Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
4 1966. július 38. b Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Élelmiszerek Megyénkben bizonyosodott be: A kukoricamoly elleni gépi védekezés megoldható! ni íia ii ¥ a js'ba i* megállapítást nyert az a tény, hogy a permetezésnél gyorsabb és gazdaságosabb a granutálumporo- zásos technológia alkalmazása, mivel a gép permetlével való feltöltése nemcsak tartálykocsikat igényel, hanem jelentős időkiesést is okoz és így óránként 4 hold területteljesítmény érhető el, míg a porozásos technológiával 10— 12 hold is teljesíthető óránként. A mérések szerint a harmadik 12 km/óra sebesség mellett 14—15 hold területteljesítmény is elérhető óránként. A kukoricamolylepke irtása nemcsak a gazdaságok, hanem az egész népgazdaság érdeke, hiszen a Növényvédelmi Kutató Intézet szakemberei szerint a tavalyi évben 80 százalékos molyfertőzött- ség volt hazánk déli, délkeleti részén. ott, ahol a legtöbb kukorica terem. Tény az is, hogy a kukoricamolyfertőzés terjed. Ezért is érthető az a nagyfokú érdeklődés, amely az ellene való védekezés módjainak lehetősége iránt mutatkozik. Ausztria, Jugoszlávia, Bulgária, Románia. Olaszország, Dél-Ukrajna, sőt már Csehszlovákia és Lengyelország is megismerkedett a kukoricamoly kártételével. KONTINENSÜNKÖN a gazdaságok ez ideig e kártevők ellen még nem védekeztek, de az Amerikai Egyesült Államokban már hagyományai vannak a kukoricamoly gépi úton való irtásának. Az USÁ-ban hatásos kukoricavédelem folyik, mégpedig granulátumot szóró hidastraktorokkal. Ezt gazdaságosabbnak és főleg hatásosabbnak tartják a repülőgépről történő növényvédelemnél. A kísérletek lezárultak, most az eredmények értékelésére kerül sor, de bizonyosra vehető, hogy szakembereinknek sikerült a kukoricamoly elleni gépi védekezés módszerét kidolgozniuk. Ez pedig nemcsak a magyar, hanem Európa valamennyi kukoricatermesztő államának jelent jót és igen hasznosat, Gál Imre Vitaminvizsgálat az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben. (MTI fotó—Bajor József felvétele) Potsdami Táplálkozástudományi Intézetben tartották azt a nemzetközi konferenciát, mely az élelmiszerek műanyagcsomagolásá- vaü, illetve ennek egészségügyi kérdéseivel foglalkozott. Ez a nagy jelentőségű tanácskozás — mely a népéle! mezés fokozottabb védelmét is szolgálta — folytatása volt a Magyar Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben megkezdett nemzetközi tanácskozás-sorozatnak. A népi demokratikus államok szakemberein kívül a konferencián részt vettek a többi között nyugatnémet, holland, oltasz és más nyugati országok kutatói is. Magyarországot dr. Lindner Károly, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettese képviselte. Érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Az elhangzott előadások a műanyag csomagolóeszközök két legfontosabb egészségügyi problémája köré csoportosultak. Az egyik témakör azokat a lehetőségeket vetette fel, amelyek segítKét könyv — katonai kérdésekről A HADÜGY FORRADALMA Jelentős munkát adott a korszerű hadtudomány iránt érdeklődő olvasók kezébe a Zrínyi Katonai Kiadó: szovjet katonai teoretikusok cikkgyűjteményét a rakéta-, atomháború, a modern hadviselés különböző kérdéseiről. A kötetbe foglalt tanulmányok, cikkek hűen tükrözik azokat a gyökeres változásokat, “melyeket a nagy hatású rakétafegyverek tömeges alkalmazásának lehetősége teremtett a hadtudományban és hadmű vésze tfoen. A kötet szerzői között a szovjet hadtudomány jeles művelőit találhatjuk, így többek között Ma- linovsakij marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét; a szerzők igen alapos elemzéssel, tények és példák sokaságával tárják fel a mai, korszerű hadviselés különböző feltételeit, összetevőit, s foglalkoznak az esetleges rakétaháború következményeivel, hatásával. Aláhúzzák: a fegyverek magjuk nem döntenek el semmit, sokkal inkább döntőek azok az emberek, akik a fegyvereket kezelik, s egy háború kimenetelét a hadsereg és a polgári lakosság erkölcsi szilárdsága, hazaszeretete, céltudatossága határozza meg. (t j.) Dr. Tamási—dr. Kovács: MŰANYAGOK A HADSEREGBEN Napjainkban a műanyagok jt ind nagyobb szerepet játszanak . a haditechnikai eszközök sorában I is: a Zríhyi Katonai Kiadó gondozásában megjelent, mintegy 150 oldal terjedelmű, igen jól illusztrált könyv e témakört öleli fel, végigvezetve az olvasót a korszerű haditechnikai eszközök sora előtt, melyek előállításában a műanyagoknak már döntő szerep jutott. A katonai ruházatban mindinkább előtérbe kerülnek a műszálas anyagok; műanyagból készítenek mái-/ sisakokat, kannákat, tömlőket, csővezetékeket, tartályokat. Félhasználásra kerülnek a műanyagok az ioncserés vízszűrésnél, a szilárd benzin — „benzin brikett” — előállításánál, nagy szerepet játszanak az egészségügyi szolgálatnál, mint vérzéscsillapító és kötözőanyagok, illetve a hiányzó csontok pótlásaiként, ott találjuk a műszaki csapatok felszerelései között az aknatesteket, átkelési eszközöket, útburkoló anyagokat, hídelemeket — műanyagokból. Felhasználja a műanyagokat a páncélos gépjármű-, illetve harckocsi gyártás is: a járművek súlya jelentősen csökken alkalmazásukkal. Még fontosabb helyet foglalnak él a műanyagok a repülőgépgyártásban és a rakétatechnikában — a szerzők valamennyi fegyvernem tekintetében elemzik a műanyagok térhódítását, ezzel egyúttal a korszerű hadsereg fegyverzetének, eszkö- r'°inék ooVosiógát is megismertetve. (sz. s.) sógével az élelmiszerek élvezeti értékét és tápiálkozás-élettanilag fontos anyagait — mint például a vitaminokat — meg lehet őrizni, és védeni a pusztulástól. Például a fényt át nem eresztő műanyag csomagolás megvédi a tejet és tejtermékeket a íaggyús, állott íz kialakulásától, és megakadályozza egyúttal néhány vitamin (az A-vitamin és a B2-vitamin) nagyobb mértékű elbomlásót. Ugyancsak lényeges a fogyasztó közönség számára a másik témakör: a kutatók a sokféle és egyéb célokra is felhasznált műanyagok közül kiválasztják azokat, amelyekből idegen ízt, szagot adó vagy esetleg a szervezetre károsan ható anyagok egyáltalán nem oldódnak ki, illetve az élelmiszer értékes anyagai a műanyagba nem hatolnak be. A kutatások eredményeképpen megállapították például, hogy a tej szállítására nem alkalmas — a sajnos, ma még mindig propagált — polietilén edény. Ennek az az oka, hogy az edény többszöri használata után az edény falába beszívódott tejzsír mega vasod ik és még jól kimosva is az edényből áporodott sajtszag árad. Sőt, az érzékenyebb szervezetre (csecsemők és öregek) károsan hat az ilyen műanyag edényben tárolt tej fogyasztása. A csecsemők táplálkozási problémáival foglalkozó kutatási témát egyébként a Magyar Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet fejezte be teljes sikerrel. Közismert, hogy a nők többségének munkába állása az egész világon megnehezítette a csecsemők anyatejjel való ellátását. Az anya- tej mennyiségének növelése meglehetősen nehéz feladat: de a kisebb mennyiségű tej élettanilag fontos anyagainak dúsítását az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben több éven át folytatott kutatások eredményeképpen már el lehet érni. — Bebizonyosodott, hogy az anya normál C-vitaimin ellátását kétszeresére növelve, a női tej C- vitamin tartalma sokszor két és félszeres mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Ha az anya étrendjébe sertésmájat iktatunk be, egyszerre két vitaminnak is növeljük a meny- nyi-ségét az anyatejben. Napi tíz- tíz dkg sertésmáj fogyasztásával a női tej A-vitamin tartalmát — amely a gyermeket a betegségek kel szemben ellenállóbbá teszi — akár négyszeresére, B2-vitamin tartalmát pedig ötszörösére is lehet növelni. Bebizonyosodott, hogy ha az anya, napi összes zsírfogyasztását tekintve, egyharmad részben étolajat (napraforgóolajat) fogyaszt, akkor a csecsemő az anyatejbőd rendkívül hasznos zsír- alkotórészekhez, ún. esszenciális zsírsavakhoz jut. Ezekre a csecsemőnek főként az egészséges bőrfelület és a normális súlygyarapodás szempon* iából van nagy szüksége. Halácsi Dezső ÉRDEKES kísérletek zárultak a közelmúltban megyénkben Telekgerendáson, a Felsőnyomási Állami. Gazdaság kukoricatábláiban. A kísérletek a kukorica egyik legfőbb kártevője ellen irányultak és a vizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy a kutatók a legjobb úton haladnak. Magyarországon, de kontinensünk úgyszólván valamennyi kukoricatermesztő államában a gazdaságok szakemberei a kukoricamoly pusztítását a szükséges és törvényszerű rossznak tekintették, és szinte belenyugodtak a jelentős kártételbe úgy, hogy még a védekezéssel sem próbálkoztak meg. Az okozott károk jelentősek, mert a kukorica szárába a moly hernyója berágja magát és ez a szár Iáról mutatkozott be a Mezőgépéi Malomgépfejlesztő Intézet által tervezett és kivitelezett BHP- jelű hidastraktor. A BHP traktorra szerelt permetező és granulátumszóró adapterek munkáját, teljesítményét vizsgálták a kísérlet résztvevői üzemi körülmények között. A kísérleti terület fertő- zöttsége a kísérletek ideje alatt 30—40 százalékos volt, és ez a százalékos arány a növényvédő szakemberek szerint a későbbiek folyamán csak fokozódik. A KÍSÉRLETI üzemelés két variációbán folyt: permetezéses növényvédelemmel, majd granu- látum-porzással történt a molylepke irtása. A permetezés során a Hungária DL—40-es növényvédőszer 0,8 százalékos oldata került felhasználásra, melyből Szerelik a granulátuinszóró adaptereket. Schmddit Gyula .felvételei iő kukoricamolylepke irtásának usérleteit a növényvédő kutató- ntézet kezdeményezte és ebben iktívan részt vett még az FM képesítési Főosztálya, a Mezőgaz- iasági Gépkísérleti Intézet, vala- nint a Mezőgép- és Malomgép- jejlesztő Intézet is. A kísérletek nyomán új oldaegy méter sortávolságra vetett kukoricában az alkalmazott gép 11 m munkaszélességben dolgozott, ami azt jelenti, hogy 11 sor kukorica növényvédelmét látta el, míg a granulátumszóró adapterrel történt felszereléssel egyszerre 8 sor kukoricát porozott. A kísérletek során egyértelmű Munkában a BHP-hidastraktor. tartószilárdságát .csökkenti, ami szártörési’e vezet, és ez a fejlődési folyamatot késlelteti, és a korszerű gépi betakarítást jelentősen nehezíti. A KGST kukoricatermesztési és betakarítási munkacsoportja felfigyelt a molykártétel gazdasági tényezőjére és éppen ezért is jöhetett létre a Békés megyei kísérlet. Hazánk e kukoricatermesztési központjában a gépi úton törtéholdanként 400—500 liter került a kukoricára, míg a granulátumszóráshoz a külföldi Bazudin és Gramafox elnevezésű készítményt alkalmaztak holdankénti 20 kilogramm mennyiségben. Az idén a legoptimálisabb időszakban került kísérleti üzemelésre a BHP-hidastraktor és adapterei. A BHP, amely eredetileg szőlőművelésre készült, ezúttal a kukoricatáblában -bizonyította be sokoldalú használhatóságát. Az
