Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

július 9. I 2 Szombat vsz nyilatkozat Bukarestben irientína 158 éves A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozatát az Egyesült Államok viet­nami agressziójáról aláírja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Telei otó — MTI Külföldi Képszolgálat A Pravda a bukaresti tanácskozásról Moszkva A Pravda pénteki száméiban a lap különtudósítója Lukovec, cik­kében hangsúlyozza, hogy a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti értekezle­te mindjárt az első naptól fogva a nemzetközi közvélemény figyel­mének közzépontjóban állt A tudósító rámutat, hogy a né­pek a szocialista országokban és a Varsói Szerződés szervezetében az általános béke és biztonság tá­maszát látják. Az európai bizton­ság kérdéseiről szólva Lukovec megállapítja, hogy nem valamifé­le elvont jelszóval van dolgunk. Az európai biztonság szavatolása összefügg a nyugati hatalmak im­perialista politikája ellen, minde­nekelőtt pedig az amerikai im­perialisták és nyugatnémet part­nereik politikája ellen folyó küz­delemmel. A bukaresti nyilatkozat kifeje­zésre juttatja a baráti népek egy­séges elszántságát, azt, hogy ere­jüket nem kímélve mindent meg­tesznek a nyugatnémet militaris­ták megfékezéséért. Lukovec a továbbiakban a vi­etnami kérdésről elfogadott nyi­latkozatot méltatja. Ebben a Var­sói Szerződés országai a leghatá­rozottabban figyelmeztetik az Egyesült Államok kormányát ar­ra a felelősségre, amelyet az egész emberiség színe előtt ma­gára vállal. Leszögezik: egyre nö­vekvő erkölcsi, politikai támoga­tást és egyéb sokoldalú segítséget nyújtanak a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságnak. Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Személyi változások a vezetésben Pénteken délelőtt Békéscsabán a városi tanács nagytermében tar­totta kibővített ülését a Hazafias Népfront megyei' Bizottsága. Dr. Szakmáry Gyula megyei el­nök megnyitója után Zalai György elvtárs, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára tartott részletes tájékoztatót a harmadik ötéves terv célkitűzéseiről és az ebből adódó feladatokról. Külön hangsúlyozta, hogy a jövőben a népfront egyik fő erőssége az len­ne, hogy megyeszerte a lakosság rétegeit tájékoztassa. Helyes len­ne, ha a különböző formák — bi­zottsági aktívalülések, rétegtalál­kozók barátsági és tanyaestek, ankétok, kisgyűlések, tanácstagi- es országgyűlési képviselői beszá­molók — felhasználásával ismer­tetnék a terv országos és helyi feladatait. Az érdeklődéssel hall­gatott tájékoztatóhoz a megye kü­lönböző területeiről hat bizottsági tag szólt hozzá. Ezután dr. Szakmáry Gyula el­nök javasolta, hogy a Hazafias Népfront megyei elnöksége és or­szágos titkársága egyetértésével Rusznák János elvtársat, — mun­kájának elismerése mellett — mentse lel titkári tisztsége alól, más fontos pártbeosztása miatt, ugyanekkor Nagy Ferenc elvtár­sat, kooptálja az elnökség tagjai közé és válassza meg megyei titkárnak. A bizottság a javasla­tot egyhangúlag megszavazta. Az elnök tudomásul vétel vé­gett bejelentette még, hogy Tö- röcsik Pál sarkadi, Gábor Sándor gyomai és Klimaj András szarva­si népfront járási titkár elvtár­sak más munkaterületre kerül­tek. A megnagyobbodott szarvasi járásban a Hazafias Népfront tit­kára Litauszki András elvtárs lett. A Magyar Távirati Iroda nyilatkozata I960, július 7-í 25-ös kiadásunk­ban (Nyilatkozat az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziójáról) a IV. fejezet 3. bekezdésének első mondata helyesen így hangzik: „A Varsói Szerződésben résztvevő országok felhívással fordulnak minden állam kormányához, te­gyenek meg minden tőlük telhe­tőt az Egyesült Államok vietna­mi agressziójának megszüntetésé­re, a délkelet-ázsiai háborús tűz­fészek felszámolására, a feszült­ség enyhítésére és a némád’ "zi kapcsolatok normalizálására. ” Befejezéaül Lukovec rámutat, hogy az az egyöntetűség, amellyel az európai béke és biztonság megszilárdításáról szóló nyilatko­zatot és az Egyesült Államok viet­nami agressziójáról szóló nyilat­kozatot elfogadták, azt tanúsítja, hogy a szocialista országok a bé­kére és az általános biztonságra törekednek és együttesen lépnek fel az amerikai imperializmus el­len, a béke, a haladás, és a népek boldogsága érdekében. (MTI) A spanyol és az angol gyarma­tosítók ellen vívott hosszú küz­delem eredményeként másfél év­századdal ezélőtt, 1816 júliusá­ban Tucumánban összegyűltek az argentin hazafiak képviselői és Jósé San' Martip vezetésével kikiáltották a független La Fla- tai Egyesült Tartományokat. Ez volt a hatesztendős argentin for­radalom első nagy vívmánya, Dál-Amerika második legna­gyobb területű államának létre­jötte. Tíz esztendővel később, 1826-ban alakult ■ az új ország szövetségi köztársasággá és fel­vette mai nevét. Argentína népe sok vihart megért az elmúlt másfél évszá­zadban. Meg kellett küzdenie a hanyatló spanyol királyság he­lyébe lépő angol gyarmatosítók­kal. 1 azután a külföldi vasúttár­saságokkal szemben, amelyek­nek örökségével ma is gondja van az országnak: a 600 millimé­terestől az 1676 milliméteresig, csaknem tucatnyi, különböző nyomtávú sínek hálózzák be Argentína kis részét, a nagyobb felében azonban utakat is alig találni... Később a német im­perializmus behatolásával kel­lett szembeszállni, míg megje­lent a mindenre képes hatalmas ellenség, az Egyesült Államok. A washingtoni Fehér Ház, pontosabban az amerikai impe­rializmus sötét árnyékként ter­peszkedett a buenos-airesi Casa Rosada, a ..Rózsaszín Ház” fölé. Amíg az angol tőke visszavonu­lásra kényszerült, vadászterüle­tét az észak-amerikaiak vették át. A Wall Street bankárai nem titkolják, hogy az Argentínában befektetett minden három dollár után tíz dollárt visznek ki ebből a húszmilliós országból. Csak a nagybirtokosoknak és az ameri­kai monopóliumok kiszolgálói­nak jutott némi morzsa ebből a zsákmányból. Hiába lett Argen­tína a világ legnagyobb búza- kamrája és „húsgyára”, ahol ma is több mint 50 millió szarvas- marhát és ugyanennyi juhot tar­tanak. Argentína a ..kövér tehe­nek és a sovány peonok”, pa­rasztok országa maradt. És ha Argentína népének követelésére a hatalmon levő kormány akár­csak kisebb reformokkal kísérle­tezik, a Fehér Ház közvetítésé­vel nyomban új ember, „meg­bízható vezető” kerül a „Rózsa­szín Ház”-ba... De elnökök és diktátorok változhatnak, a 150 évvei ezlőtti első nagy győzel­méhez érkezett nemzeti függet­lenségi küzdelem tovább folyta­tódik, amíg Argentína valóban szabad és független lesz. Ehhez a harchoz küldjük üd­vözletünket az argetin népnek, a küzdelem fáradhatatlan hor­dozójának. S. 1. Lelőttek egy amerikai repülőgépet Hanoi felett Hanoi Pénteken a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság fővárosában ismét légiriadót jeleztek a szirénák. Hanoi légiterébe újra behatolt egy amerikai repülőgép. A légiriadó lefújása után néhány perccel a rá­dióban felolvasták a légvédelmi parancsnokság közleményét, mely szerint az amerikai légikalózt megsemmisítették. (MTI) Harminchat óra Amszterdamban r. Ez a mai kedd olyan szürke, mint általában a hétköznapok. Ámde nem eseménytelen, különö­sen egy repülőtér életében nem. Amikor történetünk elkezdődik, először indult Budapestről -— át­szállás nélkül :— New Yorkba a KLM DC—8 típusú, interkontinen­tális utasszállító repülőgépe. És ez így lesz most már minden ked­den 13.15-kor. A Ferihegyi repülőtér márvány- burkolatú csarnokában rápillan­tok az órámra, majd a televízió- ernyőre, melyen többek között ez áll: 280-as járat Budapest—Amsz­terdam—New York 13.15. Indulnom kell. A kötelező for­maságok elintézése utón marad még idő egy jó ízű, igazi pesti feketekávéra az újjáépített gyö­nyörű tranzit-haliban. Budapest — Die te York : 10 óra 20 pere Búgó, kellemes hang hívja a kijárathoz az amszterdami gép utasait. Egy perc múlva már a géphez tolt lépcsőről integetünk, s beszállunk a Flemmingről elne­vezett gépbe. A névadó alatt má­sik felirat: Flying Dutchman — Repülő Hollandi. Az első osztály kényelmes, tá­gas, minden ülés fej- és lábtartó­val, a turistaosztály szűkebb, zsú­foltabb. Becsatoljuk az övét, el­szopogatjuk a szokásos cukrot, s ahogy télemelkedünk a betonról, a gép azonnal, meredeken a fel­hők közé fúródik. Miután elértük a megfelelő magasságot, a mega- fonból erőteljes férfihang hallat­szik: „Itt a kapitány beszél”. Üd­vözli az utasokat, s bemondja, milyen magasan széliünk. El­mondja, hogy a gép 150 személyes, maximális sebessége 950 km órán­ként. A Budapest—New York kö­zötti távolságot 10 óra 20 perc alatt teszi meg. ' A cigarettát épphogy végigsziv- tam, amikor már ereszkedünk a schwehati repülőtér betonjára. Rövid várakozás után irány Amsz­terdam. Akinek 12 évig kell tanulnia .. Mit tehet az ember ilyen repü- lőúton? Megismerkedik az útitár­sakkal, átnézi a légitársaságok propaganda füzeteit, a nemzetkö­zi légiforgalmi normák szerint táplálkozik, s körülnéz a repülő­gépen. Az újságíró szemfülesebb, oda is bekukkant, ahová nem sza­badna. Ámde az élet íratlan sza­bályai alapján. az újságírókkal szemben olykor elnézőbbek. Be- merészkedek a pilótafülkébe. A személyzetnek illedelmesen be­mutatkozom, végtére is kijár ne­kik ez. hiszen« rájuk bíztuk az éle­tünket. Azután megtudom: a gé­pen egy kapitány, egy elsőtiszt, egy navigátor és két hajózó repü­lőmérnök van. A DC—8-as gép or­rában levő radar 250 kilométer­rel előbb jelzi a vihart; s a gépen két rádiórendszer működik: az egyik tartalék. Ezek után már csak az a kérdés, hány éves a Amszterdam. A schipoli repülő­tér legelső érdekessége, hogy a világon az egyetlen, amely a ten­ger szintjénél mélyebben fekszik. Fontos légiközlekedésí csomó­pont ez, hiszen a fel- és leszállá­sok napi átlaga 220; 70 országgal, 110 várossal van közvetlen légi- összeköttetése, huszonhét légitár­saság gépei — köztük a MALÉV-é szállnak le Amszterdamban — s így nem véletlen, hogy a magyar háromszín szintén ott leng az amszterdami repülőtér zászlótar­tóin. A MALÉV és a KLM géped Budapest és Amszterdam között üzemközösségibe« repülnek. Amíg vámom kell az útlevél láttamozásira, alkalmam nyílik vizsgálódni a repülőtér csarnoká­ban. Számomra új dolog tűnik fel. Amikor elveszik az induló uta­sok jegyeit, egy száfnozógéphez hasonló szerkezeten leblokkolják a járatszámot, az illető nevét, cso­magjainak számát, súlyát, stb. Ké­sőbb egy másik teremben derült ki, miféle célt szolgált ez. Teltin­tettel a számos jegykezelőre, az irányító központban automata­gépek osztályozzák az adatokat és ebből kerekedik ki a kép, hogy valamely géphez az utasok meg­jelentek-e, mennyi a csomagjuk súlya, stb. Érdekes az is, hogy egy hatalmas falitábláról leolvas­hattam, milyen az időjárás más fővárosokban, például Budapes­ten. Innen tartják a közvetlen kap­csolatot az egyes gépekkel, létesí­tenek telex-összeköttetést a KLM különböző irodáival, repülőtéri kapitány? ... Ha ezt nem is. tud­tam meg. elmondották, ahhoz, ^1 rendeltségeivel, hogy valaki ilyen gépen kapitány I (Folytajuk) lehessen — 12 évet kell tanulnia. Boros Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom