogy aztán, amikor már nem lehet csinálni, szégyenszemre ujjal mutogasson rájuk ország-vi­lág, s ráadásul kevesebb ter­méseredménnyel, alacsonyabb jövedelemmel kell majd beér­jék. K. I. A július végi esőzések megtör­ték az aratás lendületét a békés­csabai termelőszövetkezetekben is. Ennek ellenére megalakulásuk, de a város történelmében is élő- szörre fejezték be augusztus 5-re az aratást. Ez egyrészt annak kö­szönhető, hogy az idén a korábbi­aknál több nagy teljesítményű szovjet gyártmányú kombájn állt rendelkezésre. A gyors aratás emellett főleg annak köszönhető, hogy a város négy termelőszövet­kezetében a gabonavetés 80 százalékából vegyszerrel ir­tották ki a gyomot. Ennek szükségességét az eddi­gieknél is még kevésbé vitatják, hiszem a július végi esőzések után egy 30 holdas búzatábla any- nyira gyomossá vált az egyik szövetkezetben, hogy legutolsónak ezt voltak kénytelenek vindiraver- rel learatni. Sok más tanulságot is levonnak a békéscsabai szövetkezetek ve­zetői, tagjai az idei aratásból. El­sősorban azt, hogy jobban meg kell választani a gabona előveteményét s több gondot kell fordítani a vetés ápolására. Nincs szégyellnívalójuik ugyan a terméseredmények miatt, hiszen együttesen a tervezett 16,7 mázsa helyett holdanként 18,2 mázsa őszi árpát takarítottak be. A ba­bért a Lenin Tsz vitte el az idén 19,5 mázsa holdanként! árpater­méssel. A Szabadság Tsz-bem 18, a Május 1. Tsz-ben 17,7, viszont a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben 16,2 mázsa árpát takarí­tottak be holdanként. Búzából együttesen 15,7 má­zsát terveztek, ezzel szemben csaknem 18 mázsát takarítot­tak be holdanként. Előreláthatólag a Szabadság és a Lenin Tsz-ben 18 mázsa fölött lesz az átlagtermés. A városa tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap délelőtt tűzte na­pirendre a város termelőszövet­kezeteinek nyári és őszi mumká­a felkészülést s az artásit ideje­korán történő befejezését. A ho­zott határozatok többek között azt hangsúlyozták, hogy a szövetkezetben az eddigi munkalendület törése nél­kül lássanak hozzá az őszi feladatokhoz. Üzemeltessenek minél több erő­gépet két műszakban s a fak­torokkal elsősorban azokat a föl­deket szántsák, amelyekbe az ősz folyamán gabona kerül. Az ösz­tönzés nem árt. Bár a város szö­vetkezetei eddig 32 traktorral szántanak éjjel-nappal, s a 7028 hold gabona tarlóján eddig 5000 holdon végeztek talaj mun­kát. Jó eredmény ez, de kár vol­na eflbizakodini rajta, hiszen az őszi betakarítás és vetés olyan sok irányú, nagy fel­adatot jelent, hogy csak egyenletesen kifejtett erőfe­szítéssel tudnak megbirkózni vele. Az utóbbi időben Kanada és Magyarország között eredményes kereskedelmi kapcsolatok bonta­koztak ki. Az exportképes ma­gyar termékek megismertetését, a magyar áruk iránti bizalom és érdeklődés fokozását szolgálja* az az eseménysorozat, amelyet a Magyar Kereskedelmi Kamara több magyar intézménnyel együt­tesen szervez Montrealban. A montreali magyar hetek prog­ramja már elkészült. Randevú Magyarországgal lesz a címe an­nak a kiállításnak, amelyet a Sheraton Mount Royal szálló­ban készítenek elő. A kiállítás anyaga: Magyarországot ismerte­tő fényképbemutató és több kül­kereskedelmi vállalat árukínála­ta. A kanadai kereskedelmi kö­rökben érdeklődésre számot tartó ruházati cikkekből külön divat­Elsősorban a tadajea'óutánpótlást indokolt gyorsítani mindegyik ter- mel őszövetkezetiben, mert eddig mindössze 400 hokira került is­tállótrágya. A városi tanács mező­gazdasági osztálya s a végrehajtó bizottság is indokoltnak tartja, hogy a rendelkezésre álló szerv es tápanyagot két műszakban igye­kezzenek a szövetkezetek kihorda­ná és elteríteni. Az időjárás nagyon kedvezett a kapás növényeknek s így minden­ből jó, cukorrépából pedig helyen­ként kiemelkedő termésered­ményekre lehet számítani. A kertészeti és kapas növények többlettermésének betakarításá­val csak úgy tudnak megbirkózni a szövetkezetek, ha jól szervezet­té, gördülékennyé teszik a rendel­kezésre álló 'kém és gépi erők munkáját, s a tanítás megkezdé­séig igénybe veszik a szövetke­'bemutatót is rendeznek. A nép- művészeti cikkek kiállításán be­mutatja művészetét Molnár Gá- bomé kalocsai pingálóasszony is. A MEDIMPEX külön gyógy- szernapót, a TERIMPEX és a MONIMPEX úgynevezett élelmi- szemapot készít elő, vagyis a szakkörökkel rendez talákozót. A montreali Elysée-moziban a magyar filmnapokon a Pacsirta, a Szegénylegények, a Ház a sziklák alatt, Hogy állunk, fiatal­ember? és az Örök megújulás című filmeket tekinthetik meg az érdeklődők. A montreali magyar heteket megelőzően Kanada másik nagy városában. Torontóban a nem­zetközi vásáron találkozhatnak a látogatók a magyar árukkal. (MTI) S&ínes, dróthálós üveget készítenek az Orosházi Üveggyárban. Fotó: Uemény zeti gazdák iskolás családtagjait is. Randevú Magyarországgal Magyar heteket készítenek elő Montrealban —

Next

/
Oldalképek
Tartalom