Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

1366. július 22. f. 4-t Péntek Gromiko és Péter Jánosi záró Moszkva Csütörtökön testvéri, szívélyes légkörben megtartották Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Péter János magyar külügymi­niszter tárgyalásainak befejező megbeszélését. A két külügymi­niszter foglalkozott a mindkét or­szágot érintő kérdésekkel. Oe Gaulle megérkezett Bonnba Bonn De Gaulle francia köztársasági elnök csütörtökön délelőtt megér­kezett Bonnba, hogy megbeszé­lést folytasson a nyugatnémet ve­zetőkkel. A köztársasági elnök kí­séretében van Pompidou minisz­terelnök, Couve de Murville kül­ügyminiszter és Messmer hadügy­miniszter. A francia vendégeket Bonn re­pülőterén Erhard kancellár és ka­binetjének vezető tagjai fogad­ták. A megbeszélések során való­színűleg megvitatják De Gaulle Szovjetunióban tett látogatását, valamint a Nyugat-Németország- ban állomásozó francia csapatok jövőbeli státuszának kérdését. De Gaulle csütörtök este tért vissza Párizsiba. Amint a sajtójefenitésekbői ki­tűnik, a tárgyalások résztvevői mindenekelőtt a NATO válságát, a Nyugat-Németorszá'gban állomá­sozó francia csapatok kérdését, valamint a kelet—nyugati kapcso­latok és De Gaulle elnök Szovjet­unióban tett látogatásának témáit vitatják meeg. Újabb összetűzés Clevelandben Cleveland ’ Az Ohió állambeli Cleveland né­ger negyedében szerdán este újabb összetűzésre került sor a rendőrség és néger tüntetők kö­zött. A szerdai összecsapás mére­teit tekintve, alatta maradt az elő­ző két napinál, amikor két halá­los és 24 sebesült áldozata volt a rendőrség brutális fellépésének. A negyedben 800 puskákkal és fel­tűzött bajonettel felszeréit nem­zeti gárdista cirkál az utcákon. Couve de Murville csehszlovákiai és magyarországi látogatása Párizs Couve de Murville francia kül­ügyminiszter hétfőn utazik Prá­gába. Háromnapos Csehszlovákiád tartózkodás után hazánkba láto­gat. A francia lapok kiemelik, hogy a francia külügyminiszter még nem járt Csehszlovákiában, seim Ma­gyarországon a háború óta. A ke­let-nyugati közeledést kereső fran­cia politika sikereiként értékelik, hogy De Gaulle köztársasági el­nök eredményes szovjetunióbeli útja mellett a külügyminiszter ez évbén csaknem valamennyi szo­cialista országba ellátogat. Buka­rest, Szófia, Varsó, Prága és Bu­dapest után Couve de Murville szeptemberben Belgrádiban fejezi be kelet-európai diplomáciai kör­útját. , Élelmezési nehézségekkel küzd a saigoni bábkormány A Reuter jelentése szerint a saigoni bábkormány a főváros sú­lyos élelmezési nehézségeinek enyhítésére egy „rendkívüli ser­tés-légifolyosót” létesít Saigon és néhány dél-vietnami terület fö­lött. A légifolyosóra azért van szükség, mert a fővárost teljesen körülzárva tartják a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadj tásd Front egy­séged. Mint a hírügynökség meg­jegyzi, egy ilyen hússzállító légi­folyosó és a rossz minőségű ame­rikai rizs „bevetése” nélkül újból súlyos zavargásokra kerülne sor Saigonban, ahol az élet a pénz leértékelése óta további 25 száza­lékkal drágult. A szerdai észak-vietnami légi- kalóztámadások során kilenc ame­rikai gépet lőttek le — idézi az AFP a VNA hírügynökség jelenté­sét. Ezzel a kilenc géppel 1233-ra emelkedett az Észak-Vietnamiban megsemmisített amerikai repülő­gépek száma. Az AP hírügynökség közlése szerint az amerikai szóvivő kije­lentette, hogy ez alkalommal ta­lálkozott az amerikai légitámadás az eddigi legerősebb légelhárítás­sal és hogy becslésük szerint szer­dán hét amerikai pilóta került fogságba Észak-Vietnamiban. fflILLKNXIUlB PÓLÓJUK II Pravda az amerikai propaganda koholmányairól Moszkva A Pravda „újságíró” aláírással megjegyzéseket fűz az amerikai propagandának az állítólagos „szovjet—amerikai külpolitikai együttműködésről” terjesztett ko­holmányaihoz. Bizonyos ideje — írja a Pravda — az amerikai