Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

IMS. július 30. 5 Szerdo Regionális vízrendszerek a lakosság és az ipar vízszükségletének kielégítésére — L!j létesítmények — Két és fél millió ember jobb ivóvize — A legfontosabb „hiánycikk” Hol szórakozzanak nyáron a falusiak? — Érdemes-e szabadtéri színpadokat építeni a nagyobb községekben ? — Beszélgetés a mczökovácsházi járási tanács művelődésügyi osztályvezetőjével A Mezőkovácsházi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága mű­ellenére azonban egy héten egy­szer, szombaton vagy vasárnap A világon mindenütt gond az ivóvízellátás: hazánkban is az. Noha országunknak csak egyes területei vízszegények, az ipar fej­lődése és a lakosság igényeinek növekedése arra készteti az il­letékeseket, hogy a legkörültekin­tőbben foglalkozzanak a kellő víz­mennyiség biztosításával. A Központi Sajtószolgálat mun­katársa felkereste az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy tá­jékoztatást kapjon vízhálózatunk fejlesztési programjáról. — A harmadik ötéves terv je­lentős beruházásai között szere­pel regionális vízmüvek létesítése. A következő tervidőszakra — mondották — a lakosság és közin­tézményeink vízfogyasztása napi 1 millió 900 ezer köbméterről 2 millió 200 ezer köbméterre növek­szik, az ipar frissvízfogyasztása Pedig napi 6 millió köbméterről napi 8 millió köbméterre. 1990- ban a lakosság és a közintézmé­nyek vízigénye mór napi 3 millió köbméter lesz. Az ipar vízfogyasz­tás^ ugyanezen időszak alatt na­pi 13—15 rgillió köbméterre nő. Minthogy a helyi vízművek víz- nyerési lehetőségei korlátozottak, regionális vízrendszereket kell létesítenünk. — Egy-egy nagyobb tájegység vízellátását több központi vízter­melő helyről kell biztosítanunk. Vízkezelő, víztároló és vízszállí­tó létesítményekkel és közös víz­hálózati rendszerekkel lehet csak fedezniük a lakosság és az ipar növekvő vízszü kségletét. Ennek megfelelően az Országos Vízügyi Főigazgatóság benyújtotta a regio­nális vízrendszerek létesítéséről szóló javaslatát az Országos Víz­gazdálkodási Bizottsághoz, amely azt elfogadta. Hol épülnek a vízművek ? — A tervek a regionális (tájegy­ségi) vízrendszereket négy főcso­portra osztották: ipari központok­ra, amelyeknél a vízbeszerzési le­hetőségek korlátozottak- Ilyenek a borsod-vidéki, nyugat-bakonyi, pécs-mecseki és a zalai iparvidé­kek. Bányavízelvonással érintett terültekre, mint például Tata— Tatabánya térsége, a Séd—Gaja iparvidéke. Üdülőhelyi körzetek­re, mint a Balaton é6 a Mátra vi­déke és végül Közép-Nógrád a Jászság, Nyírség, Békés és Csong- rád megye térségeire. A fentiek alapján több egységes vízrend­szert létesítenek: a borsodit, a balatonit, a nógrád—mátra-vidé- kit, a tata—'tatabányait, a , jászsá­git, a zalait, a séd—gajait. — *A beruházások két és fél millió vízíogyasztó igényeinek ki­elégítését szolgálják, ennyi lakást kapcsolnak be majd a közműves vízellátásba. Mindezek megvaló­sítására 4 milliárd és 700 millió forint beruházási összeget irányoz­tak elő. Az 1966—70-es tervidő­szakban 398 millió forintot bizto­sítanak ilyen célra. L'dülők, bányák, ipar — Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság határozata alapján a harmadik ötéves terv időszakában ki kell építeni a borsodi, balatoni, tatai-tatabányai és a nogr íd-rrá - rád regionális vízművek jelentős részét és hozzá kell kezdeni a séd —gajai, nyugat-bakonyi és a pécs— mecseki vízműrendszerek munká­lataihoz. Később kezdenek majd a jászsági, nyírségi és a békés— csongrádi vízműrendszerek ki­alakításához. A borsodi iparvidék jó vízellátását az is sürgeti, hogy a Sajó-völgy ipartelepei igen gyor­san fejlődnek. A Balatonon 600 ezer üdülő vízigényének biztosítá­sáról kell gondoskodni. Nógrád- ban, a Tarján-patak völgyében kiépült acél- és üvegiparral Kis­terem ye térségében további ipar­telepekkel és a Mátra-vidék üdü­lőhelyeinek fejlesztésével kell szá­molnunk. A vizszegény Mátrában 36 településnek juttattak jó ivó­vizet. A folyók és kutak vízhozama — A Jászságban, Szolnoktól ke­letre, a mélységi vizek erősen va­sasak s kis hozamúak — hangzott a tájékoztatás. — így a helyi tör­pevízművek létesítése nem. gaz­daságos. A zalai iparvidék két centrumát, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is él kell látnunk jóval nagyobb mennyiségű ipa­ri és ivóvízzel. E térség vízterme­lő helyét a Mura mellé telepítik. A séd—gajai térség regionális víz­műrendszerére is nagy szükség, van a szén-, de különösen a ba­uxitbányászat szempontjából. A Várpalotát és a November 7 Erő­művet ellátó helyi vímű hozama csökkenőben van, úgyszintén víz­hiánnyal kell számolni a péti ipartelepeknél is. A bauxitbányák által érintett környék vízellátása a bányavizekre alapított. Itt víz­tárolókat kell építeni, a Gaja-pa- tak medrét pedig más területre kell átvinni, mert akadályozza a bányaművelést. Az űj nyugat-ba­konyi . vízmű gondoskodik majd Ajka város és az ajkai erőmű vízellátásáról. Fécs és Komló vá­rosok és térségeik vízellátását még jelentős beruházásokkal sem lehetne a helyi vízművekkel meg­oldani. A jelenleg hiányzó napi 40 ezer köbméter vizet vagy a mo­hai térségből, vagy a Dunából kell a helyszínre hozni. A nyírségi re­gionális vízmű hiánya akadálvozza az élelmiszeripar helyi fejlődését, Híradás Külsőleg olyan ez az 1600 lako­sú község itt, Békéscsaba szom­szédságában, akár egy nyaralóte­lep. És egyre csinosodik, épül. Békés meg Mezőberény után itt van űj családi házból a leg­több a járásban. Az 1963-ban ki­jelölt házhelyek 90 százaléka azóta gazdára lelt. Negyven szá­zalékán már állnak a házak. Kö­zülük 28 a múlt évben került tető alá. Akkor épült ki a Béke és az Alkotmány utcában meg az Erdő­soron a villanyhálózat. Százhar­mincnégyezer forintba került. Ugyancsak villanyt kaptak a Földvári utca lakói is. A köz­ségi tanács az újtelepi részre be­vezetteti a vizet. Idén készül el egy artézi kút, mely kompresszo­ros lesz és a törpevízművet látja el. A község 320 ezer forintot ál­doz rá. Hogy még szebb legyen Mező- megyer, parkosítanak. A tervbe vett, megkezdett vagy részben már befejezett munkák eredmé­nyeként ily módon vált vágj' vá^ lik szemre tetszetőssé a művelő­dési otthon előtti tér, a Béke és az Alkotmány utca körüli terület és formálódik gondozottá, fásítot- tá, virágossá az utak menti rész. Az említett két utcában járda is épül 500 négyzetméternyi terjede­lemben. Mindehhez a lakosság társadalmi munkával járul. Az s Kisvárda és Mátészalka iparosí­tásának, is gátat veit. A békés—csongrádi körzetben 345 ezer ember él. Miután egyes helyeken kedvezőtlenek a geoló­giai adottságok, a szükséges víz egy részét, a Tiszából és a Maros­ból kell oda juttatná. Békéscsaba, Szentes. Csongrád és Orosháza térségében vannak ugyan megfe­lelő területek, amelyek mélységei kútvizet szogáltathatnak, azonban a csúcsforgalmat ellátni már nem tudnák, ezért a szükséges 40 ezer köbméter vizet a környékbeli fo- lyókból kell majd biztosítani. Zsolnai László A kardoskúti határ nyugati ré­szén élterülő Fehértó pártján gyakran akadnak avult ember­csontokra, különös alakú cserép- edén y -töredékek re. Az előkerülő leletek azt mutatják, hogy a nö­vény- és madárvilága miatt vé­detté nyilvánított tó környékéin már hatezer évvel ezelőtt, a fia­talabb kőkorszak embere (Körös­kultúra) is megtelepült. Néhány nappal ezelőtt újabb leletre bukkantak. Czuczi Sándor a tó déli partján búzát aratott, s a Dóda-íéle tanya közelében két római pénzérmet talált a tarló felszínén. Vizsgálatunk során az egyik Septimus Severus (i. u. 193—211) ezüstdénárának. a má­sik pedig Constans (i. u. 333—350) római császár kis bronzpénzének bizonyult. Ez arra enged követ­keztetni, hogy a térületen időszá­mításunk III.—IV. századában szarmatakori település lehetett, mert római pénzek Alföldünkön szinte kizárólag e nép telepein fordulnak elő. A lelet nem világraszóló, de mégis jelentős, A szépen kidolgo­év első négy hónapjában végzett társadalmi munka forintértéke megközelítette a 80 ezret! A tanács odaadóan foglalkozik a község lakóinak életével. Jó működésének egyik alapja, hogy tagjai komolyan fogják fel meg­bízatásukat, ami például olyan formai dologban is megnyilvánul, mint a tanácsüléseken való perc­re pontos megjelenés. Ami pedig Mezömegyer kulturális életét il­leti. a művelődés ügye évente többször is szerepel a tanácsüléseken, , de ha szükséges, bármikor. A köz­ség 25 tagú népművelési bizott­sága — melyben minden szerv, intézmény. üzem. szövetkezet képviselve van — negyedéven­ként ülésezik. Segítségével a köz­ségvezetés még hathatósabban tudja érvényesíteni kulturális el­képzeléseit. Ennek eredménye­ként például mindjobban nő az érdeklődés a lakosság részéről a művelődési lehetőségek iránt. A könyvtár forgalma egyre nagyobb. Hetven, nyolcvan olvasó is köl­csönöz könyvet naponta. A mozi látogatottsága közel jár a 100 százalékoshoz. A művelődési ott­honban tevékenyen működik az énekkar, az irodalmi színpad, a színjátszók és a tánccsoport. velődésügyi osztályának vezetőjét kerestük meg, mondja el, hogy a nyári hónapokban hol és milyen formában lelhetnek szórakozást a falusi emberek. — Lehetöségemkhez képest tö­rekszünk arra, hogy nyáron is, az évszaknak megfelelően köny- nyed, üdítő műsorokat szervez­zünk. Természetesen ilyenkor a falusi emberek nem érnek rá annyira a szórakozásra gondolni, mint a késő őszi, téti hónapok­ban, hiszen a nyári munka ala­posan lefoglalja idejüket. Ennek zott pénzek ugyanis nemcsak szépérzékünkre hatnak kelleme­sen, mint a régi római kisplasz­tika művei, hanem a hajdani ró­mai életnek számtalan olyan mo­mentumát örökítették meg, ame­lyek nélkül az egykori római vi­lág szellemét és annak történetét megérteni nem tudnánk. A Művelődésügyi Minisztéri­umban összeállították az 1966— 67-es oktatási évre szóló közép­iskolai felvételekről a statiszti­kát. Az adatok szerint ez. év júniusában 154 756 tanuló vé­gezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. A középis­kolákban — az eddigi felvéte­lek alapján —• több mint 58 000 lesz az új elsőosztályosok szá­ma, ami azonban előrelátható­lag szeptember 1-ig még to­vább növekszik. Mintegy ötez­m er etterj esztes, három vonatkozásban is fejlődik. Minden évadban van szülők aka­démiája sorozat filmvetítéssel. A látogatottság: átlagosan 100 fő nemcsak papíron, hanem a való­ságban. Az úgynevezett vegyes témájú ismeretgyarapító előadá­sok is r~ népszerűségnek ör­vendenek. A termelőszövetkeze­tek részére szólóak úgyszintén. A tsz-akadémiák előadássorozata eredeti módon kerül lebonyolí­tásra, kevés kivétellel a helyszí­nen. Az állatorvos például az is­tállóknál, ólaknál, baromfite­lepeken tartja meg előadásait a szarvasmarha-, sertés-, juh- és ba­romfitenyésztésről, annak állat- egészségügjú tudnivalóiról. Az ag- ronómus ugyanakkor a kertészet­be és a földekre viszi ki hallga­tóságát és előadását azon melegé­ben valóságos-példákkal szemlél­teti. Ennyi volna a híradás Mező- megyerről, erről, a most nyári munkákba temetkezett kedves kis községről és még egy ..picike”: — Szolgáltatóháza lesz, melyben ki­zárólag női-férfi fodrászatot léte­sítenek. A fejek csinosítása, a haj- és kézápolás is hozzátarto­zik ma már a falusi ember éle­téhez. — tD j — este szívesen néznének végig egy- egy szabadtéri rendezvényt. Ép­pen a napdkban, július 21-én az Állami Népi Együttes vendégsze­repei Mezőkovácsházán: a Het- színvirág című nemzetiségi nép­tánc—népzenei összeállítást mu­tatják be. Hány szabadtéri színpada van a járásnak? — Állandó szabadtéri színpad­dal csak Mezőhegyes és Mezőko- vácsháza rendelkezik. Elég na ej' gondot okoz az, hogy ha kisebb község lát vendégül egy nagyobb együttest, alkalmi szabadtéri színpadot kell létrehoznunk, amely nem túlságosan szerencsés megoldás. Hiszen ezeknek elő­adás utáni elbontása különmun­kát igényel. A harmadik ötéves tervben fel­tétlen szeretnénk elérni azt, hogy járásunk nagyobb községeiben, amelyek egy-egy körzet centru­mai, szabadtéri színpadokat épít­tessünk; átlagosan 500 fő befoga­dására alkalmasakat, hogy a nyári szabadtéri rendezvényein­ket számszerűleg és ebből adódó­an minőségileg növelhessük — fejezte be tájékoztatását Tóth Béla elvtárs. ren iratkoztak be a gép- és gyorsíró iskolába. A szakmunkástanuló-isko­lákba beiratkozott fiatalokat is hozzászámítva, az általános is­kolát idén végzetteknek több mint 70 százaléka tanul tovább A kollégiumi felvételek lehe­tőségei — amint az illetékesek elmondták — javultak. Erre mutat, hogy az előző évi 8827- tel szemben a nagyszámú je­lentkező közül 9345 elsőoszta- lyos diák került be középisko­lás kollégiumba, ezenkívül ta- nulószabára, valamint extemá- tusi rendszerben 16 000 fiatalt helyeztek el. Figyelemreméltó, hogy az új elsőosztályos kö­zépiskolások mintegy 45 száza­léka részesül majd valamilyen diák-szociális juttatásban. Mammuttemető Az ukrajnai kanyevi vízi erőmű építői egy hatalmas kősziklára bukkantak. A közelben kétméte­res mammutnyomokat találtak Egy alkalommal a földszivattyú lendkerekébe egy vasaló nagysá­gú mammutfog akadt. Ezután majdnem mindennap újabb lele­teket hozott, míg végül feltárult egy teljes mammuttemető a régen kihalt ősállatok csontvázmaradva- nyaival. Látogassa a gyomai Liget-fürdőt! Strand és kádfürdője nyitva egész napon át! VIZE ELSŐRENDŰ GYÓGYVÍZ REUMÁRA. CSÜZRA ÉS ÍZÜLETRE KIVÁLÓAN ALKALMAS Gyógyulás! Üdülés! Pihenés! ________________ x Római pénzeket találtak Kardoskúton Mezőmegyerről A művelődés másik ága, az is Ifj. Olasz Ernő Statisztika a középiskolai felvételekről K

Next

/
Oldalképek
Tartalom