Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-27 / 176. szám

IM& július 27. 5 Szerda Terntéskőburkolaf a nézőtéren Fedett színészkijáró Korszerűsítik a békéscsabai szabadtéri színpadot Sipiczky János elvtársat, a Bé­késcsabai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága Építési •' és Köz­lekedési Osztálya főmérnökét ke­restük meg, tájékoztassa lapun­kat, mikor kezdenek hozzá a bé­késcsabai szabadtéri színpad kor­szerűsítéséhez. — Az idő vasfoga alaposan megviselte a ligeti szabadtéri színpadot, éppen ideje, hogy fel­újítási, korszerűsítési munkákat végezzünk rajta. A tervek most készülnek; szeptember elsejére minden bizonnyal át tudjuk adni az építőmunkásoknak. — Mikor és kik kezdenek hoz­zá a munkához? — Szeptember 1-e előtt a váro­si tanács házilagos kivitelező részlege az iskolák tatarozási, felújítási munkáit végzi. Ebben az évben semmi esetre sem feje­ződik be a színpad átalakítása, a jövő nyári idényre azonban a a színészek és a közönség rendel­kezésére áll. — Milyen költséggel, és alap­vető átalakítást végeznek-e a színpadon? — Korszerűbbé, modernebbé tesszük mind a nézőteret, mind a színpadot. A nézőteret paraboli­Gazdag szociális program a gyógyszergyáraknak A Gyógyszeripari Tröszt a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetével egyetértésben a III. ötéves terv idején fokozza a gyógyszeripari szociális beruhá­zásokat. Augusztusban adják át a Kő­bányai Gyógyszerárugyár , szo­ciális épületét. A hatmillió fo­rint költséggel emelt építmény kétezer személyes fürdő, mosdó, fogasos öltözőhelyiségeket fog­lal magában. Elv az, hogy ezentúl minden új üzemet, la­boratóriumot fürdővel, öltöző­vel is ellássanak, hiszen a vegyiparban a munka utáni tisztálkodás rendkívül fontos. A Chinoin Gyógyszérárugyár- ban is úgy építik a most ké­szülő központi laboratóriumot, hogy 200 személyes korszerű öltözővel, mosdóval is felszere­lik. Az Egyesült Gyógyszer-és Tápszergyár trioxazin-üzemét bővíti olyan módon, hogy a gyártó részleget 130 személyes öltözővel, fürdővel, a kiszerelő részleget pedig 100 személyes öltözővel látja el. A harmadik ötéves terv ide­jére tervezett szociális beruhá­zások közül kiemelkedik a Chi-, nőin Gyógyszerárugyár ezersze­mélyes öltöző-, mosdó-, fürdő­épülete. Fölvettek a beruházá­si programba 1500 adagos üze­mi konyhát, éttermet, továbbá orvosi rendelőt is. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár­ban ezerszemélyes öltöző, mos­dó, fürdő, 1500 adagos kony­ha-étterem teszi teljessé a dolgozók szociális ellátását. Építenek a gyárban óvodát és bölcsődét is 150 gyermeknek, berendeznek ezenkívül varro­dát és mosodát. A Kőbányai Gyógyszeráru­gyár az idén augusztusban át­adásra kerülő nagy szociális épülete mellé még egy öltöző­fürdőt épít 500 dolgozó részére. Ellátják megfelelő szociális be­rendezésekkel a Debreceni Bi- osal Gyógyszergyárat és az Újpesti Gyógyszeripari Kutató Intézetet is. kus lejtésűre képezzük ki, s az első sortól az utolsó sorig fokoza­tosan másfél méterrel emeljük. Azonkívül terméskőburkolattal látjuk el a nézőteret, mert a ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy sokkal jobb a füves alapnál: a fű felfogja a szemetet, összepiszkol- ja a cipőt, a férfiak nadrágját. A színpadon is végzünk átalakítási munkákat, erősítjük, stabilabbá tesszük, és fedett színészkijárót építünk. Mivel szabadtéri szín­padról van szó, a munkánk során nagyon ügyelünk arra, hogy lehetőleg a fákat kíméljük, egyszóval: a növényvédelem je­gyében történjék az átalakítás. Előzetes számítások szerint 6—700 ezer forintba kerül a szabadtéri színpad korszerűsítése — fejezte be tájékoztatását Sipiczky elv­társ. • • / Ünnepélyes zárás a háziasszonyok akadémiáján Békéscsabán a városi nőtanács mellett igen ak­tívan tevékenykedik a há­ziasszonyok klubja. A kü­lönböző rendezvényeken kívül megszervezte az el­múlt év őszén a háziasz- szonyok akadémiáját. Ezen egészségügyi, pedagógiai és politikai előadásokat hallhattak a részvevők és filmvetítést i is tartottak részükre. A téli hónapok­ban átlagosan 25—30-an vettek részt ezeken az elő­adásodon. Július 25-én a városi nőtanács és a házi­asszonyok klubja ünnepé­lyes keretek között zárta az akadémiát. A legjobb hallgatók oklevelet és könyvjutalmat kaptak ajándékul. R pártkongresszus tiszteletére Pártfaggyűléo előtt az első fél év munkája A MÉK békéscsabai kirendelt­ségének kommunistái párttag­gyűlésen beszélték meg az idei első fél év eredményeit. Saj- ben János elvtárs, a kirendeltség vezetője beszámolójában értékel­te a végzett munkát, amely ki­terjedt a békési, a szeghalmi, szarvasi járásokra, valamint a gyulai járásból Újkígyós, Sza­badkígyós és Telekgerendás köz­ségekre. Ezt követőm értékelte a párt­taggyűlés a IX. pártkongresz- szus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny eddigi eredmé­nyeit. Ugyanis a kirendeltség dolgozói elsősorban az idei éves terv teljesítésére tettek vállalást. Kongresszusi vállalásukat a zöldségtermelés utóbbi négy évé­ben elért eredményére alapoz­ták. Az idén a tervezett 2158 hold helyett 2625 holdra kötöttek termelési szerződést a termelő- szövetkezetekkel. Az utóbbi négy év alatt zöld­100 millió — OTP-kölcsönakció a háztáji termelés fejlesztéséhez — Jól ismert tény: hazánkban a feldolgozásra és fogyasztásra ke­rülő mezőgazdasági eredetű ter­mékek jelentős részét a háztáji gazdaságok adják. A közellátá­sunk szempontjából kiemelkedő fontosságú tejtermelést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mintegy 800 ezres tehénállomány több mint fele — egy évvel ezelőtt — a háztáji és kisegítő gazdaságok­hoz tartpzott. Több mint 4 millió sertést, hozzávetőleg huszon­ötmillió baromfit nevelnek a háztáji és kerti gaz­daságokban. Az őszibarack, meggy, szilva, szőlő és bor na­gyobb hányada ugyancsak a ház­táji és kisegítő gazdaságokból származik. A kiragadott példák nem hagy­nak kétséget afelől, hogy a háztáji és kertgazdaságok terme­lési lehetőségeinek jobb kihasz­nálása elsőrendű népgazdasági érdek. A háztáji gazdálkodás fej­lesztéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítását kor­mányzatunk több intézkedése elősegíti. így az OTP a múlt év őszétől köl­csönt — termelési hitelt — folyó­sít foglalkozásuktól függetlenül mindazoknak, akik mezőgazdasá­gi művelésre alkalmas földterü­lettel — háztájival, kerttel, ud­varral — rendelkeznek s azt me­zőgazdasági termeléssel és állat­tartással kívánják hasznosítani. Kölcsön folyósítható gyümölcs- termelésre, szőlőtelepítésre, zöld­ségfélék termesztésére, vágó- és tenyészállatok nevelésére, gazda­sági épületek felújítására, méhé­szet létesítésére, kisebb mezőgaz­dasági gépek beszerzésére s más, a mezőgazdasági árutermelést szolgáló célokra. A hitel mértéke a kezdemé­nyezés, illetve beszerzés nagy­ságához igazodik, s legfeljebb 15 ezer forintig terjedhet. A hitel feltételei kedvezőek. Az Ötezer forintig terjedő hiteleket három, az ennél nagyobb össze­gűeket pedig legfeljebb öt év alatt kell visszafizetni havi, fél­évi vagy évi részletekben. A hi­telek után havi 8 százalék kama­tot számijának fel. Ez év júniusáig csaknem tizenötezer ilyen hitelkérel­met teljesített az OTP. A folyósított összeg országosan mintegy 1,00 millió forintot tesz ki. Legtöbben Hajdú-Bihar (3100), Szabolcs-Szatmár (2900), Borsod (2200) és Békés (1900) megyében, legkevesebben pedig Komárom, Heves, Veszprém és Nógrád me­gyében jelentkeztek az OTP-nél termelési hitelért. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitelakció elsősorban ott járt sikerrel, ahol a helyi taná­csok és a tsz-ek vezetői nem kezelték „szigorúan titkosként” a termelés fejlesztésének e kedvező lehetőségét. Helyenként a tsz-ve- zetők munkaerőgondokra hivat­kozva nem látják szívesen a ter­melési hiteligénylést, holott a háztáji gazdaság megfelelő kere­tek között fejlődve a közös gaz­daság előrejutását is meggyorsít­hatja. Más helyeken az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy a ház­táji földeket minden évben kü­lönböző táblában jelölik. Ilyen esetben a tsz-gazda számára nem ígérkezik kedvezőnek a több évre szóló befektetés. Ilyen okokkal is magyarázható az, hogy — egy közelmúltban végzett felmérés szerint az eddigi kölcsönigénylők többsége — 86 százalék — a bér­ből élők és egyéb foglalkozásúak köréből kerül ki, a tsz-tagok ará­nya pedig 14 százalék. A harmadik ötéves terv mező- gazdasági előirányzatai a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetősé­geinek jobb kihasználását is fel­tételezik. Ehhez ad segítséget az állam: okosan élni kell vele! Meghódítottuk a Karancsot Levelekkel tömött borítékot kapott szerkesztőségünk a ke- vermesi úttörőktől. A pajtások beszámolnak élményeikről, az idei táborozásról, a salgótarjáni, somoskői és szilváskői kirándu­lásról. Drumár Edit a Karancs meg­hódítását, ezzel kapcsolatos él­ményeit oly megkapóan írja, hogy ide kívánkozik. Idézzünk leveléből: „Táborhelyünk, Eresztvény, alig 7 kilométerre fekszik ahős múltú munkásmozgalmi váro­sunktól: Salgótarjántól. Ereszt-’ vény a Salgóvár északi lábánál, egy vadregényes völgyben fek­vő turistaszállás. Innen cser­késztük be hat napon át a Cserhát csodálatos vidékét. Egy madárfütty ős, fenyőillatú reg­gelen, több napos edzőtúra után elérkezett fő célunk, a Ka­rancs „meghódítása”. Gondosan ellenőriztük a „hegymászó fel­szerelésünket”. Mindannyian vágtunk egy-egy jókora botot, gondolván, hogy csákánynak az is megteszi, ha majd a kapasz­kodóra érünk. Alig tettük meg a fele utat, máris botjára tá­maszkodott egy-egy „hős úttö­rőlegény”. Frissítőnek minden­ki citromot hozott. Csuda fan­csali képet vágtunk, mire a kaptatón felértünk a 729 mé­terre. Kifújtuk magunkat, és megint ettünk. A változatosság kedvéért most meggyet, amivel az a kedves Somoskőújfalui né­ni kínálta sorba a társaságot, aki útikalauzként szegődött hozzánk. Most jön a java: előt­tünk a 23 méteres karcsú ki­látótorony. Nosza, tetejébe ma­gyarok! Ki lesz az első? Ez ám az igazi hódítás! Fiúk, lányok vegyesen nagy iramodással máris fent termettünk. Megér­te a fáradságot. Elénk tárult a Mátra, a Börzsöny, a Cserhát, sőt még Szlovákia vadregényes hegyvidéke is! Mélyet szippan­tottunk az ózondús hegyi leve­gőből. Rövid pihenő után má­sik úton indultunk lefelé. Mu­latságos volt a meredeken bot­ladozó alföldi társaság. Bizony még a nad.rágfékre is sor ke­rült. De azért sikerült meghó­dítanunk a Karancsot! Drumár Edit” ségfélékből a kirendeltség 14 százalékos növekedést ért el, s minden remény ■ megvan arra, hogy az idén még jobb eredmé­nyeket érjenek el. A kirendeltség működési területén levő termelő- szövetkezetekre jutó zöldségter­melés a korábbi 57,1 holdról 67,1 holdra növekedett. Ez a fejlő­dés jól példázza a zöldségterme­lésre vonatkozó szervező mun­ka állandósulását. Békéscsabán a kirendeltség négy termelőszövetkezettel áli szerződéses viszonyban. E kö­zös gazdaságok szerződésre ve­gyes zöldségből 3011 mázsát tel­jesítettek. Pozitív, hogy több termelőszövetkezet közvetlenül a boltokba és az üzemi konyhák­hoz szállítja a szükséges zöldség­féléket. Érdemes megjegyezni, hogy az idei melegágyi saláta mintegy 80 százalékát exportra küldte a kirendeltség, melyet a békéscsabai Május 1. Termelő- szövetkezet termelt, örvendetes tény az is, hogy a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet — amely a múlt évben egyáltalán nem adott zöldségfélét a ki- rendeltségnek — az idén zöld­ségtermelésének egészét a MÉK-nél kívánja értékesíteni. Többek között 100 mázsa nyári. 400 mázsa téli almára és 130 má­zsa őszibarackra kötöttek szer­ződést. A már említett salátái» kívül hűtővagonokban az NDK-. <ak fe­jes káposztát, sárgarépát és gyö­keret szállítottak, Ausztriába. Csehszlovákiába, Svédországba és Nyugat-Németországba, to­vábbá fejes káposztát és méretes uborkát. Meggyből ipari feldol­gozásra 15 vagon mennyiséggel járultak hozzá az exportterv teljesítéséhez. A fél év során elért eredmény a szocialista munkaversenyben tevékenykedő dolgozók segítsé­gével jött létre, akik a IX. párt­kongresszus tiszteletére vállalták éves tervük teljesítését. A bé­késcsabai MÉK-kirendeltségen jelenleg három kollektíva küzd a Szocialista brigád címért. Kü­lönösen sok függ a szállítási kol­lektívától, amelynek tagjai már az I. fél évben derekasan helyt­álltak az áruk be- és kirakásá­ban, a minőség megóvásában. A dolgozók a párt IX. kong­resszusára tett vállalásaikat az első fél évben teljesítették. Is­merik a feladatok nagyságát és fontosságát. A taggyűlésen a vá­rosi pártbizottság képviseletében megjelent Kaesala János elv­társ, aki elismerését és köszöne tét fejezte ki a párt és a tanács nevében a MÉK békéscsabai ki- rendeltsége dolgozóinak szorgal­máért. Back Gyula Szakszervezeti együttesek I. országos táncfesztiválja Szegeden A Szegedi Ünnepi Hetek kere­tében kerül sor a Szakszervezeti együttesek ]. országos táncfesz­tiváljára. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa a Nép­művelési Intézettel és az orszá­gos szervekkel egyetértésben kezdeményezésével egy olyan ta­lálkozó alapjait kívánja Szege­den lerakni, amelynek keretében hazánk legjobb szakszervezeti tgnbegyüttesei mutatják be mű­sorukat, de nem verseny jelleg­gel. Négy napon át, július 28—31- ig az ország 11 legnagyobb szak- szervezeti együttese és egy kül­földi vendégegyüttes szerepel Szegeden, az újszegedi szabad­téri színpadon. A szegedi fesztiválon fellépő együttesek. legnagyobb sikerű produkcióikat mutatják be. Ér­dekes, hogy a három estén más­más jelleggel összeállított műsor kerül bemutatásra. Július 28-án „Szeged felől” címmel 11 együt­tes alföldi táncait gyűjti csokor­ba. Másnap „Népek táncai” cím­mel minden fellépő tánckar egy- egy európai vagy afrikai nép folklórjából válogatott műsorral, lép a közönség elé. Július 30-án, szombaton gálaestre kerül sor. amikor „Fergeteges” címmé! minden együttes a legnagyobb sodrású produkciójával lép szín­padra. Vasárnap délelőtt kerül sor a Szegedi Nemzeti Színház­ban rendezendő zártkörű bemu­tatóra, amelyen az együttesek tagjai és vezetői, valamint az or­szág táncszakemberei előtt né-' hány együttes az új utakat ke­reső kísérleti prokdukcióit mu­tatja be. A fesztivállal egyidőben szak mai anáeskozésokra is sor ke rül N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom