Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

196^ július 24. 4 Vasárnap Mit hell tudni a termelőszövetkezeti tagok betegségi és szülési segélyezéséről Beszédünk, írásunk Még egyszer a kűlönírásrdl és az egybeírásról, A termelőszövetkezeti tagság mun­kájának elismerése és a termelő- szövetkezetek eredményes gazdál­kodásának elősegítése érdekében a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány határozatot ho­zott, melynek értelmében a ter­melőszövetkezeti tagok betegségi ellátását, a munkaviszonyban ál­lók betegségi biztosítását megkö­zelítő színvonalra kell fejleszteni. Ezen határozat végrehajtása több irányú jogkiterjesztést ered­ményez, mely részben a társada­lombiztosítás által nyújtott szol­gáltatások bővítésében jelentke­zik, másrészt közvetlenül a ter­melőszövetkezeteknek kell azt biztosítani. A társadalombiztosítás kereté­ben nyújtott szolgáltatások mel­lett, közvetlenül a termelőszövet­kezetek szociális, kulturális alap­juk terhére betegségi és szülési segélyt fizetnek tagjaiknak a szükséges előfeltételek megléte esetén. Ezt a 12/1966. (VI. 23.) FM sz. rendelet szabályozza. A rendelet értelmében a ter­melőszövetkezetnek az a tagja jogosult betegségi segélyre, aki betegségénél fogva munkát nem végezhet (keresőképtelen). A ter­melőszövetkezet a betegségi se­gélyt a keresőképtelenség megál­lapítására jogosult orvos — kör­zeti orvos, rendelőintézeti szak­orvos, kórház — igazolására fo­lyósítja. Keresőképtelennek kell tekinteni azt is, akit közegészség- ügyi okokból foglalkozásától eltil­tanak vagy elkülönítenek, vagy munkáját állategészségügyi zár­lat miatt nem folytathatja, és más munkakörben nem foglalkoztat­nak. Ebből a szempontból kereső- képtelennek kell tekinteni azt is, aki — mint kisgyermekes anya — egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét más alkalmas hozzá­tartozó hiányában ápolja, kórhá­zi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja. Az egyedülálló anyát abban az esetben is keresőképte­lennek kell tekinteni, ha — a fent említett előfeltételek mellett — kétévesnél fiatalabb gyerme­két ápolja vagy szoptatja. A betegségi segély napi összege a megbetegedett tag előző naptári évben elért egynapi átlagos része­sedésének 50—70 százaléka. E ha­tárokon belül a betegségi segély tényleges mértékét a közgyűlés állapítja meg a termelőszövetke­zet alapszabályában. Magasabb — 60—70 százalékig terjedő — betegségi segélyt kell megállapí­tani az olyan tagnak, aki a meg­betegedést megelőző naptári év­ben a közös munkában legalább 200 munkanapot dolgozott. Az egyéb tagok betegségi segélye a tag irányadó részesedésének 50— 65 százaléka. A magasabb határt elérő (65—75 százalék) vagy azt megközelítő betegségi segélyt in­dokolt megállapítani azoknak, akik a termelőszövetkezetnek két év óta tagjai. Kórházi ápolás alatt a tag részé­re az egyébként járó betegségi segély 50 százaléka, ha eltartásra szoruló családtagja van, 80 száza­léka jár. A tag előző évi részesedésébe minden olyan juttatást, amelyet a tag a közös gazdaságban vég­zett munka fejében kapott — tekintet nélkül annak formájá­ra és elszámolási módjára — be kell számítani. A természetben adott részesedést az érvényes el­számoló áron pénzértékre kell át­számítani. Az irányadó részese­dést úgy kell kiszámítani, hogy o tag előző egész évi részesedé­sének értékét el kell osztani az előző évben ténylegesen munká­ban töltött napok számával. Betegségi segély az orvosilag igazolt keresőképtelenség tarta­mára, de legfeljebb egy évre jár annak, aki a megbetegedést meg­előző naptári évben legalább 200 munkanapot dolgozott. Ha a meg­betegedést güműkór okozza, be­tegségi segélyre két éven át jogo­sult a tag, ha a megbetegedést megelőző két naptári évben tel­jesítette az említett munkameny- nyiséget, azaz 400 munkanapon dolgozott. Egyéb tagoknak a ke­resőképtelenség tartamára, de legfeljebb annyi napra jár beteg­ségi segély, ahány napon át a megbetegedést megelőző naptári évben a közös munkában részt vettek. A keresőképtelenség egész tartamára — egy átfen túl is — jár betegségi segély annak a tag­nak, akinek keresőképtelenségét üzemi baleset okozta. Ilyen eset­ben a tag a termelőszövetkezet­től az egyébként járó betegségi segély és a társadalombiztosítás által folyósított kártalanítási se­gély (napi 20 forint) különbözeté- nek megfelelő összegéi-e jogosult A tbc-ben megbetegedett terme­lőszövetkezeti tagok rendszeres állami segélyezéséről külön jog­szabály rendelkezik. (3/1966./V1. 23. Eü. M. sz. rendelet.) Nem jár betegségi segély a heti I pihenőnapokra, a szülési segé­lyezés idejére, arra a napra, ami­kor a tag orvosi vizsgálat vagy kezelés miatt nem dolgozott, ha egyébként keresőképes, illetve az előzetes letartóztatás és szabad­ságvesztés büntetés idejére. A keresőképtelenség első 3 napjára sem jár betegségi segély, ha azt részegség vagy a terhességnek a terhes nő kérelmére történt meg­szakítása okozza. Nem jogosult betegségi segélyre, aki betegségét vagy balesetét szándékosan okoz­ta. A betegségi segély havonként utólag esedékes és arra év köz­ben előleget kell folyósítani a ter­melőszövetkezetben érvényes sza­bályok szerint. A segély össze­gén belül ugyanolyan arányban kell a tagnak pénzbeli és termé­szetbeli juttatást adni, mintha az összeget munkavégzés címén ír­ták volna jóvá. Ha a tag kéri, a betegségi segélyt teljes egészében pénzben kell folyósítani. Az Öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, illetőleg öregségi — munkaképtelenségi járadékban (260 forint), vagy baleseti jára­dékban részesülő tag, ha a tsz- ben dolgozik, a többi taggal azo­nos feltételekkel jogosul betegsé­gi segélyre. A jogtalanul felvett betegségi segélyt a tag köteles a termelő- szövetkezetnek megtéríteni. A té­ves kifizetéstől számított 30 na­pon túl a tagot a visszafizetésre csák közgyűlési határozattal, és csak akkor lehet kötelezni, ha a tagnak a kifizetés jogtalanságá­ról tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte elő. A termelőszövetkezetben tag­ként dolgozó nőt terhességének megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munka­körben foglalkoztatni, és terhes­ségének negyedik hónapjától kezdve, szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapja végéig nem sza­bad nehéz testi munkára> éjszakai munkára beosztani. A szoptató nő részére, a szoptatás első hat nő­napjában naponta kétszer fél óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egyszer fél óra — díjazott — szoptatási időt kell biztosítani. A terhes nőt a szülést megelőző 4 és az azt követő 16 hét tarta­mára szülési szabadság címén a munka alól fel kell menteni. Ha a szülést megelőzően végzett munka — orvosi vélemény sze­rint — egészségét nem veszélyez­teti, a munka alóli felmentést a terhes nő kérésére teljes egészé­ben a szülést követő időben kell megadni. Annak a termelőszövetkezeti tag szülő nőnek, aki a termelő- szövetkezet közös munkájában a szülést megelőző évben legalább 120 munkanapot dolgozott, szülés: segély jár. A szülési segély a szülési szabadság minden napjára az előző évi egy napra eső átlagos részesedés 100 százaléka, ami na­pi 30 forintnál kevesebb nem le­het. Ha a szülő nő a szülést meg­előző évben 120 napnál kevesebb, de legalább 80 napon át vett részt a közös munkában, az egy napra eső átlagos részesedése 7ti százalékának megfelelő szülési segélyre jogosult. Munkanap alatt mindenütt egy 10 órás munkanapot, illetve ennek megfe­lelő munkamennyiséget kell érte­ni. Kórházi vagy szűlőotthoni ápolás ideje alatt a szülési se­gély 80 százaléka jár. A tsz-tag szülő nő ezen túlme­nően, a társadalombiztosítás ter­hére — az előfeltételek igazolá­sa esetén — egyszeri anyasági se­gélyre is jogosult. Az anyasági segélyt az illetékes társadalom- biztosítási igazgatóság (kirendelt­ség) folyósítja. Mint korábban említettem, a be­tegségi és a szülési segélyezést közvetlen a termelőszövetkezet nyújtja a szociális, kulturális alap terhére. A termelőszövet­kezet alapszabályában utalni kell arra, hogy a megbetegedett vagy szülési szabadságon levő tagokat a termelőszövetkezet e rendelet szerint segélyezi. A közgyűlés az alapszabályba felvett rendelke­zéssel a tagokra nézve kedvezőbb feltételeket is megszabhat, ha az ehhez szükséges pénzügyi esz­közöket saját erőforrásaiból biz­tosítani tudja. A közgyűlés ezen felül — a szociális bizottság ja­vaslatára — rendszeres vagy ese­ti segélyt nyújthat a rendeletben nem szabályozott esetekben is. A betegségi vagy szülési segélye­zéssel kapcsolatos vitás ügyek el­bírálására, a termelőszövetkezet és tagja közötti vagyoni vitákra vo­natkozó hatásköri és eljárási szabályokat kell alkalmazni. Dr. Bereczky Sándor Mindenki tapasztalhatta már, hogy nélha .milyen nehéz határt vonni a szorosabban összetarto­zó szókapcsolatok különírása és egybeírása közt. Vegyük vizsgálóra ebből a szempontból Arany János jól ismert elbeszélő költeményé­nek, a Toldinak első sorait: Mint ha pásztortűz ég őszi [éjszakákon, Messziről lobogva tenger [pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog [fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő [régiségben. Rémlik, mintha látnám [termetes növését... Itt az őszi éjszakákon, a ten­ger pusztaságon, a lobog fel és a termetes növését különírása, valamint a pásztortűz egybeírá­sa nem okoz gondot, de az már szöget üthet a fejünkbe, hogy az első sorbeli mint ha miért két szó, az ötödik sorbeli mint­ha pedig miért egy szó. A Toldi első sorában azért ír­juk külön ezt a szókapcsolatot, mert ott a mint utáni ha szócs­ka önálló időhatározó szó, az ami- kor-rai egy értékű: Mint amikor pásztortűz ég őszi éjszakáikon... Az ötödik sorbeli mintha utó­tagját már nem lehetne azami- kor-ral helyettesíteni, mert itta mint kötőszó utáni ha szócska elvesztette egykori önállóságát, és ma már nem időt jelöl, ha­nem a miní-tel együtt hasonlí­tást fejez ki: „Rémlik, mintha látnám termetes növését...” A mint és a. ha szó kapcsolata ebben a mondatban. — érezhető jelentésváltozással — új szóvá, összetett kötőszóvá fejlődött. Van egy tudománytalan né­zet, mely szerint a külön- és az egytoeírás tekintetében az dönt; tájékoztatása szerint a 29. játék­héten öt találatot egy fogadó ért el, akinek nyereménye a nyere­ményilleték levonása után 1 mil­lió 805 ezer 356 forint. Négy ta­lálatot 136 fogadó ért el, nyere­hogy a kapcsolat két fogalmat jelöl-e, vagy egyet. Néhány pél­dával könnyű bebizonyítani e nézet helytelenségét. Az általá­nos iskola, tanító néni, napközi otthon stb. érzésünk szerint egységes fogalmak jelölői, még­is különírjuk ezeket a szókap­csolatokat (nyelvtani okból). Egy másik tanács úgy szól, hogy egyszerű a dolog: ha a két ázó kapcsolata nem össze­tett szó, akkor különírjuk, ha ellenben összetett szó, akkor egybe kell írni. Ez már tudo­mányos hitelű tanács, de nem sokat . érünk vele, sokszor ugyanis épp azt nem tudjuk el­dönteni, hogy nyelvtanilag mi összetétel, és mi nem az. A nyelvtan és a helyesírási szabályzat („A magyar helyes­írás szabályai” című könyv) is­merete mégis mindenkinek jó eligazítást nyújt a különírás és az egybeírás kérdésében. Mi is adunk egy gyakorlati tanácsot: Figyeljünk mindig arra, hogy a kérdéses szókapcsolatot ere­deti vagy megváltozott jelenté­sében használjuk-e! Egy példa befejezésül: Ha va­laki fenn áll a létra tetején, fennáll annak a veszélye, hogy leesik. Az első fenn áll termé­szetesen! kü'lönírandó, mert he­lyet és valóságos fenn (felül, magasan) állást jelöl. így is mondhatjuk és írhatjuk: fent áll. A második fennáll sem he­lyet, sem állást nem fejez ki, hanem létezést: fennáll annak a veszélye = megvan annak a veszélye. Ezt már egybe kell írnunk, és fentáll alakban nem volna helyes, csakis így: fenn­áll. menyük a nyereményilleték le­vonása után egyenként 13 275 fo­rint. Három találatot 8249 fogadó ért el, nyereményük a nyere­ményilleték levonása után 219 fo­rint. A kéttalálatos szelvények nyereménye egyenként 13 forint. Az „EXPRESSZ” IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA egynapos kedvezményes ifjúsági különvonatot in­dít augusztus 14-én RÉKÉSCSARÁRÓL - SZEGEDRE Részvételi díj 91 forint melyben ellátáson, uta­záson kívül az Otelló megtekintése is szere­pel. Jelentkezés, felvilágosítás a KISZ megyei bizottság nevelési osztályán. 1566 Dr. Pásztor Emil főiskolai adjunktus A Sportfogadási és Lottó igazgatóság I 9. Már csak két napig! Békéscsabán Már csak két napig! JÓN!------ A VARSÓ NAGYCIRKUSZ -----­Bé késre július 26-án, 27-én, Dévaványára július 28-án, 29-én, Gyomára július 30-án, 31-én, Kondorosra augusztus 1-én, 2-án, •Szarvasra aug. 3-án, 4-én, 5-én. Előadások kezdete minden este fél 8 órakor, vasárnap délután fél 4 órakor is. Jegyek elővételben Világsiker! válthatók a művelődési házaknál. Békéscsabán a színházi jegyirodán. Világsiker! JÖN! 67535

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom