Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-13 / 164. szám
19«*. jnlins IS. 4 Szerda Növekedett az igény a tartós fogyasztási cikkek iránt Az fmsz-ek áruforgalma évi öt százalékkal növekszik Ilyen a Körös-parti bérházakon a Felkértük Boros Gergely elvtársat, országgyűlési képviselőt, a Földmüvesszövetkezeteik Megyei Központja igazgatóságának elnökét. nyilatikozzon. milyen munkát lejtettek ki a föddmúvesszöveíke- zetetk a második ötéves terv során és milyen új feladataik vannak a harmadik ötéves tervidőszakban. —• A lakosság ellátásában milyen szerepet töltöttek be? — A földművesszövetkezetek jelentős munkát végeztek a falusi lakosság ellátásában. Az fmsz-ek bolti kereskedelmi forgalma 1965. évben egymilliárd "59 millió forint volt. mely forgalom 31,3 százalékkal haladta meg az 1960. évit. A második ötéves tervidőszakban a bolti kiskereskedelmi forgalom évenként átlagosan 5.3 százalékkal emelkedett. Az 1965. évi összes bolti forgalmon belül az élelmiszer 527 millió, a ruházat 328. a vegyes iparcikkek forgalma 504 millió volt. Az élelmiszerforgalom 1960- hoz viszonyítva 49,3 százalékkal, a vegyes iparcikk forgalom 42,8 százalékkal emelkedett: a ruházat 1965-ben elérte újra az 1960. évi szintet. Földművesszövetkezeteink 1965-ben a megye összes bolti kiskereskedelmi forgalmából 50,8 százalékban részesedtek. Az elmúlt öt év alatt jelentősen nőtt a falusi lakosság reáljövedelme, s ezzel emelkedett az igény a tartós fogyasztási javak iránt. Szaktv.lethálózatunkon keresztül igyekeztünk a kereslet kielégítésére és az elmúlt öt év alatt minden negyedik család vásárolt nálunk mosógépet. Eladtunk 4418 darab motorkerékpárt, s ezzel már 1964-ben elértük azt, hogy amíg országosan 1000 lakosra 35 motorkerékpár jut, addig megyénkben 51. 1960-ban megyénkben 1000 lakosra 207 rádió és négy televízió jutott. Ezen cikkek kereskedelmi forgalma alapján 1965-ben ezer lakosra 249 rádió és 64 televízió jutott. A lakosság ilyen irányú vásárlásait 50 százalékban a földművesszövetkezeti rendszer elégítette ki. így az öt év alatt 16 535 rádiót es 11 197 televíziót adtunk el. Az fmsz-i vendéglátás 1965. évi bevétele 323 millió forint volt, s ezzel a részesedés a megye vendéglátó forgalmából 62,5 százalékos. Forgalmunk 1961—65 között 35,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül öt év alatt az étel- fcrgalmunk 67.1 százalékkal, míg a saját termelésű ételforgalom 84.9 százalékkal n#t. A második ötéves tervidőszak alatt a bolti kiskereskedelmi hálózati egységeink száma 6,2 százalékkal nőtt 1960-hoz viszonyítva és így 1965- ben .878 egységet üzemeltettünk. A bolthálózat színvonalát emel'e a korszerű, nagyobb áruválasztékkal rendelkező szakboltok létrehozása. így 1960—65 között többek között a ruházati szakboltok száma 19-cel, a vegyi áruké hattal, a vas-műszakié 10-zel. a kullúr- cikk szakboltoké öttel emelkedett. A bolti kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére az elmúlt öt évben Látogassa a gyomai Liget-fürdőt! Strand és kádfürdője nyitva egész napon át! VIZE ELSŐRENDŰ GYÓGYVÍZ REUMÁRA. CSŰZRA ÉS ÍZÜLETRE KIVÁLÓAN ALKALMAS Gyógyulás! Üdülés! Pihenés! 32 millió 251 ezer forintot fordítottunk. — Milyen eredmények vannak a felvásárlásban és a termeltetésben? — Földművesszövetkezeteink és a MÉK jelentős feladatot látnak el a burgonya, zöldség, gyümölcs és vegyes cikkek termeltetésében és felvásárlása területén. A burgonya-, zöldségtermeltetést a területi növekedés jellemezte. A MÉK által leszerződött terület 1960—64 között körülbelül 40 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a felvásárlás volumene csak 20 százalékkal nőtt. 1965-ben 3917 vagon árut vásároltunk fel, míg az ötéves átlag felvásárlása 4119 vagon áru volt. A megyei lakosság ellátását egyes cikkekből nem tudtuk biztosítani, s így például 1965-ben 332 vagon burgonyát és 172 vagon almát hoztunk be társmegyékből. Ugyanakkor megyénk főleg a „vöröshagyma és a zöldségfélék értékesítése területén jelentős részt vállal a népgazdasági feladatok megvalósításában. 