Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-27 / 202. szám
1966, augusztus 2T. 2 Szombat U Thant Mexikóban Mexico A jelenleg kétnapos mexikói látogatáson tartózkodó U Thant ENSZ-fötitkár csütörtökön este beszédet mondott Carillo Flores külügyminiszter díszvacsoráján. A főtitkár igen súlyosnak minősítette a világbékét fenyegető veszélyeket, s hangoztatta, hogy a második világháború óta — a koreai háború kivételével — nem volt még ilyen feszült a nemzetközi helyzet. Felidézte az emberiség atomhalálának ijesztő képét, s „türelemre, az élni és élni hagyni elvének alkalmazására'’ hívta fel a szemben álló feleket. (MTI) ‘ Osztrák parlamenti küldöttség utazik a Szovjetunióba Bécs Osztrák parlamenti küldöttség utazik a Legfelsőbb Tanács meghívására szombaton a Szovjetunióba. A kilenctagú küldöttséget Wallner, a parlament néppárti harmadelnóke vezeti. De Gaulle Djiboutiban Djibouti De Gaulle francia köztársasági elnök, aki jelenleg világ körüli útjának első állomásán, Djiboutiban tartózkodik, pénteken reggel megtekintette a tiszteletére rendezett katonai díszszemlét. Közös hadgyakorlat előtt A Varsói Szerződés négy’ tagállamának közös hadgyakorlatára rövidesen sor kerül. Kénünkön: a Magyar Néphadsereg tisztjeinek egy csoportja- akik a közös hadgyakorlatra már Ceskc Bu- dejovicebe érkeztek. (Telefotó MTI Külföldi Képszolgalat) Sztrájkok, áremelkedések fing! ában Ezt követően De Gaulle és kísérete koszorút helyezett el a hősi halottak emlékművén, majd tanácskozott Ali Aref Bourhan szomáliparti alelnök- kel. Amerre ment, mindenütt feliratos táblák fogadták. A táblákat vivők egyik csoportja azonnali függetlenséget követelt francia Szomálipartnak, a másik csoport transzparensei azt hirdetik, hogy Szomálipart „francia kíván maradni". Az előbbiek vezetője Ahmed Idrisz Moussa. az ellenzékhez csatlakozott degaulleista képviselő, az utóbbiak élén pedig Ali Aref Bourhan alelnök áll. (MTI) Dél-Walesben 750 bányász sztrájkol a tárnák bezárása miatt, országos sztrájkra és az egész vasúti hálózatot megbénító munkabeszüntetésre készülnek a bérbefagyasztás éllen a vasúti váltókezelők. Egy hét alatt ismét több mint száz cikk ára emelkedett, ezek voltak a pénteki nap legjellegzetesebb eseményei az angliai fontválság híranyagában. • A nyugat-európai sajtó egyre nagyobb nyugtalansággal foglalkozik az indokínai amerikai agresszió kiterjesztésének látható jeleivel. A párizsi Express nemrég helyszíni riportban számolt be egy olvan amerikai katonai kiképzőlá- borról, ahol a Vietnamba szánt legénységét minden elképzelhető eszközzel „akklimatizálják” a vietnami háború viszonyaira. A riportból nem nehéz a kellő következtetéseket levenni... Felvételek az Orbiterről A spanyolországi Rodledo de Chavela-ban levő amerikai—spanyol megfigyelő állomáson pénteken felfogtak a Hold körül kerín- gő Orbiter—1 amerikai űrhajó felvételiéit, amely a Holdat árbá- zolja — háttériben a Földdel. A Föld felhőikkel borított félholdszerú formát mutat a kocka bal oldalán, míg jobb oldalon a Hold egyik kráterekkel borított részlete látható. A Föld megvilágított részén a tudósok felismerték az Antarktiszt, Dél-Amerika keleti partjait és az amerikai partokat, valamint Dél-Európát. — Hol az ezreded? — Nevem Robert Joins, számom 3550, születtem 1940. március 15- én. Néhány jól sikerült pofon és gyomron rúgás után a kihallgatás folytatódik. Újabb amerikai tömegmészárlás New Haven Az AP hírügynökség jelentése szerint a chicagói nyolcas és az austini tizenhetes gyilkosság után újabb véres bűntényt követtek el az Egyesült Államokban: péntekre virradóra a Connecticut állambeli New Haven városában a McClease család öt tagját, az anyát és négy gyerekét ölte meg a 35 éves Arthur Dgyis. A vérengzésre New Haven négernegyedében került sor. A szomszédok éjfél felé lövöldözést hallottak A kertes épületből egy kisfiú rohant ki rémülten kiáltozva: „Segítség, segítség, mind meghaltak!" A helyszínre siető rendőrség két holttestet talált a hatszobás lakás földszintjén és három másikat az emeleten. Kórházba szállítottak két gyereket is, akit szintén golyó talált, valamint három másik személyt, aki tanúja volt a rémtettnek és hisztérikus rohamot kapott. Az életben maradottak, a McClease család tagjai felismerték a gyilkost, a 35 éves Arthur Dayist, ofc* m mészárlás bevégzése után egyik kezében puskáját szorongatva távozott. A rendőrség nagyszabású hajszát indított a kecskesza- kállú néger férfi után, aki az első jelentések szerint 1964-es típusú Chrysler gépkocsin menekült el. A mészárlás oka még nem ismeretes. A lakás 200 méternyire van a Winchester Clubtól, ahol a hónap elején egy férfi lövöldözni kezdett és több embert megsebesített, míg végül a rendőrök agyonlőtték. (MTI) — A századosod neve? — Nem tudom. Az én nevem Robert Joins, számom 3550, születtem 1948. március 15-én. Kissé távolabb egy másik kép: hatalmas, megtermett fickó még egy amerikai „foglyot” vonszol az apró, figyelőablakkal ellátott bam- buszfalhoz. — Amerikai kutya! — üvölti a fickó, miközben foglyát gallérjánál fogva vonszolja. Térdének egy lökésével a falhoz szorítja, s ebben a pillanatban a bam.busznád szálai között valaki vörös, ragadós MÉLY- ÉS VÍZÉPÍTÉSBEN, VALAMINT CSÜSZÖZSALUZÁSOS MUNKÁBAN JÁRTAS MÉRNÖKÖKET, TECHNIKUSOKAT, MŰVEZETŐKET KERES FELVÉTELRE, kubikosokat és mélyépítésben jártas szakmunkásokat 150 főig, tiszántúli működési területtel alkalma azonnali belépéssel a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat. Jelentkezés: a vállalat telephelyén, Debrecen, Vágóhíd u. 18. 122555 Horogkereszt és faj üldözés Az AP jelenti: Chicagóban Lincoln Rockwell, az amerikai fasiszták vezére 1500 fanatikus fajgyűlölő részvételével gyűlést tartott. Kifejtette, hogy fegyveres erővel is meg kell akadályozni, a faji integrációt. Később fasiszta suhancok horngkercszte- ket mázoltak házak és templomok falaira. A hír bejárta a világsajtót. A felháborító és döbbenetes események elemzéséhez azonban alapot nyújt, ha rövid pillantást vetünk a történelem krónikásának tárgyilagos feljegyzésére: hogyan és miként alakult a „néger kérdés” az Egyesült Államokban? Időpont a XVIII. század eleje. A színhely Liverpool. Onnan és más nagy angol kikötőkből tucatjával indulnak útnak a rab- szolgakereskedök hajói. Afrika partjai felé tartanak, ott szedik össze a „fekete elefántcsontot”, így nevezték akkor a néger rabszolgákat, maid átszállítják őket Amerikába. Egy év alatt több mint százezer rabszolga került ki ily módon az Újvilágba. Időpont 1863. Színhely az Egyesült Államok. Abrahám Lincoln az elnök. Napvilágot lát a dekrétum a rabszolgák felszabadításáról. Két évvel később ezt az Egyesült Államok alkotmányába is beiktatják, mondván, hogy Amerika mindem állampolgára egyenjogúságot élvez! Azután tovább peregnek az évek és Lincoln nemes eszméi csak papíron maradnak. íme a bizonyíték: az amerikai legfelsőbb bíróság csak tizenkét évvel ezelőtt adta ki a „végrehajtási utasítást", amikor kimondta. hogy érvényesíteni kell az iskolai integrációt. Ennek ellenére is csak minden tizenhatodik néger gyereknek sikerült bejutnia a fehérek iskoláiba, de ennél is csúfosabban megbukott a gazdasági integráció, hiszen a színes bőrű dolgozók átlagbére 1950-ben a fehérek átlagának 61 százalékát tette csak ki és ez az arány is 59 százalékra csökkent napjainkig... Hol keressük az események, illetve a középkori elmaradottság rugóit. Ismét a kapitalista társadalom, s a politikai helyzet alakulása ad magyarázatot. És arra is választ kapunk, hogy mi bátorítja fel az amerikai fasisztákat. Rockwell náci nagygyűlést tarthatott Chicagóban és tehette ezt azért, mert tudja, hogy a hatalom képviselői is azokat gyűlölik, akik ellen fegyveres fellépésre uszít. Ahhoz sem kell különösebb politikai éleslátás, hogy bárki felismerje: az Egyesült Államokban a legfelsőbb síkon is a szélsőjobboldali elemek váltak hangadóvá. Ez elsősorban annak következménye — és ez ok és okozat összefüggése —. hogy Washington kifejezetten fasiszta jellegű kalózháborút folvtat Vietnamban. Az igazság pedig oszthaíatian. Nem állítjuk, hogy a Fehér Ház urai szándékosan támogatnák Rockwellt és fasiszta bandáiét, ezt egyszerűen azért nem teszik. me«"t ők óhajtanak a hatalmon belül maradni. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy azok. akik hitleri mintára nan mint nap a népirtás bűncselekményét követik el Ázsiában. ne élesztgetnék a fasizmus tüzet Amerikában. ^ Sümegi Endre iskolája folyadékot önt a veréstől elkábult katona fejére. Az egyik hóhér fel- üvölt: vér, vér! A pocsolya mellett Bűzös, sáros pocsolya előtt egy katona térdel. A katonát kihallgatják. —• Amerikai disznó, semmit sem ér a hadsereged... Valid be, hány ágyúja van az ezredednek. Hatalmas rúgás, és a katona feje már a bűzös pocsolyában van. Louisiana államban vagyunk, Fort Polkban. Amit látunk, az csupán az amerikai gyalogság „edzése” a vietnami háborúra. Fort Polk az egyik legnagyobb ilyen katonai tábor és gyakorlóterep ebben az államban. Mintegy 350 négyzetkilométernyi területet foglal el főképpen erdők között. Itt, ugyanúgy, mint más hasonló táborokban, a katonákat a harci körülményekhez szoktatják. Jóllehet az egész olyan, mint egy színjáték, az ökölcsapások azonban épp oly igaziak, mint a gyűlölet és az erőszak légköre, amit itt kialakítottak. Falu a táborban Az éjszaka folyamán végignéztünk egy „vietnami falu” ellen rendezett támadást, amit 220 főnyi osztag hajtott végre. Külön e célra pálmalevelekkel fedett bambuszkunyhókat emeltek. Sőt, az egyik házban iskolát rendeztek be, közelében pedig felállították az ősök hagyományos oltárát. Nem feledkeztek meg a disznók és bivalyok számára nélkülözhetetlen pocsolyákról sem. A disznók igaziak voltak, de bivaly nem volt, valószínűleg nem futotta a pénzügyi keretből. A kulisszafalu főterén tyúkok kapirgáltak. Az egyik kunyhón vietnami nemzeti- színű zászló lobogott. Égy házikó falán hatalmas plakát: vérző asz- szony gyermekkel a karján élettelenül hever egy amerikai katona I csizmája alatt. A felirat vietnami ! nyelven így hangzott: Az a meri - I k^i agresszor felperzseli falvain- ! kát, meggyilkolja asszonyainkat és gyermekeinket. Az ostrom Tökéletesein olyan volt a benyomásunk, mintha Vietnamban volnánk, csupán az zavart, hogy a falu bejáratánál „Behajtani tilos” és „Dohányozni tilos” angol feliratú táblák fogadtak. öt amerikai katona fekete öltözetben és műanyagiból készült csúcsos kalapban — ilyet hordanak a vietnami parasztok, de szalmából — a támadást váró partizánok szerepét játszotta. Feladatuk az volt, hogy csapdákat helyezzenek el a faluban és aláaknázzák az utakat. Hajnali öt órakor tompa robbanás, elnyújtott kiáltás hallatszott. Az amerikaiak támadást indítottak. A álvietnamiak lövöldözve visszavonulnak. A falura gránáttűz zúdul. Az egyik katona észreveszi, hogy egy rőzsekölegbol puskaagy kandikál ki. Abban a pillanatban, ahogy hozzányúl, a kö- teg felrobban. A katonát fehér por borítja, és szinte megsüketül a robbanástól. Nem sebesült meg, de megtanították, hogy hasonló hibát többé ne kövessen el. Az álvietnamiak, miután bekerítik őket, megadják magukat. Azok a fiatal katonák, akiket ebben a táborban dresszíroznak, nem hivatásosak: 18—21 éves újoncok. A kiképzés kilenc hétig tart. utána egy hónap szabadságot. kapnak, majd irány Vietnam. A kiképzők egytől egyig Indokí- nát megjárt háborús veteránok. A kiképzés helyét gondosan elrejtették avatatlan szemek elől. A környező erdőségekbe se éjjel, se nappal nem lehet belépni, mert a betolakodót nyomban elkapják az éber őrszemek. A kilencedik hét végén az amerikai fiatalember tudni fogja, mi vár rá „ott”...
