Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

1964, augusztus 24.

4

Szerda

Szebb képes levelezőlapokat!

Mindig zavarban vagyak, kényelmetlen érzés fag el, amikor külföldi barátaim román, csehszlovák, lengyel képeslevelezőlap csodáit kell viszonoznom a Képzőművészeti Alap gyenge kivitelű, fantáziaszegény elgondolás alapján készült produktumaival; amikor egy-egy kcpesleveh'zólap-gyupö kérésének csak úgy tudok eleget tenni, ha régi albumból, levéi- gyűjleményböl keresek elő megfelelő anyagot.

A napokban romániai vendégeim v-oltak, akik békéscsabai képes levelezőlapokat akartak barátaiknak, ismerőseiknek ha- gftküldeni, amikor azonban a hírlapárusító mentegetőzve megmutatta gyér választékú készletét, menten lelohadt a lelkesedés. Mert hogyan lehet egy város arculatának sajátos karakterét bemutatni pl. egy , típusterv alapján készült magányos bérház fotójával, amely épület egyforma stilusképet mutat úgy Békéscsabán, mint Újpesten, vagy Nagykanizsán? Amely kép semmit se nyújt az illető helység atmoszférájából.

Ügy gondolom, ha ■másként- nem megy a dolog, célszerű lenne, hogy \ a Képzőművészeti Alap amaibr fotópályázat útján jusson hozzá olyan felvételekhez, amelyeken egy-egy vidék tájképének vagy helység, város részletének ábrázolása, hazánk szépségeinek propagálása szempontjából is és az egyre növekvő igények kielégítése érdekében is .méltóképpen jutna kifejezésre.

Azt hiszem, egy ilyen akciónak a sikere nem maradna eÄ

m ' (Se—i)

Tenni kellene valamin

Mindenki előtt ismeretes, Uog£ ' ha emberek között valakit elfog az áimosság és' ásít, akaratlanul az a többi jelenlevőre is átterjed. Bfem ennek a jelenségnek az »kát akarom most feltárni- Szeretnék egy Olyan jelenségre kitérni, amelyik Békéscsabán nagyobb embertömegeket keines naponta többször is egyszerre nem ásításra, de szörnyű nagy hányingerre késztetni. •

Ez a jelenség, illetve a jelenség okozója* egy látszólag zárt \ asépítményű teherautó. Hála a szerencsének, ezen a nyáron gyakran sikerült vele találkoznom, ami — bár egyáltalán nem i:'vagyok kényes — mégis jelen lös étkezési költség megtakarítást , idézett elő.

IVem vagyunk azonban egyformák és . sajnos, sok ismerösöm- .' nck a már kifizetett és elfogyasz- _ tolt ételek rendeltetésszerű fel- használásától kellett megválni»- . A fentiekre és más okokra való tekintettel magam és mások ne- >. vében kérem a gépkocsi üzemben tartó szerveit (megnevezni nem tudom, mert megközelíteni álló helyzetben sem tudtam a gépjárművet), hogy valami újításon, karbantartáson vagy tisztítási módon gondolkozzanak az elpusztult állatok szállításánál.

Dömény Ferenc

Jólesik egy kis frissitő a nagy melegben.

A pártalapszervezetek ideológiai munkája

amikor a pái'talaps^ér- |ler,tkező problémák ideológiai ve-| összefüggő kérdésekre- igyelksze- vezetek beszámoló, vehető- tületével is egyre többet foglal- nek válaszolni. Szem előtt tartják ség- és küldöttválasztó ’taggyűlés-! koznak. Ilyenek például a gazda-: aat az elvet, hogy ha mi nem re készülve végjgteknyták az ptóto- | sági építőm un kávai összefüggő adunk elfogadható választ, akkor bi két év rmrnkáiái; ’ e számvetés- | szemléletbeli kérdések, a pért, a

munkásosztály vezető szerepének érvényesülése, a párt szövetségi politikájának helyi alkalmazása stb.

bep fonté? helyét kap az ideológiai tevékenység. A taggyűléseken! a beszámoló feletti vitában iS mind'áb bizonnyal súlyának és jelentőségének megfelelően foglal Közi k majd a tagság a párta munkának ezzel a területével. Az- előterjesztések a legtöbb alapsz-ar- vezetben számottevő eredményről, jelentős tapasztalatról és mindemellett nem kevés fogyatékosságról, tennivalóról adhatnak számot.

A beszámoló összeállításánál nem egy alapszervezeti vezetőségnek okoz gondot; milyen módon foglalkozzanak az. ideológiai munkával. Sok a mondanivaló, de kerülni szerelnék a terjengős, általánosságokban mozgó eszmefuttatást. Azt is tudják azonban, hogy néhány szervezési kérdéssel vagy a pártoktatást jelző fontosabb számadattal nem oldható meg a beszámolónak ez a része.

4 tapasztatok szerint rpa

" már ritkábban találkozhatunk az alapszervezetekben folyó ideológiai munka leszűkített telmezésével, amely kizárólag a pártaktatás megszervezésére korlátozza a tennivalókat. Az utóbbi időben egyre több alapszervezet- ben fordítanak figyelmet az ideológiai munka tartalmi Összefüggéseire. S ezt sem csupán a párt oktatással kapcsolatos témákra korlátozzák, hanem szélesebb érteAz emberek különféle magatartásának, cselekvésének meghatározott nézetek, eszmék szolgainak közvetlen indítékául. Az álap- szervezetek ideológiai munkájának alapvető tartalma annak a vizsgálata és elemzése, hogy az emberek kisebb-nagyobb csoportjainál, az egyes kollektíváknál ezek a különféle pozitív és negaíív nézetek milyen forrásokból táplálkoznak, mi az, ami ellen fel kell lépni és mit szükséges kifejleszteni, erősíteni. Egy termelőüzemben, tsz-ben konkrétan meghatározható, hogy egyik vagy rpásik műhelyben vagy üzemegységnél mi az, ami ösztönzőleg hat az emberek gondolkodására és magatartására, s mi az, ami visszahúz, fékez az előrehaladásban. A különféle okok közül melyek az anyagi természetűek, az érdekviszonyokkal összefüggők, s melyek azok, amelyek az emberek gondolkodás- módjával, szemléletével kapcsolatosak.

teret engedünk az ellenséges hírverésnek.

'T’enmószetee, hogy a párttagok a párt legaktívabb szószólói, harcosai. Kommunista meggyőződéssel, szenvedélyesen és tudatosan leleplezik az ellenséges nézeteket és hírveréseket. Hogy ezt milyen eredménnyel végzik, az sok esetben függ az alapszerv e-zeiekóen folyó ideológiai munka irányításától, szervezettségétől, a párttagság rendszeres tájékoztatásától. A kongresz- szus előkészítése, a kongresszusi irányelvek vitája és maga a kongresszus újabb fellendülést eredményez majd e téren te az alapszerveze tőkben.

Rákos Imre

’ Nyugat-magyarországi útijegyzetek

Túránk első állomáshelye Győr volt■ Nagy ipari város 80 000 lakossal. Korszerű új pályaudvarát 1958. évben adták át a forgalomnak. Kétszáznál több. különböző korból származó műemléke és műefniékjelfegű épülete áll fenn. A sok műemlék közül a Püsőkvárat a XIII században a tatárjárás után építették. A törökök a várat csak hosszú ostrom után. 1529-ben tudták bevenni. A nagy kiterjedésű erődítményből csak a kastély bástya ét a Sforza íélbástyá maradt meg. A várót szépségét érdekessé teszi az. hogy négy folyó találkozásánál épült.

Az új városháza tornyából szép kilátás nyílik a városra. Ünnepek alkalmával a városházát nagy hatású, pazar fényű reflektorokkal világítják ki. A régi városháza már csak műemlék. Itt volt rab a „lőcsei fehér asz- szony". s remekbe készült vaserkélyéről beszélt 1848-ban Kossuth Iuijos

Űtunkat tovább folytatva elértük Sopront. Ez a 42 000 lakosú város is műemlékekben igen gazdag, A Tábornok-házat és a Fabrieius-házat érdemes megnézni. A Stronó-gyűjtemény XV. századbeli ötvösmunkákat, faía- ragványokat, festményeket, műbútorokat, kerámiákat, óntárgyakat és régi óragyű.iteménvt tartalmaz. A város felett húzódik a Lövérek üdülőhely 398 méter magas kilátóval, szanatóriummal.

Kőszeg lakossága meghaladja a 10 000-ét. A XIII. században épült várát 1532. évben Szolimán szultán sikertelenül ostromolta. Ennek emlékére naponta ll órakor harangoznak Kőszegen. A vér helyreállítása .nagy költséggel a közelmúltban fejeződött be.

Szombafhely római kori emlékekben gazdag, nagy történelmi időkel élt át. Claudius római császár Savaria néven alapította A Sa va ri a - ünnepsége két minden év augusztusában rendezik meg Ebben az évben augusztus 13—28 között. Ez alkalommal a feltárt, Isis istennő tiszteletére- emelt római kori szentélyben adják elő Mozart Varázsfű Coláját Augusztus 28-án délelőtt 11 órakor kezdődik a történelmi karnevál, 4000 jelmezes felvonulásával megeleveníti a város 2000 éves történetét.

Vaja Jenő

Prózai valóság

A GYÚEAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI KTSZ

gyártntónyszenkesztósi és technológuai munkakörbe szerkesztésben gyakorlott

vasipari

technikust

azonnali felvételre kenes.

Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Gyulán.

390

Ismét városunkban járt Gyuszi, az a — most már négy esztendős — fiúcska, aki- — ről egyszer megírtuk,' Szállj hogy örökös „miért”? kérdéseivel idegösszeroppanásba kergette a 25 éves, csupa izom, erő nagybátyját, Arca a múlt évihez mérten meglepő változást mutat; homloka, orra, álla behegedt sebek sorozata. Kiderült, hogy otthon,

Pesten a lépesöhaz- 1 taggyűlés alkalmas fórum, hogy a í ban a mosógép fede- I párttagság megítélje az alapszer-1 lén szánkózott le né- j vezet helyzetét ilyen szempont- j hány emeletnyi távolból is. i ságot és rosszul mü] Az alapszervezetben folyó ide- ; hödött a kézifék, A ológiai munkának fő területe a j forradások azonban pártoktatás, a politikai tömeg- 1 cseppet sem zavarták I munka. Az a tevékenység, ame- elevenségében. Már a lívet annak érdekében végez, hog.vmásodik napon el is

I veszett. Az egyik utI deológtai munkánknak ezek * a vonásai elsősorban ott jellemzőek, ahol a vezetőség maga is megfelelő marxista—leninista műveltséggel rendelkezik és szüntelen fejleszti elméleti-politikai képzettségét. A; vezetőségi tagok lemben a mindennapi életben je- j példamutatása lehat e tekintetben

| is jelentős. A vezetőségválasztó

cdban céltalanul ideuralkodóvá tegye a marxista vi- 1 j Nézetet, meggyőzd híveibe j odß ténf0rgöre egy la párt politikáját és roofcgósítsofi ácsorgó gépkocsinak megvalósítására, száműzze az em- q vezetője lett figyel- i berek gondolkodásúból a bnrzsoá I mes. Megkérdezte, és kispolgárt eszméket, magatar- ‘ hogy kire, mire vár. tást. Az utóbbi években sokat ja- — Nem tudom I vult az attepszervezetek propagam- da-agitációs munkája tartaimá- bam és módszereiben is, Sokkal inkább a valósággal, az élettel

merre kell hazamenni,

— Sebaj, majd hazaviszlek autón.

— Igazán? — kiáltott fel örömmel Gyászt.

— Persze. No! be gyorsan.

így ni, ide mellém. Most pedig mondd meg szépen a címedet.

— Budapest, Buda- gyöngyi út 4. — hangzott a hosszú autózás reményében boldogan.

— Most aztán szállj le gyorsan, fiacskám. Látod ott- azt a ku- tyuskát? Játszogass vele, jó? — homorúit el hirtelen az emberbarát, aki szentül hitte, hogy csabai az eltévedt.

Valahogy mégis hazakerült a gyerek. Éppen látogatóban volt egy rokon bácsi, aki nagy irodalombarát hírében állt és mindenkiből költöl, írót faragott volna. Qyuszival néhány versikét szavaltattak előtte. Elragadtatással kapta a magasba, homlokon csókolva kiáltotta:

— Te kis született

előadóművész, te jövendő poétám, te!

Gyuszi durcásan rázta a fejét.

— Hát mi akarsz lenni? — ámuldozott a bácsi,

— Villanymozdony- vezetö — hangzott büszkén,

— Pedig nagy tévénéző a gyerek — próbálta udvariasan a bácsi javara billenteni a líraiság mérlegét az anyuka.

— Igazán? — csillant fel örömtelin a bácsi szeme. — És mit szeretsz leginkább?

— A Deltát, abban sok a tudományos. Meg a mezőgazdasági műsort is, mert sok traktort meg más gépet látni benne!

— Micsoda fantasztikus életcélok — legyintett lemgndáan a bácsi,

Gyuszi is legyintett a bácsira, mire anyukája villámgyorsan arcul legyintette, mert ha realista is valaki, ne legyen szemtelen.-Új-