1965-ben 1050 vagon áruval járultunk hozzá Budapest és az ipari megyék lakosságának ellátásához. míg export- és ipari célra 1258 vagon árut értékesített tünk. Ezen felül igen nehéz feladatot jelent megyei lakosságunk téli szükségletének kielégítése, mely 800—900 vagon áru tárolását jelenti. 1965-ben 237 millió forint értékű vegyes mezőgazdasági terméket vásároltunk fel. melyek közül csak a jelentősebbeket említem. 343 vagon baromfit, 69 millió tojást, 400 vagon cirok- szakállt, 15 vagon tollat, 7 millió 500 ezer forint értékű gyógynövényt, 66 ezer 400 nyulat, 63 ezer 212 galambot. A felvásárlási üzemág öt év alatt 38 millió 333 ezer forint értékű beruházást kapott. A keret «8 százalékos, a zöldségíel vásárló« állóeszközeinek bővítését szolgálta. A létesítmények a zöldség-, gyümölcsértékesítést (és tárolást, valamint a mezőgazdasági termelést segítették elő. Földművesszövetkezeti hálózatunk ipari és szolgáltatási tevékenysége 1965-ben meghaladta a 31 millió forintot. E tevékenységünk öt év alatt 54,4 százalékkal fejlődött, A lakosságnak jelentős kereskedelmi, szolgáltatást nyújtottunk. A kölcsönzőhelyek készlete 1965-ben 2 millió 582 ezer forint volt. — Milyen feladataik vannak a harmadik ötéves tervben? — A múlt eredményeit jóleső- tn nyugtázzuk, de számot vetünk a meg nem oldott problémákkal és a további feladatokkal is. Az ímsz-i rendszer területén is élni kívánunk a tervtörvény által biztosított lehetőségekkel. Áruforgalmunkat évi 5 százalékkal kívánjuk növelni a lakosság igényeinek megfelelően. Ezen belül a tartós fogyasztási cikkek forgalmának emelkedése évi 6—8 százalékos lesz. Ennél nehezebb feladatot jelent a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás 30—40 százalékos növelése, ezen belül az exportfeladatok megkétszerezése. A feladatok megoldását, valamint a lakosság igényeinek kielégítését technikai eszközökkel is biztosítanunk kell. így a jelenlegi bolthálózatunkat növelni fogjuk. Többek között Gyulán üzletházat létesítünk. Szarvason ÁBC-áruházat, Békéscsabán vállalatunk egy zöldség- gyümölcsbolt, valamint egy deli- kátesbolt létesítését, a Hunyadi téri buszmegállónál pedig büféfalatozót létesítünk, valamint Erzsébet helyen központi fekvéssel ÁBC-áruházat telepítünk. A Lencsééi úti lakótelep ellátása érdekében ÁBC-áruházat létesítünk. Természetesen a községek te rületén is folytatjuk a hálózatfejlesztést. Több községben ipar cikkáruházat, szakboltot és Vendéglátóegységet létesítünk, ügy Gyomén, Sarkadon, Nagyszénáson, Mezőberényben. A felvásárlást szolgáló raktárhálózat építését is folytatjuk. Erre a célra 05- ; millió forintot fordítunk. A Xőíel- , adatok megoldása mellett érvényt I kívánunk szerezni a tervtörvény azon határoz.atának, mely kimondja, hogy „a hagyományos I építőanyagok termelésének növe- ilésében a nagy gyárak modernizálása mellett — a szükségletek jobb kivitelezése végeit — biztosítani kell a kisebb termelőegységek működését is. amennyiben termelésűk gazdaságos”. Az új gazdasági mechanizmus szellemében élni kívánunk a lehetőséggel eft.Békescsabán a városi tanács által felajánlott vágóhídon kisebb húsüzemet létesítünk. Több község területén, ahol erre a lehetőség meglesz, téglaégetést