Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
4P* 19««. WHus 81. Csütörtök Váltás között Emberek pihennek a csanád- apácai Haladás Tsz gabonatisztító telepén. Velük szemben az egyik pótkocsi vontatóját ürítik. — Megyik Sándort keresem — fordulok hozzájuk. Az egyik megszólal: — Ez a vontató hoz/a megy Szegődjön a nyomába! Beszélgetésünket Kiss József zetoros érkezése szakítja félbe. Jóskával egyszerre húztam kato- nacsizmát. Így hát régi ismerőstől, baráttól, elvtársiéi érdeklődöm Megyik munkájáról. Ujjait egymás mellé szorítja, poros ajkához emeli, cuppant egyet. — így dolgozik Megyik! — ezután vállalja az idegenvezetéssel járó munkát. — Amikor az aratást szerveztük, a tsz vezetői előkészítették a kombájnszérűt. Fedett szín alatt egy cséplőgépet állítottak fel, ma pedig — amint látod — még két cséplőgépet kellett munkába állítanunk. A gabona nem fér el a szín alatt. Az udvaron a nyílt eg alatt csináltunk rögtönzött szérűt. Üjabb vontató érkezik. A másik után pedig már porzik is a düilöűt — Ez így megv kora reggeltől késő estig — folytatja. — Megyik kombájnja valósággal ontja a szemet. A vontató nyomába szegődöm. A pusztaföldvári olajmező szomszédságáig kanyargós, sima dűlőét vezet. A vontató magasra veri a port. Negyven kilométeres sebességgel is tíz-tizenkét perces volt az út. Négyökrű Sándor átveszi a vontatóstól a mázsacédulát, máris küldi, mert azóta, ahogy a másik elment, biztosan meg is telt a magtartál.y. A kombájn irányából kürtszó hallik. A vontató a gép mellé szegődik, s beáll a kombájn sebességére. Miközben a vágószerkezet jó étvággyal falja a kövér rendet, a magtartályt menet közben kiüríti. A vontató oldalt követi a kombájnt. Ha a tartály ismét megtelik. Megyikíiom- lokára tolja szemüvegét, int a^ vontatósnak és újra ürítenek. — Mikor váltanak!? — kiáltok felé. — Majd a tábla végén. Felkapaszkodom mellé. Állva vezet. Jól előrehajol. A vágó- jszerkezetet így teljes szélességében látja. Az óriási gép mintha jegy?.hatalmas-sima úton vágtázna. <?)k Itt álom dolgozni! Jó a tsz ' -Ifzakvezelése. Nincs borozda egyik Jpíblári sem. Nem zötyög az em- iper, hajthat szíve szerint. ?.'!*.♦—• Mennyit aratott eddig, azaz Szombaton estig? —, ötszáz holdról tízezer má- 'JKsáit csépeltem. A tsz etaökének, IRacsika Ferencnek, az agronó- tmusnak, Csatlós Lajosnak, meg a traktorosoknak köszönhetjük ezt a jó teljesítményt. Mi ketten, Bo- ross Sándor segédvezetővel nem sokra mennénk, ha nem lennének mellettünk olyan lelkes emberekkel, mint Becsei Béla, BeWMW.V.V. . .. .V. . VV.«tv.v.v.v.v!V.VÍ».V. .. . Ív. I Megyik Sándor. csei István és Szelei József vontatósok. Az érdem az övéké is, hiszen az ő segítségüknek köszönhetjük. hogy a gépben rejlő erőt kihozhattuk. A búzatábla végére érünk. Lelepek a gépről, jön a segédvezető, neki kell a hely. Menet közben váltanak. Megyik maga elé engedi Borosst. Amikor a segédvezető fogja a volánt, Megyik lelép a vezetői helyről. Egy kis tanya árnyat adó fái alatt beszélgetünk az 1228,9 mázsa búza történetéről. — Jó idő volt. Reggel korán kezdhettünk és megállás nélkül este fél 12-ig mentünk. Ennyi volt az egész — teszi hozzá szerényen. Kiszámítjuk, hogy július 14-én Megyik és segédvezetője 250 ember munkáját végezte el. Megyik nevét tavaly hallottam először. A kombájnosok országos versenyében harmadik helyezést ért el. — Egyik évről a másikra került a legjobbak közé. Minek tudja be ezt az eredményt?-J- Sokat tanulok. A Nagyszé- nási Gépállomáson dolgoztam mint traktoros. Innen küldtek Kétegyházára hathónapos szerelőtanfolyamra. Vizsga után gépkocsivezetést tanultam, majd középfokú vizsgát is tettem. Azóta elvégeztem az egyéves garázs- mesteri tanfolyamot is. — A családban mindenki ilyen elfoglalt? — Igen. A tanulási láz feleségemet is elkapta, közgébe jár. A fiam' is tanul. Általános iskolás, harmadik osztályba megy. — Felesége mit szól ahhoz, hogy nyáron a szerelői műhely helyett a búzamezőn dolgozik? — Érdeklődik munkám iránt. Velem izgul: vajon az idén sikerül-e megőriznem a tavalyi előkelő helyezést. Ezért kissé kényeztet is. Terített asztallal, meleg fürdővízzel vár és addig sohasem fekszik le, amíg haza nem érek. Beszélgetésünk a kombájn harmadik köre után megszakad. Megyik fürgén felkapaszkodik a volán mellé. Átveszi a gép irányítását és a munka változatlan ütemmel folyik tovább, ömlik a gabona a pótkocsira. S a szérűn három cséplőgéppel sem győzik a magtisztítást. Dupsi Károly Épül az Orosházi Gépjavító Állomás irodaháza Műtrágyaszállítás 1967-re Az Orosházi Gépjavító Állomáson eddig egy barakkszerü épület helyettesítette az irodaházat. Nemrégiben azonban hozzáláttak egy korszerű iroda építéséhez, amelyet rövidesen átadnak. Félmillió forinttal teljesíti túl évi tervét a tótkomlósi Viharsarok Tsz kertészete Radovics Ferenc, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelő- szövetkezet elnöke a minap arról panaszkodott, hogy kevés műtrágyát kap a szövetkezet. Ebben az esztendőben ez a tsz több pétisót is átvett volna, de nem kapott. Emiatt a gabonatáblák egy részére nem jutott műtrágya, így ezek 23—24 mázsa holdankénti hozam helyett 14—16 mázsájával teremtek. A műtrágyaellátás előbb említett hiányosságát több szövetkezeti vezető felvetetté. Most miután az ország műtrágyagyárai teljes kapacitással dolgoznak mód és lehetőség nyílik arra, hogy megyénk termelőszövetkezetei 1967-re kellő mennyiségű műtrágyát tartalékoljanak. Az AGROKER békéscsabai vállalata 1967-re — a tsz-rendeléseknek megfelelően — előre szállítja a műtrágyát. A szövetkezeteknek csupán a tárolást kell megszervezniük. A lehetőség kihasználásával megyénk több száz vagon nitrogén- és foszforműtrágyához ÉRTESÍTÉS! Értesítjük Gyorrva és környéke lakosságát, hogy korszerűen berendezett BISZTRÓNKAT, továbbá háztartási boltunkat ÉS FŰSZER-CSEMEGE-, ÜVEG- ÉS PORCELÁNÜZLETÜNKET foiyó hó 23-án Gyomán, Kossuth u. 33. szám alatt megnyitj uk. Előzékeny kiszolgálással, bő áruválasztékkal várja kedves vásárlóit a Gyomai Földművesszövetkezet igazgatósága juthat, vagyis a tsz-ek tovább növelhetik majd a műtrágyaadagot, aminek arányában a terméshozamban is gyarapodás várható. A tótkomlósi Viharsarok Temelőszövetkezet kertészete az idén különösen jó eredményeket ér el. Évi terve 5,5 millió forint, egymillióval több a tavalyinál, s eddig már 3,5 millió forint értékű árut adott át a felvásárlóknak és értékesített a piacon. Az eddigi számítások szerint az évi tervet 500 ezer forinttal túlteljesíti. Igen jól jövedelmez a hajtatóházban termesztett paradicsom, mely a tervezett 600 ezer forint helyett 900 ezer forintot hozott. A szabadföldi termesztésen a 14 hold szamóca összesen 400 ezer forintos bevételt jelentett. Kiváló termést szedtek le, melyet csaknem kizárólag exportra, illetve a Békéscsabai Hűtőházba szállítottak. Primőr paprikából eddig mintegy 6—700 ezer darabot adtak át. A szabadföldi paradicsom is jónak ígérkezik, átlagosan 160^-170 mázsás termést Várnak holdanként. A hajtatóházban a paradicsom leszedése után átfestik a berendezést és teljesen kicserélik a talajt. Erre mintegy 300 ezer forintot fordít a szövetkezet. Utána áttérnek a gomba- és szegfűtermesztésre. Kétezer négyzetméteren termelnek gombát és ugyancsak kétezer négyzetméteren szegfűt. Ezenkívül 3500 négyzetméteren őszi karalábét termelnek. Tanulás és tudás Számok