Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1966. AUGUSZTUS 28., VASÄRNAP Ára: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Hípúj^gL Az őszi munkák elején Román vendégek Békés megyében Magyar—román barátsági napot rendestek Gyulán Románia felssabadulásának 22. évfordulója alkalmából A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága meghívására augusztus 26-án megyénkbe lá­togatott dr. Florea Duna, a Ro­mán Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének első titkára és Nicolae Stimea, a nagykövetség titkára. A vendége­ket Békéscsabán dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnök- helyettese, Sándor István, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának osztályvezető helyettese, Végih Andor, a megyei párt-vb munkatársa és Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára fogadta. Rövid békéscsabai tartózkodásuk alatt dr. Kertész Márton tájékoztatta őket a megye életéről, fejlődésé­ről, majd Gyulára folytatták to­vább az útjukat, ahol a Romá­nia felszabadulásának 22. évfor­dulója alkalmából rendezett ma­gyar—román barátsági napon vettek részt. Gyulán Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára, Szilá­gyi Péter, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, a Magyarországi Románok Demok­ratikus Szövetségének főtitkára, valamint a városi tanács vezetőd üdvözölték őket. Dr. Vidó Ist­ván, a tanács titkára ismertette a város fejlődését, az elért sike­reket, a gondókat, majd városné­zés következett. Felkeresték a járási, városi könyvtárat, megte­kintették a Lenin-, a Petőfi- és az Erkel-szobrot, majd hosszabb időt töltöttek a Békés megyei Húsipari Vállalatnál, ahol az ál­taluk is ismert híres gyulái kol­bász készítésének módjával is­merkedtek. Délután a várban a fotó- és képzőművészeti kiállítást nézték meg, majd a Várfürdőbe látogattak. Este a magyar, szovjet és ro­mán zászlókkal feldíszített, zsú­folásig megtelt Erkel Művelődési Háziban rendezett nagygyűlésen vettek részt, ahol Szilágyi Péter mondott ünnepi beszédet. Utána dr. Florea Duna tolmácsolta a megjelenteknek a nagykövetség üdvözletét. Köszönetét fejezte ki a párt, a tanács vezetőinek és a Hazafias Népfront bizottságának, Tegnap Battonyára érkezett Filipp Gyenyiszovics Kiva gárdakapitány Az ünnepi gyűlés elnöksége. hogy Románia felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából ilyen nagyszabású ünnepséget rendez­tek, amely a magyar és a román nép barátságának további erősí­tését szolgálja. Beszélt az 1944. évi fegyveres felkelésről, az an­Látogatás a könyvtárban. Még tart a nyár, a határban azonban kezdetét vette az őszi betakarítás. Vágják, szárítják, lombozzák, kúpolják, szállítják a kendert. Megnyitották a cu- körrépaátvevő helyeket, silóznak, a traktorosok vetőágyat készíte­nek az őszi árpának, búzának. A kertészetekben meggyorsítják a paprika, a paradicsom és a dinnye szedését. A mezőgazda- sági termékeket feldolgozó ipar- vállalatokban is szaporázzák a munkát Most az őszi idény kezdetén minden üzemben igye­keznek ellátni a feladatokat, nehogy a kezdet kezdetén a szervezésbe csúszó hibák miatt jelentősebb munkahátrányt s ez­zel együtt kárt szenvedjenek. A mezőgazdasági munkákban csaknem mindegyik szövetkezet eddig bizonyos időelőnyre tett szert a korábbi évekhez képest. Az aratást, cséplést a szokásos­nál három héttel korábban fe­jezték be mindenhol. így na­gyobb területen vált lehetővé a szántás és az istállótrágyázás, mint tavaly. Most már azonban egyre fokozódik az őszi munkák üteme. S ebben az egyre fokozó­dó feladatrengetegben kérdés: meg tudják-e tartani szövetke­zeteink a háromhetes munka­előnyüket? Arról van tehát szó, hogy az igen jelentős időtarta­lékot ezekben a hetekben fel­élik-e vagy pedig az előbb em­lített lehetőségek jó kihasználá­sával november végéig befeje­zik az összes munkákat? Az őszi feladatok fokozottabb ütemű végzéséhez a feltételek adottak. A szövetkezeti táblák családi alapon való gondozása most is jó feltételnek ígérkezik a betakarítás gyorsítására. Csu­pán szervezés dolga, hogy ezek­ben a napokban csak annyi cukorrépát, kertészeti növényt szedjenek, amennyire szállítási lehetőség van. Ez azért is fon­tos, mert a növények egy része még fejlődik. így, ha többet szednek, mint amennyire lehe­tőség van, károsodás érheti a gazdaságot. A szállítási lehető­ség szabja meg végső soron a jelenlegi teljesítményeket. Ért­hető ez, hiszen az árut fogadó üzemek, a feldolgozógépek ka­pacitásával a szállítást szink­ronba állították. Bár igaz, a konzervgyárban a paradicsomot feldolgozó gépsor kapacitása je­lenleg kevés. Tavaly meg az­előtt a paradicsomvonal gépei jórészt félterheléssel üzemeltek. Kevés volt a termés. Csak a