Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-09 / 161. szám
Világ proletárjait egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I960. JCUBS 9., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Napjaink íorradalmisága Milyen politikára, s annak milyen megvalósítási módszereire van most szükségünk? Józan, átgondolt, megfontolt, a tényekkel gondosan számot vető, a lehetőségeket reálisan mérlegelő — ilyen s ehhez hasonló jelzők tolulnak a toll hegyére. És aztán még egy: forradalmi. A közkeletű felfogás mdntlha nem a korábban felsoroltaikkal társítaná a forradalmiság fogalmát S valóban, olykor egyesek hiányolják is politikánkból a forradalmi jelleget, vagy romantikus nosztalgiával idézik fel azokat az időiket, amikor még — úgymond — szükség volt a forradalmi hévre, lendületre. A dolog természeténél fogva felmerülhetnek ilyen kérdések a győztes forradalommal szemben, amelynek már nemcsak rombolnia, hanem mindenekelőtt építenie kell, Leninnek is nekiszegezték szinte az októberi forradalom másnapján; megfeledkezett október forradalmi hagyományairól. Pedig Lenin nem tett mást, mint hogy nyomatékkai figyelmeztetett a látványos, de elsietett, s ezért álmegoldások veszélyeire, s hangsúlyozta a körültekintő, józan, lé- pésről-lépésre haladó politika, gazdaságpolitika szükségességét, amely az adott helyzetben a forradalom számára a legcélravezetőbb és ennélfogva a legforradalmibb politika is volt. A történelmi analógia önmagában még nem bizonyíték, tanulságára azonban érdemes odafigyelni. Hiszen már akkor, Lenin idején is bebizonyosodott: az, igazi forradalmiság nem a jelszavak hangoztatásában, s nem is a józanságot nélkülöző hű'belebalázs kapkodásban rejlik, hanem a hétköznapi tettekben, az állhatatosságot, kitartást, megfontoltságot igénylő mindennapos cselekedetekben. És csakis az ilyen cselekedetekben juthat kifejezésre a forradalmiság most nálunk is. „Most” és „nálunk”: nem felesleges aláhúzni ezt, hiszen a forradalmiság sohasem valamiféle légüres térben, hanem mindig konkrét, meghatározott körülmények között érvényesül. Ezért napjaink forradalmdságát nem választhatjuk el attól a nagy horderejű lépéstől, amire most készülünk: a gazdasági mechanizmus reformjától. Forradalmi feladat a mechanizmus reformja? Hiszen itt olyan dolgokról esik' szó, mint: biztosítsunk tágaibb érvényesülési teret az áruviszonyoknak, a piacnak, a vállalati munka legfőbb mércéje a nyereség legyen, fokozzuk az egyén és a kollektíva anyagi érdekeltségét, jusson nagyobb szerephez a kereslet és a kínálat. Lehet-e egy forradalmár jelszava, hogy „minél nagyobb nyereséget, minél nagyobb jövedelmet?” Lehet-e fegyverei között az elektronikus számológép, s a kalkuláció? Igen, lehet! Sőt erősítsük fei- szólítóvá a feltételes módot: lennie kell! Ha végig akarjuk vinni, ki akarjuk teljesíteni a hazánkban végbemenő szocialista forradalmat, nem is cselekedhetünk, nem is harcolhatunk másképpen. És ebben a harcban nemhogy feleslegesek, hanem nagyon is szükségesek a forradalmár tulajdonságok: a, bátorság, merészség, az új iránti érzék, a határozott szakítás az elavulttal, hiszen másfél évtizeden át belénk rögződött szemlélettel, vérünkké vált fogalmakkal, meggyökeresedett szokásokkal és módszerekkel kell szakítanunk viszonylag rövid idő alatt. Üj kategóriák, új összefüggések, új felismerések kell, hogy betöltsék gondolkodásunkat, be- idegződött, valósággal reflexerejűvé vált cselekedeteket váltanak fel újabbak, korszerűbbek. Az új iránti nagyfokú forradalmi érzék most minden vezető, minden közéleti ember számára nélkülözhetetlen, mert enélkül aligha állhat helyt a társadalmi fejlődés soron következő nagy próbáján. önálló döntés, kezdeményezőkészség, bátorság, kockázat- és felelősségvállalás, vállalkozó kedv, mozgékonyság — olvashatjuk a párthatározatban, ilyen követelményekkel lép fel a népgazdaság új irányítási rendszere a vállalatok vezetőivel és dolgozóival szemben. A minden kezdeményezéstől irtózó, kisszerű, a merész lépésekre gyáva vezető bukásra ítéltetett — az új mechanizmus igazi forradalmárokat követel minden gazdasági és társadalmi tisztségbe. Olyan forradalmárokat, akiknél a merészség körültekintéssel, a kezdeményezőkészség megfontoltsággal, kockázatvállalás józansággal párosul. Mert most — még inkább, mint bármikor — ilyen forradalmiságra van szükségünk Józan, lenini forradalmiságra. Gyenes László Tanárok a kombájnon... Háromszáz hold gabona learatásáf vállalta két kétegyházi tanár A kétegyházi mezőgazdasági gépszerelő iskolában az oktatás egyik fontos eszköze egy SZK—3 szovjet kombájn. A nyári szünidőt igen hasznosan kihasználják a kétegyházi tanárok: évek óta eljárnak aratni a szomszédos gyulai Zöld Mező Tsz-be. Tóth István és Fehér Flórián tanárok váltótársként dolgoznak a Zöld Mező Tsz gabonatábláján. A gondosan ápolt arató-cséplő masinával hajnaltól napestig dolgoznak s naponta több vagon őszi árpát takarítanak be. Később részt vesznek a kenyérgabona betakarításában is. A Zöld Mező Tsz-nek komoly segítséget nyújtanak abban, hogy minden szem gabona kombájnnal kerül betakarításra s teljesen kiiktathatták a kézi aratást és a csépiést. A szövetkezet a szokásos munkabéren kívül — kiváló minőségű munkájuk elismeréséül — természetbeni prémiumban részesíti az aratásban részt vevő tanárokat. A kétegyházi tanárok vállalták, hogy a tavalyihoz hasonlóan most is betakarítják 306 hold gabonatermését. Hazaérkezett a magyar küldöttség „Látogatásunk egymás jó megismerését segíti“ Kárpát-ukrajnai Komszomol küldöttség megyénkben Pénteken délelőtt hazaérkezett Bukarestből a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a Varsód Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén és a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek találkozóján. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő a Minisztertanács elnökihelyettese, Szirmai István a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Cseterki Lajos a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanády György közlekedés- és posta ügyi miniszter, Szarka Károly külügyminiszterüelyet- tes, valamint dr. Florea Duna, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Hazaérkezett a magyar delegáció Bukarestből. A válaszok után Beznoszjuk Ni- j kolaj Vasziljevics, a Hmetnyicz- i kij megyei Komszomol Bizottság titkára emelkedett szólásra. Be-; szedőnek elején köszönetét man- j dott a meleg fogadtatásért, s a j látogatásról kijelentette, hogy i nagyban elősegíti egymás jobb megismerését. A küldöttség vezetője szintén tájékoztatta a résztvevőket Hmelnyiczkij megye helyzetéről, a Komszomol munkájáról. Majd meghívta a kiszeseket a szeptember 27-én megrendezésre kerülő Osztrovszkij ünnepségekre. t A vendégek tegnap délután Bé- . késre és Füzesgyarmatra látogat- I tak. Ma Mezőhegyesre mennek, | A KISZ megyei bizottsága meghívására viszontlátogatásra megyénkbe érkezett a Kárpát-ukrajnai Hmelnyiczkij megye öttagú komszomol küldöttsége. A vendégek tegnap délelőtt a KISZ megyei és békéscsabai bizottságának vezetőivel beszélgették, kicserélték tapasztalataikat. Megyénk gazdasági helyzetéről, a népgazdaságban betöltött szerepéről, Petrovszki István, a KISZ megyei bizottság első titkára tájékoztatta a komszomolvezetőket. Többek között az ipari és mező- gazdasági nagyüzemek termelési eredményeiről beszélt. Elmondotta, hogy a Békéscsabai Konzervgyár és más üzemek szovjet exportra szállítanak termékeikből. Beszélt a megye kulturális helyzetéről és mivel orvosnő is van a küldöttségben, ismertette az egészségügyi ellátottságot. Ezenkívül részletesen tájékoztatta a vendégeket a KISZ tevékenységéről. A tájékoztató után a vendégek több kérdést intézitek a KISZ vezetőihez. ahol tiszteletükre lovasbemutatót is rendeznek. Következő útjuk Kaszaper lesz, vasárnap Gyulára és Gesztre mennek, ahol a megyei úttörőtábort tekintik meg. Hétfőn Békéscsabán, a konzervgyárat és a megyei könyvtárat látogatMegkezdődtek a Csütörtökön este fél 9 órakor dördült meg a gyulai vár öregtornyában a várjátékok kezdetét jelző első ágyúlövés, majd a fanfárok Erkel híres operaáriáját idézték. A várjátékok első várszínházi bemutatóján Miszlay István rendezésében Szigligeti Ede: Béldi Pál című történelmi drámáját játszották a várudvar színpadán, telt ház előtt. Az érdekes és hatásos ják, délután pedig Orosházára, az üveggyárba és a Gyoparosra iß elmennek. Kedden Békéscsaba lesz a végcéljuk, s egyben a megyénkben szerzett tapasztalataikat kicserélve búcsúznak vendéglátóiktól. gyulai várjátékok történelmi drámát a továbbiakban még hét alkalommal mutatják be, majd július 22-én Latinovics Zoltánnal a címszerepben Heltai Jenő: A néma levente című vígjátékának előadásaival folytatódnak a várjátékok. A csütörtök esti premieren a közélet számos képviselője megjelent és nyilatkozott elismeréssel a bemutatóról. Lovasbandérium a vár előtt. /
