Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-23 / 173. szám

19#e. július 33. 3 Szombat A gond most is közös Amikor a téli árvíz elborí­totta a gyulavári Lenin Ha­gyatéka, a szeghalmi Rákóczi és a gyulai Erkel Tsz határát, már akkor felvetődött: ha ezen a részen nem terem bú­záit a föld, hogyan lesz vető­magjuk, kenyérgabonájuk a kárt szenvedett szövetkezetek­nek. Mert az új termésig ezen á határiészen is mindenkinek megvolt a búzája, így júliusig nemigen forgott közkézen ez a téma. Most azonban, hogy az árvíz sújtotta területen is aratnak, ahonnan a víz vi­szonylag gyorsan lefolyt — a holdankénti termés láttán "mindjobban felvetődött az ide szükséges vetőmag és ke­nyérgabona beszerzése. Mivel nem 4—5 vagonos té­telről van szó, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága foglalkozott a problémával. Állást fogiáit a vetőmag- és a kenyérgabonaszükséglet gyűjtés útján való biztosításá­ra. Szakemberek kiszámolták, hogy 120 vagon búzára van szüksége Gyulavárinak, a gyu­lai Erkel és a szeghalmi Rá­kóczi Tsz-nek. Ennyiből futja majd vetőmagnak és kenyér­nek! Ezután 120 gazdaságilag megalapozott szövetkezetbe felhívást postáztak. Arra kér­ték a tsz-eket, hogy a tetven és a szállítási szerződésen fe­lüli gabonából juttassanak az árvízkárosultaknak! A felhívásra az eleki Lenin és a békéscsabai Szabadság Tsz 200—200 mázsa búzát ajánlott fel. De jelentkeznek a többi szövetkezetek is. Ki több, ki kevesebb búzát küld. A baráti gesztus szép pél­dája ez. Szép, különösen azért, mert a téli nagy árvíz idején a gyulavári töltés védelménél ott voltak az elekiek is, a bé­késcsabaiak is és még jó né­hány tsz-ből is. Most ismét ott vannak, hogy közös erőfe­szítést tegyenek, melynek nyo­mán őszig mindhárom tsz-nek meglesz majd a saját vető­magja és kenyérgabonája. D. K Ami korábban lassú és nehéz volt... A Népújságban Export Indiá­nak címmel emlékeztünk meg ró­la, hogy a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregysége vízen úszó, korszerű vízkivételi müvet készít a délkelet-ázsiai állam megren­delésére. A mintegy 1 millió 200 ezer forint értékű és tekintélyes terjedelmű berendezés jelenleg — alkatrészeire szétszedve s ha­talmas ládákba gondosan csoma­golva — útban van a távoli India felé. A berendezés határidőre ké­szült el, s a minőségi ellenőrző szerv nem talált számottevő® kifo­gásolni valót rajta. A Vízgépé­szeti Vállalat gyulai egysége az 1966-os első fél évben befejezett termelési tervét 107,2 százalékra teljesítette, félmillióval termel­tek többet a tervezettnél. Az elő­ző esztendőktől eltérően havi számlázási tervüket is program­szerűen betartották (korábban csak negyedévenként volt ütemes a termelés), s munkájuk eredmé­nyessége a tervezettnél majdnem 30 százalékkal jobb. Ugyanakkor két százalék létszámmegtakarítást értek el. Az idei év előrelépést jelentett a műszaki fejlesztésben is. A gyulai üzem volumenének egyne­gyed részében hegesztett csöveket gyárt. Olyan technológiát vezet­tek be, melyben zárt ciklusban valósul meg a folyamatos gyár­tás, s korszerűsítették a csőperem kiképzését. Korábban — nehéz­kes, lassú és fizikailag fárasztó munkával — melegen hajlították a csőperemeket, most már hide­gen, hajlítógepen végzik ezt a munkát. A gyár központjának kezdeményezésére a gyulai szak­emberek alakították ki és valósi- -tották m<ig az új technológiát, illetve a hozzá használatos beren­dezést. Az idén az év végéig mintegy 12 millió forint értékű megrende­lést készítenek a hazai vízügyi szolgálatnak, főként belvízi csö­veket és elzáró szerkezeteket. A szegedi vízmű igazgatóság számá­ra hat egységes úszó vízkivételi mű készül (hasonló az Indiába exportálthoz), az INTRASMÁS közös bolgár—magyar vállalat­nak pedig négy és fél milliós értékben vasszerkezeti berende­zések. (Ezek a jövő évre áthúzódó munkák.) Az AGROTRÖSZT megrendelésére 50 darab FKT— 100-as szivattyútelep készül. Megugrottak a startnál... Körkép a gyulai vízgépészet munkájáról Szétszerelve, útban India felé — Vasszerkezetek az INTRA NSMAS-nak — Légmentesen zárják... Szabadkígyósról Kanadába A különleges ízekből össze­állított tartósító levet rámá­nk. . eljutott Angliába, sőt mi több, kiváló. Talán ezért is ragaszkod- Kanadába is szállítanak. Termé- nak a külföldi cégek az itteni keik íze egyedülállóan sajátos és készítményekhez. Már csaknem egy évtizedes hogy itt valami halva született, múltra tekint vissza a zöldség Igazuk természetesen azoknak konzerválása Szabadkígyóson. A lett, akik bíztak abban, hogy egy mezőgazdasági technikum tan- száz vagon kapacitású konzerv- gazdaságában a hajdani grófi üzem is hasznos lehet a népgaz­A tangazdaságban termett uborkát hajnalban leszedik, nyom­ban a manipulációs asztalra viszik. szeszfőzdét alakították át kon- daságnak, a társadalomnak, hogy zervgyárnak. Amikor az üzem termékeikért a nyugati piac majd mdult, többen azt mondották, dollárral fizet. A hajdani elkép_ — ----zelés erre az esztendőre valóság­gá vált. A szabadkígyós! konzerv Eredményes fél év a békéscsabai lakatos ktsz-nél — Növekszik a lakossági szolgáltatás — Emelkedik az átlagbér Az elmúlt év első felében a kedett az átlagbér is a szövetke- Békéscsabai Lakatos és Gépja­Olyan szakembereket nevelünk, akik szeretik a földet. . • Államvizsgák a szarvasi felsőfokú technikumban vi to Ktsz számtalan nehézség, megoldásra váró gond közepette dolgozott, s a félévi tervével adós maradt. így az esztendő el­ső felének lemaradását a'későbbi időszakiban kellett pótolni. Az idén azonban előrelátó munka- szervezéssel igyekeztek „jól star­tolni”. Ez sikerült is, június vé­géig több mint 7 millió 600 ezer forint értékűt termeltek, s ezzel 105,4 °/o-ra teljesítették teljes ter­melési tervüket. Mind a készáruk­ból, mind a javítási és a lakos­sági szolgáltatási tevékenységből többet nyújtottak az előírtnál, építőipari tevékenységük pedig mintegy duplája volt a tervezett­nek. A tavalyi kisebb részarány­nyal ellentétben az idén a javító­szolgáltató munka a szövetkezet tevékenységének majdnem 50 százalékát öleli fel. Egyúttal a termelékenység javítását is szor­galmazták, az egy főre eső ter­melési érték 116 ezer forint, ami 7,7 százalékkal jobb a program­nál. így természetes, hogy az el- msáSt esztendőkhöz képest emel­zetnél. Az idén első ízben gyártottak egy-osőcsoportos tejhűtő berende­zést (összesen 100 darabot) majd­nem félmillió forint értékben. A lakatosipari szövetkezet a sod- ronyfonat profilgazdája, melyből 60 tonna készült az első fél évben. Továbbra is (körülbelül1 2 milliós értékben) gyártottak könyvtári berendezéseket és más vasipari cikkeket. A szolgáltatómunka keretében a motorkerékpárok ga­ranciális és fizető javításait vég­zik, s mintegy öt megyére terje­dő területen a kereskedelem mér­legelnék javítását és karbantar­tását. A vendéglátóipar, valamint a kereskedelem hűtőgépeit szintén a ktsz szerelői tartják rendben, s ugyancsak számottevő a Ház­tartási kisgép, a rádió- és tv-ja- vításuk. Állandóan növekszik a munkája az autókarosszéria-javí- tó részlegnek is. Közvetett ex­portként galvanizáló és csiszoló bérmunkát látnak el. A Békéscsabai Lakatos és Gép­ipari Ktsz első félévi tevékeny­ségének eredményessége megha­ladja a tervezett összeget. A Szarvasi Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikumban az idén 53 öntözéses szaktechnikus kapta meg a diplomát. A most befejező­dött államvizsgák és a megelőző tanulmányok alapján a techni­kum igazgatósága eredményesnek ítélte az idén végzett évfolyam munkáját. Zömmel jó és közepes eredménnyel vizsgáztak a tanu­lók. A tanulmányi eredmények­nél talán még fontosabb azonban, hogy a most végzettek valameny- nvien ösztöndíjasok, akik külön­böző gazdaságokba — 90 száza­lékban tsz-ekbe — szerződtek, s a diploma átvétele után megkez­dik munkájukat — a határban. Hazánkban ez az egyetlen isko­la, mely felsőfokú öntözési szak­technikusi képesítést ad. A hall­gatók az ország különböző vidé­keiről származnak. Az iskola ne­velőit az a cél vezérli, hogy mi­nél több elméletileg és gyakorla­tilag egyaránt képzett szakembert adjanak a mezőgazdasági terme­lőüzemeknek. Befejeződtek az új első osztály felvételi vizsgái is. A beérkezett 89 felvételi kérelem alapján, va­lamint az írásbeli vizsga után 69 jelöltet bocsátottak szóbeli vizsgára és 31-et vettek fel. A legtöbb jelentkező Békés és Szol­nok megyéből pályázott, de az or­szág távolabbi tájairól is'érkeztek felvételi kérelmek. Az iskola cél­kitűzése továbbra is az, hogy ne az íróasztal mögött ülők. hanem az aktív gyakorlati szakemberek számát gyarapítsa. i v. j. Itt a különleges ízű csemege- uborka. Fotó: Oupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom