Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

um. fßttna X 4 Csütörtök Az öntözés fejlesztésével megváltozik megyénk tájképe, növénykultúrája 51) ezer hold .földre kapunk vizet a 11. Tiszai Vízlépcsőből Az országgyűlés legutóbb^ iilé­Rövidesen átadják Kardoskúion a kőolajtermelö vállalat új irodaházát Bontják a gyárkéményt s a hűtőtornyot, leszerelik a DÁV elavult orosházi erőművét Megkezdték a gyárkémény és a hűtőtorony lebontását is. A DÁV tárgyalásokat folytat a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal a ki­ürülő helyiségek átadására, ame­lyek lisztraktározás céljára igen alkalmasak. Ezek helyett a DÁV két műhelyrészt venne át, s azok­ból garázs és egyéb üzemi épület lenne kialakítható. Évente 12—IS családi hás épül Kétegyházán Az évről évre jobban gazdálkodó Béke Termelőszövetkezet Kétegyházán egyre több jövedelmet biztosit tagjainak. Ez nem­csak abban mutatkozik meg, hogy szebben öltözködnek a falu­beliek és a kereskedelemben a tartós fogyasztási cikkek forgalma megnőtt, hanem abban is, hogy egyre több családi ház épül a köz­ségben. Csupán 1961 óta 87 házat adlak át rendeltetésének, nem is szólva a bővítésekről. Évente átlagosan 12—15 családi ház készül el. Az idén viszont rekord született, mert már az első fél évben 29 családi ház építésére adott ki engedélyt a községi tanács. Négymillió forintos beruházás új gazdasági épületekre Ifjúsági repülőbrigád Mezőgyánban A KISZ felhívására Sarkadon és a környező községekben is kibontakozott a kongresszusi versenymozgalom. A fiatalok fő­leg a mezőgazdasági üzemekben tettek értékes vállalásokat. Sar­kadon a gépállomás 70 tagú bri­gádjából 3—4 gép mellé egy- egy szerelőt helyeztek ki, hogy a gépek folyamatos üzemelte­tését elősegítsék. Ezt a munkát a fiatalok vállalták. Mezőgyán­ban szintén aktívan bekapcso­lódtak a mozgalomba a Magyar —Bolgár Barátság Termelőszö­vetkezet kiszesei. Minden évben gondot okozott a fel nem vál­lalt terület megmunkálása. Az idén a fiatalok úgynevezett re- »pülőbrigádot alakítottak, mely­nek tagjai az ilyen területek megmunkálását és a termés be­takarítását vállalták. sén igen sok szó esett az állatte­nyésztés fejlesztésének fontossá­gáról, ezzel párhuzamosan a ta­karmánytermesztés és a zöldség- termesztés kiterjesztéséről. Egyik legjobb módja ennek az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. Ezért kerestük fel a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóságot, hogy megtud­juk: mi megyénkben az öntözé­ses gazdálkodás programja? — A kérdés igen aktuális — mondja erről Kurta József osztály- vezető. — Igen komoly, alaposan megfontolt terveink vannak. Hó­napok óta tartanak az előkészü­letek. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályával, de magukkal a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal is a legna­gyobb egyetértésben készítjük a távlati terveket. Azt szeretnénk, hogy csak ott fejlesszük az öntö­zést, ahol erre a legjobb le­hetőség kínálkozik, s minden csepp öntözővíz magas hatásfokkal kerüljön a földekre. Tervek, dokumentumok, térké­pek kerülnek elő az íróasztal fiókjából. Berky Ferenc mérnök magyarázza, milyen újabb terü­leteket vonnak be az öntözéses gazdálkodásba, melyik termelő­szövetkezetet. állami gazdaságot érinti legjobban az izgalmas kér­dés. — Két nagy fejlesztési beruhá­zást valósítunk meg az igazgató­ság területén az elkövetkező években — tájékoztat pontos adatok alapján a mérnök. — Még ebben az ötéves terv­ben felépül a békési duzzasz­tó. A Kettős-Körösön épült duzzasz­tót a FehéT- és a Fekete-Körös vize táplálja. Felfogjuk a Romá­niából érkező nyári csurgalékvi- zeket is. Egyszerre hatmillió köbméter vizet tárolhatunk, s így ötezer hold földön valósíthatjuk meg az öntözést. Békés, Békés­csaba, Gyula. Doboz térségében a legjobb termőföldeket vonjuk be az öntözésbe, így a hatásfok jóval nagyobb lesz. Elsősorban termé- t»zetesen a takarmánytermesztés sés -.a'.raöldségferm esztés öntözését jteaeretnénk minél nagyobb terü- flieteimroeg valósi tani. ság már elfogadott s ebből me­gyénk 50 ezer hold föld öntözé­sére kap lehetőséget. — A II. Tiszai Vízlépcső nagy­kunsági ága Gyománál csatlako­zik a Hármas-Köröshöz s így ér el megyénkbe — mutatja a tér­képet Berky elvtárs. — A Hortobágy Berettyóval való keresztezésénél másod- percenként 8 köbméter vizet ad le s erre építjük mi a me­gye távlati öntözési tervét. öntözőfürtöket alakítunk ki, mégpedig a legjobb termőtalajo­kon. Gyoma, Endrőd, Kondoros, Mezőberény és még több község határában valósággal megválto­zik a növénykultúra. Kondoroson például a II. Tiszai Vízlépcsőből a két termelőszövetkezet 3200 holdat öntözhet, a mezőberényi szövetkezetek pedig ennél is na­gyobb területet. Megtudjuk azt is, hogy a II. Tiszai Vízlépcső első üteme a kö­vetkező új ötéves tervben valósul meg. s ez 22 ezer hold földön biz­tosítja az öntözéses gazdálkodást. A többi 28 ezer holdat később kapcsolják be az öntözésbe. Azért készítik ilyen nagy gondossággal A Hunyadi Termelőszövetke­zetben az első fél év gazdálko­dásának mérlege kedvezően si­került. Értékesítettek többek között 40 hízott marhát és 550 sertést. Műtrágyából 227 ezer forinttal vásároltak többet, mint annak idején tervezték. * * * A szövetkezet vezetősége ag­rotechnikai intézkedést tett a pénzbevételi terv növelésére a solánum gyógynövény öntözésé­vel. Ezt a növényt 50 holdon kellett volna, hogy termesszék, de csak 30 holdat művelhetnek most, mert 20 holdon a vetés nem sikerült. Elhatározták, hogy a 30 holdat, öntözik. Ettől az egyetlen eljárástól a tavalyi 400 ezer forintos solánumbevétel kétszeresét várják az előbb em­lített 30 holdról. * * * Gálik Mihály, a szövetkezet főkönyvelője arról panaszko­dott, hogy a közös gazdaságnak kevés az olyan beruházása, amely a termelés lehetőségeit kiaknázná. Tavaly kedvező eredményeket értek el a takar­mánytermesztésben. Ezért is vá­jó előre a terveket, hogy a ter­melőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak legyen idejük a vetésszerkezetet átalakítani, az állatállományt, a férőhelyeket, a bekötő utakat és az öntözővíz méltó fogadásának egyéb járulé­kos elemeit fejleszteni, illetve kialakítani. Beszéltek arról is a vízügynél, hogy nemcsak a tervezésben és az öntözés kialakításában segíte­nek. Szerződést kötnek a termelő- szövetkezetekkel s az első három évben a legjobb szak­emberek adnak helyi segítsé­get a szakszerű öntözéshez. Mindenütt a legkorszerűbb esőz- tető öntözőmódot valósítják meg. Időközben maguk a szövetkeze­tek is öntözőmestereket, szakem­bereket képeztetnek. Az ilyen alapos előkészítés teszi lehetővé, hogy megyénkben az elkövetkező években nemcsak öntözgetés, hanem valódi öntözés lesz, ami területnövelés nélkül igen ko­moly mértékben elősegíti a me­zőgazdasági termékhozamok emelését. Ary Róza sároltak 580 süldőt. Ezeket most értékesítik. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló takarmány- termést várnak. Gondoskodnak süldővásarlásról is. Sajnos, a törzsállományt férőhely hiányá­ban nem növelhetik. Pedig igen nagy szükség lenne még további 20 koca beállítására. Ezzel a ser­téstörzs 120-ra növekedne. Ta­karmány lenne, most mégis — legalábbis jövőre — magtárt építenek, noha terményelhelye­zési gondjaik nincsenek. A szö­vetkezet ugyanis átvette a ter­ményforgalminak épített mag­tárt a faluban. Igénybe veszik a házak, gazdasági épületek pad­lásait és a górékat is. így a leg­szükségesebb. legégetőbb táro­lási problémákat meg tudják oldani. * * * A termelőszövetkezetben a Szarvasi Építőipari Ktsz egy 600 férőhelyes hizlalda építését vállalta 1966. május 31-i határ­idővel. A ktsz megkésett a mun­kával, noha a termelőszövet­kezet saját anyagát felkínálta, hogy emiatt ne legyen kéthóna­pos termeléskiesés. Az épület átadásának elhúzódása ugyanis meghiúsíthatja a termelőszövet­kezet sertéshizlalási tervének teljesítését, ugyanis az év hátra­levő részében 1200 hízott sertést kellene átadniuk a felvásárlók­nak. * * * A szövetkezet központjában július 5-én nagy voit a forga­lom. A tsz vezetői budapesti exportőrökkel tárgyaltak. Ötven hízott marha sorsa forgott koc­kán : hogyan lehetne ezeket ex­portra értékesíteni. A minőség­ben nem lehet kifogás, mert a szövetkezet az exportminőség elérésére törekedett a hizlalás során. Így július 6-án a nyugat­német vevő is megérkezett Két- sopronyba a portéka átvételére. * * * Kétsoprony és környéke neve­zetes a tenyészállatnevelésről is. Az egyéni gazdálkodás idősza­kában kialakult hagyományt hí­ven követi a Hunyadi Terme­lőszövetkezet. Évente 50—69 továbbtenyésztésre kiválóan al­kalmas szarvasmarhát nevelnek, adnak át a testvérgazdaságok­nak. Az első fél évben saját ál­lományukat növelték, a máso­dik fél évben viszont 25 vem­hes. közelellős üszőt értékesí­tenek­A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat orosházi erő­művének kazánjait földgáztüze­lésre tervezték átalakítani, amit azonban hosszabb ideig tartó kí­sérlettel sem sikerült megvalósí­tani. Ezért a gazdaságosság szem­pontjából már nem megfelelő, el­avult villanymotorokat és beren­dezést a vállalat kiselejtezte. A Nagy alföldi Kőolajtermelő Vállalat kardoskúti üzemegysé­gében a múlt években nagyará­nyú beruházások kezdődtek. Ennek alapján e hó végén átad­ják rendeltetésének az irodahá­zat, augusztus elején pedig a korszerű gépjavító csarnokot. Az épületkomplexumhoz szo­ciális létesítmények is tartoznak. Itt nyert elhelyezést az étkezde, a fürdő és az öltöző. Az ÉM Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat mint kivitelező, ígéretet tett az említett beruházás au­gusztusi teljes átadásának be­tartására. A rossz talajadottsággal ren­delkező, 9 ezer holdon gazdálko­dó gyomai Győzelem Tsz ez évben is nagy mennyiségű állatállo­mányt tenyészt értékesítésre. Tan Sándor főállattenyésztő tá­jékoztatása szerint főleg a máso­dik fél évben növekszik számotte­vően a fogyasztásra való eladás. Ez ideig 650 mázsa hízó sertést, 9244 rántanivaló csirkét — 80 dekás átlagban — és csaknem 2 ezer pecsenyelibát, 4 kilogrammos átlagsúllyal értékesítettek. A 600 ezer darab évi tojástervükből 260 ezret már teljesítettek. Folyamat­ban van újabb 50 ezer csirke és 14 ezer gyöngyös tenyésztésének megkezdése. Hízó marhából a felvásárló szerveknek átadott 50 darab mel­lett újabb 150-et adnak át export­ra hatmázsás átlagsúlyban. A fe­jőstehénállományt tovább akar­ják növelni, és a 166 tehén mellé újabb 50 vemhes üszőt állítanak. Ezenkívül egy új százas istállót is benépesítenek. A jelenlegi na­pi tejhozamot 10 literről fokozot­tabb gondozással és jobb takar­mányozással tovább emelik. A jó&zágállomány növelése, kor­szerű elhelyezése és gondozása érdekében négymillió forintos beruházással új istállókat készí­tenek. A napokban vettek át egy önitatós és fejőgéppel ellátott 100- as tehénistállót. Készül a 30 férő­helyes ellető, a központi takar- mányozó és a 106 férőhelyes bor­júnevelő. Biztonsági szemle A dolgozók egészségének, tes­ti épségének védelmére igen nagy gondot fordítanak a Bé­késcsabai Gépjavító Állomáson. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben az esztendőben jelentősebb bal­eset nem fordult elő. A gépállo­más vezetői ezt azzal magyaráz­zák, hogy hónapról hónapra rendszeresen megtartják az úgynevezett havi biztonsági szemlét. Ekkor a szakszervezet képviselője, a gépjavító állomás gazdasági és műszaki vezetői végigjárják a műhelyeket, s a munkapadok, a forgácsológé­pek és a futószalag környékén eszmecserét folytatnak a dol­gozókkal, hogyan lehetne még biztonságosabbá tenni a munka- körülményt. \ A legutóbbi biztonsági szem­lét július 5-én, kedden tartot­ták. Különösebb hiányosságot nem tapasztaltak. ss nagyobb programról, fgjfeR.’ Tiszai Vízlépcsőről esett njD^pnetyet«« Gazdasági Bizott­BOa^OROSHÁZI GYÁREGYSEGE (BARNEVÁL) StfftKORLATTAL RENDELKEZŐ gép- és gyorsírót keres JELENTKEZÉS OROSHÁZA, OKTOBER 6 UTCA 8—10 SZÁM, SZEMÉLYZETI VEZE­TŐNÉL. 74047 A SZÉKKUTASI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS FELVESZ AZONNALI BELÉPESSÉL gépésztechnikusokat, elektrotechnikusokat, kőműves szakmunkásokat 74017 Kéísopronyi mozaik I

Next

/
Oldalképek
Tartalom