Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-17 / 194. szám

sói), augusztus 17. 3 Szerda Sok a nézője a finom, ínycsiklandozó falatoknak. Cukrá&zicrmék-beniufafó, vendéglátás a megyei ipari kiállításon Teljesítik kongresszusi vállalásukat A Kétegyhaza és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet 1-es számú vegyesboltjában dolgozik a Dávid Ferenc vezette szocialista brigád. A kollektíva már negyed­szer nyerte el e megtisztelő cí­met. Dávid Ferenc brigádvezető egyben a szövetkezet szakszer­vezeti titkára is. A személyes példamutatás és a szocialista bri­gád eredményei a szövetkezet többi dolgozóit is | jobb munkára ösztönözték. A múlt évben négy, az idén viszont már nyolc kol­lektíva vesz részt a versenymoz­galomban. Az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére tett vállalásokban is Dávid Ferenc brigádja mutatott példát. A kongresszusi vállalásu­kat becsülettel teljesítik. A bri­gád az idei első fél évben az 1 millió 150 ezer forintos tervet 1 millió 530 ezerre teljesítette, ez 133 százalékos áruforgalomnak felel meg. Tavaly - egy főre eső forgalom 81 ezer forint volt, ez év első felében viszont 85 ezer forint. A brigád tagjai rendsze­resen részt vesznek a szakmai és politikai oktatásban is, ezenkívül a vállalt társadalmi munkát, a tagszervezési és részjegybefize­tési tervüket is becsületesen tel­jesítik. Back Gyula Huszonhárommillió forint a gyulai járás fmsz-einek hálózatfejlesztésére Számos új létesítmény készül a harmadik ötéves tervben A megyei ipari és újítási kiállításra kétszeresen is fel­készült a Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat. Egy­részt úgy, hogy a vállalat munkáját gyönyörű cukrász­bemutatóval reprezentálja, ahol a nézők, elsősorban ter­mészetesen az édesszájúnk szinte minden cukrásztermé­ket, mondhatni cukrászkölte­ményt együttláthatnak. Más­részt, a vendéglátóipar a lá­togatók ellátásáról is gondos­kodik, s aki megéhezik, meg­szomjazik vagy éppen egy fe­ketét szeretne meginni, az sem panaszkodhat, mert bő­ven van enni- és innivaló. (P- P ) Fotó: Demény Gyula A Rózsa Ferenc Gimnáziumban szinte máról holnapra — a ké­pünkön is látható — vendégcsalogató és marasztaló eszpresszót rendeztek be. S amint a forgalom bizonyítja, a presszót és az utcai egységeket szívesen keresik fel a kiállítás látogatói. polgárai turistaként, a nagy távol­ság és egyéb okok miatt alig utaznak Magyarországra. Amit egyesek tehát, a beutazók alap­ján, az egész kapitalista világra vonatkozó következtetésként le­vonnak, tulajdonképpen csak az öt-hat legfejlettebb kapitalista or­szágra érvényes. Már ez a felisme­rés is lehetővé tenné, hogy széle­sebb politikai látókörrel szemlél­jük a kapitalizmust. II. A turizmus kapcsán nagyon gyakoriak az összehasonlítgatások a hazai és a külföldi viszonyok között Nem kell félni tőlük. Az összehasonlítások rendszerint csak akkor végződnek számunkra ne­gatív -eredménnyel, ha a felszínt, a részkérdéseket kiragadva tár­gyaljuk vagy -bizonyos problémá­kat nem teljes és reális megvilá­gításban (például nem a múlttal összevetve, az adottságokat fel­mérve stb.) vizsgálunk. A magyar viszonyokat főleg szociális, köz- művelődési, egészségügyi és sok más területen is összehasonlíthat­juk a fejlett tőkés világ átlagával, mert a szocialista társadalom elő­nyei szemléltetően bizonyíthatók. Büszkeséggel mutathatjuk meg azt is, hogyan közelítjük meg azo­kat a fejlett országokat, amelyek­kel szemben a felszabadulás előt­ti elmaradottságunk következté­ben hátrányban vagyunk, de hát­rányunkat éppen a szocialista fej­lődés útján fokozatosan behozzuk. Szocialista ópítőmunkánk ered­ményeit, a rendszerünkben rejlő óriási lehetőségeket bizonyíthat­juk, ha mai helyzetünket össze­vetjük a kapitalista országok át­lagával, a Magyarországhoz egy­kor hasonló, de kapitalista úton haladó országokkal. A Horthy- rendszer utolsó évtizedében az egy főre jutó nemzeti jövedelem te­kintetében a féüfeudóiis elmara­dott Portugália, Törökország és Görögország szintjén álltunk. Ma az említett országokat magunk mögött haígytuk és az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelésé­ben felzárkóztunk például Olasz­országhoz. Nem arról van tehát szó, hogy eltagadjuk, ami a tőkés világban még fejlettebb, jobb, miint nálunk, de lássuk be, semmi okunk sincs „hasra esni” a Nyu­gat képviselői előtt. Mert igaz, hogy Japán sokkal jobb tranzisz­toros, rádiót gyárt, mint mi, de az összehasonlításnál nagy súllyal essen latiba, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelésében Japánt is megközelítettük. Ha a magyar közvéleményben gyökeret verne ez a nézőpont, ugyancsak mérséklődnének az illúziók a ka­pitalizmus iránit. III. Mindössze néhány gondolatot sorakoztattunk fel és .máris kide­rül, hogy az idegenforgalomból fakadó fellazítás megfelelő poli­tikai és propagandamunkával el­lensúlyozható. S még nem is be­széltünk olyan nagy tartalékok­ról, mint a nemzeti önbecsülés, bátor kiállás politikánk, vívmá­nyaink védelmében, az állami fe­gyelem, az államipolgári köteles­ség, az éberség, amelyek segítsé­gével még inkább lenyesegethet­jük az idegenforgalom alapvetően pozitív {látású . növekedésével együtt járó negatív kinövéseket. A közvélemény felkészítése, a megfelelő politikai légkör megte­remtése, a kapitalista világgal való kapcsölatok kibővülése foly­tán a mindenkitől megkövetelhető politikai magatartás kialakítása a legfőbb feltétele annak, hogy a fel­lazító politika hatástalanná vál­jék. Azokkal szemben, akik szer­vezőik megbízásából tudatos kár­tevésre utaznak hazánkba, a tör­vény szigorával járunk él, csele­kedeteiket megtoroljuk. Ezek a jelenségek azonban sem­miképpen nem indokolják, hogy idegenforgalmi politikánkon, an­nak alapvető célkitűzésein változ­tassunk. Annál is inkább, mert meggyőződésünk, hogy a nyugati állampolgárok hazánk jó hírét vi­szik el Nyugatra, azt, hogy udva­riasan fogadták a határon őket, nincs éhség Magyarországon, csi­nosan öltözködnek, kulturáltak a kirakatok, pezsgő a közélet, vidá­mak az emberek, eredményeink­ről, gondjainkról egyaránt nyíltan beszélünk. Mindezek tudatában kell átgondoltan, körültekintően és határozottan cselekednünk an­nak érdekében, hogy az idegenfor­galom ne. lehessen hatásos fellazí- ó eszköz. Ez csak rajtunk múlik. P. T. Jelenleg négy körzeti és egy önálló földművesszövetkezet mű­ködik a gyulai járásban. Az öt fmsz tagjainak száma meghalad­ja a huszonhétezret, s ez csaknem háromezerrel több az öt évvel ezelőttinél. A járásban jelenleg hat mé­hésztársulás tevékenykedik. Száz­hetvenkét dolgozójuk 3137 méh­családdal rendelkezik. A sarkadi, a lökösházi, a gyulai, a dobozi, a sarkadkeresztúri és az eleki mé­hésztársulás tagjai télen szakmai oktatáson vesznek részt. Gyula­váriban az idén alakult egy ba­romfi tenyésztő j ás termelő szak­csoport. Kötegyánban tyúkte­nyésztő és keltető szakcsoportot szerveznek, s ez két tízezres kelte­tőgéppel rendelkezik majd. Libatömő társulás Újkígyóson, Kötegyánban és Mezőgyánban működik. A gyulai, a dobozi, az eleki, a kétegyházi, a sarkadke- resztúri, az újkígyósi és a sarkadi nyúltársulás 143 tagja 1045 anya- nyúllal rendelkezik. A lakosság szolgáltató igényei­nek kielégítése érdekében a já­rásban két földművesszövetkezeti kölcsönzőbolt működik: egy Ele­ken, egy pedig Sarkadon. Azok­ban a községekben, ahol a GELKÄ-nak nincs begyűjtő vagy javítórészlege, ott az fmsz-ek végzik ezt a szolgáltatást. A köl­csönzőboltok és a kijelölt egysé­gek elsősorban a termelést előse­gítő eszközökkel, permetező- és porozógépekkel, s a háztartási munkát megkönnyítő gépekkel látják el a lakosságot. Hálózatfejlesztésre a harmadik ötéves tervben összesen 23 millió 185 forint kiadást terveztek. Gyu­lán mezőgazdasági szaküzlet, edény-, zöldség- és könyvesbolt, Dobozon ÁBC-áruház, Eleken ru­házati bolt készül. Ezenkívül Sar­kadon vendéglátó kombinátot, vas- műszaki boltot és ruházati áruhá­zát, míg Mezőgyanban kisvendég­lőt, eszpresszót, élelmiszer- és iparcikkboltot adnak át. A be­ruházások közé tartozik még a geszti falatozó és presszó, a két­egyházi vas-műszaki bolt. vala­mint a gyulavári ÁBC-áruház és iparcikkbolt is. Az említett épít­kezések közül többhöz már az idén hozzáfognak. Plazma kutatás a Szovjetunióban A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Fizikai Kutató Intézetében meglepő eredménye­ket értek el: a kutatóknak sike­rült plazmát létrehozni egy la­ser sugár-nyalábjában. Az elekt­romos szempontból közömbös plazma — amely egy vagy több elektronját elveszített atomokból alaikul ki — az anyagnak olyan állapota, amelyből kiindulva el­lenőrzött termonukleáris reakciót lehet végrehajtani. A plazma több milliméter átmérőjű fény­nyalábban született meg 40 mil­liomod másodperc alatt. Azon a területen, amelyen a lasersugár áthaladt, a hőmérséklet elérte a 700 000 fokot! Az egész kísérletet másodpercenként 650 képet ké­szítő kamera segítségével sikerült | lefényképezni. A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR az 1966—67. évi cukorgyártási munkára, mely szeptem- öer 1-től körülbelül január végéig tart rakodókat és férfi segédmunkásokat vesz fel Jelentkezni lehet munkanapokon 7 órától 10 óráig a vállalat műszaki osztályán. A felvételhez, illetve a szerződés megkötéséhez tanácsi igazolás vagy tsz-éngedély szükséges. MAGYAR CUKORIPAR Mezőhegyesi Cukorgyára 381

Next

/
Oldalképek
Tartalom