mezőgazdaság képes olyan helyzet teremtésére, mint ami­lyet most a paradicsom is okoz. Jóllehet, ebben a terme­lőüzemek szakvezetése is közre­működött. Tévedés ne essék: nem az a baj, hogy sok paradi­csom termett, hanem az, hogy most mindenhol egyidőben érett be. Ez azzal magyarázható, hogy az egész területet egyszerre palán tázták, mellőzték a sza­kaszosságot. Az ősz tartogat még néhány meglepetést. A tsz-ekben kevés a szállítójármű. Ezen az őszön 110 ezer vagon áru szállítására — a jelenlegi szervezést és a több éves tapasztalatot figye­lembe véve — nincs elegendő traktor, teherautó, pótkocsi. A háromhetes munkaelőny tartása tehát rendkívül fontos. A siló­zásban, a kender szállításában, a cukorrépa és a kertészeti növé­nyek szedésében, fuvarozásá­ban, a talajerő előkészítésében most tehát a lehetőségek jó, maximális kihasználása a leg­fontosabb. Ha az előbb említett őszi munkákat a kukorica tö­meges éréséig valamennyi üzem­ben befejezik, akkor a késő ősszel érő növények betakarítá­sával és a búza vetésével, a ha­táridő tartásával nem lehet kü­lönösebb baj. A 110 ezer vagon szállítási kapacitás hiány is csökkenthető. Hogyan? Amikor a megyei szer­vek számot vetettek a szállító- járművek igénybevételével, ak­kor a mezőgazdaságban hasz­nált tehergépkocsikra műsza­konként 2 vagon, a pótkocsikra pedig 1 vagon áru 5 kilométer­re történő szállítását vették ala­pul. Ügy kalkuláltak, hogy a szállítójárművek felét vala­mennyi tsz-ben két műszakban üzemeltetik, a többit pedig 10— 12 órás munkaidőben. Érdemes lenne szövetkezetenként felül­vizsgálni a szállítás lehetőségeit és a hiányzó kapacitás pótlására valamennyi üzemben célprémiu­mot kitűzni. A szállításban dol­gozók legyenek anyagilag is ér­dekeltek a jobb eredmények el­érésében. Tavaly és azelőtt legtöbb he­lyen csak akkor nyúltak a mun­kák ütemét gyorsító célprémium alkalmazásához, amikor már egyébként is mindennel késve voltak. A célprémium megadá­sára nem akkor van szükség, amikor már emberi erőt meg­haladó teljesítmény szükséges valamely dolog valóraváltásához hanem már most, a munkák kezdetén, amikor az előny tar­tásáról, fokozásáról van szó. Az őszi mezőgazdasági mun­kák összetett feladatot jelente­nek minden gazdaságban. A megtermett érték zöme ebben a kampányidőszakban kerül be­takarításra. így a most követke­ző 2—3 hónap munkateljesítmé­nye határolja majd körül a szövetkezeti gazdák 1966. évi jövedelmének jelentős részét. Az érték ebben az évben min­denhol megtermett. A betakarí­tás eredményességén múlik, hogy az eddigi növényápolási munka miként gyarapítja a kö­zöst, s a termelőszövetkezeti családok életét D. K. Tegnap, augusztus 27-én dél­előtt 10 órakor érkezett meg Battonyára annak a szovjet zászlóaljnak a parancsnoka, amely 1944. szeptember 26-án elsőnek lépte át Magyarország határát és felszabadította Bat- tonyát. A szovjet gárdakapi­tányt a községi pártbizottság épülete előtt köszöntötték a község vezetői, majd az úttö­rők orosz nyelven mondták el hálás szavaikat s virágcsokrot nyújtottak át a szovjet tiszt­nek. Ezután Filipp Gyenyiszo­vics Kiva elmondotta élménye­it a felszabadító harcokról, tifasiszta mozgalomról, amelyet a kommunista párt szervezett és irányított. Ismertette azt a ba­rna jd Palkó Lajos, a községi pártbizottság titkára tájékoz­tatta a kedves vendéget Bat- tonya 22 éves fejlődéséről. Ezután a gárdakapitány a főtéren és a temetőben meg­koszorúzta a szovjet hősi em­lékművet. Ebéd előtt ismerke­dett a község létesítményeivel, gazdasági és kulturális fejlődé­sével, délután pedig ellátoga­tott arra a területre, amelyen egykor zászlóalját vezényelte Battonya felszabadítására. A szovjet vendég délután visszautazott Tiszafüredre, talmas fejlődést, ami a Román Szocialista Köztársaságban a fel- szabadulás óta végbement. Meg­említette, hogy a történelem fo­lyamán a magyarok és a romá­nok sokszor harcoltak együtt a közös ellenség ellen, ami soha nem merül feledésbe. Ma ez a kapcsolat pártjaink testvéri együttműködésével tovább erősö­dik a két nép között. Beszédét a román—magyar barátság, vala­mint a népek közötti béke és együttműködés éltetésével fejez­te be, amit a közönség nagy tapssal fogadott. Az ünnepséget műsor követte, melyen a gyulai Szövetkezetek Erkel Művészegyüttese, az eleki művelődési ház tánckara, vala­mint a Bács-Kiskun megyei munkásőrség fúvószenekara lé­pett fel nagy sikerrel. A vendégek késő este indultak vissza Budapestre. Búcsúzáskor még egyszer elismerően nyilat­koztak a látottakról, tapasztal­takról és meghatottan mondtak köszönetét a megye és a város vezetőinek azért a szívélyes fo­gadtatásért, amelyben egész itrt- tartózkodásuk alatt részesültek. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom