Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

\ 1966, augusztus 24. Szerda Augusztus 23-i díszszemle és felvonulás Bukarestben Bukarest Bukarestben kedden délelőtt nagyszabású katonai díszszemlé­vel és felvonulással ünnepelték meg Románia nemzeti ünnepét, a fasiszta iga alóli felszabadulás 22. évfordulóját. Az ünnepi dísz­be öltözött Repülősök terén emelt dísztribünön pontban reg­gel 3 órakor jelentek meg a pért és a kormány vezetői, élükön Nicolae Ceausescuval, az RKP Központi Bizottságénak főtitkáré­val. Leontin Salajan hadseregltáibor- nok, a fegyveres erők miniszteré megszemlélte a felsorakozott egy­ségeket, majd fellépett az emel­vényre. A zenekar eljátszotta Románia nemzeti himnuszét és kezdetét vette a díszegységek fel­vonulása. Egymás után haladtaik Argentin diáktüntetések Buenos Aires Az argentin rendőrség hétfőn kőhnygázbom bakkal és gumibo­tokkal támadt Buenos Airesben és Cordobában a kormány ellen tüntető egyetemi diákokra. A diáktüntetések röviddel az­után kezdődték, hogy az argentin kormány utasítást adott tíz egye­temi fakultás közül ötnek a megnyitására. Az egyetemeket három héttel ezelőtt záratta be az államcsínnyel hatalomra ke­rült új elnök, Ongartia tábornok, arra hivatkozva, hogy „véget kell vetni az egyetemeken folyó kom­munista ágiikéi ónak". A kormány ekkor a Buenos Aires-i egyetem élére új lektort nevezett ki, dr. Luis Botet személyében. Erre til­takozásképpen. mind a tíz fakul­tás dékánja lemondott. Ben Barka kiszabadult? Párizs A Tribune de Génévé szenzá­ciós értesülést közöl, amely sze­rint barátainak segítségével ki­szabadult egy dél-maroklkói bör- tönerődböl a párizsi elrablása óta állítólag ott őrzött Ben Barka, a marokkói ellenzéki politikus. A lap szerint a Ben Barka barátai­ból alakult rohamcsoportnak bi­zonyos afrikai országok támoga­tásával sikerült behatolnia a Sous-erőd be és erős tűzharc után — amelyben minőikét részről többen elestek — sikerült kisza­badítania Ben Barkát, aki e je­lentés szerint Guineába szándé­kozik utazni. A Tribune de Génévé maga is kételkedéssel fogadja a párizsi „Arab forrásokból” származó ér­tesülését és lehetségesnek tartja, hogy egyszerűen csak arról van szó: Ben Barka hívei a szeptem­ber 5-én kezdődő párizsi Ben Barka-per előtt tél akarják hív­ni a közvélemény figyelmét az ügyre. (MTI) Amikor hétfőn reggel több egyetemi fakultás kapui meg­nyíltak, a bejáratnál fegyveres rendőrök igazoltatták a belépni szándékozó hallgatókat. Ez az önkényes intézkedés olajat öntött a tűzre és a késő délutáni órák­ra már több száz tüntető diák menete indult el az elnöki palota felé. A megerősített rendőro&atagok könnygázbombákkal és gumibo- tokkal támadtak a felvonuló di­ákokra és közülük nyolcvanat le­tartóztattak. A Buenos Aires-i tüntetéssel egyidőben az észak-argentínai Cor- dobában is tüntettek a diáikok. A rendőrök itt is könnyfakasztó gázt használtak. Az egyetem rek­tora a diáktüntetések miatt fel­függesztette a további előadáso­kat. Cordőba egyik templomába be­zárkózva eközben ötödik napja folytatja kormányellenes tiltako­zó sztrájkját egy 70 tagú diáik- csoport. (MTI) el a főtribün előtt a díszalaku­latok. Nagy taps fogadta a dísz­szemle „sztárjait” a taktikai és légelhárító rakétákat. A dísz­szemle közben a legmodernebb lökhajtásos gépek húztak el a tér fölött. Az egyórás katonai díszszemle után megkezdődött a román fő- várgp dolgozóinak szín pompás demonstrációja. A felvonulóik a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, En- gelsnek és Leninnek, valamint a romáin Pánt és állam vezetőinek képeivel vonultak fel. Több mint 10 000 sportoló lenyűgöző felvo­nulása után a párt veteránjai so­rakoztak fel a dísztribün előtt és az ünnepi seregszemle az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A hagyományoknak ‘megfelelő­en szerdán, a felszabadulás év­fordulójának másnapján az ifjú­ság napját ünnepliík Romániá­ban. * Románia felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából Dimitru Turcus, a Romám Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete kedden megkoszorúzna a rákosli­geti temetőben pyugvó román hősök emlékművét. A koszorú­zást ünnepségen jelen volt Ger­gely Miklós, a Külügyminisztéri­um Protokollosztályának vezető­je és Kovács Imre vezérőrnagy. (MTI) A szabadságharcosok sikeres akciója Bél-Vietnamban Saigon A dél-vietnami szabadsághar­cosok hétfőn a Long Tao folyó fenekére küldték a Baton Rouge Victory lOOOtt tonnás amerikai fegyverszállító hajót. A hajó tes­tén egy elektromos akna robba­nása vágott léket. Nyugati hírügynökségek jelen­tései szerint a legénység hét tag.)a majd megfeneklett a folyó isza­pos medrében, csak egyik része látszik ki a vízből. A Long Tao folyó egyike azoknak a legfonto­sabb viziutaknak. amelyek Sai­gont a nyílt tengerrel összekötik. Az AP emlékeztet arra, hogy ezen a folyón egy repülőgép- anyahajó! 1964 májusában ron­gált meg súlyosan egy akna. ké­életét vesztette. A hajótest ölda- isőbb egy kisebb olajítairtályhajó Iára billent, süllyedni kezdett, i repült a levegőbe. (MTI) Be Gaulle világ körüli útja TITO: Párizs A francia lapok részletesen is­mertetik De Gaulle elnök csü­törtökön kezdődő „Világ körüli út­jának” programját. A francia köztársasági elnököt Jelentések Indonéziából Djakarta Hírügynökségi jelentések sze­rint a Kappi szélsőjobboldali kö­zépiskolás diákszervezet kedden ultimátumot intézetni Sukarno el­nökhöz, követelve tőié, hogy 48 órán belül adjon magyarázatot a függetlenségi évfordulón elhang­zott beszédére, különben a diák­ság akcióba lép. A jobboldali di­ákok támogatják a szélsőjobbol­dalnak azt a hétfon közzétett követelését, hogy az ideiglenes népi tanácskozó kongresszus fosz- sza meg Sukarnót ideiglenes el­nöki megbízatásától is. A Kami egyetemista diákszer­vezet szintén ultimátumra készül. ! att. (MTI) Az UPI tudósítójának a szervé- zét vezetői kijelentették, hogy Közép-Java kivételével egész In­donézia katonai vezetőinek támo­gatására számítanak. A tudósító megjegyzi, hogy Közép-Javán a lakosság kőiében a Kami leg­feljebb 20 százalékos támogatást szerezhet és a katonai vezetők is Sukarnót támogatják. Az Üj Kína hírügynökség je­lenti, hogy a Kínai Népköztár­saság djakartai nagykövetsége au­gusztus 19-én jegyzékben tilta­kozott a medani kínai konzulá­tus törvénytelen megszállása mi­íeieségén kívül kormányénak négy tagja — Couve de Murvit- le kill ügy-miniszter, Pierre Sütöt­te, a tengerentúli területek ügye­inek államminísztere. Messmer hadügyminiszter és Peyretltte, a tudományos kutatás és az atom­energia-kérdések megbízott mi­nisztere — felváltva kíséri uta­zása során. De Gaulle tábornok csütörtö­kön reggel 9 órakor indul tikjá­nak első állomáshelyére, Djibou- tíba. Innen augusztus 27-én ér­kezik Addis-Abébába Kambod­zsába augusztus 30-ára várják az elnököt, aki innen szeptember 2-án folytatja útját Üj-Kaledónia, az Űj-Hebridák, Tahiti és a Po­linéziai-szigetek felé. Végül Gua­deloupe érintésével 43 500 kilo­métert hagyva maga mögött szep­tember 12-én későn este érkezik vissza az oriy-i repülőtérre. Köz­ben — ha az időjárás megenge­di — »szeptember 10-én jelenlé­tében kísérleti robbantásra is sor kerül a polinéziai nukleáris terepen. (MTI) Hatalmas feladat áll még előttünk, hogy szocialista országunkat szilárd alapokra helyezzük Júszip Broz Tito jugoszláv köz- társasági elnök a hercegovinál Biletye városban látogatást tett a tartalékos tiszti iskolában és ott beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az eddig elért nagy sikerek mellett még nagy feladatok elvégzésére van szükség. „Önök gyakran hallhat­ták. hogy nehézségeink lényege miben van. E nehézségeket mi “ddig is igyekeztünk leküzdeni és a jövőben még könnyebbén meg­birkózunk velük, amennyiben né­peink között nagyobb lesz a2 egyetértés. Meg kell mondanom, hogy az osztályellenesség nem nyugszik. A külső ellenségek arra törek­szenek, hogy megtalálják kiszol­gálóikat az országon belül, eddig az Ilyen kísérleteket sikeresen le­törtük. Ha arra kerülne sor, hogy tégy vériéi védjük meg országun­kat, önök. mint katonáink vezetői, arra hivatottak, hogy meghiúsít­sák az ellenség szándékait. Az el­lenség néha azt dicséri, ami nega - tív jelenség országunkban. Ezért ne higgyenek neki. tjiég akkor sem, ha dícsér bennünket. Hatal­mas feladat áll még előttünk, hogy szocialista országunkat szi­lárd alapokra helyezzük. Tito ezután így folytatta: „Nehézségek, mégpedig nem kis nehézségek állnak előttünk. Ha a gazdasági reformról beszélünk, szólnunk kell a társadalmi re­formról is. Önök látták, hogy az utóbbi időben, a gazdasági reform végrehajtása során egyes embe­rek nem értették meg, hogy mit akarunk és mit cselekszünk. Ez megmutatkozott odalenn a mun- káskollektíváktaaft, de ugyanúgy a j vezetők körében, sőt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségében^ is. Megnyilvánult ez az értelmiséá körében azok között, akik még nem fogadták el társadalmi fejlő­désünket és eléggé bizalmatlanok cselekedeteinkkel szemben. Lő­het, hogy néha meglepte az em­bereket az, ha olyan intézkedése­ket foganatosítottunk, amelyeket mi sem szívesen tettünk, de szo­cialista közösségünk érdekei kö­vetelték mes tőlünk, s az ilyen esetekben nem lehetünk tekintet­tel aZ egyes személyekre, bárkik is legyenek azok. Még mindig vannak olyan ele­mek. akik nem szeretik szocialista közösségünket. Csak az alkalomra bárnak és nyomban bizalmatlan­ságot szítanak, hangoztatva, nem lehet, hogy az olyan ország, mint a miénk, ahol sok nemzetiség él, összeforrott legyen és örökké egy­séges. Az egyes köztársaságokban még mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy mégis eljön az a nap. amikor majd elszakadunk egymástól. Az ilyen emberek azonban kevesen vannak. Nem juthatnak érvényre, amennyiben a helyszínen meghiúsítjuk kísér­leteiket. Természetesen Itt nem adminisztratív módszerekről be­szélek. letartóztatásokról vagy ilyesmiről. Ez már a végső lépés, amit csak akkor kell alkalmazni, ha látjuk, nyílt ellenséggel állunk szemben. Külföldön nagy megle­petést keltett, amikor a JKSZ negyedik plénumán keményen le­sújtottunk a negatív jelenségekre és eltávolítottük azokat az elvtár­sakat, akik az utóbbi esztendők­ben munkájukban passzívak vol­tak. vagy károsak további fejlődé­sünkre nézve. Ma hazánkban mindenütt nyugodtan hajtják vég­re a negyedik plenum határoza­tait, amelyeket mindenütt nagy lelkesedéssel fogadtak — mondot­ta befejezésül Tito. (MTI) Uiabb földrengés Törökországban Ankara Miközben Kelet-Anatóliában megfeszített erővel folynak a mentési munkálatok az utóbbi napok súlyos földrengései során összedőlt házak alatt esetleg még életben levő emberek ki­mentésére a romhalmazzá válto­zott Varto városkát hétfőn este újabb, három másodpercig tartó földrengés rázta meg. A török belügyminisztérium jelentése sze­rint az űjább földmozgás „eléggé erős” volt, de halálesetekről vagy sebesültekről nem érkezett jelen­tés. A korábbi földrengések halálos áldozatainak számáról hivatalős jelentést nem adtak ki, de tar­tani lehet attól, hogy az megha­ladja a négyezret. Deroirel miniszterelnök ígéretét tett arra, hogy Varto városát új­jáépítik majd. de mint külföldi tudósítók megjegyzik, a lakosság egyelőre minél messzebb kíván lenni a földrengés által romba döntött városkától. (MTI) , arlo: Egykori házának romjai fel it kesereg három idősebb ember. Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom