Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
1958. Július 31. 3 Vasúmat. Húszéves a forint S zinte varázsütésre történt: egyik nap még felfoghatatlan és csak csillagászati mértékrendben érthető számokban fejeztük ki a gyufa árát, s másnapra kelve azt mondtuk: harminc fillérbe kerül doboza. Húsz esztendeje valahogy így ért véget ■ a pénz történetének legnagyobb inflációja, a milliárdok, a mill- és az adópengők sora, az a keserves másfél esztendő, amelyet nehezen felejt el bárki is, aki átélte. S akkor és így megszületett a forint, voltaképp első kézzel fogható jele annak, hogy országunk, népünk lassan úrrá lesz/egy szörnyű zűrzavaron, hogy megindul a kibontakozás, mégpedig alapjaiban más módon, más tartalommal, mint eddig. Jó forintunk elődjét, a pengőt, az a rendszer ítélte halaira, amely létrehozta. Az inflációnak a háború befejezését követő időszak nem elindítója: már csak befejezése volt. Az infláció akkor kezdődött, amikor a háború: szinte órányira egyidős egy nemzetvesztő kor utolsó, ncpellenes merényletének kezdetével. Akkor született, amikor a Horthy-rendszer kalandorpolitikájának minden terhét a dolgozókra hárította, s munkájuk fizetségeként szakadatlanul csökkenő értéket képviselő papirosokat adott. Pénz — tudjuk, tapasztaltuk, még fiatal a példa, amely a hétköznapokban megtanított rá szinte minden akkori gyermekembert is — csak akkor őrizheti meg rangját, tekintélyét, egész szerepét az életben, ha hátteréül javak sorakoznak, áruk az üzletekben s fedezetére a bank teli trezorján túl ott a munka, a termelés. Akkor, abban a megpróbáltatásoktól terhes másfél esztendőben nem volt sem arany-, sem árufedezet. Nem volt semmi, az ország politikájának küzdőterén pedig az újat megteremteni akarók és a régihez konokul ragaszkodók között folyt a döntő küzdelem a hatalomért. Múlt és jövő állt egymással szemben; a múltat képviselők már semmit sem akartak tenni — de mit is tehettek volna ők? — a Pénzromlás megállításáért. Nekik kedvezett, ami a népet oly mélységesen sújtotta, ők remekül halásztak, üzleteltek a zavarosban. Ü kommunista párt hirdette meg, jelentette be jó előre: 1946. augusztus elsejére megteremtjük a jó pénzt.' Külföldi szakértők. hazai polgári közgazdászok lehetetlennek tartották a tervet: egy háborútól tépett, romokkal küszködő, éppen csak lélegzeni kezdő ország hogyan akar értékálló pénzt teremteni nagy külföldi — magyarán mondva: dollár-kölcsön nélkül? A jobboldal erre is spekulált. Az a jó pénz, amit valami ködös távolra ők ígértek, feltétlenül a dollár járszalagjára kötötte volna az országot. Mást, jobbat akartak a kommunisták, s ezzel értett egyet az ország né- 'pének nagyobbik fele. A külföld — emlékezhetünk rá — csodaként hirdette a forint megteremtését. Am a nemzedék, amely születését elősegítette, fedezetét létrehozta, tudja; nem történt varázslat, nem volt csoda. Annyi történt, hogy dolgozó emberek milliói ismerték lel, hogy hazájukban, amely valóban az övék, csak kezük munkája lehet önön boldogulásuk alapja/ Ez a forint igazi titka. S ha a mi pénzünknek is — mint a világ valamennyi pénzének — belső mozgástörvényei szerint időnként változik, módosul is értéke, annyi elvitathatatlan tény, hogy a forint jó, azzá fejlődött, amivé szántuk, sőt a jövőben még fokozottabban töltheti be fontos gazdasági hivatását. S hogy tekintélye, nemzetközi rangja szilárd, hogy külföldi partnereink szívesen kötnek velünk üzleteket, hogy kereskedelmi megbecsülésünk, rangunk a világpiacon soha olyan stabil és osztatlan nem v%H, mint amilyen ma, köszönhetjük mindennapi társunknak, forintunknak is. S auliak a sok-sok százezer, millió embernek, aki áldozott érte, dolgozott és dolgozik, napról napra újrateremtve a forint hátországát, becses fedezetét, árualapját — köszönhetjük és köszönjük az alkotó népnek, s minden javaink, jelenünk és jövünk forrásának: az életet formáló, az életet szépítő munkának. CU) itt vallási rítus volt, hogy minden anyának fel' kellett áldoznia az első szülött gyermekét. Ide hozták az első szülötteket. Levágták a fejüket, vérüket egy agyagedénybe gyűjtötték, egy másik agyagedényben pedig az anya könnyeit fogták fel. A holttestet elégették. Beleborzongok. Ezek a gondolatok motoszkáltak a fejemben még az utcán is. Csak akkor nyugodtam meg valamennyire, amikor három mosolygós kis gyerek futott el mellettünk. Hirtelen megfordultak. Először csodálkoztak, később mosolyogtak. Dombnak haladt az autóbusz, Lent a völgyben víz csillog. — Ez volt a punok kikötője! — magyarázza az idegenvezető. A kikötő kicsi, még egy dunai hajó se' nagyon férne el benne. És innen indultak hódító útjukra a punok. Innen merészkedtek ki a tengerekre és ide tértek visz- sza rablott kincseikkel. Bármerre megy az ember, mindenütt vakító fehér lapos tetejű házak, világoskék ajtóval, ablakkerettel. És mégsem egyhangú. — Oda nézzen. Kertészkednek a háztetőn! Valóban. Egymás mellett több lapos tetejű ház. A tetőre földet hordtak. Most éppen palántáznak. Otthon talán mínusz tíz fokot mérnek, de itt elnézést kéijnek tőlünk: a december és a január egy kicsit hidegebb náluk. Most mindössze 24 fok a meleg. Ök ennek megfelelően öltözködnek. Van, aki átmeneti felöltőben jár és a nyakán sál díszeleg. — Ezek itt Antonius fürdőjének a maradványai! A romok is monumentálisak. Méltón hirdetik a leáldozott római kultúrát. A romok között most amerikai tengerészek és magyar turisták járnak. A bejáratnál mécsest, tunéziai dobot árulnak. A kínáló dobol, hogy maga köré csődítsen mindenkit. — Mennyit kér? — Egy dinárt? — Sok. Egy dinárért két dollárt kellett fizetni. Két dollár egy ilyen dobért sok! — gondolom magamban. Alkudni kezdek. Amit itthon nem mernék megtenni, azonnal ajánlok neki érte fél dinárt és az ajánlathoz olyan arcot vágok, amiből kiolvashatja: örüljön, hogy egyáltalán eny- nyit is kap érte. Hosszas alkudozás után belenyugszik a fél dinárba. Bele is nyugodhatott, hisz később bent Tuniszban már eredetileg fél dinárt kértek egy ilyen dobért. És ha alkuszik az ember, akár kétszázötven miliért is megkaphatja. (Folytatjuk) Szalai János A talajmunka befejezését vállalták augusztus 20-ig Jó eredményeket hozott a kongresszusi versenymozgalom a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben — Fél év alatt 12 millió forintos termelési emelkedés — A sarkadi József Attila Termelőszövetkezetben még eddig egy évben sem sikerült olyan jó eredményeket elérni a nyári betakarítási ifiunkákban, mint az idén. Az 1134 holdnyi kalászosból már csak 120 hold betakarítása van hátra, s ha az esős idő nem akadályozta volna a munkát, már július 24-igbefejezték volna az aratást. A földeken négy kombájn dolgozik, mindenkor kihasználva a jó időt. A szövetkezet augusztus 10-ig tervezte az aratás és eséplés teljes 'befejezését. A talajmunka is jól halad, július 28-án 28 erőgép dolgozott, egy részük szántott, a többi a szalmalehúzásban és a trágyakihordásban vett részt. Ügy tervezik, hogy augusztus 20-ig teljesen befejezik a talajmunkákat. A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz termékei évek óta igen kelendők 9 nyugati és keleti államokban egyaránt. Főleg elektromos berendezéseket, automatákat gyártanak. Európán kívül az arab államokba, Japánba és( más országba exportálnak. A jó hírű ktsz-ben a kongresszusi versenymozgalom már az első fél évben kimagasló eredményeket hozott. Tervüket 112 százalékra teljesítették. Negyvennyolcmillió forint értéket állítottak elő, ami 12 millióval haladja túl az 1965. év hasonló időszakának termelését. Egyedül Hollandiának 8,5 millió forint értékben szállítottak fémtömegcikket, A terméklistájuk állandóan bővül. A legújabb termékek között találni a 60 ezres csibekeltetőberendezés vezérlő automatáját, a 10 ezres keltető vezérlő automatáját. Gyártanak mágneses vezérlőszelepeket is, amelyek az ipari üzemekben a 'gázkiömlés megakadályozására szolgálnak. Ezeket a szelepeket eddig drága valutáért importálta a népgazdaság. A szarvasi ktsz új fióküzemmel gazdagodott. Egy régi malom átalakításával Szeghalmon rendezi tek be üzemet, ahol transzformátor-tekercselést végeznek. A ktsz néhány jól képzett szakembere tanította be a szeghalmi asszonyokat, akik most jutottak biztos keresethez. A tervek szerint 1967 végére m^r 200 szeghalmi asz- szonynak biztosít munkalehetőséget a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz új üzeme. „Nemcsak növénytermesztésből áll a szövetkezet” Szák Pál, a békéscsabai Szabadság Tsz gyümölcskertészeté- nek munkacsapatvezetője üzent szerkesztőségünkbe, látogassuk meg már őt és dolgozó társait is, mondván: „Nemcsak növénytermesztésből és állattenyésztésből tevődik össze a termelőszövetkezet.” Igazat adtunk neki. A dolgozók ellátásához valóban nemcsak kenyérre, húsra, hanem gyümölcsre és zöldségre is szükség van. A békéscsabai Szabadság Tsz vezetői már 1949-ben gondoltak erre, amikor hozzáláttak a különböző gyümölcsfák telepítéséhez. Az akkor elültetett néhány szilvafa mellé újabb és újabbakat ültettek, s ma már 29 holdon terem különfajta gyümölcs. Többek között 2 holdon cseresznye, 1 holdon meggy, fél hóidon málna, nagyobb területen sárg9- és őszibarack; Mint általában mindenütt, itt is az idősebbekre bízták a gyümölcstermelést. Egyrészt azért, mert értenek hozzá, más- I részt azért, mert ez a legköny- j nyebb munka a szövetkezetben. ■ Például Demkó József is a gyü- I mölcskertészetbe került 1960-ban. Immár a 69. évét tapossa. Igyekezetével meg akarja cáfolni a korát. Éppen cipelni kezdi a hosszú kétágú létrát egyik almafától a másikig.- A 71 éves Dobák János rá is szól: Ne le- gónykedj, Jóska, inkább szóljál és segítek... Elkésett a segítséggel, mert már ott is van a létra a szép piros, borízű almától roskadozó fa alatt. Már csak fel kell mászni rá és kapkodni a’ gyümölcsöt, amit a piacra készítenek elő. Ugyanis a gyümölcs- és zöldségtermés biztosan várható mennyiségét leszerződte a szövetkezet a konzervgyárral és hűtőházzal. A többlettermésből kielégítik a szövetkezeti gazdák és családtagjaik igényéi, az ezen felül jelentkező mennyiséget pedig a piacon értékesítik. A múlt héten 10 mázsa kajszi- barackot szedtek a hűtőháznak. Szinte versenyre kelt egymással Demkó József, Dobák János, Duna Pálné és Vidovenyecz Mátyás. Amíg mindezt így megbeszélgetjük, előkerül valahonnan Szák Pál munkacsapatvezető, vagyis a „hívó fél”. Csak úgy ömlik belőle a gyümölcs fontosságát méltató és a szakmája szeretetét bizonyító szó. Külön-külön szereti a 29 hold gyümölcsös valameny- nyi fáját, de arra a kérdésre, hogy melyik fajtákra a legbüszkébb. így válaszol: — Legbüszkébb a kecskeméti vajalmára vagyok. Ez nagyon korai és nagyon ízletes fajta. Jó áron, 6,50 forintjával kezdtük értékesíteni. Kár, hogy mindössze fél hold van belőle. A cseresznyénk sem volt ennél alábbvaló: csaknem 68 mázsát szedtünk le és adtunk át belőle a hűtőháznak és a szövetkezeti gazdáknak. Amíg így beszélgettünk, tornyosultak az almával teli ládák. Szóba (került az is aztán, hogy a szövetkezet jelentős területen termel különböző zöldségféléit is a konzervgyárnak, a hűtőháznak s a piacra a város lakosságának. A kíváncsiság bevitt bennünket Az Endrődi Földművesszövetkezet már évek hosszú sora óta a Körös holtágaiból termeli ki az italok nyári hűsítéséhez szükséges jégmennyiséget. Amikor beáll a tél, 10—12 ember dolgozik egy héten át, míg a három jégvermet megtöltik. Ez azonban költséges, és higiéniai szempontból sem a légmegfelelőbb. Ezért határozott úgy a közelmúltban a szövetkezet vezetősége, hogy egy törpe-jégA jég szilárdságát vizsgálja Papp az irodába, ahol megtudtuk, hogy az idén 60 hold paradicsomot, 20 hold uborkát, 20 hold paprikát, 10 hold szamócáit és 10 (hold zöldbabot termelnek szerződésre. Az eddigi értékesítésből csaknem 600 ezer Ft volt a bevétel. Ennek csaknem felét, 292 ezer forintot, a zöldbab tette ki. Az eső hatására ez is, ezenkívül az uborka, a paprika s a paradicsom is jóval többet ígér a holdanként leszerződött egy vagon mennyiségnél. Mindezekre csakúgy, mint az ez évi gyümölcstermésre méltán lehet büszke Szák Pál, s a békéscsabai Szabadság Tsz többi gazdája. K. I. . gyárat létesít. A termelés azóta már meg is kezdődött, a szikvíz- és hüsi-üzemhez tartozó jéggyár higiénikusan olyan kiváló minőségű, tiszta jeget készít, amely a Körösből nyert jégnél szilárdabb, s a költsége is kisebb. Á napi termelés 24 óra alatt öt mázsa, s ez nemcsak a 12 vendéglátóipari egységnek elegendő, hanem a három húsbolt szükségletét is ki tudja elégíteni. „ „ Imre, a jéggyár egyik kezelője. ...................... Ki váló minőségű jeget termel az endrődi jéggyár \