pro­paganda arra specializálja magát, hogy „nem válogatós fogyasztóit” fantasztikus koholmányokkal lás­sa el az állítólagios szovjet—ame­rikai külpolitikai együttműkö­désről, amely — úgymond — más szocialista országok ellen irányul. Már nemegyszer körmére kop­pintottak ezeknek a hazugoknak, de mégsem nyughatnak. A Chris­tian Science Monitorban megje­lent a napokban a soron levő pro­vokációs , cikk, amely azt a kép­telen állítást hangoztatta, mely szerint a Szovjetuniónak érdekei fűződnek az amerikai csapatok nyugat-európai jelenlétéhez, mi­vel „Moszkva jól tudja, hogy Amerika részvétele a NATO-ban A Körös vidéki Vizügyi Igazgatóság a Fehér-, és Fekete-, Kettős- és Hármas-Körös jobb és bal oldali, valamint a Hortobágy—Berettyó bal oldali hullámterében és gátjain Krezonit—E vegyszer alkalmazásával arankairtást végez július 21-től, csütörtöktől. A vegyszer emberre, állatra igen veszélyes, ezért felkérjük a lakosságot, a méhészeket, halászokat, tá­borozóka t, nyaralókat, fürd őzikét, hogy az arankával benőtt helyeket és környéküket kerüljék, ott ne legeltessenek, ne ka­száljanak, ne üssenek tábort, stb. Ennek" elmulasztása ese­tén a keletkezett károkért felelősséget nem vállalunk. A fertőzés legkisebb lehetősége esetén is azonnal fordulja­nak orvoshoz. 67589 és jelenléte Nyugat-Németország területén a túlzott nyugatnémet igények féken tartásának hatékony eszköze. Erre a koholmányra — folytat­ja a Pravda — azért van szüksé­gük, hogy ismét alátámasszák azt a már leleplezett provokációs ál­lítást, mily szerint megvan a le­hetőség Moszkva és Washington valamifajta „együttműködésére” és ez az együttműködés a vietna­mi nép érdekei ellen irányul. A Christian Science Monitor gazdád úgy látszik, nem sokat ad­nak lapjuk tekintélyére — írja be­fejezésül a Pravda. (MTI) Az ezeréves lengyel állam történelmének legfontosabb új­kori eseményét ünnepük ma a Visztula országában. Huszonkét esztendővel ezelőtt, 1944. július 22-én a fasisztáktól megtisztí­tott Chelm Lubelskiben, a leg­első felszabadított lengyel föl­dön megalakult á Lengyel Nem­zeti Fel&zabadítási Bizottság, s közzétették a Júliusi Kiált­ványt, az új népi Lengyelor­szág ,(születési okmányát”. Ez a nap a sokat szenvedett len­gyel nép számára nemcsak a független államiság új fejezetét nyitotta meg, hanem egyben a társadalom átalakulásának kez­detéit, a népi hatalom és a szo­cializmus felé vezető utat is je­lentette. És éppen ez a legutób­bi huszonkét esztendő teremtet­te az Odera és a Bug közötti ezeréves Lengyelország történel­mének legragyogóbb fejezetét. Nemcsak a kegyetlen fasiszta megszállás romjait takarította él, hanem mindazt, ami szenvedést hozott a dolgozó osztályokra, s gátat emelt e nagy múltú nép gyors fejlődése elé. Amiko^ ebben az esztendőben a harmincmiliüós nép ezeréves történelmének eseményeit idézi, amikor egymás után avatják fel a ..Millennium Polandae” ünne­pére épített iskolákat és azokra emlékeznek, akik a legtöbbet tettek Lengyelországért — egy­ben számadást készítettek az új lengyel állam, a népköztársaság felemelkedéséről. Az ország ipa­ra ma már az 1938-as termelés tízszeresét adja, s olyan teljesen új iparágaikat köszöntenek, mint a hajógyárak, az eléktrotechni- kai üzemeik, alumíniumkohók, vegyi kombinátok. Ez az évfor­duló egyben arra is alkalmat ad, hogy összegezzük a két testvéri ország, a Lengyel Népköztársa­ság és a Magyar Népköztársaság közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődését. Varsó és Budapest között a tá­volságot nemcsak a légijáratok és expresszvonatok csökkentet­ték, hanem eszméink és céljaink azonossága. Az idén életbe lé­pett ötéves gazdasági együtt­működési egyezmény a KGST-n belül, és a kétoldali szerződések révén árucsereforgalmunk 70 százalékkal haladja meg majd az elmúlt öt esztendő szintjét. Tovább bővül a szakosítás a két ország iparágai és mezőgazda­sága között. Lengyelország például az idén építőipari gépe­ket, villamossági felszerelése­ket, 1200 csillét és egymillió tonna szenet szálüt nekünk — autóbuszok, timföld, benzin, Diesel-mozdonyok, motorvona­tok ellenében. Mezőgazdaságunk kiváló vetőburgonyát kap, mi cserébe lucernavetőmagot és más terményeket szállítunk. A Visztula- és a Duna-menti ország együttműködésének egyik kézzelfogható példája a sziléziai meddőhányókból szenet kiter­melő lengyel—magyar vállalat, a HALDEX, legújabban pedig a hajóépítőiparban született meg­állapodás, amelynek értelmé­ben Lengyelország 850 és 1500 tonnás hajók dokumentációit juttatja el a magyar hajógyá­raknak, s mi 850 tonnás hajókat gyártunk majd lengyel hajóbe­rendezésekért. A Visztulától a Dunáig egyre bővül a két ország együttműkö­dése, és barátsága. Ezt a barát­ságot ápolják az országainkat kölcsönösen tízezerszámra láto­gató turisták, a Balatonnál üdü­lő lengyel és a Balti-tenger part­ján üdülő magyar dolgozók. Varsó és Budapest együttműkö­dése egyben az egész szocialis­ta közösséget is erősíti, hiszen céljaink — miként legutóbb a Varsói Szerződés országainak bukaresti nyilatkozatai is bi­zonyították — teljesen azonosak földünk vitás problémáinak megoldását és a jövő perspek­tíváját illetően. Ezért is köszönt­jük testvéri üdvözlettel az ezer­éves és mégis fiatal, szocialista Lengyelországot. S. T. Gennagyij Sxariettevi T engeralattj áró val a világ körül VIII. — Az út tulajdonképpen a le­génység minden tagjától bizonyos koncentrációt követelt. A pa­rancsnoknál ez a követelmény természetesen háromszorosan ér­vényes volt. Percről percre fi­gyelemmel kísértem, miből álit a napja, és meggyőződtem, hogy a parancsnok egy-egy munka­napja rendkívül feszített. S ez így ment nem egy, nem két na­pson át, hanem az egész akció alatt. Foglalkozott, gyakorolt a tisztekkel, előadásokat tartott, beszélgetett á matrózokkal, al­tisztekkel. Természetesen a pa­rancsnokon kívül más tisztek is beszélgettek a legénységgel, de a parancsnoki szót különösen ér­tékelték a tengerészek. Nemegyszer láttam a parancs­nokot én is munka közben, lát­tam, milyen határozottan, mi­lyen erélyesen intézkedett, mi­lyen nyugodtan és magabizto­san járt el bizonyos szituációk­ban. S ez a nyugalom nem az önmagában való bizalomból, hanem a helyzet pontos ismere­téből, abból adódott, hogy pil­lanatok alatt fel tudta mérni a helyzetet, tökéletesen ismerte az atomtengeralattjáró minden porcikáját. * * * Egy ilyen hosszú úton külö­nösen nagy felelősség van a ha- j óorvoson. Ugyan kitől várhatna segítséget az orvos, ha mondjuk a Déli-sark partjainál vagy va­lahol a Csendes-óceán kellős közepén valaki súlyosan megbe­tegedne. Az ember pedig olyan lény, akivel minden megtörtén­het. Utunk alkalmával az egyik tengerésznek megfájdult a fo­ga. Orvosunk sebész volt. — Mit fog tenni? — kérd tem. — Eltávolítóm a fogat. És ügyesen, mint egy képzett fogász, eltávolította a beteg fogat. Persze, egy fog még nem probléma. Előfordul, hogy a tengeralattjáró orvosának műté­tet kell végeznie a mélységben. $or került erre a mi orvosunk­nál is, aki már nem egy távoli önálló hajózáson vett részt. Így tehát mindenkinek helyt kell állnia. Minden matróznak, altisztnek, minden tisztnek tö­kéletesen ismernie kell szakmá­ját, ezenkívül konyítani a kell más területek követelményeihez, rokonszakmákhoz. Az atomten­geralattjárók világ körüli úton levő legénysége ebben a tekin­tetben nem eshetett kifogás alá. Utunk végéhez közeledett. Ahogy fogyott a hazaérkezésig hátralevő napok száma, úgy nyúlt, hosszabbodott minden nap. Engem az érdekelt, hogy milyen véleménnyel vannak maguk a tengeralattjárósok ha­józásukról, a gépek munkájá­ról. Megkérdeztem tehát a hajó egyik mechanikusát. Az egy ki­csit hallgatott, majd kérdésem­re kérdéssel válaszolt. — Tegyük fel, hogy vesz egy televíziós készüléket, biztos

Next

/
Oldalképek
Tartalom