Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-02 / 181. szám
198fl. augusztus 2. \ 4 Kedd Gondolatok a hazafiságró! (Haza és haladás) I. A haza, a hazafiság fogalma magától értetődő, csak egyféleképp értelmezhető gondolatnak tűnik. A futó történelmi visszapillantás is meggyőz azonban róla: nem egyértelmű, s vitathatatlan tartalmú kifejezésekről van szó. Mindenekelőtt: különböző korokban mást és mást értettek hazán. Az ókorban, a törzs által lakott terület, a hűbériség idején egy-egy főnemesi birtok vagy birtokcsoport határolta a ,,hazát ’, a polgári nemzet kialakulása idején a nemzeti államok fogalmához kapcsolódik a haza gondolata. Ha még alaposabban vizsgálódunk, azt tapasztaljuk, hogy a hazafiság fogalma egyazon korban is eltérő, sőt ellentétes értelmezést takarhat. Ki vonhatná kétségbe, hogy Petőfi hazafisága merőben más tartalmú volt, mint például a Zichy grófok hasonló érzése, de fontos kérdésekben eltért Széchenyi István vagy Görgey hazafiság-értelmezésétől is. Ady Endre, Móricz Zsigmond, József Attila hazafisága"merőben mást jelentett, mint Herczeg Ferencé vagy Pékár Gyuláé, sőt: a kettő majdnem kizárta egymást. A példákat folytathatnék, de talán ennyi is elég, hogy feltegyük a kérdést: van-e a hazának, a hazafiasságnak időt álló. ha úgy tetszik, tudományos meghatározása? A felelet nem könnyű, hiszen mélyen beivódott, érzelemmé sűrűsödött hagyományokkal kell számolnunk, amelyek sokak gondolkodásában már-már ösztönné kristályosodtak. A modern marxista társadalomtudomány három olyan lényeges tényezőt említ, amelyek összhatásából a haza és ezzel a hazafiasság jellemezhető. Az első ilyen tényező a terület. Hazát az ahhoz kapcsolódó földrajzi egység nélkül nem lehet elképzelni. (Sok embernél ez az érzés egy-egv tájhoz. környezethez kötődik.) A második, szintén magától értetődő ismérv: a nép évszázadokon át kialakult kultúrája, nyelve, hagyományai, szokásai. Anélkül, hogy a kérdés mélyére hatolnánk, említsük meg, hogy itt már minden társadalomban ellentétek jelentkeznek. Az előbb említett nevekre utalva: Adyt, Móricz Zsig- mondot, a Nyugat című haladó polgári folyóirat egész körét a maga idején hazafiatlannak bélyegezték. A szocialistákat a „hazátlan bitangok” jelzővel tüntették ki. És kik? A kor hivatalos politikusai, irodalmárai: Tisza István, Herczeg Ferenc és a többiek. Lehet-e itt tiszta képet teremteni? Ehhez segít a harmadik ismérv. A haza teljes fogalmához tartozik a társadalmi, politikai berendezkedés is. Annak igenlé- se — vagy tagadása — nem nélkülözhető eleme a hazafiasság helyes megközelítésének. („Haza csak ott van. ahol jog is van”). Ha visszatekintünk a történelemben, nem nehéz felfedezni, hogy minden kornak, főleg társadalmi átalakulások idején, megvan a maga — különösen hangzik! — kétféle hazafisága. Nem lehet kurucokat és labancokat, Rákóczit és Károlyi Sándort egyformán hazafinak nevezni. Kossuthot és Hám Jánost, az akkori hercegprímást sem, aki Windisch- grätz elé járult hódolni. Lenin ír arról, hogy minden nemzethen, minden kultúrában voltaképpen két nemzet és két kultúra él: a reakciós, kizsákmányoló osztályoké és az elnyomott, történelmileg haladó osztályoké. Láttuk fentebb, hogyan vált el ez a két tendencia a magyar nemzeti múltban is. Az, amit ma fenntartás nélkül magunkénak vallunk, az a haladás fő vonalát képviselő irányzat, a Balassiak, Bessenyeik, Berzsenyik, Csokonailk, Kazin- czyk és utódaik — folytathatnók a sort József Attilával, Radnóti Miklóssal — kultúrája. Minden eddigi forradalomban megismétlődött az egy nemzetbeli, de szemben álló erők összecsapása. A polgári forradalmak idején például a haladó angol vagy francia burzsoázia véres harcokban védte meg az általa teremtett új rendet a rátörő feudális ellenforradalommal szemben. Melyik fél volt a haza oldalán? Ma már egyetlen tájékozott ember előtt sem kétséges: azok voltak a valódi hazafiak, ak'k a polgári átalakulás mellett álltak, s azok, akik azt ellenezték, a haza. a társadalmi haladás ellenségének bizonyultak, még ha szub- jektíve a haza híveinek érezték is magukat. Franciaországban a forradalom idején a citoyen — polgártárs — és a patriot — hazafi — kifejezés 'egyértelműnek számított. Az „átkos testvérharc” tehát, ahogyan a konzervatív történészek nevezték, sem nem magyar sajátosság — „turáni átok”, sem nem véletlen: a tör- térrelmi fejlődés parancsa. Mily könnyű ezt a múltra vonatkoztatva .megállapítani, és mennyivel nehezebb a jelenre alkalmazni. Itt mutatkozik meg igazán, milyen szívósak a múltból hozott, tudatunkban és érzésvilágunkban megtapadt gondolatok. A következtetést azonban már most levonhatjuk: az igazi hazafiasság elválaszthatatlan a társadalmi haladás gondolatától. És ez nem új felfogás, többkevesebb tudatossággal ott élt elődeink gondolatvilágában is. Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének, a reformkor egyik legtudatosabb gondolkodójának írásai számos példáját szolgáltatják ennek. Bátran szembeszállva a nemzet hamis egységét prédikáló konzervatív-feudális előítéletekkel figyelmeztet: „Mívelt embernek a hazát legfőbb gondjává kell tennie, s ez mindenek- felett oly hazákról értetik, hol az egyes polgárnak a közdolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége van.” A maga idejében ennek kimondásához nem csekély erkölcsi bátorságra volt szükség! Ugyanő bátran kimondta, hogy a haza, vagyis a nép érdeke nagyon különböző lehet. Népérdek alatt legalább három különböző érdek él: — írja — a nemesség, a polgárság és a parasztság érdeke. Még azt is leszögezi, hogy a harmadik (tehát a parasztság érdeke. mint népérdek) a maga kiterjedésében még soha ki nem mondatott, kimondatni még most is nehezen fog . Mai nyelvünkre lefordítva ez annak felismerését jelentette, hogy korának vezető társadalmi rétege á parasztságot gyakorlatilag kizárta a nemzetből. A polgárság természetesen elvetette (pontosabban: túlnőtte) a megelőző társadalmi rend hazafogalmát. A polgárság hazafogalma történelmileg magasabb rendű volt, mint a feudalizmusé. Vajon (pusztán logikailag is) nem önként értetődő-e. hogy amikor a történelem színpadára új vezető osztály lép: a munkásosztály, amikor új társadalmi rend valósul meg: a szocializmus, akkor bizonyos értelemben elavulttá válnak a megelőző társadalom (jelen esetben a polgári társadalom) eszméi, vagy legalábbis azok jó része? Itt azonban nemcsak erről van szó. Arról is, hogy a burzsoázia „hazafiassága” az utolsó évszázadban lényeges tartalmi változáson ment át. Valamikor, az egységes nemzeti államok kialakulása idején, a burzsoázia természetében rejlő törekvés — minél nagyobb piac megteremtése — haladó jellegű volt s a polgári nemzet kialakulására vezetett. Ám ugyanez a törekvés a későbbiekben már az új, hódító, nacionalista ideológia objektív bázisává lett. Sokan ma sem tudnak éles szemmel különbséget tenni hazafiasság és nacionalizmus között. Az utóbbi — a burzsoázia nemzetszemlélete — olyan felfogás, amely a maga felsőbbrendűségét más népek lealacsonyításá- val, lenézésével igyekszik bizonygatni. A hazafiasság és a nacionalizmus között pedig több mint fél évszázaddal ezelőtt Ady Endre is éles különbséget tett: ,.A nacionalizmus: a dühödt hazafiság, de még az sem. A patrióta nevet ugyan sokszor kompromittálták már, de még mindig szén- tebb fogalom köpenye, hogysem a nacionalizmust födhesse. A nacionalizmus nem hazafiság... Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.” A nacionalista ideológiát a régi uralkodó osztály fejlesztette ki. Fertőző gócai azonban távolról sem veszítették el életképességüket. Közöttünk is bőségesen megtaláljuk a továbbélő nacionalizmus mikrobáit. S ez annál veszedelmesebb, mert nemcsak országon belül fertőz, életre hív hasonló tüneteket más népeknél is. A nacionalizmus nacionalizmust szül. Térjünk vissza azonban a hazafiasság kérdéséhez. Senki ne gondolja, hogy akkor, amikor — a szocialista társadalmi rendszer magasabbrendűségére hivatkozva — a „régi” értelemben vett haza- fiságot, a polgári hazafiság fogalmat túlhaladottnak nyilvánítjuk, ezzel a hazafiság minden eddigi vonását elvetjük. Hiszen a szocialista társadalom a megelőző társadalmi alakzat talajából nő ki. A szocialista kultúra is értékeli a megelőző évszázadok minden kul- túrkincsét. azokból sarjasztja ki az új kultúrát. Bízvást állíthatjuk: a magvar múltnak, benne a magyar kulturális múltnak, sosem volt még olyan megbecsülése, mint ma van. A múlt legjobb eredményei részei egyben az új, teljesebb szocialista kultúrának is. A szocialista Magyarország polgárai méltán büszkék arra, hogy a művelődés, akár a legmagasabb fokú képzettség elsajátítása, nem a nép kisebbségének kiváltsága többé, hanem betű szerinti értelemben: közkincs. Magyarországot a világ művelt fői évtizedeken át olyan országnak tekintették, mint amelyben tehetséges, jobbra hivatott nép lakik, de amely elmaradott társadalmi berendezkedése miatt nem foglalhatja el méltó helyét a művelt népek családjában. Az utóbbi két évtizedben ez megváltozott. „Hírünk a világban” ma más. Újból — 1848 és 1919 után — a fejlődés országa lettünk, a népek élvonalában haladunk. A szocialista társadalom hozta meg, hogy azoknak, akik szívükön viselik a nemzet javát, ne az elkeseredés hangján kelljen szólniuk a földről, amelyen annyi szeretettel csüggtek. A „haza ostorozása” régente szinte a költői hivatás velejárója volt — hogy a nemzeti kultúrának csak ezt az egy ágát említsük. „Hol nevét rút ferdítésben Ismerik csak átokképpen ...Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok” (Vörösmarty). Milyen keserves lehetett Ady Endrének hat évtizeddel ezelőtt megállapítania: „Ötven-száz évvel hátrább ballagunk még a kultúra külsőségeiben is nyugatibb népeknél” és mennyi előrelátással írja: „Nálunk, ahol kultúra nincs, egyetlen megváltás volna, ha az alacsonyak fölülkerülnének.” És még ezt követően harminc esztendővel is „Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény ...Nem adna jogot a parasztanak ki rág a paraszt kenyerén /S a summás sárgul, mint az asztag, de követelni nem serény” — szólt József Attila panasza. Jól tudjuk: kok, nagyon sok dolog még ma sem olyan, mint lehetne, kellene. A harc a káros jelenségek ellen jogos: éppen a szocialista hazafiság nevében. Minden negatívumon átüt azonban a tény, hogy a káros jelenségek visszaszorítására éppen a szocialista társadalmi rend — és csak az — adja meg a lehetőséget. Farkas Sándor J\em versenypálya ! A balesetveszély miatt az üzemekben korlátozott a gépjárművek sebessége. A Békéscsabai Konzervgyárban szabályos forgalmi táblák hívják fel a figyelmet a tíz kilométerre. Mégis a napokban az YA 93—04 rendszámú tehergépkocsi vezetője — pótkocsival — legalább 25 kilométeres sebességgel vette a kanyart. Az YA 81—89 rendszámú tehergépkocsiról még a tésztaüzemhez szállított papírlapok egy része is lesodródott, úgy sietett. A vezető azzal védekezett, hogy nem tudta, menynyi a megengedett sebesség. Ha a konzervgyárban már jó is az út, azért nem versenypályának készült. A forgalmi előírásokat be kell tartani. És nem ártana néha-néha itt sem az ellenőrzés. A körösladányiak régi vágya teljesül, ha felépül az új szabadtéri színpad. A kultúrház mögötti, fákkal övezett területen már a színpad alapját ássák, s a nézőtér széksorainak helyét készítik elő. Fotó: Esztergály Előkészületek az 1966—67-es pártoktatási évre Az MSZMP békéscsabai városi bizottsága augusztus 1-én megbeszélést tartott az alapszervezetek agitáció- és propagandafelelőseivel. Vrbovszki György, a pártbizottság munkatársa ismertette az elkövetkezendő időszak fontosabb feladatait, tennivalóit. Elmondotta, hogy az 1966—67-es oktatási évben a pártpropaganda fő eszmei-politikai tartalmát a párt IX. kongresszusának határozatai, a gazdasági mechanizmus reformjáról és a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló határozatok, az SZKP XXIII. kongresz- szusának fő elvei képezik. Az oktatás rendszerében az elmúlt évi oktatáshoz képest változás nem lesz. Oktatási formák: az időszerű kérdések tanfolyama, a gazdaságpolitikai tanfolyam (ipari, mezőgazdasági és világgazdasági tagozat), a szocializmus építésének kérdései tanfolyam, valamint a marxizmus—leninizmus egyéves esti középfokú iskola. A párta lapszervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy az oktatás valamilyen formájában lehetőleg minden párttag részt vegyen. Különösen vonatkozik ez azokra, akik funkciót töltenek be, igazgatótól, tsz-el- nöktől a brigádvezetőkig Így válik lehetővé, hogy megismerkedjenek a IX. pártkongresszus anyagával, amely a munkájuk alapját képezi. Vrbovszki elvtárs a továbbiakban a propagandisták kiválogatásáról beszélt. Fontos, hogy jól képzett, a marxizmus—leninizmus oktatása terén jártas elvtársakat bízzanak meg az alapszervezetek a pártoktatás vezetésével. Tovább kell növelni a pártiskolával, érettségivel, főiskolával, egyetemi végzettséggel rendelkező propagandisták számát. Az esti középfokú iskola 1966 szeptember elejétől (hetenként) 1967 május végéig a kötött formájú oktatás pedig 1966. november 15-től (kéthetenként) 1967. április 15-ig tart. Egyes alapszervezeteknél lehet szervezni tömegpropaganda előadásokat, melyek novembertől 1967 májusáig tartanak. A termelőszövetkezeteknél — a gazdaságpolitikai tanfolyamok mellett — téli tanfolyamokat kell szervezni, melyek megtartására a pártbizottsággal egyetértésben a tsz-alapszervezetek külön tervet készítenek. Ahol mód és lehetőség van (főleg kerületek, tsz-központok), szervezzék meg a tv politikai tanfolyamát. Közületek munkaerőigénye A Biharugrai Halgazdaság felvételre keres villamos motorok, hálózatjavítás és karbantartásban jártas szakképzett villanyszerelőt, valamint vasesztergályost, aki lehetőleg D i e sei -motorok javításában is jártas- Bérezés kollektív szerint. Lakást, illetve munkásszállást és üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a gazdaság igazgatójánál. x Az EM 44. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre fémcső-állványozókat, burkolókat, épület-villanyszerelőket, kőműveseket ácsokat, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360 forint (napi 15 forint), nem családfenntartóknak havi 240 forint (napi 10 forint) különélési díjat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest, V.. Kossuth L. tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. 332 . A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat békéscsabai István-malom üzeme állandó munkára 3 fő férfit lisztmérőnek felvesz. 67747