jiivánunk végezni. Növelni kívánjuk továbbá a cirokseprű- kötést és a sa v an y ít ótevék en y séget . TÜZÉP-telepeinken pedig bevezetjük a panelelem gyártását és Gyulán a salaktégla gyártását. A lakossági szolgáltatás jobb kielégítése érdekében egy vertikális —• szolgáltatóüzemet kívánunk létrehozni. Természetesen a felsorolt feladatokat folyamatosan oldjuk meg a harmadik ötéves terv során — fejezte be nyilatkozatát Boros Gergely elvtárs. A napokban lát napvilágot a ^ Társadalmi Szemlében a Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya Az irodalom és művészetek hivatása társadalmunkban címmel. Ügy gondoljuk, hogy ez a dokumentum megfelelő tájékoztatást ad a kultúra minden m-unkásának azokról a kérdésekről, amelyek az irodalom, a művészetek és a társadalom viszonyát érintik. A pártosság, az elkötelezettség, a dekadencia, a kritika és a közvélemény eszmei felelőssége, az ízlésformálás és a kulturális forradalom — mindezek olyan témák, amelyek hosz- szú idő óta foglalkoztatják a közvéleményt. Nem feladatom a tanulmányt ismertetni, inkább néhány, elsősorban a népműveléssel összefüggő gondolatát szeretném kiemelni. Kulturális fejlődésünk egyre inkább megköveteli, hogy a népművelés művelődéspolitikánk középpontjába kerüljön. A szocialista kulturális forradalom fő célkitűzése a nép kulturális színvonalának emelése s ezzel együtt eszmei-erkölcsi egységének munká- lása. A kulturális politika gyakorlatában, de sokszor a közvéleményben is, az irodalom és művészetek ideológiai kérdései néha a kelleténél nagyobb jelentőségre tesznek szert s háttérbe szorítják ezt a fő feladatot. Nem arról van szó, mintha nem kellene figyelmet szentelni azoknak az eszmei jelenségeknek, amelyek az irodalomban és a művészetekben megBtkéscsabán. a Tanácsköztársaság útján épül a DAV üzletigazgatóság háromemeletes új székhaza. A beton vázak elkészültek, a falak még hiányoznak. Akik az emeleten dolgoznak, ha nem e!ég óvatosak, ki vannak téve annak a veszélynek, hogy leesnek. Az SZMT munkavédelmi felügyelője figyelmeztette a művezetőt, hogy az óvórendszabálynak megfelelő védőkorlátokat szereltesse lei, mire ő az utca felőli részen ezt végre is hajtotta, a kívülről nem látható helyeken azonban „elfelejtette". Hasonló szabálytalanság máshol is előfordul a varosban. A SZÖVOSZ elnökének és az IBUSZ vezérigazgatójának határozata alapján megyénk több íöldművesszövetkezeténél és takarékszövetkezeteknél létrejöttek a társasutazási kirendeltségek. Jelenleg hét földművesszövetkezetnél. és hat takarékszövetkezetnél működnék már kirendeltségek. Ezek közül a Kondorosi Földmű- vesszövetkezetnél Márta Józsefné, a Tótkomlós! Takarékszövetkezetnél pedig Sávolt IVÍihálymé ért el ebben az évben kiemelkedő eredményt. Mártáné éves tervét hat Az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja július 14-én, csütörtökön, a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban tartja ülését. A képviselők nagy feladatra vállalkoztak. Délelőtt 9 ólától délután 18 óráig megmutatkoznak. Ezt annál is inkább meg kell tenni, mert itt nem kizárólagosan művészeli, hanem legtöbbször általánosabb jellegű társadalmi problémák vetődnek fel. Mindez azonban nem feledtetheti el, hogy egyrészt az irodalom és a művészetek csak a közönség „befogadása" lévén 4udnak hatni s hogy másrészt maga a közönség visszahat a művészeti tevékenységre, annak targyára, szemléletére, sőt a kidolgozás módjára is. Amikor arról beszélek, hogy művelődéspolitikánkban bizonyos mértékig háttérbe szorult a népművelés, akkor elsősorban erre gondolok: a közönséget nem tekintettük eléggé középponti és aktív tényezőnek. I^i.ilyen is ez a közönség? Mi- lyen a műveltsége, érdeklődése, ízlése? Pontos képünk erről nincs, de a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok és kultúr- szociológiai felmérések egyaránt azt bizonyítják, hogy egységes egészről nem beszélhetünk. Kulturális intézményeink adatai mutatják, milyen jelentős fejlődés következett be a műveltségi állapotok szempontjából a felszabadulás előttihez mérten, de azt is, hogy az egyes rétegek között nagyok* a különbségek, s nagy az elmaradás, a társadalmi szükségletekhez képest. Legutóbb a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az 1960—65-ös évekre vonatkozó, 2000 háztartás adatait feldolgozó statisztikáját. Ezek szerint a munkás- és alkalmazotti kategóbadogosmunka. Szinte akrobatákat megszégyenítő módon dolgoznak egyesek, még a legelemibb óvórendszabályokat sem tar Íjak be. Mi történne, ha valaki megcsúszna és vagy tizenöt méter magasból lezuhanna? Nem is kell válaszolni, mindenki tudja. Az is, aki könnyelműségből veszélynek teszi ki magát és a művezető is. A bajt meg kell előzni az óvó- rendszabályokban előírtak betartásával. Ha másképpen nem megy. erélyesebb eszközöket is lehet alkalmazni, mint például a munkából való kiállítás. hónap alatt csaknem megkétszerezte. Sávoltné első féléves társasutazási tervét teljesítette túl. Mindketten főfoglalkozásuk mellett látják el a belföldi és külföldi társasutazások szervezését. Mártáné és Sávoltné kiemelkedő eredményét Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke nemcsak elismerte, hanem jutalmazta is. Egy hónap múlva mindketten 11 napos jutalomüdülésre indulnak az NDK-beli Szász-Svá jcba. tekintik az állami gazdaság egyes kerületeit, tanulmányozzák a növénytermesztést és az állattenyésztés eredményeit, majd 18 órától a tapasztalatokat megbeszélik a gazdaság' vezetőivel. riában 1960-ban 266 forintot költöttek fejenként művelődésre és Szórakozásra, 1965-ben 280-at. A paraszti és kettős jövedelmek viszont 1960-ban 91 forintot adtak ki fejenként ezekre a célokra, öt év múlva pedig 111 forintot. Tekintetbe kell venni, hogy ez utóbbi kategóriában az emelkedés elsősorban újság-, folyóirat-, naptárvásárlásnál következett be, s kisebb mértékben a könyvnél, tankönyvnél, tanszernél, viszont csökkent a színház- és mozilátogatás. Ha mélyebben vizsgálnánk az egyes Tétegek kulturálódását, akkor megállapíthatnánk, hogy természetesen nagy különbség van az értelmiségiek és a munkások között, de egyes munkáskategóriákon belül is. Ezek a számok nemcsak azt mutatják, hogy ki menynyit költ kulturális célokra, hanem bizonyos mértékig jelzik az egyes osztályok és rétegek kulturális színvonalát is. Művelődéspolitikánk egyik legfontosabb feladata, hogy tüzetes elemzés alá vesse az egyes rétegek művelődési helyzetét, megvizsgálja az elmaradás vagy az előrehaladás okait és intézkedéseket dolgozzon ki a fejlődés előmozdítására. Első következtetésünk tehát az, hogy világos helyzetfelmérést kell készítenünk, mégpedig nem csupán általánosságban, hanem nagyon is differenciáltan. A tömegek felé fordulással " kapcsolatban nem lehet eléggé hangsúlyozni különösen két tényező fontosságát. Az egyik a nagy tömeghatású kulturális' eszközök felhasználása. Magyarországon ma csaknem minden családnak van rádiója (falun csak a családok 80 százalékának), már egymillió felé közeledik a televízió-előfizetők száma, fokozódott az újság- és íolyóiratvásárlás és olvasás minden rétegnél. Ebből Kultúra és közönség Irta: Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága Kulturális Osztályának vezetője Juia lonaüdülés az NDK-ba B. I.
