Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

IMfl. július 30. 4 Szombat Szervesetten halad a talaj munka a nagyszénást Lenin Tsz-ben Az aratás megkezdése után két nappal hozzáláttak a komba jn- szalma lehúzásához is. Tavaly felhagytak a korábbi gyakor­lattal. amikor a kazal mellé hú- zatták a szalmát és aztán onnan vtllázták az elevátorra. Tavaly már drótkötélen, traktorral hú- zattáik kazalba a szalmát. Az idén is így csinálják, mert 24 ember négy erőgéppel 50 holdról kazlazaa be naponta a szalmát ezzel a módszerrel, a tavalyelőt­tivel ugyanén nnyi erő fele annyit tudott naponta bekazlazn i. A szalmától megszabadított tarlón nyomban megjelenik a műtrágyáizó gép. Terv szerint most a nyári hónapokban 1800 hold cukorrépa-, lucerna-, hagy­ma- és dohányföldre szóinak ki átlagosan 3—4 mázsa vegyes mű­trágyát. Négy mázsás adagokat azok a földek kapnak, amelyek­be káli igényes növények, vagy­is lucerna, hagyma, cukorrépa és dohány kerül. I stáílótrágyával 352 holdat akarnak megtéríteni augusztus végéig, mégpedig át­lagosan 200 mázsás adaggal. Ez bizony több mint 70 ezer mázsa. Ennek a mennyiségnek a kihor­dása egy teljes hónapra lefoglal nyolc gépjárművet és 20 lófoga­tot. Ugyanis a nagyszénást Lesiin- Tsz-ben még mindig vililatial kell rakodni és a trágyát kitéri tend. Már négy éve igénylik újra és újra a trágyamarkolól és a trá­gyaszóró pótkocsikat, de mintha szos kövesse a kalászost. Már­most hozzáláttak a mélyszántás­hoz is hét MTZ- és három DT- vel. Szerződést, kötöttek a gépja­vító állomással is 600 holdra, amit Sz—100-as traktorral kelle­ne máris szántani. Az aratás be­fejezéséig azonban aligha kezdik meg a szántást azért, mert an­nak vezetői kombájnnal dolgoz­nak. A szövetkezet, vezetői nem is fortyognak emiatt különöseb­ben, mert hiszen ők is a trakto- ibsoik közül választot ták ki a ve­zetőket két saját kombájnjukhoz, s így tíz erőgépjükből egyelőre csak h«t dolgozik éjjél-nappali műszakiban. Ebben a 18 éve alakult szövet­kezetben már senki sem tartja felesleges munkának a tarlohán- tást, a keverőszáintást, s nem saj­nálja senki sem a Műdtől a 3—4 mázaés műtirágyaadagokat. Nem, mert évek óta egyszer sem volt 200 mázsán aluli a cukorrépa- és 20 mázsán aluli a kukoricater­més. Mindig igyekeznek megad­ni a földnek azt, ami jár, s ezért általában mindig magas termés­eredményeket érnek el. Másodszor virágzanak az akácfák Békéscsabán Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepet szegélyező út mentén másodszorra vi­rágzanak az akácfák. A nyári akácvirágzás érdekessége, hogy nem itt-olt látni elvétve egy-egy fehér fürtöt, hanem valósággal fehérük a lomb­koronán a sok virág. Az öre­gek az akácvirágzás ismét­lődéséről hosszú őszre követ­keztetnek. Igen érdekes látványt nyújtanak ugyancsak akácvi­rágzások a híres szarvasi Ar­borétumban. Itt nemcsak a hazai akácfák díszlenek, ha­nem a kínai és japán akácok is. A levelek kőrisfára emlé­keztetnek. az apró fürtös akácvirágok pedig érdekesen, csokrokban díszlenek. Akad a kertben szomorú japán­akác is. A földre visszahajló lombkorona valóságos kuny­hót alkot s eső elől nyugod­tan alá lehet állni. A szomo­rú japánakácok és az óriás­sá nőtt kínai akácpk rengeteg virágtól fehérlenek az Ar­borétumban. A nemzet művésze Száz éve halt meg Egressy Gábor „Megenr kollrk!... de te léssz. [oka, Ha énekem tan szabadén nem [szárnyai: lerészegítéd szomjas lelkemet Művészetednek édes italával...” 1844-ben a „nemzet művésze” - ként ünnepelte Petőfi Egressy Gábort, akinek természetes já­tékmodora, szép versmondása százakat hódított meg a magyar színjátszásnak. Színészi pályáját vidéken (Rozsnyón, Kassan, Ko­lozsvárott) kezdte. Nevével a pesti közönség először 1837-ben a Nemzeti Színház (amelynek egyik alapító tagja volt) első előadásának színlapján találko­zott: a költőt alakította Vörös­marty Árpád ébredésében. Ifjú korától, de különösen külföldi tanulmányútjai után szenvedélyesen síkraszáll a drá­— EgTessy Gabor a Mátyás király szere ivében. Kassai Vidor festménye ma ügye mellett, szóban és hír­lapi cikkekben hirdetve: a drá­ma az értelemhez szól és önis­meretre tanít. Gyakran otthagy­ja Pestet és vidéken vendég­szerepei. A szabadságharcban vállalt politikai tevékenysége hosszabb időre megszakítja szí­nészi pályáját: emigrálni kény­szerül. Visszatérve kiadja em­Jó szándékkal bíráltak Igazgatósági ülésen a Szeghalom és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél / csak valami miatt büntetnék ókét, mindig élutasítják igényü­ket. Pedig, ha egy markolót és három trágyaszóró pótkocsit kap­nának, fél aoinyi idő alatt végez­nének a szervestráigvá kiszórásá­val. Tarlóhántást azokon a földe­ken végeznek, amelyek csak ké­sőbb kerülnek fél szántásra. Jú­lius 20-lg háromszáz holdon vé­gezték el ezt a munkát, ugyan­akkor 150 holdon vetőszántást is csináltak. Ugyanis csakúgy, mint máshol, itt is elengedhetetlen az, ly>gy mintegy 300 holdon kaLá­Német vendégek a szarvasi Kísérleti Halastavak területén Megszokták már a szai vasi­É ícjthogviivyilág minden tájáról Öcéznek vendégek autóbusszal, ufókatavánokkal és egyéb jár­ton űvetLNéha valóságos nemzet- fközí találkozó színhelyévé vál- *ozilö#azéifjú(!5Váro6. Jelenleg is ffcaHaoí♦német,«cseh, angol be- feszédetteíjvatoslutcáin. A Kísér- *3éti i Halastavak központjába |tzép picos autóbusz érkezett 'IfcsütortöRcm húsz német ven­déggel. Amint -kiderült, dr. Ed­ward Kienast professzor veze­tésével a berlini Német Mező- gazdasági Tudományos Akadé­mia* édesvízi haltenyésztési ku­tatóintézetének növendékei lá­togattak el a jó hírű kísérleti telepre. Halgazdasági mérnök- jelöltek, akik speciális szakem­berei lesznek a haltenyésztés­nek, nagy örömmel néztek szét Szarvason. Szalay Mihály ve­zető kutató kalauzolta őket. Megmutatta a német vendé­geknek a tófenéki váltógazdál­kodást, a sugártavakat, a tókö­zepére épített kacsaszigeteket, a mesterséges pontyszaporítást és egyéb tevékenységet A német vendégek igen elé­gedettek voltak! a látottakkal. Kijelentették} hasznos volna a KGST-államokbart komolyab­ban foglalkozni a szarvasi kí­sérletek eredményeivel, a jól bevált-módok elterjesztésével. Már az első fél óra után az volt az érzésem, hogy a Szeghalom és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezet igazgatóságának tanácsko­zására aligha lehet jellemző a féjbólogatás. S a csaknem há­romórás vita befejeztével ez meggyőződéssé vált bennem. A szövetkezet igazgatósága a kiske­reskedelmi és vendéglátóipari üzemág idei első fél évének ered­ményeit vitatta az előterjesztés alapján. Itt elismerik azt, ami jó Az igazgatóság elismeréssel vette tudomásul, hogy a körzeti földművesszövetkezet gazdálko­dása az idei első fél évben is fel­felé ívelt. Ez azt jelenti, hogy valamennyi alapvető élelmiszer­ből megfelelő mennyiség és vá­laszték állt a lakosság rendelke­zésére. S az idei első fél évben már hentesáruból is ki tudták elégíteni a jelentkező igényeket. Jó volt az ellátás égetett szeszes italból, üdítő italból, üveges és dobozos készételből is. Megelége­déssel vette tudomásul e megál­lapításokat követően azt is az Igazgatóság, hogy a kiskereske­delmi üzemág az első fél évben 8,6 százalékkal teljesítette túl forgalmi tervét, s a 25 bolt közül 18 terven felüli teljesítést ért el. Szép eredménnyel zárta az év el­ső felét a vendéglátóipari üzem­ág kollektívája is. Erről győzte meg az igazgatóságot a 120 szá­zalékon felüli teavteljesítés. ezen belül a saját termelésű ételfor­galom növekedése, amely elérte az 1 millió 328 ezer forintos for­galmat, ami meghaladta a 137 százalékot. A vendéglátóipari üzemágban — egy italbolt kivé­telével — valamennyi 120—125 százalék között teljesítette tervét az első fél évben. De nem hallgatják el a hibákat sem A tervteljesítést jelző számok mögött azonban felismert az igazgatóság néhány olyan fogya­tékosságot is, amely vitára adott okot. Ilyen volt mindenekelőtt az előterjesztés első része, amely­ben csak ekkor, most terjesztették igazgatósági ülés elé az aratási, cséplési idényre való felkészülést. Többen ezért bírálattal illették a földművesszövetkezet vezetőit. Hegyesi Gyula, a községi tanács vb elnökhelyettese a tej minősé­gét kifogásolta. Ugyanis a két önkiszolgáló boltban árusításra kerülő tej az utóbbi hetekben összemegy. Ez a panasz mar a tanács vezetőihez is eljutott. Kérte a föld mü vessző vetkezet szakvezetőit, hogy intézkedjenek a tejipari vállalatnál ennek mi­előbbi megszüntetéséért. Mészá­ros Ferenc a hetekig tartó étolaj­hiányról panaszkodott. Bírálta a szövetkezet vezetőit, amiért nem tettek idejében határozott intéz­kedést a FÜSZÉRT karcagi lera- katánál a rossz étolajellátás miatt. Bállá Ferenc. Kertészsziget párttitkára súlyos hibaként tette szóvá, hogy a tervüket nem tel­jesítő boltokat csupán felsorolja az előterjesztés. Arról azonban egyetlen szóval sem volt szó, hogy milyen tárgyi vagy szemé­lyi problémák akadályoztak a terv npm teljesítését. Arról sem ka­pott tájékoztatást az igazgatóság, hogy milyen intézkedéseket szán­dékszik tenni a szövetkezet ve­zetősége, hogy a sereghajtó bolt­vezetők is nagyobb felelősséget élezzenek a tervteljesítésért. Jo­gosan kifogásolta Bállá Ferenc azt is, hogy miért csak most. a fél év lezárása után tesznek emlí­tést a tervüket nem teljesítő egy­ségekről. amikor a havonkénti és negyedévenkénti jelentések össze­sítésekor már látja a kereskedel­mi üzemág, hogy hol kell sürgőé intézkedéseket tenni. Ezt követő­en arról beszélt, hogy amíg a megye lgglöbb íöldművesszövet- kezeti TÜZÉP-telepén a szükség­letnél jóval több szén várja gar­madában a vásárlókat, Kertész- szigeten két vagon szén még mindig nem került leszállításra. Felszólalását szintén bíráló sza­vakkal zárta: jogosan marasztal­ta el a kiskei eskedelmi és ven­déglátóipari üzemágat, amiért egyetlen határozati javaslatot sem szerkesztettek előterjeszté­sükhöz. Okuljanak a bírálatból Félreértés ne essék, sokkal több az eredmény a Szeghalom és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezetnél, mint amennyi a fo­gyatékosság. A pénteken délután megvitatott előterjesztés is arról tanúskodott, hogy ez a két üzem­ág jó tervteljesítést ért el. Az igazgatóság ennél a földműves- szövetkezetnél azonban nem szok­ta elnézni a kisebb hibákat sem. S ez így helyes. Ez esetben min­denképpen jogosak voltak az el­marasztaló vélemények, mert a szokottnál több szóvá tenni való akadt. Az igazgatóság tagjai segí­tő szándékkal tettek észrevétele­ket. hívták fel a földművesszövet­kezet vezetőinek figyelmét né­hány olyan problémára, amely­nek esetleges elhallgatása ké­sőbb súlyosabb következmények­hez vezetett volna. Most már a szövetkezet szakvezetőin a sor, hogy okuljanak a bíráló szavak­ból. Balkus Imre lékezéseit Törökországi napló címmel. Színpadhoz csupán 1834-ben jut ismét. Ettől kezdve részben játszik, részben a szín­padi játék elméleti kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztője a Ma­gyar Színházi Lapnak, alapítója és az első tanára a színi tano­dának. Igen gazdag tapasztala­tait és elméleti fejtegetéseit gyűjtötte össze A színészet könyve című művében, amelyet tankönyvül szánt a tanodának. Egressy Gábor mindamellett, hogy írói és tanári tevékenysé­get is folytatott, elsősorban szí­nész volt: a játék, a beszéd és a mozgás művésze. Emlékezetes szerepekkel (Bank bán. s számos saját maga fordította Shakes- peare-hösszerep. Hamlet. Lear király, III. Richárd stb. szín­padra vitelével) írta be nevét a magyar színjátszás történeté­be. — a — o — MÁKGUBÓ A ZÚZOTT ÉS FÉRGES GUBÖÉRT IS felemelt árat KILOGRAMMONKÉNT 3,— FORINTOT FIZET A HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET. MINDEN MENNYISÉGBEN ÁTVESZ! 67726

Next

/
Oldalképek
Tartalom