sorakoznak emléke- zetemben. Komoly, hiteles, meggyőző számok, büszke számok. Arról tanúskodnak, mi történt az elmúlt huszonegy esztendőben Magyarországon a közoktatásban. Idézzem ezeket a hosszú számokat? Fölösleges. Mindenki ismeri azokat, ha nem is a pontos adatokat, de azt, ami mögöttük van. feltétlenül. És ez a fontosabb. Hiszen akár mint szülő, akár mint ’ diák. úgyszólván mindenki találkozott a megváltozott közoktatással. Közvetlen. személyes kapcsolatban van nálunk a tanulás az emberrel. Ismerjük. mi történt, mert vélünk történt. Tanyákról, külvárosok homályos utcáiból a mi gyermei keink kerültek az iskolába. És mi vagy az apáink voltak azok, akik munka után könyv mellett töltöttük az estét, a nehezen gördülő emlékezetet is legyőzve, pótoltuk évszázadok súlyos örökségének évtizedekig hordott üres foltjait. Aki ezt a mozgalmat, a tanulásnak ezt a szárnyaló, friss lendületét lebecsülni merészelné, az óhatatlanul szembekerülne saját apjával vagy fiával. Mert nincs ma nálunk olyan család, amelyből valaki ne teremtett volna közvetlen, személyes, meleg, mindennapos kapcsolatot a tanulással. Ez a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a tanulásnak a társadalomban betöltött szerepét, helyét mindenki érzi. A szaktudást, az általános műveltséget lassan minden munkához szervesen hozzátartozónak tudjuk. De éppen, mert a tanulás any- nyira társadalmi méretűvé és jelentőségűvé nőtt, éppen mert olyan társadalmi fejlődés sodrában élünk, amelyben a tudás a továbbhaladás egyik alapfeltétele, szükséges foglalkozni azzal a kérdéssel is, vajon mindig összhangban van-e a tanulás «iránya és a társadalom igénye? Egyáltalán nem mindegy az a társadalomnak, ki mit tanul nálunk és ki mit tud. Tudom, a fiatalok továbbtanulása is igen sok ilyen kérdést vett fel, maradjunk most mégis a felnőttek tanulásánál! Egyrészt, mert itt van a több es súlyosabb probléma, másrészt, mert az idősebb ember már nehezebben szán rá éveket a rendszeres tanulásra, s ha rászánja, nem mindég}’, hogy mit tanul. A tanulás haszna elsősorban célszerűségétől függ. Attól, hogy lehetőleg mindenki azt tanulja, amire munkájában közvetlenül szüksége van vagy szüksége lesz. Nos, ha jelenleg általában így is van, igen gyakran ellenkező véglettel is találkozhatunk. Gyakori eset például, hogy tanácsi dolgozók beosztásuktól, munkakörüktől függetlenül csak a jogi egyetemre igyekeznek, azt végzik el. Pénzügyi dolgozók nem a munkájukhoz közelebb álló közgazdasági egyetemen tanulnak, hanem a jogon. És hány olyan képesítés nélküli pedagógus van, aki a főiskolán tanult tárgyat nem a közösség igénye, hanem egyéni érdeklődése vagy éppen a tárgyak könnyűsége miatt választotta! Az lenne a természetes, hogy egy tanácsnál vagy a vállalatoknál mindenki azt tanulná, amire munkájához szüksége van. Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az annak legyen szakembere, aki a művelődésüggyel, az annak, s ne a jognak, amely hasznos tudomány ugyan, csak éppen nem akárhol hasznosítható. De a jogi egyetemi végzettség lassan a hivatalokban varázsszót jelent: akinek ez hiányzik, mintha nem is lenne egyenértékű ember. Az egyik hivatalban például fel akarnak venni előadónak (nem jogtanácsosnak!) egy idősebb embert, aki hosszú-hosszú éveken át nagyon jól és eredményesen végez hasonló jellegű munkát egy másik városban. Az illető minden szempontból megfelel. elutasításának egyetlen oka van: nincs meg a jogi egyetemi végzettsége. (Az illető koránál fogva már nem is vállalkozhat megszerzésére.) íme, itt van minden jó dolognak a visszája és a tanulás értelmének másik alapvető kérdése. Az tudniillik, hogy milyen esetekben indokolt még A
